A játékok és a jog (Első rész): A szerzői jog, a 'Japán ajándéktárgyak megjelenítésének törvénye' és a 'Japán pénzügyi tranzakciók törvénye

Az internet fejlődésével az elmúlt években a játékok formája is változott.

Az internet fejlődése előtt az offline játékok voltak a főáramlat, de az internet fejlődésével az online játékok váltak a főáramlattá.

Ezenkívül, míg korábban az eladási játékok voltak a főáramlat, mostanában egyre több olyan játék van, amelyben a játék során fizetni kell.

A játékok tehát napról napra változnak, és a játékok változásával a játékokra vonatkozó törvények is változnak, de úgy gondolom, hogy vannak olyanok, akik nem értik teljesen a játékokra vonatkozó törvényeket.

Ezért ebben a cikkben magyarázatot adok a játékokra vonatkozó, kevésbé ismert törvényekről.

Mivel sok törvény van a játékokkal kapcsolatban, a játékokra vonatkozó törvények magyarázatát két cikkre osztjuk.

Milyen jogszabályok vonatkoznak a játékokra?

A játékokra vonatkozóan többféle jogszabály is érvényes, mint például a szerzői jogi törvény, a tisztességtelen ajándékok és tisztességtelen megjelenítés elleni törvény (a továbbiakban “ajándék megjelenítési törvény”), a pénzügyi tranzakciókról szóló törvény (a továbbiakban “pénzügyi tranzakciós törvény”), a fogyasztói szerződési törvény, a speciális kereskedelmi tranzakciókról szóló törvény (a továbbiakban “speciális kereskedelmi tranzakciós törvény”) és az elektronikus kommunikációs törvény.

Az alábbiakban ismertetjük ezeknek a törvényeknek az áttekintését, és bemutatjuk, hogyan kapcsolódnak a játékokhoz.

A szerzői jogról

Mi a szerzői jog?

Sokan hallottak már a szerzői jogról, amely a szerzői művekre vonatkozó jogokat jelenti, amelyeket a szerzőknek ismernek el. A szerzői jog, ellentétben a szabadalmi joghoz hasonló jogokkal, nem igényel regisztrációt vagy más eljárást, hanem a mű létrehozásának pillanatában automatikusan létrejön. Mivel a szerzői jog nem igényel különleges eljárást a jogi elismeréshez, ezért formailag szabadnak nevezik.

Ezt a szerzői jogot védi a szerzői jogi törvény.

A szerzői jogi törvény célja

A szerzői jogi törvény célját a szerzői jogi törvény 1. cikkelye határozza meg.

(Cél)

1. cikkely: Ez a törvény a szerzői művek, valamint az előadások, hangfelvételek, sugárzások és kábeltelevíziós műsorszórások szerzői jogait és a hozzájuk kapcsolódó jogokat határozza meg, figyelembe véve ezek kulturális termékek tisztességes használatát, a szerzők jogainak védelmét, és hozzájárul a kultúra fejlődéséhez.

Tehát a szerzői jogi törvény célja a szerzői jogok védelme által a szerzők alkotói tevékenységének védelme, és hozzájárulás a kultúra fejlődéséhez.

A szerzői jogi törvény által szabályozott tartalom

Először is, ahhoz, hogy egy játék szerzői jogi védelmet élvezzen, a játékra szerzői jogot kell elismerni.

Ezért a játékokra vonatkozó szerzői jog elismerése a Tokyo District Court 1984. szeptember 28-i ítélete (Pac-Man ügy), a Supreme Court 2001. február 13-i ítélete (Tokimeki Memorial ügy), a Supreme Court 2002. április 25-i ítélete (Használt videojáték-ügy) és a Tokyo District Court 2016. február 25-i ítélete (Kamigoku no Valhalla Gate ügy) alapján, a játékokat filmek szerzői műveiként kezelik, és szerzői jogot ismernek el rájuk.

Azonban nem minden játékra ismernek el szerzői jogot csak azért, mert játék. Ahogy azt a Tokyo High Court 1999. március 18-i ítélete (Romance of the Three Kingdoms III ügy) és az Intellectual Property High Court 2009. szeptember 30-i ítélete (Ryoki no Ori ügy) is mutatja, óvatosnak kell lenni, mert a sok statikus képet használó játékok esetében lehet, hogy nem ismernek el szerzői jogot.

A szerzői jogot élvező játékok esetében óvatosnak kell lenni, mert ha a jogtulajdonos engedélye nélkül használják őket, az szerzői jogi megsértést jelenthet.

https://monolith.law/corporate/game-litigation-copyright[ja]

A japán “Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény”

Mi az az “Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény”?

