A „Provider Felelősség Korlátozási Törvény” átalakul „Információáramlási Platformok Kezeléséről szóló Törvény” (JōPura-hō) névre – A módosítás kulcsfontosságú pontjainak magyarázata

Az internetes rágalmazás és becsületsértés mára komoly problémává vált, nemcsak a hírességeket érinti, hanem az influenszereket és még az átlagembereket is, akik személyes adataik nyilvánosságra hozatala vagy rágalmazás áldozataivá válnak, ami jelentős társadalmi problémát jelent.

Másrészről, a sértettek részéről nagy igény mutatkozik a bejegyzések törlésére, azonban a rendszeresítésük még nem haladt előre kellőképpen. E problémára válaszul, a szolgáltatók gyorsabb és átláthatóbb reagálását követelő jogszabály-módosítások kerültek elfogadásra.

Ebben a cikkben részletesen ismertetjük a japán ‘Provider Responsibility Limitation Law’ (Szolgáltatói Felelősség Korlátozásáról szóló Törvény) módosítását, amelyet a Reiwa 6 (2024) évben tartott rendes ülésszakon fogadtak el és hirdettek ki.

A szolgáltatók felelősségének korlátozásáról szóló törvény kihívásai

A rágalmazás és becsületsértés áldozatainak védelme érdekében, és azért, hogy gyors segítséget nyújthassunk nekik, korábban meghatároztuk a “Szolgáltatók felelősségének korlátozásáról szóló törvényt” (hivatalos nevén: A meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltatások nyújtóinak kártérítési felelősségének korlátozása és a küldő információinak felfedése), de a Reiwa 6. évében (2024) májusában új törvényt hirdettek ki. Ez a “Jogok megsértésének kezeléséről szóló törvény a meghatározott elektronikus kommunikáció által terjesztett információk kapcsán”, közismert nevén az “Információáramlási Platformok Kezeléséről szóló törvény (InfóPlat törvény)”.

A Japán Belügyminisztérium által megbízott “Illegális és Káros Információk Tanácsadó Központ” összesítése szerint 2015 és 2022 között évente több mint 5000 bejelentés érkezett. A 2022-es évi 5745 bejelentésből 3852, azaz 67,0% volt azoknak a száma, akik a “törlési módszert szeretnék megtudni”.

A korábbi rágalmazás és egyéb bejelentések törlésével kapcsolatos kihívások között a következőket említették:

• A törlési kérelem benyújtásának helye nehezen érthető
• Ha a bejegyzést hagyják, az információ elterjedhet
• A platformot üzemeltető vállalkozásnak tett törlési kérelemre nincs értesítés, így nem tudni, hogy törölték-e
• A platformot üzemeltető vállalkozás törlési irányelvei homályosak és a kritériumok nem világosak

Forrás: Belügyminisztérium | A meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltatások nyújtóinak kártérítési felelősségének korlátozása és a küldő információinak felfedése törvényének részleges módosításáról szóló törvényjavaslat összefoglalója[ja]

Az információáramlási platformokra vonatkozó törvény módosítása

E problémák kezelése érdekében módosítottuk a hagyományos szolgáltatói felelősségkorlátozási törvényt, hogy belefoglaljuk az új szabályozást, amely a nagy platformszolgáltatókat célozza meg. A módosítás lényege, hogy a nagy platformszolgáltatók számára kötelezővé tette a “gyorsabb reagálást” és az “üzemeltetési folyamatok átláthatóságát”.

Az új szabályozás alá tartozó nagy platformszolgáltatók a “nagy szolgáltatókra vonatkozó különleges elektronikus kommunikációs szolgáltatások”, amelyeket a távközlési miniszter jelöl ki (Japán Információáramlási Platform Törvény 2. cikk 14. pontja és 20. cikk 1. bekezdése).

A nagy szolgáltatókra vonatkozó különleges elektronikus kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások méretére vonatkozó kritériumokat a távközlési minisztérium rendelete határozza meg, és ezeket az “átlagos havi küldők száma” vagy az “átlagos havi összesített küldők száma” alapján ítélik meg (Japán Információáramlási Platform Törvény 21. cikk 1. bekezdés 1. pontja).

