【Hatályba lép Reiwa 7. év (2025) áprilisában】A "Foglalkoztatási Biztosítási Törvény" jelentős módosításainak kulcspontjai és a vállalatokra gyakorolt hatásai

A japán ‘Foglalkoztatási Biztosítási Törvény’ (雇用保険法) 2025 áprilisától (Reiwa 7 [2025]) lép életbe, amely jelentős változásokat hoz a ‘Foglalkoztatási Biztosítási Rendszerben’ (雇用保険制度).

A társadalmi-gazdasági valósághoz igazodó rendszer szükségességéből kifolyólag, a változatos munkavégzési formákat hatékonyan támogató foglalkoztatási biztonsági háló kiépítése és az emberekbe történő befektetés erősítése céljából számos intézkedés kerül bevezetésre.

Ebben a cikkben a japán ‘Foglalkoztatási Biztosítási Törvény’ (雇用保険法) módosításának kulcsfontosságú pontjait és a vállalatokra gyakorolt hatásait fogjuk részletezni.

A japán „Foglalkoztatási Biztosítási Rendszer” áttekintése

A japán „Foglalkoztatási Biztosítási Törvény” által meghatározott „Foglalkoztatási Biztosítási Rendszer” két jelentőséggel bír.

Elsőként:

• Amikor a munkavállaló munkanélkülivé válik vagy amikor a munkavállaló számára a foglalkoztatás folytatása nehézkessé válik,
• Amikor a munkavállaló saját szakmai képzésben vesz részt,
• Amikor a munkavállaló gyermeknevelés céljából szabadságot vesz ki,

ilyen esetekben nyújt szükséges juttatásokat, hogy ezzel is elősegítse a munkavállalók élet- és foglalkoztatásbiztonságát, valamint a munkába állás ösztönzését, így „munkanélküliséghez kapcsolódó juttatásokat” és „gyermekgondozási szabadsághoz kapcsolódó juttatásokat” biztosítva.

A második jelentőség:

• A munkanélküliség megelőzése,
• A foglalkoztatási helyzet javítása és a foglalkoztatási lehetőségek növelése,
• A munkavállalók képességeinek fejlesztése és előmozdítása, valamint a munkavállalók jólétének növelése céljából

két tevékenységet (foglalkoztatás-stabilizáló és képességfejlesztő tevékenységeket) végez, amelyek a foglalkoztatáshoz kapcsolódó átfogó funkciókat látják el (a törvény 1. cikke szerint).

A „munkanélküliséghez kapcsolódó juttatások” konkrétan a következő négyféle juttatási rendszert jelentik: álláskeresői juttatások (munkanélküli alapellátás), munkába állást ösztönző juttatások (munkavállalási támogatás, újra-munkába állási támogatás, munkavállalás ösztönzésének stabilizáló támogatása), foglalkoztatás-folytatási juttatások (idősebb korosztály foglalkoztatásának folytatásához kapcsolódó támogatás, gondozási szabadsághoz kapcsolódó támogatás), valamint képzési és oktatási juttatások (a terhek megosztásával kapcsolatos részletekért lásd az alábbi táblázatot).

A „Foglalkoztatási Biztosítási Törvény” a 1947-es „Foglalkoztatási Biztosítási Rendszer” létrehozásáról szóló törvény, és a 2024 (Reiwa 6) májusában elfogadott „Foglalkoztatási Biztosítási Törvény és egyéb törvények egyes részeinek módosításáról szóló törvény” kapcsolódó négy törvényének (Foglalkoztatási Biztosítási Törvény, Idősebb Korosztály Foglalkoztatásának Stabilizálásáról szóló Törvény, Munkahelyi Balesetek Biztosításáról szóló Törvény, Munkavédelmi Biztosítási Díjak Beszedéséről szóló Törvény) egyike.

A japán munkanélküliségi biztosítási törvény 2021-es (Reiwa 7) áprilisi módosításának kulcspontjai

A “Munkanélküliségi Biztosítási Törvény és egyéb törvények részleges módosítása” célja, hogy a társadalmi-gazdasági valósághoz igazodó rendszert hozzon létre, amely támogatja a változatos munkavégzési formákat, és erősíti az emberekbe történő befektetést, valamint kiépíti a foglalkoztatás biztonsági hálóját.

Ennek megfelelően a “Munkanélküliségi Biztosítási Törvény” is jelentős módosításon esett át, amely kiterjeszti a munkanélküliségi biztosítás hatályát.

A foglalkoztatási biztosítás alá esők körének kiszélesítése Japánban

A módosítás értelmében a foglalkoztatási biztosításban részesülők heti munkaidejének minimum követelménye “20 óráról” “10 órára” csökkent, így a biztosítás alkalmazási köre kibővült Japánban.