Az “Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény” egy olyan jogszabály, amely szabályozza, hogy a vállalkozások ne téveszthessék meg a fogyasztókat a termékek vagy szolgáltatások minőségével, tartalmával, árával stb. kapcsolatos hamis információk megjelenítésével.

Az “Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény” célja

Az “Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény” célját az alábbiakban, az “Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény” 1. cikkében határozzák meg.

(Cél)

1. cikk Ez a törvény a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgálja azzal, hogy korlátozza és megtiltja azokat a tevékenységeket, amelyek veszélyeztethetik a fogyasztók önálló és ésszerű választását, például a tisztességtelen ajándéktárgyak és megjelenítések általi vásárlócsalogatást a termékek és szolgáltatások kereskedelmében.

Tehát az “Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény” célja, hogy megvédje a fogyasztók érdekeit, például azzal, hogy megakadályozza a tisztességtelen ajándéktárgyak és megjelenítések általi vásárlócsalogatást a termékek és szolgáltatások kereskedelmében.

Az “Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény” által szabályozott tartalom

Ajándéktárgyakra vonatkozó szabályok

Az online játékokban, különösen a mobiljátékokban, gyakran találkozhatunk a fizetős “gacha” rendszerrel.

Ha ez a fizetős “gacha” rendszer beletartozik az “Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény” 2. cikk 3. bekezdésében meghatározott “ajándéktárgyak” kategóriába, akkor az “Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény” szabályozása alá esik.

3. Ebben a törvényben az “ajándéktárgyak” alatt olyan tárgyakat, pénzt vagy egyéb gazdasági előnyöket értünk, amelyeket a vállalkozások nyújtanak a vásárlóknak a saját termékeik vagy szolgáltatásaik értékesítéséhez kapcsolódóan, függetlenül attól, hogy ez közvetlen vagy közvetett módon, sorsolás útján történik-e, és amelyeket a miniszterelnök jelöl ki.

A kérdés tehát az, hogy a fizetős “gacha” rendszer beletartozik-e az “ajándéktárgyak” kategóriába. A Fogyasztóvédelmi Ügynökség kiadott egy dokumentumot az “Online játékok ‘komplett gacha’ rendszere és az ‘Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény’ ajándéktárgy-szabályozása” címmel, amelyben kijelenti, hogy a fizetős “gacha” rendszer nem tartozik az “ajándéktárgyak” kategóriába.

A fizetős “gacha” rendszerre vonatkozó ajándéktárgy-szabályozás alkalmazása
A fogyasztók pénzt fizetnek a vállalkozásnak a fizetős “gacha” rendszer használatáért, és cserébe kapnak valamilyen tárgyat vagy egyéb gazdasági előnyt. Tehát azt mondhatjuk, hogy a fizetős “gacha” rendszer által a fogyasztók által megszerzett gazdasági előny maga a tranzakció tárgya a fogyasztó és a vállalkozás között. Más szóval, a fizetős “gacha” rendszer által nyújtott gazdasági előny nem olyan, amit a vállalkozás a fizetős “gacha” rendszeren kívüli tranzakciók elérésének ösztönzésére nyújt a fogyasztóknak a tranzakcióhoz kapcsolódóan (Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény 1. bekezdés. Lásd a fenti 4. (1) pontot).
Tehát, még ha a fogyasztók valamilyen gazdasági előnyt is szereznek a fizetős “gacha” rendszer használatával, ez nem tartozik az “Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény” által szabályozott “ajándéktárgyak” kategóriába, és az “Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény” ajándéktárgy-szabályozása nem vonatkozik rá.

https://www.caa.go.jp/policies/policy/representation/fair_labeling/pdf/120518premiums_1.pdf[ja]

A fizetős “gacha” rendszer tehát nem tartozik az “Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény” által szabályozott “ajándéktárgyak” kategóriába, így nem esik az “Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény” szabályozása alá.

A mobiljátékokban gyakran előfordul, hogy ha a játék nem játszható egy sürgős karbantartás vagy frissítés miatt, a játékosok bocsánatképpen játékon belül használható tárgyakat kapnak.

