【Hatályba lép Reiwa 7. év (2025) májusában】Az információáramlási platformokra vonatkozó új szabályozások magyarázata (A szolgáltatók felelősségének korlátozására vonatkozó törvény módosítása)

Az interneten elkövetett jogok megsértése, mint például a hírnévrontás vagy a rágalmazás, komoly társadalmi problémává vált. E helyzetre reagálva, a hatékony áldozati segítségnyújtás érdekében, a Reiwa 7. évében (2025) májusától a ‘Szolgáltatók Felelősségének Korlátozásáról szóló Törvény’ nevet ‘Információáramlási Platformok Kezeléséről szóló Törvényre’ változtatják és módosítják.

A módosított törvény a kijelölt nagyméretű platformszolgáltatók számára előírja a bejegyzések törlési kritériumainak kidolgozását, a válaszadási helyzet nyilvánosságra hozatalának rendszerét, és büntetéseket is bevezet.

Ebben a cikkben a ‘nagyméretű platformszolgáltatókra’ vonatkozó szabályozás alanyaiként meghatározott követelményeket és a konkrét kötelezettségeket ismertetjük a módosított törvény kulcsfontosságú pontjai alapján.

Mi az „Információáramlási Platformok Kezelésére Vonatkozó Törvény” Japánban?

Az „Információáramlási Platformok Kezelésére Vonatkozó Törvény” (a specifikus elektronikus kommunikáció útján terjedő információk jogi védelmének és azok kezelésére vonatkozó törvény) a Heisei 13. évben (2001) létrehozott „Szolgáltatók Felelősségének Korlátozására Vonatkozó Törvény” (a specifikus elektronikus kommunikációs szolgáltatások nyújtóinak kártérítési felelősségének korlátozása és a feladó információinak közzétételére vonatkozó törvény) második nagy módosítása, amely az interneten terjedő jogellenes információk társadalmi problémává válására reagálva új rendszert vezetett be a „nagy platformszolgáltatók” számára, és ennek eredményeként a törvény neve is megváltozott.

A Reiwa 3. évben (2021) a „feladó információinak közzétételére irányuló kérelmek” számának növekedése miatt a bírósági eljárások terhe vált problémássá, és a gyorsabb áldozati segítségnyújtás érdekében egy olyan nemperes eljárás jött létre, amely lehetővé teszi az információk közzétételét egyetlen eljárás keretében. Azonban problémák merültek fel, mint például a „jogellenesség egyértelműségének követelménye” vagy a külföldi vállalatok felhasználási feltételeinek hiánya a japán jogszabályok és a károk valós helyzetének figyelembevételében, ami azt jelentette, hogy a rendszer nem működött mindig hatékonyan.

A Reiwa 6. évben (2024) történt módosítások során a rendszer úgy lett kialakítva, hogy a szolgáltatók önkéntes alapon törekedjenek a megfelelő működésre, és a „nagy platformszolgáltatók” számára kötelezővé tették a törlési kritériumok kidolgozását, a válaszadási helyzet nyilvánosságra hozatalát, valamint büntető intézkedéseket is bevezettek.

A módosítások a következők:

1. A törvény nevének megváltoztatása
2. A „nagy platformszolgáltatók” kijelölése és bejelentése (20. és 21. cikkek)
3. A jogellenes információk kezelésének gyorsítására vonatkozó kötelezettség (22. és 25. cikkek)
4. A működési helyzet átláthatóságának kötelezettsége (21. és 29. cikkek)
5. Ajánlások és büntető intézkedések bevezetése (35. és 38. cikkek)

Az átviteli megelőző intézkedések (törlés) célja a jogellenes információk és a jogszabályok megsértésével kapcsolatos információk, de figyelembe véve, hogy az állami beavatkozás nem megfelelő (cenzúrának felel meg, semlegességi problémák), a jogi döntések meghozatalát elsősorban a „nagy platformszolgáltatók” végzik.