Ez a követelmény a Reiwa 10 (2028) év októberétől lép érvénybe.

Oktatási és átképzési támogatások fejlesztése

A humánerőforrás-befektetések (személyzeti fejlesztés) terén a következő elemek kerültek módosításra vagy új létrehozásra Japánban.

• Az önkéntes lemondás esetén alkalmazott juttatási korlátozás időtartamának csökkentése két hónapról egy hónapra.
• Amennyiben azonban a munkavállaló önként vállal szakmai képzést, amely szükséges a foglalkoztatás stabilitásának és az elhelyezkedés elősegítésének érdekében, akkor a juttatási korlátozás nélkül jogosult lesz a munkanélküli segély alapellátásának igénybevételére.
• A “különleges általános oktatási képzés” elvégzése után, ha a résztvevő egy éven belül munkát talál és szakképesítést szerez, akkor a képzési költségek 10%-át (éves maximum 50 ezer jen) további juttatásként kapja meg (a juttatási arányt 40%-ról 50%-ra emelik).
• A “szakmai gyakorlati képzés” elvégzése után, ha a résztvevő egy éven belül munkát talál és szakképesítést szerez, akkor a képzési költségek 20%-át (éves maximum 160 ezer jen) további juttatásként kapta meg, de ha a képzés befejezése után a bér legalább 5%-kal nő a képzés megkezdése előtti bérhez képest, akkor a képzési költségek további 10%-át (éves maximum 80 ezer jen) kapja meg (a juttatási arányt 70%-ról 80%-ra emelik).
• Ha a biztosított személy önként vállal képességfejlesztést, és munkaviszonyban állva (biztosítási időszak legalább 5 év) oktatási és képzési céllal szabadságot vesz ki, akkor az időszakra (1 hónaptól 1 évig, rendeletben meghatározott okokból 4 évvel meghosszabbítható) életviteli támogatásként új “Oktatási és Képzési Szabadság Juttatást” hoznak létre, amely megegyezik az alapellátással.

A japán gyermekgondozási szabadság ellátásának stabil pénzügyi kezelésének biztosítása

A gyermekgondozási szabadság ellátásával kapcsolatosan a következő változások történtek.

1. A gyermekgondozási szabadság ellátás állami költségvetési támogatásának (1/8) ideiglenes csökkentése (1/80) megszűnik.
2. A gyermekgondozási szabadság ellátás biztosítási díjának emelése (0,4%-ról 0,5%-ra), és a biztosítási pénzügyi helyzetnek megfelelően történő csökkentése (0,5%-ról 0,4%-ra).

(Az 1. és 2. pont alapján a biztosítási díj rátája egyelőre a jelenlegi 0,4%-on marad, és rugalmasan igazodik a biztosítási pénzügyi helyzethez.)

• A Gyermekek és Gyermeknevelés Támogatására Szakosodott Alap létrehozása.
• A “Szülés utáni szabadság támogatási ellátásának” (a szabadság kezdetén a napi bér 13%-a, felső határ a “gyermekgondozási szabadság ellátás” mellett összesen 80%) és a “Gyermekgondozási részmunkaidős foglalkoztatás ellátásának” (a részmunkaidős foglalkoztatás alatt a napi bér 10%-a) létrehozása.

A japán foglalkoztatási biztosítási rendszer további felülvizsgálata

Továbbá, az alábbi átmeneti intézkedések a Reiwa 8 (2026) év végéig folytatódnak:

• A 45 év alatti álláskeresők számára a munkanélküli segély lejárta után alapjuttatás megfelelő összegű oktatási és képzési támogatási juttatások (a korábbi alapjuttatás 80%-áról 60%-ra csökkentett támogatási arány) átmeneti intézkedése
• Az ápolási szabadság juttatásával kapcsolatos állami hozzájárulás (1/8) csökkentése (1/80-ra) átmeneti intézkedése
• A meghatározott jogosultságú igénylők és meghatározott okból kilépők alapjuttatásának napjaira vonatkozó különleges esetként a regionális kiterjesztett juttatás (a foglalkoztatási lehetőségek hiányában lévő kijelölt területeken a juttatási napok meghosszabbítása) átmeneti intézkedése

A következő rendszerek megváltoznak vagy megszűnnek:

• A foglalkoztatás elősegítésére szolgáló juttatások (munkavállalási juttatás, újra munkába állási juttatás, foglalkoztatás elősegítésének megszilárdítása juttatás) közül a rövid távú munkavállalóknak nyújtott munkavállalási juttatás megszűnik, és a foglalkoztatás elősegítésének megszilárdítása juttatásának támogatási arányát csökkentik (a fennmaradó alapjuttatási napok 40-30%-áról egységesen 20%-ra)
• Az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának folytatására szolgáló juttatások támogatási arányának csökkentése (a 60 éves kor elérésekor kapott napi bér 15%-áról 10%-ra)

A japán munkaerő-biztosítási törvény módosításának hatása a vállalatokra

A munkaerő-biztosítási rendszer sorozatos módosításainak végrehajtási dátumait összefoglaló táblázat a következőképpen néz ki:

A vállalkozásoknak értékelniük kell a módosítások hatásait, beleértve az előnyöket és hátrányokat is, és ennek megfelelően meg kell fontolniuk a szükséges intézkedéseket.