Ezzel kapcsolatban a “Fogyasztók számára nyújtott ajándéktárgyak korlátozása” (https://www.caa.go.jp/policies/policy/representation/fair_labeling/public_notice/pdf/100121premiums_7.pdf#search=’%E7%B7%8F%E4%BB%98%E6%99%AF%E5%93%81%E5%91%8A%E7%A4%BA'[ja]) szerint ezek az ajándékok beletartoznak a “teljes ajándéktárgyak” kategóriába, és mivel ezek bocsánatképpen kerülnek kiosztásra, a tranzakció értéke 0 forintnak tekinthető, így az ajándéktárgyak értékhatára 200 forint, amire figyelni kell.

A megjelenítésre vonatkozó szabályok

A megjelenítésre vonatkozó szabályok kapcsán a kiváló minőségű félrevezető megjelenítés (“Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény” 5. cikk 1. pont) és a kedvező félrevezető megjelenítés (“Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény” 5. cikk 2. pont) kérdése merül fel.

Ezekről a kérdésekről részletesen írtunk az alábbi cikkben, kérjük, olvassa el azt.

https://monolith.law/corporate/stealth-marketing-youtuber[ja]

A Pénzforgalmi törvényről

Milyen törvény a Pénzügyi Rendezési Törvény (Japán Pénzügyi Rendezési Törvény)?

A Pénzügyi Rendezési Törvény (Japán Pénzügyi Rendezési Törvény) olyan törvény, amely szabályozza az ajándékutalványokat, előre fizetett kártyákat és más pénzügyi eszközöket (beleértve az elektronikus pénzt is), valamint a banki tevékenységen kívüli pénzmozgásokat.

Jelenleg számos fizetési módszer létezik, és ez a törvény szabályozza ezeket.

A Pénzforgalmi Törvény célja

A Pénzforgalmi Törvény célját a következő Pénzforgalmi Törvény 1. cikkelye határozza meg.

(Cél)

1. cikkely Ez a törvény célja, hogy biztosítsa a pénzforgalmi szolgáltatások megfelelő végrehajtását, védelmezze annak felhasználóit, és elősegítse a szolgáltatás nyújtását, előre fizetett fizetési eszközök kibocsátását, a bankokon kívüli személyek által végzett devizakereskedelmet, a virtuális valuták cseréjét és a bankok közötti devizakereskedelemből eredő követelések és kötelezettségek elszámolását, a regisztrációt és egyéb szükséges intézkedéseket hozva, ezzel javítva a pénzforgalmi rendszer biztonságát, hatékonyságát és kényelmét.

Tehát a Pénzforgalmi Törvény célja, hogy védelmezze a pénzforgalmi rendszer felhasználóit, elősegítse a pénzforgalmi rendszer nyújtását, és javítsa a pénzforgalmi rendszer biztonságát, hatékonyságát és kényelmét.

A Pénzforgalmi törvény által szabályozott tartalom

Online játékokban a felhasználók gyakran előre megvásárolnak játékon belül használható tárgyakat, például mikrotranzakciók révén, amelyeket aztán a játékban használhatnak fel, például “gacha” húzásokra vagy fegyverek megvásárlására.

Ezeket a felhasználói tranzakciókat a Pénzforgalmi törvény szabályozza.

A Pénzforgalmi törvény 3. cikkének 1. bekezdése a “prepaid fizetési eszközöket” határozza meg, és úgy gondoljuk, hogy a játékon belüli tranzakciók ezen definíció alá esnek.

(Definíció)

3. cikk Ebben a fejezetben a “prepaid fizetési eszköz” a következőket jelenti:

1. Olyan dokumentumok, elektronikus eszközök vagy más tárgyak (a továbbiakban ebben a fejezetben “dokumentum stb.”), amelyekre összegek vannak feltüntetve vagy elektromágneses módszerrel (elektronikus, mágneses vagy más, az emberi érzékeléssel nem érzékelhető módszerek) vannak rögzítve (az összegeket mértékegységekben kifejezve, ha ezeket az egységeket pénzösszegként értelmezzük. Ugyanez vonatkozik erre a pont és a harmadik bekezdés alá is.), amelyekért ellenértéket kapnak, és amelyeket a kiadó vagy a kiadó által kijelölt személy (a következő pontban “kiadó stb.”) által kiadott dokumentumok, számok, szimbólumok vagy más jelek képviselnek, amelyeket a kiadó vagy a kiadó által kijelölt személy által kiadott áruk megvásárlására, kölcsönvételére vagy szolgáltatások igénybevételére használhatnak, bemutatva, átadva, értesítve vagy más módon.