A „Szolgáltatók Felelősségének Korlátozására Vonatkozó Törvény” módosítását az alábbi ábra szemlélteti:

Forrás: Japán Belügyminisztérium | Az Információáramlási Platformok Kezelésére Vonatkozó Törvény rendelete és irányelvei[ja]

A nagyméretű platformszolgáltatók követelményei Japánban

Az információáramlási platformokkal foglalkozó törvény által meghatározott “nagyméretű platformszolgáltatók” követelményei Japánban a következő három pontban foglalhatók össze:

• Havi küldők száma (belföldön) 10 millió felett, havi elérési szám (belföldön) 2 millió felett
• Műszakilag lehetséges legyen a jogsértő információk továbbításának megelőzése (törlés)
• Olyan szolgáltatások, amelyek nem az általános felhasználók közötti interakciókat célozzák meg fő célként (vagy nem az interakciókat célozzák meg fő célként, de az SNS-hez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatások), kivéve azokat, ahol kevésbé valószínű a jogok megsértése

Külföldi vállalatokat is beleértve, a “nagyméretű platformszolgáltatókra” vonatkozóan bejelentési kötelezettség áll fenn a távközlési miniszter felé (21. cikk).

A jogellenes információk kezelésének gyorsítására vonatkozó kötelezettség Japánban

Az új rendszerben a “nagykereskedelmi platformszolgáltatókra” vonatkozó kötelezettségeket két csoportra osztották. Az egyik a jogellenes információk eltávolításának gyorsítására, a másik az üzemeltetési helyzet átláthatóságával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozik.

Alább a kötelezővé tett intézkedéseket magyarázzuk el.

A sértett által benyújtott törlési kérelem fogadásának nyilvánosságra hozatala

Kötelezettség van arra, hogy a sértettek által benyújtott törlési kérelmek fogadására szolgáló kapcsolattartási pontot létrehozzanak és nyilvánosságra hozzák. A figyelembe veendő szempontok a következők (22. cikk):

• Lehetséges legyen online benyújtani a kérelmet (japán nyelven is).
• A kérelmező számára ne jelentsen túlzott terhet.
• A kérelmező számára világosan jelezni kell a kérelem benyújtásának időpontját.

“Túlzott terhet ne jelentsen” alatt olyan dolgokat értenek, mint például, hogy a törlési kérelem űrlapja könnyen megtalálható legyen, hogy azok is tudjanak kérelmet benyújtani, akik korhatár miatt nem szerezhetnek fiókot, és hogy figyelembe vegyék a magánélet és egyéb jogok megsértésének elkerülését.

“Jogellenes információk vizsgálatára szakosodott személy” kinevezése és bejelentése

A “nagykereskedelmi platformszolgáltatóknak” kötelezően el kell végezniük a szükséges vizsgálatokat a jogellenes információk eltávolítására irányuló kérelmek esetén, haladéktalanul (23. cikk).

A vizsgálatok során, hogy a jogi szakmai feladatokat megfelelően végezzék, szükséges, hogy a jogellenes információk kezelésében elegendő tudással és tapasztalattal rendelkező “jogellenes információk vizsgálatára szakosodott személyt” kinevezzenek.

A “jogellenes információk vizsgálatára szakosodott személy” követelményei konkrétan olyan jogi szakemberek, akik rendelkeznek elegendő tudással és tapasztalattal a japán kultúrával és társadalmi problémákkal kapcsolatban (csak természetes személyek).

A “jogellenes információk vizsgálatára szakosodott személyek” számát tekintve, “legalább egy személyt kell kinevezni minden 10 millió havi átlagos felhasználó, vagy minden 2 millió havi átlagos látogató esetében. Amennyiben “jogellenes információk vizsgálatára szakosodott személyt” kineveznek vagy változtatnak, erről haladéktalanul bejelentést kell tenni a távközlési minisztériumnak.

Értesítés a törlési kérelmet benyújtó személynek

A “nagykereskedelmi platformszolgáltatóknak” a vizsgálat eredményei alapján kell dönteniük a jogellenes információk továbbításának megelőzésére irányuló intézkedésekről, és a kérelem benyújtásától számított 14 napon belül az alábbiakról kell értesíteniük a kérelmezőt:

• Ha törölték a jogellenes információt, akkor erről.
• Ha nem törölték a jogellenes információt, akkor erről és annak okáról.

