Hogyan védik a szerzői jogokat külföldön? Két nemzetközi egyezmény magyarázata

A Japánban szerzett szerzői jogi ismeretek birtokában is előfordulhat, hogy a külföldön érvényesülő szerzői jogi szemléletmód jelentősen eltér. Mivel a „szerzői jogi törvények” országonként különböznek, így külföldön történő alkotások felhasználásakor fontos az adott ország „szerzői jogi törvényének” megértése és betartása.

Ebben a cikkben a külföldi szerzői jogi szemlélet alapjait és két szerződést ismertetjük. Mielőtt külföldön alkotásokat használna fel, mindenképpen vegye figyelembe ezeket az információkat.

Mi a szerzői jog?

A szerzői jog az a jog, amelyet a mű alkotója kap. A szerzői jog célja, hogy megvédje az alkotók érdekeit az olyan helyzetekben, mint amikor a művet engedély nélkül másolják vagy használják fel, vagy amikor az interneten keresztül különböző médiumokban engedély nélkül kerül másodlagos felhasználásra.

A szerző jogosult arra, hogy megtiltsa másoknak a művének használatát, illetve hogy díj ellenében (vagy díjmentesen) engedélyezze annak használatát. Emellett lehetősége van arra is, hogy feltételek mellett engedélyezze a mű használatát.

A szerzői jogról szóló törvény (Japanese Copyright Law) 2. cikkének 1. bekezdésének 1. pontja szerint a szerzői mű olyan alkotás, amely “gondolatokat vagy érzéseket kreatív módon fejez ki”. Ez általában irodalmi, tudományos, művészeti vagy zenei alkotásokat foglal magában. Például ilyenek a tanulmányok, zeneművek, regények, filmek, fényképek, festmények, animációk, játékok stb.

Forrás: Kulturális Ügynökség | “Szerzői művek – 2. cikk (Definíció)”[ja]

Alapvetően a szerzői jog automatikusan létrejön a mű megalkotásának pillanatában, és nincs szükség semmilyen intézményi regisztrációra.

Az internet korában a szerzői jog még inkább mindennapossá vált, és a szerzői jogok védelmének fontossága tovább nőtt. Amikor egy vállalat információt közöl, fennáll a kockázata annak, hogy mások szerzői jogait megsérti azáltal, hogy engedély nélkül másolja vagy másodlagosan használja fel azokat. Ezért elengedhetetlen a szerzői jogok megértése.

A szerzői jogok megközelítése külföldön

Sokan gondolkodhatnak azon, hogy a Japánban közzétett szerzői műveket hogyan kezelik a külföldi országok. Ebben a részben főként a külföldön való szerzői jogi megközelítésekről fogunk részletesen beszélni.

A szerzői jogoknak nincsenek határaik

A Japánban lévő szerzői művekre vonatkozó szerzői jogok automatikusan érvényesek külföldön is. Ennek oka, hogy a szerzői jogoknak nincsenek nemzetközi határaik.

A szerzői jogok védelmét szolgáló nemzetközi egyezmények között szerepel a ‘Berni Egyezmény’ és a ‘Budapesti Szerződés’. Japán is csatlakozott ezekhez az egyezményekhez, amelyekhez a Berni Egyezmény esetében 168 ország, a Budapesti Szerződés esetében pedig 100 ország csatlakozott világszerte. Ezeknek az egyezményeknek a léte biztosítja, hogy a szerzői jogokat a részt vevő országokban egyformán védjék.

Paradox módon, azokban az országokban, amelyek nem csatlakoztak ezekhez az egyezményekhez, előfordulhat, hogy a Japánban védett szerzői jogok egyáltalán nem érvényesülnek. Például Iránban vagy Etiópiában, amelyek nem részesei ezeknek az egyezményeknek, a japán szerzői jogok gyakorlatilag értelmetlenek lehetnek.

Az említett szerzői jogi egyezményeken túlmenően létezik a TRIPS megállapodás is, amely a kereskedelemhez kapcsolódó szellemi tulajdonjogok (szellemi tulajdon) védelmét szolgálja. Azokban az országokban, amelyek csatlakoztak ehhez a megállapodáshoz, a szerzői jogok érvényesülhetnek.

A rövidebb védelmi időszak kerül alkalmazásra

A japán szerzői jogi törvény szerint a szerző halála utáni 70 év a szerzői jog védelmének időtartama, azonban külföldön vannak olyan országok, amelyek eltérő védelmi időszakot határoznak meg.

Például az Európai Unió (EU) országai, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália is a halál utáni 70 évet határozza meg védelmi időszakként, míg az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Pakisztán és más közel-keleti országok, valamint Tajvan és Egyiptom esetében a halál utáni 50 év a rövidebb időszak, Mexikóban pedig a halál utáni 100 év a leghosszabb időszak.

Bár a szerzői jogoknak nincsenek határai, a védelmi időszakok tekintetében az egyes országok különböző megközelítéseket alkalmaznak.