2. Olyan dokumentumok, számok, szimbólumok vagy más jelek, amelyekre áruk vagy szolgáltatások mennyisége van feltüntetve vagy elektromágneses módszerrel rögzítve (beleértve azokat is, amelyeknél az elektromágneses módszerrel rögzített áruk vagy szolgáltatások mennyiségéért kapott ellenérték alapján a rögzített mennyiség növelése történik), és amelyeket a kiadó stb. felé bemutatva, átadva, értesítve vagy más módon, az adott áru szolgáltatását vagy a szolgáltatás nyújtását kérhetik.

Ha a tranzakciók a fentiek szerint “prepaid fizetési eszközöknek” minősülnek, akkor a Pénzforgalmi törvény szabályozása alá esnek.

Konkrétan, a mikrotranzakciós rendszert bevezető játékot kínáló vállalatoknak a következő kötelezettségeik vannak:

1. Információszolgáltatási kötelezettség
2. Kiadási biztosíték letétbe helyezési kötelezettség

Információszolgáltatási kötelezettségről

Az előre fizetett fizetési eszközök kiadóinak az alábbi információkat kell szolgáltatniuk a felhasználók számára (a Japán Pénzügyi Szolgáltatások Törvénye (Funds Settlement Act) 13. cikk 1. bekezdése):

• Az előre fizetett fizetési eszköz kiadójának neve, kereskedelmi neve vagy megnevezése (a Japán Pénzügyi Szolgáltatások Törvénye 13. cikk 1. bekezdés 1. pontja)

• Az előre fizetett fizetési eszközökkel fizethető összeg (a Japán Pénzügyi Szolgáltatások Törvénye 13. cikk 1. bekezdés 2. pontja)

• Ha terméket vásárolnak vagy kölcsön vesznek, vagy szolgáltatást vesznek igénybe, és ezekért cserébe az előre fizetett fizetési eszközt használják, vagy ha terméket vagy szolgáltatást kérnek, akkor a határidő vagy a lejárat (a Japán Pénzügyi Szolgáltatások Törvénye 13. cikk 1. bekezdés 3. pontja)

• Az előre fizetett fizetési eszközök kiadásával és használatával kapcsolatos panaszok vagy kérdések kezelésére szolgáló üzleti vagy irodai helyszín és elérhetőség (a Japán Pénzügyi Szolgáltatások Törvénye 13. cikk 1. bekezdés 4. pontja)

• Az előre fizetett fizetési eszközök használatának területe vagy helyszíne (a Kormányrendelet az előre fizetett fizetési eszközökről 22. cikk 2. bekezdés 1. pontja)

• Az előre fizetett fizetési eszközök használatával kapcsolatos szükséges óvintézkedések (a Kormányrendelet az előre fizetett fizetési eszközökről 22. cikk 2. bekezdés 2. pontja)

• Elektromágneses módszerrel rögzített összeg vagy termék vagy szolgáltatás mennyisége az előre fizetett fizetési eszközök esetében, beleértve a fel nem használt egyenleget vagy annak ismeretének módját (a Kormányrendelet az előre fizetett fizetési eszközökről 22. cikk 2. bekezdés 3. pontja)

• Ha az előre fizetett fizetési eszközök használatára vonatkozó szerződési feltételek vagy használati utasítások vagy ezekhez hasonló dokumentumok (a továbbiakban “szerződési feltételek stb.”) léteznek, akkor a szerződési feltételek stb. létezésének ténye (a Kormányrendelet az előre fizetett fizetési eszközökről 22. cikk 2. bekezdés 4. pontja)

Ha elmulasztják az információszolgáltatási kötelezettséget, akkor akár 300 000 jen (kb. 2 400 euró) bírságot is kiszabhatnak (a Japán Pénzügyi Szolgáltatások Törvénye 114. cikk 2. pontja).

A kibocsátási biztosíték letétbe helyezésének kötelezettségéről

A kibocsátási biztosíték letétbe helyezésének kötelezettségét a következő Pénzforgalmi Törvény (Japán Pénzforgalmi Törvény) 14. cikkelye szabályozza.

(A kibocsátási biztosíték letétbe helyezése)

14. cikkely: Az előre fizetett fizetési eszköz kibocsátójának, ha a referencia napján fel nem használt egyenleg meghaladja a kormányrendeletben meghatározott összeget (a továbbiakban ebben a fejezetben “referencia összeg” -nek nevezzük), a referencia napján fel nem használt egyenleg felének összegét (a továbbiakban ebben a fejezetben “kötelező letét összeg” -nek nevezzük) vagy annál nagyobb összegű kibocsátási biztosítékot kell letétbe helyeznie a fő üzleti hely vagy iroda legközelebbi letétkezelő helyén, a kabinet rendeletének megfelelően.