Azonban nem minden olyan vállalkozás, amely megfelel a küldők számára vonatkozó követelményeknek, válik automatikusan a nagy szolgáltatókra vonatkozó különleges elektronikus kommunikációs szolgáltatások nyújtójának. Feltétel továbbá, hogy technikailag lehetséges legyen a jogellenes információk továbbításának megelőzése, és hogy kevésbé valószínű a jogok megsértése (Japán Információáramlási Platform Törvény 21. cikk 2. és 3. pontja).

Ezért azok a vállalkozások, amelyekre a nagy szolgáltatókra vonatkozó különleges elektronikus kommunikációs szolgáltatások nyújtójaként az információáramlási platformokra vonatkozó törvény új szabályozása vonatkozik, olyan nagy méretű SNS-ek és névtelen fórumok üzemeltetői lehetnek, mint az X (korábbi Twitter) vagy a Facebook.

A nagyméretű platformszolgáltatók kötelezettségei

Az Információáramlási Platformok Kezeléséről szóló törvény értelmében a nagyméretű, különösen meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó nagyméretű platformszolgáltatókra a következő kötelezettségek vonatkoznak:

• Tájékoztatás benyújtása a távközlési miniszter felé
• A sértett személyek beadványainak fogadására vonatkozó módszerek nyilvánosságra hozatala
• A jogsértő információkra vonatkozó vizsgálatok lefolytatása
• Jogsértő információk vizsgálatára szakosodott személy kijelölése és bejelentése
• Értesítés küldése azoknak, akik a továbbítás megakadályozását kérik
• A továbbítás megakadályozására vonatkozó intézkedések végrehajtásának szabványainak nyilvánosságra hozatala
• Értesítések és egyéb intézkedések a továbbítás megakadályozása esetén az üzenetküldők felé
• A továbbítás megakadályozásának intézkedéseinek végrehajtási állapotának nyilvánosságra hozatala

Bejelentés a távközlési miniszter felé

A nagy léptékű, különleges telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak, a kijelölést követő három hónapon belül, a Távközlési Minisztérium rendelete által meghatározott módon, be kell jelenteniük a „személyes nevüket vagy megnevezésüket és címüket, továbbá jogi személy esetén a képviselőjük nevét”, „külföldi jogi személyek vagy szervezetek, illetve külföldön lakóhellyel rendelkező magánszemélyek esetén a belföldi képviselő vagy a belföldi meghatalmazott nevét vagy megnevezését és belföldi címét” a távközlési miniszter felé (Japán Információs Adatvédelmi Törvény (情プラ法) 22. cikk (1) bekezdés).

Ezenkívül, ha változás történik a bejelentett adatokban, haladéktalanul be kell jelenteni a változást a távközlési miniszter felé (Japán Információs Adatvédelmi Törvény (情プラ法) 22. cikk (2) bekezdés).

A sértett személyek bejelentésének fogadására szolgáló módszerek közzététele

A nagy léptékű, külön meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltatóknak a távközlési minisztérium rendelete által meghatározott módon közzé kell tenniük azokat a módszereket, amelyekkel a jogait sértett személyek („sértettek”) kérelmezhetik a jogsértő információk terjesztésének megelőzésére irányuló intézkedéseket (Japán Információ- és Kommunikációtechnológiai Törvény (情プラ法) 23. cikk (1) bekezdés).

Ezek a módszerek meg kell feleljenek a következő követelményeknek: lehetővé kell tenniük a bejelentést elektronikus információfeldolgozó rendszerek használatával, nem szabad túlzott terhet róniuk a bejelentést tevő személyre, és egyértelműen jelezniük kell a bejelentést tevő személy számára a bejelentés napját és időpontját (Japán Információ- és Kommunikációtechnológiai Törvény (情プラ法) 23. cikk (2) bekezdés).

Jogsértő információkra vonatkozó vizsgálatok végrehajtása

A nagy szolgáltatóként nyilvántartott különleges elektronikus kommunikációs szolgáltatóknak, amennyiben a jogsértés áldozata kéri a jogsértő információk terjesztésének megakadályozását, kötelesek haladéktalanul szükséges vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy az érintett áldozat jogait a jogsértő információk terjedése révén jogtalanul sértették-e meg (Japán Információs Magánéletvédelmi Törvény (2003) 24. cikk).