Másrészről, a különböző egyezmények meghatározzák a védelmi időszakok alapját képező minimális időtartamokat. Az egyezmények által meghatározott szerzői jogi minimális védelmi időszakok a következők:

A Berni Egyezmény szerint a szerző halála utáni 50 év a minimális védelmi időszak.

Az Univerzális Szerzői Jogi Egyezmény szerint a szerző halála után 25 év a szerzői jog védelmének időtartama, de ez csupán a minimális időszak. Az egyes országok ennél hosszabb időszakot is meghatározhatnak. Az egyezmény szerint alapelvként az adott országban nyújtott védelemnek meg kell egyeznie a más országok szerzői műveire vonatkozó védelemmel.

Külföldi szerzői művek esetében, ha a saját ország törvénye szerint a védelmi időszak a halál utáni 25 év, Japánban mégis a műre vonatkozóan a halál utáni 70 évig tartó szerzői jogi védelem szükséges.

Hasonlóképpen, ha egy japán szerzői mű esetében más országban a halál utáni 25 év a meghatározott védelmi időszak, akkor abban az országban a halál utáni 25 évig tartó szerzői jogi védelem lesz alkalmazandó.

Például, Japánban egy egyiptomi szerző műve a japán szerzői jogi törvény által védett, míg Egyiptomban egy japán szerző műve az egyiptomi szerzői jogi törvény által védett.

Tehát, mivel az országoktól függően a szerzői jogi védelmi időszak rövidebb lehet, figyelni kell, amikor külföldön publikálunk szerzői műveket.

Országonként eltérő a „szerzői mű” kritériumai

Külföldön a szerzői művek kezelése és kritériumai kapcsán óvatosság szükséges. Még ha egy mű Japánban szerzői jogi védelem alatt áll is, nem garantált, hogy külföldön is ugyanúgy védelemben részesül. Az említett bármely szerződéses államban való tagság ellenére, az egyes országokban a szerzői művek meghatározása eltérő lehet.

A Berni Egyezmény által elfogadott „formalitásmentesség” elve szerint „a szerzői jogok és a szomszédos jogok gyakorlásához nem szükséges semmilyen formalitás, mint a regisztráció, a művek benyújtása, a szerzői jog jelzése stb.”, és Japánban, valamint számos más országban is ez az elv érvényesül a szerzői jogi törvényekben.

Azonban, a múltban az Egyesült Államokban ez az elv nem volt alkalmazható, és volt egy időszak, amikor a „©” (copyright jel) megjelenítése nélkül a szerzői jogot nem ismerték el.

Ez azért volt, mert az Egyesült Államokban hosszú ideig egy olyan rendszert alkalmaztak, amely szerint „csak a kormányzati szervekhez való regisztráció után ismerik el a szerzői jogot” (formalizmus), és csak a Heisei első évében (1989) kötötték meg a Berni Egyezményt, amivel az Egyesült Államokban is a formalitásmentesség irányába mozdultak el.

Forrás: Kulturális Ügynökség | Külföldi szerzői művek védelme[ja]

Mivel a Berni Egyezményhez és a Szerzői Jogi Világegyezményhez való csatlakozás, valamint a szerzői műként való elismerés szabályai országonként változnak, érdemes előzetesen tájékozódni a célország szerzői jogi előírásairól.

A szerzői jogot érintő két nemzetközi egyezmény

A szerzői jogi törvények esetében néhány nemzetközi egyezmény működik annak érdekében, hogy országonként ésszerű és következetes védelmet biztosítsanak a szerzői művek számára. Az egyezmények meghatározzák a védelem minimális szintjét, és az egyes tagállamok saját joghatóságukon belül hajtják végre ezeket, így a szerzői jogokat nemzetközi szinten is védelmezik.

Itt két jelentős egyezményt ismertetünk.

Berni Egyezmény

A Berni Egyezmény (Berne Convention) az egyik legősibb és legfontosabb nemzetközi szerzői jogvédelmi egyezmény.

Európai országok központjában, 1886-ban Svájcban, Bernben fogadták el a szerzői jogokkal kapcsolatos nemzetközi szabályokat meghatározó egyezményt, amelyet azóta számos alkalommal módosítottak, és ma már körülbelül 180 ország ratifikálta. Japán 1899-ben csatlakozott ehhez az egyezményhez, és az Egyesült Államok is 1989-ben végül csatlakozott a Berni Egyezményhez.

A Berni Egyezmény két jellemzője a “belföldi állampolgárok egyenlő bánásmódja” és a “formalitásmentesség”.

Belföldi állampolgárok egyenlő bánásmódja

A Berni Egyezmény kiemeli, hogy a külföldi szerzők és szerzői művek esetében is ugyanazokat a jogokat biztosítja és védi, mint amelyeket a hazai állampolgárok által létrehozott szerzői művek élveznek.

Formalitásmentesség

A Berni Egyezmény meghatározza azt az elvet, hogy a szerzői jogok esetében nem követel meg különleges eljárásokat vagy követelményeket. A szerzői jogok automatikusan keletkeznek, és a művek már a létrejöttük pillanatától rendelkeznek szerzői joggal.