2. Az előre fizetett fizetési eszköz kibocsátójának, ha a 31. cikkely (1) bekezdésében meghatározott jogok gyakorlásának eljárása vagy más tények bekövetkezése miatt a kibocsátási biztosíték összege (beleértve a következő cikkelyben meghatározott biztosíték összegét és a 16. cikkely (1) bekezdésében meghatározott bizalmi vagyon összegét is. Ugyanez vonatkozik a 18. cikkely 2. pontjára és a 23. cikkely (1) bekezdés 3. pontjára.) kevesebb, mint a tények bekövetkezésének napját megelőző referencia napján számított kötelező letét összeg (a 20. cikkely (1) bekezdésében meghatározott visszatérítési eljárás vagy a 31. cikkely (1) bekezdésében meghatározott jogok gyakorlásának eljárása befejezésének napját megelőző referencia napján, az előre fizetett fizetési eszközök nélkül számított összeg a kabinet rendeletében meghatározott módon), a kabinet rendeletének megfelelően letétbe kell helyeznie a hiányzó összeget, és haladéktalanul be kell jelentenie ezt a miniszterelnöknek.

3. A kibocsátási biztosítékot államkötvényekkel, helyi kötvényekkel vagy más, a kabinet rendeletében meghatározott kötvényekkel (beleértve a vállalati kötvényeket és a részvények átruházásáról szóló törvény (2001-es (Heisei 13) törvény 75. szám) 278. cikkely (1) bekezdésében meghatározott átruházási kötvényeket is. Ugyanez vonatkozik a 16. cikkely (3) bekezdésére.) lehet fedezni. Ebben az esetben a kötvények értékelését a kabinet rendeletének megfelelően kell elvégezni.

A kibocsátási biztosíték letétbe helyezése bonyolult rendelkezéseket tartalmaz, ezért részletesen ismertetjük azokat.

Először is, a kibocsátási biztosíték letétbe helyezése akkor válik szükségessé, amikor a “referencia napján fel nem használt egyenleg meghaladja a kormányrendeletben meghatározott összeget”, mint azt a Pénzforgalmi Törvény 14. cikkelyének (1) bekezdése előírja.

A referencia napot a Pénzforgalmi Törvény 3. cikkelyének (2) bekezdése határozza meg, és ez minden év március 31-e és szeptember 30-a.

A referencia napján fel nem használt egyenleget a Pénzforgalmi Törvény végrehajtási rendelete 6. cikkelye 10 millió jenben határozza meg.

Tehát minden év március 31-én és szeptember 30-án, ha a referencia napján fel nem használt egyenleg meghaladja a 10 millió jent, akkor a fel nem használt egyenleg felét vagy annál nagyobb összeget kell letétbe helyeznie a fő üzleti hely vagy iroda legközelebbi letétkezelő helyén.

Például, ha a játék felhasználói összesen 1 milliárd jent fizettek be, és a játékban 1 milliárd jen értékű tárgyat még nem használtak fel, akkor a játék cégnek a kibocsátási biztosítékként a 1 milliárd jen felét, azaz 500 millió jent kell letétbe helyeznie a fő üzleti hely vagy iroda legközelebbi letétkezelő helyén.

A kibocsátási biztosíték letétbe helyezésének kötelezettségét azért írják elő, hogy ha a játék cég hirtelen csődbe menne, vagy a szolgáltatás megszűnne, akkor a felhasználóknak visszatérítést tudjanak biztosítani, és így megvédjék a felhasználókat.

Ha elmulasztja a kibocsátási biztosíték letétbe helyezésének kötelezettségét, akkor legfeljebb 6 hónapig tartó szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 500 ezer jen bírsággal sújtható (Pénzforgalmi Törvény 112. cikkely (3) pont).

Összefoglalás

A fentiekben a játékokkal kapcsolatos, általában kevésbé ismert jogszabályokról (első rész) beszéltünk, beleértve a szerzői jogi törvényt, a nyeremények megjelenítésének törvényét és a pénzügyi tranzakciók törvényét.

A következő, szintén kevésbé ismert játékokkal kapcsolatos jogszabályokról szóló (második rész) cikkben a fogyasztói szerződési törvényről, a speciális kereskedelmi tranzakciók törvényéről és az elektronikus kommunikációs szolgáltatások törvényéről fogunk beszélni.

https://monolith.law/corporate/game-copyright-part2[ja]