Jogsértő információk vizsgálatára szakosodott személy kinevezése és bejelentése

A nagyméretű, meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknak, a szakmai tudást és tapasztalatot igénylő jogsértő információk vizsgálatát megfelelően végezniük kell, és ehhez olyan személyeket kell kinevezniük, akik rendelkeznek a szükséges tudással és tapasztalattal a jogok megsértésének kezelésére (Japán Információ és Kommunikáció Privát Szféra Törvény (情プラ法) 25. cikk (1) bekezdés).

Ezen szakemberek számának meg kell felelnie a nyújtott nagyméretű, meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltatások átlagos havi felhasználóinak számához vagy az összesített havi felhasználók számához, és a típusuknak megfelelően a távközlési minisztérium rendelete által meghatározott számnál nem lehet kevesebb (Japán Információ és Kommunikáció Privát Szféra Törvény (情プラ法) 25. cikk (2) bekezdés).

Értesítés az információküldés megelőzési intézkedéseinek kérelmezőjének

A nagyméretű, különleges elektronikus távközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak, amennyiben kérelem érkezik hozzájuk, a vizsgálat eredményei alapján kell eldönteniük, hogy hoznak-e intézkedéseket az információküldés megelőzésére. A kérelem beérkezésétől számított 14 napon belül – kivéve, ha jogos indok áll fenn –, a távközlési minisztériumi rendelet által meghatározott időn belül kötelesek értesíteni a kérelmezőt arról, hogy megtették-e az intézkedéseket (Japán Információszabadság Törvény (情プラ法) 26. cikk).

Eddig előfordult, hogy a törlési kérelmeket benyújtók nem kaptak visszaigazolást a platformoktól, így nem tudták, hogy a kérelmüket elfogadták-e vagy sem, ami elégedetlenséget váltott ki. Ez a rendelkezés az ilyen típusú panaszokra ad választ.

A küldésmegelőző intézkedések végrehajtásának szabványainak közzététele

A nagyméretű, meghatározott telekommunikációs szolgáltatók által végrehajtható küldésmegelőző intézkedések csak akkor lehetségesek, ha azok összhangban állnak a szolgáltató által meghatározott és közzétett szabványokkal, és ezeket a szabványokat a küldésmegelőző intézkedések végrehajtásának napjától számított meghatározott időszakon belül kell nyilvánosságra hozni (Japán Információ- és Kommunikációs Technológiai Törvény (情プラ法) 27. cikk (1) bekezdés).

A szabványok meghatározásakor arra kell törekedni, hogy azok tartalma az alábbiaknak megfeleljen (Japán Információ- és Kommunikációs Technológiai Törvény (情プラ法) 27. cikk (2) bekezdés):

• A küldésmegelőző intézkedések tárgyát képező információk típusát a nagyméretű, meghatározott telekommunikációs szolgáltató által az információk terjesztésének megismerésének okától függően kell lehetőség szerint konkrétan meghatározni.
• Amennyiben szolgáltatásnyújtás felfüggesztésére kerül sor, a szolgáltatásnyújtás felfüggesztésének kritériumait lehetőség szerint konkrétan kell meghatározni.
• Az előírásokat könnyen érthető kifejezésekkel kell megfogalmazni, hogy az üzenetküldők és más érintettek számára is érthető legyen.
• Figyelembe kell venni a küldésmegelőző intézkedések végrehajtására vonatkozó jogszabályokkal való összhangot.

Küldés megakadályozására irányuló intézkedések esetén a feladó értesítése és egyéb tudnivalók

A nagyméretű, meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak, amennyiben küldés megakadályozására irányuló intézkedéseket hajtanak végre, alapelvként haladéktalanul értesíteniük kell a blokkolt információ feladóját az intézkedés tényéről és annak okáról, vagy intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a feladó könnyedén hozzáférhessen ezekhez az információkhoz. Továbbá, ha az említett küldés megakadályozására irányuló intézkedés a Japán Információs és Kommunikációs Technológiai Alapelvek (情プラ法) 27. cikk (1) bekezdésének kritériumai szerint került végrehajtásra, akkor világosan meg kell határozni az intézkedés okát és annak kapcsolatát az említett kritériumokkal (情プラ法 28. cikk).