Ha a fenti időszakon belül nem lehetséges az értesítés, a következő jogos okok miatt, akkor haladéktalanul értesíteni kell:

• Ha a vizsgálat során a jogellenes információ küldőjének véleményét kell meghallgatni.
• Ha a vizsgálatot szakemberre kell bízni.
• Ha más, elkerülhetetlen ok áll fenn.

A működési állapotok átláthatóságának kötelezettsége Japánban

Ahogy azt korábban említettük, a hagyományosan alkalmazott „nyilvánvaló jogellenesség követelménye”, a külföldi vállalatok felhasználási feltételeinek hiánya a japán jogszabályok és a károk valós helyzetének figyelembevételében, valamint az üzleti szereplők által végzett önkényes törlések is aggodalomra adtak okot, és a rendszer nem mindig működött hatékonyan.

E problémák megelőzése érdekében fontos, hogy a szolgáltatók átlátható törlési kritériumokat dolgozzanak ki, és következetes, valamint igazságos módon járjanak el. A felhasználási feltételeken alapuló vállalkozói önkényes törlések gyors és megfelelő végrehajtását lehetővé tevő jogszabályi változtatásokra volt szükség.

A törlési kritériumok és egyéb szabályok közzététele Japánban

Ahogy korábban említettük, a törlendő információk a jogok megsértésére és a jogszabályok megszegésére vonatkozó információk, de hogy mely információkat (kifejezéseket) kell törölni, azt a “nagykereskedelmi platformszolgáltatók” autonómiájára bízzuk. A törlési kritériumok tartalmának az alábbiaknak megfelelőnek kell lennie:

• A törlés alá eső információk típusát a “nagykereskedelmi platformszolgáltatók” az adott információ terjesztésének okától függően konkrétan meghatározzák.
• Amennyiben “szolgáltatás felfüggesztési intézkedéseket” kell hozni, akkor a szolgáltatás felfüggesztési intézkedéseinek végrehajtására vonatkozó kritériumokat konkrétan meg kell határozni.
• Az információk közlésekor olyan kifejezéseket kell használni, amelyeket az üzenetküldők és az érintettek könnyen megérthetnek.
• Figyelembe kell venni a törlési kötelezettségeket szabályozó jogszabályokkal való összhangot.

A “nagykereskedelmi platformszolgáltatók” saját maguk által kidolgozott törlési kritériumok alapján végezhetik el a törlést, de kivételes esetekben, ha a törlési kritériumokban nem szerepelnek, akkor is törölhetnek:

• Ha a “nagykereskedelmi platformszolgáltató” az információ küldője.
• Ha jogi kötelezettségük van a jogtalanul megsértő információk törlésére.
• Ha sürgős szükség van a törlésre, és az információ típusa olyan, amelyet általában nem lehet előre látni, így nem szerepel a törlési kritériumokban.

A “törlési kritériumok” előzetes közzétételének határideje a törlés végrehajtását megelőző két hét.

És évente egyszer, a megállapított kritériumok szerint végrehajtott információblokkolási intézkedések közül az üzenetküldők és más érintettek számára tájékoztató jellegű példákat kell összegyűjteni az információk típusa szerint, és közzé kell tenni.

Másrészről, a bírósági törlési kérelem esetén a “jogsértés nyilvánvalóságát (5. cikk 1. bekezdés)” kell bizonyítani, ami a kérelmező terhére van.

A törlési kérelem nem olyan magas küszöbű, mint az információküldők adatainak közzétételi kérelme, de a “jogsértés nyilvánvalósága” kapcsán a “kérelmező oldalának szinte lehetetlen bizonyítást követelni nem megfelelő. A ‘kártérítési igény peres eljárásában’ a jogellenesség kizáró okainak megítélése nem egyezik meg teljesen.” Ezt megerősítve, a Tokyo High Court (Reiwa 2 (2020) december 9-i ítélete) megdöntötte az elsőfokú ítéletet.

Ez a bírósági döntés nem követeli meg a “jogsértés nyilvánvalóságának” követelményének értelmezését a “feladói információk nyilvánosságra hozatali rendszerében” annyira, hogy aláássa a rendszer célját.