A Szerzői Jogokról szóló Egyetemes Egyezmény

A Szerzői Jogokról szóló Egyetemes Egyezményt 1952-ben hozták létre Svájcban, Genfben, és 1955-ben lépett hatályba, az UNESCO kezdeményezésére indult, ezért UNESCO Egyezménynek is nevezik. Japán 1977-ben írta alá ezt az egyezményt.

Amikor a Berni Egyezmény létrejött, az Egyesült Államok és néhány közép- és dél-amerikai ország, amelyek már rendelkeztek saját szerzői jogi egyezménnyel, a Berni Egyezmény által meghatározott “formalitásmentesség” helyett a “formalitást” (a szerzői jogok keletkezéséhez regisztráció szükséges) alkalmazták, így ez az egyezmény hidat képezett a Berni Egyezmény tagállamai között.

Ennek eredményeként, ha egy mű a Szerzői Jogokról szóló Egyetemes Egyezmény tagállamában keletkezik, akkor regisztráció nélkül is védelmet élvezhet, ha a “szerző neve, a kiadás éve, © szimbólum” feltüntetésre kerül, így a formalitást alkalmazó országokban is védelemben részesül.

A szerzői jogok védelmének előmozdítása külföldön

Végül bemutatjuk a Kulturális Ügynökség által végzett külföldi szerzői jogvédelmi előmozdítási tevékenységeket.

A szerzői jogi rendszer fejlesztése

A Kulturális Ügynökség az Ázsiai és Csendes-óceáni térségben a szerzői jogi rendszerek fejlesztését és támogatását végzi (Ázsiai régió szerzői jogi rendszerek terjesztésének és előmozdításának projektje).

A konkrét tevékenységek közé tartozik

• Helyi szemináriumok szervezése a szerzői jogi rendszerről
• Nemzetközi konferenciák megrendezése a szerzői jogokról
• Látogatói képzések szervezése Japánban a rendszer fejlesztésének támogatására

emellett.

Ezenkívül aktív hozzáállást tanúsítanak a nemzetközi szabályozás kialakításához és a nemzetközi szerzői jogi kérdések kezeléséhez, részt vesznek gazdasági partnerségi megállapodások tárgyalásain és a WIPO (World Intellectual Property Organization) műsorszórásra vonatkozó egyezményének megvitatásában, ezen keresztül nap mint nap erőfeszítéseket tesznek a belföldi szerzői művek védelme érdekében.

Hivatkozás: Kulturális Ügynökség | A Kulturális Ügynökség külföldi szerzői jogvédelmi előmozdítási tevékenységei[ja]

A jogérvényesítés támogatása

A Kulturális Ügynökség különösen azokban az országokban, ahol gyakori a saját tartalmak jogsértése, rendszeresen kormányközi konzultációkat folytat, és kéri a kormányokat a szerzői jogi jogsértések elleni fellépés megerősítésére, hogy megfelelő jogi gyakorlat valósuljon meg.

Ezenkívül képzési szemináriumokat szervez a jogérvényesítési szervek személyzetének, létrehoz egy kézikönyvet a külföldi szerzői jogi jogsértések kezelésére, és tanácsadó szolgálatot biztosít, ezzel is elősegítve a megfelelő környezet kialakítását.

A részletekért látogasson el a “Szerzői jogi jogsértések (kalózkiadások) elleni intézkedések kézikönyve” linkre.

Az egyes országokban alkalmazott szerzői jogi jogsértések elleni intézkedések és a szerzői jogok érvényesítésének helyzetéről szóló kutatási jelentések is megtalálhatók itt.

Hivatkozás: Szerzői jogi jogsértések (kalózkiadások) | Intézkedések kézikönyve[ja]

Összefoglalás: A határokon átnyúló szerzői jogi problémák esetén forduljon szakértőhöz

A szerzői jogok megközelítése országonként eltérő, ez egy tény. A különböző egyezményekhez való csatlakozás állapota és az egyes országokban érvényes szabályok, mint például a célország szerzői jogi helyzetének előzetes részletes ismerete, szükséges lehet. Továbbá, ha a célországok száma több, akkor a kezelésük bonyolulttá válhat, ezt is figyelembe kell venni.

A külföldi szerzői jogok kezelésével kapcsolatban javasoljuk, hogy konzultáljon egy szakértővel.

Intézkedéseink bemutatása a Monolith Ügyvédi Irodánál

A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi iroda, amely gazdag tapasztalattal rendelkezik az IT területén, különösen az internet és a jog minden aspektusában. A globális üzleti tevékenységek az utóbbi években egyre inkább terjednek, és egyre nagyobb szükség van a szakértők által végzett jogi ellenőrzésre. Irodánk nemzetközi jogi ügyekkel kapcsolatos megoldásokat kínál.

A Monolith Ügyvédi Iroda által kezelt területek: Nemzetközi jogi ügyek és külföldi vállalkozások[ja]