Az adatküldés megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtásának nyilvánosságra hozatala

A nagyméretű, külön meghatározott telekommunikációs szolgáltatóknak évente egyszer közzé kell tenniük a következő tételeket a távközlési minisztériumi rendelet által meghatározott módon (Japán Információs Adatvédelmi Törvény (情プラ法) 29. cikk):

• A 24. cikk szerinti kérelmek fogadásának helyzete
• A 26. cikk előírásai szerinti értesítések végrehajtásának helyzete
• A 26. cikk előírásai szerinti értesítések és egyéb intézkedések végrehajtásának helyzete
• Az adatküldés megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtásának helyzete
• A 26. cikk különböző pontjaiban felsorolt tételek saját értékelése
• A 26. cikk különböző pontjain kívül, a nagyméretű, külön meghatározott telekommunikációs szolgáltatók által e fejezet előírásai alapján végrehajtandó intézkedések helyzetének tisztázásához szükséges egyéb, a távközlési minisztériumi rendelet által meghatározott tételek

Ajánlások és parancsok, valamint büntetések

Az Információáramlás-kezelési Platformokról szóló törvénybe bekerültek az ajánlások és parancsok szabályai, valamint büntető rendelkezések is, amelyek nem szerepeltek a Szolgáltatói felelősség korlátozásáról szóló törvényben.

A távközlési szolgáltatásokat nagy mértékben nyújtó szolgáltatók esetében, ha a távközlési miniszter úgy ítéli meg, hogy megsértették az alábbi előírásokat, ajánlást tehet a szükséges intézkedések megtételére a jogsértés kijavítása érdekében (Információáramlás-kezelési Platformokról szóló törvény 31. cikk (1) bekezdés).

• A sértett fél által tett bejelentések fogadásának nyilvánosságra hozatala
• Jogellenes információk vizsgálatára szakosodott személy kijelölése és bejelentése
• Az átvitel megakadályozását kérő személy értesítése
• Az átvitel megakadályozására vonatkozó intézkedések végrehajtásának szabványainak nyilvánosságra hozatala
• Az átvitel megakadályozását követően az üzenetküldő értesítése stb.
• Az átvitel megakadályozásának végrehajtási helyzetének nyilvánosságra hozatala

Továbbá, ha nincs jogos indok a fenti ajánlásban foglalt intézkedések elmulasztására, a miniszter parancsot adhat az intézkedések megtételére (Információáramlás-kezelési Platformokról szóló törvény 31. cikk (2) bekezdés).

Ha valaki megszegi a fenti parancsot, akkor egy évig terjedő fogházbüntetésre vagy legfeljebb 1 millió jen (japán ~) pénzbüntetésre számíthat (Információáramlás-kezelési Platformokról szóló törvény 36. cikk).

Összefoglalás: Az Információs Szolgáltatók Felelősségének Korlátozásáról szóló törvény javítja a rágalmazó bejegyzések eltávolítását

Az Információs Szolgáltatók Felelősségének Korlátozásáról szóló törvény, beleértve a törvény nevét is, jelentős módosításon fog átesni. Ennek eredményeképpen a nagy platformszolgáltatók számára kötelezővé válik a „gyorsabb reagálás” és a „működési helyzet átláthatóságának” biztosítása.

Az új „Információs Szolgáltatók Felelősségének Korlátozásáról szóló törvény” hatálybalépésének napja a kihirdetés napjától (Reiwa 6 (2024) május 17.) számított egy éven belül kormányrendelet által meghatározott nap lesz.

Az üzleti szereplők által kezelt káros bejegyzések eltávolítására eddig az üzleti szereplők önkéntes intézkedéseire volt bízva, azonban a törlési kérelmek benyújtásának pontosítása és az értesítés kötelezővé tétele révén várhatóan javulni fog az üzleti szereplők válaszkészsége.

Intézkedéseink bemutatása a Monolit Ügyvédi Irodánál

A Monolit Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik jelentős tapasztalattal. Az utóbbi években az interneten terjedő rossz hírnévvel kapcsolatos károk és rágalmazások, úgynevezett „digitális tetoválásként” komoly károkat okozhatnak. Irodánk megoldásokat kínál a „digitális tetoválás” elleni védekezésre. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolit Ügyvédi Iroda szakterületei: Digital Tattoo[ja]