Forrás: Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium „A munkaerő-biztosítási törvény és egyéb törvények egyes részeinek módosításáról szóló törvény” elfogadásáról[ja]”

A munkaerő-biztosítás alkalmazási körének kiterjesztése a munkaadók számára azt jelenti, hogy növekedhet a munkaerő-biztosítási díj terhe, és a folyamatok bonyolultabbá válhatnak, ami hátrányt jelenthet.

A 2025-ös (Reiwa 7) évi terhek megoszlása a következőképpen alakul:

Forrás: Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium „A 2025-ös (Reiwa 7) évi munkaerő-biztosítási díj mértéke[ja]”

• A képzési támogatási juttatások csökkentése terhet ró a munkakeresőkre, megnehezítve számukra a képzéseken való részvételt. Ez csökkentheti a munkavállalási kedvet, nehezítheti a munkaerő megtartását, és hatással lehet a termelékenységre is. Ha a dolgozók képességeinek fejlesztése nem halad előre, a vállalatok versenyképessége is csökkenhet. A vállalatoknak új stratégiákat kell kidolgozniuk a dolgozók képességeinek fejlesztése érdekében.

• Az önként távozó munkavállalók pénzügyi alapjainak megerősítése a munkaerő elvándorlásának kockázatát és a munkaerőpiac versenyének fokozódását vetíti előre. A vállalatoknak figyelembe kell venniük ezeket a hatásokat, és megfelelő HR-stratégiát kell kidolgozniuk.

• Az önként távozó munkavállalók pénzügyi alapjainak megerősítése és a gyermekgondozási szabadság biztosítási díjának tervezett emelése miatt növekedhet a vállalatok és a munkavállalók munkaerő-biztosítási terhe.

A módosítások hatásainak figyelembevételével a vállalatoknak meg kell erősíteniük a „képzési szabadság rendszerét”, módosítaniuk kell a munkaszerződéseket, biztosítaniuk kell a dolgozók tájékoztatását, erősíteniük kell a munkavállalók munkaerő-biztosítási eljárásait és karrierépítési támogatását, valamint ki kell alakítaniuk a munkaerő-kezelési és újraalkalmazási támogatási rendszereket.

Ezenkívül fel kell készülniük a munkaerő-biztosítási terhek növekedésére, és meg kell erősíteniük pénzügyi alapjaikat.

Hivatkozás: Japán Munkaügyi Biztosítási Bizottság „A munkaerő-biztosítási törvény és egyéb törvények egyes részeinek módosításáról szóló törvény” elfogadásáról[ja]”

Összefoglalás: A foglalkoztatási biztosítási rendszer módosításával kapcsolatos teendőkről érdemes jogászhoz fordulni

A mostani foglalkoztatási biztosítási törvény módosítása jelentős hatással lehet a vállalatok személyzeti és munkaügyi kezelésére Japánban. Előfordulhat, hogy a munkaszerződési szabályzatokat, a bérezési előírásokat és egyéb kapcsolódó szabályozásokat felül kell vizsgálni.

Ha bizonytalanságot érez a törvényi változások kezelésével kapcsolatban, javasoljuk, hogy forduljon egy szakértőhöz, egy jogászhoz. Egy japán jogi szakember konkrét tanácsokkal és a szükséges szabályzatok kialakításában nyújtott támogatással segíthet Önnek, hogy nyugodtan tudjon alkalmazkodni a jogszabályi változásokhoz.

A Monolith Ügyvédi Iroda által nyújtott szolgáltatások bemutatása

A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltatásokat nyújtó iroda, amely az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik kiemelkedő szaktudással. Irodánk széleskörű támogatást nyújt ügyfeleinek, a Tokiói Értéktőzsde Prime szekciójában jegyzett vállalatoktól a kezdő vállalkozásokig, beleértve a humánerőforrás és munkaügyi menedzsment támogatását, valamint a különféle ügyekben történő szerződéskészítést és felülvizsgálatot. További részletekért kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

A Monolith Ügyvédi Iroda szolgáltatási területei: IT és startup vállalkozások vállalati jogi szolgáltatásai[ja]