Értesítési kötelezettség a tartalom eltávolítása esetén a japán jog szerint

Amennyiben egy feladó által közzétett információt önkéntesen vagy kötelezően eltávolítottunk, kötelességünk haladéktalanul értesíteni a feladót az eltávolítás tényéről és annak okáról (az eltávolítás és az eltávolítási kritériumok közötti kapcsolat), valamint biztosítani, hogy a feladó könnyedén megismerhesse ezeket az információkat (a tartalom a feladó számára észszerű és megfelelő módon legyen felismerhető).

A törlés végrehajtásának és egyéb kapcsolódó információinak közzététele Japánban

A “nagykereskedelmi platformszolgáltatókra” vonatkozóan évente egyszer (az adott üzleti év lezárását követő két hónapon belül) kötelező elektronikus formában közzétenniük a fent említett kötelezettségek alapján végrehajtott törlések végrehajtási állapotát.

A közzéteendő információk a következők:

• A törlési kérelmek fogadásának állapota
• A törlési kérelmekre adott értesítések végrehajtásának állapota
• A törlés esetén az üzenetküldőknek történő értesítések végrehajtásának állapota
• A törlések végrehajtásának állapota
• A fenti tételekkel kapcsolatos önértékelés
• A törlési végrehajtás állapotának világossá tételéhez szükséges, a távközlési minisztériumi rendelet által meghatározott tételek (az önértékelési tételekhez kapcsolódó értékelési szempontok, az értékelési szempontok megváltoztatása esetén a változások tartalma és indoklása)

Büntetések a japán információáramlási platformokra vonatkozó törvényben

Amennyiben a „nagykereskedelmi platformüzemeltetők” megszegik a kötelezettségeiket (22. cikk, 24-28. cikkek), a távközlési miniszter javasolhatja a szükséges intézkedések megtételét a jogsértés kijavítása érdekében.

Ha a javasolt intézkedéseket nem hajtják végre, a távközlési miniszter intézkedési parancsot adhat ki (30. cikk, 31. cikk).

Amennyiben valaki megszegi ezt az intézkedési parancsot, egy évig terjedő fogházbüntetéssel vagy legfeljebb 1 millió jen bírsággal sújtható (35. cikk).

Ezenkívül a „nagykereskedelmi platformüzemeltetőkre” vonatkozik a kettős büntetési szabály is, amely szerint a jogi személyek esetében, ha megszegik a 21. cikk vagy a 35. cikk előírásait, legfeljebb 100 millió jen bírságot szabhatnak ki (37. cikk).

Összefoglalás: A Japán Információáramlási Platformokra Vonatkozó Jogszabály Módosítása Gyorsabb Jogorvoslati Eljárásokat Tesz Lehetővé

A fentiekben ismertettük a módosított “Információáramlási Platformokra Vonatkozó Jogszabály” (2023) új szabályozását, és kitértünk a változások kulcspontjaira.

A nagy platformszolgáltatóknál fontos, hogy az internetes környezet kialakításakor figyelembe vegyék az egyensúlyt a felhasználók “szólásszabadsága” és a jogokat sértett “áldozatok jogorvoslati lehetőségei” között.

A mostani módosítás eredményeképpen várható, hogy a szolgáltatók gyorsabban tudnak majd reagálni az interneten elterjedt rágalmazásokra és hírnévrontásokra. A rágalmazó bejegyzések eltávolításával kapcsolatban kérjük, forduljon tapasztalt ügyvédünkhöz tanácsért.

A Monolith Ügyvédi Iroda által kínált megoldások bemutatása

A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltatást nyújtó cég, amely gazdag tapasztalattal rendelkezik az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem ötvözésében. Az utóbbi években az interneten terjedő rossz hírnévvel kapcsolatos károk és rágalmazások, mint “digitális tetoválások”, súlyos károkat okozhatnak. Irodánk megoldásokat kínál a “digitális tetoválás” kezelésére. Az alábbi cikkben részletezzük ezeket a megoldásokat.

A Monolith Ügyvédi Iroda szolgáltatási területei: Digital Tattoo[ja]