Milyen kockázatokkal jár alaptalan hatású termékek értékesítése? A hajnövesztő szerek példáján keresztül magyarázat a 'japán ajándéktárgyak megjelenítéséről szóló törvényre

2021 szeptemberében a Japán Fogyasztóvédelmi Ügynökség megállapította, hogy a “BUBKA ZERO” nevű hajnövesztő szerrel kapcsolatos hirdetések megsértik a ‘japán ajándéktárgyak és tisztességtelen hirdetések elleni törvényt’. Ennek eredményeként a T.S Corporation, a termék értékesítője, 17,47 millió jen bírságot kapott.

Ebben a cikkben a “BUBKA ZERO” esetét alapul véve tárgyaljuk a kockázatokat, amelyeket azok a termékek jelentenek, amelyek hatásosságát indokolatlanul állítják, és ezt a hatásosságot hirdetik értékesítésük során.

A “BUBKA ZERO” kapcsán történt események

A “BUBKA ZERO” nevű hajnövesztő szer rövid idő alatt hatást ígérő reklámokkal került értékesítésre, azonban a Fogyasztóvédelmi Hivatal úgy ítélte meg, hogy a termék hatásosságának nincs ésszerű alapja, ezért intézkedési parancsot és bírságfizetési parancsot adott ki.

A problémás megjelenítés áttekintése

Az ésszerű alap hiánya ellenére a rövid idő alatt bekövetkező hatást ígérő megjelenítést az affiliate oldalakon végezték, amit a Japán ‘Ajándékok Megjelenítésének Törvénye’ (Japanese Premiums and Representations Act) alapján félrevezetőnek ítéltek. Konkrétan az alábbi megjelenítés okozott problémát:

“A “híres egyetem egérkísérletekkel bizonyította” és az orvosok is ajánlják a “90%-ban dús hajat eredményező hajnövesztő szer” veszélyes! A hajhiányos fejtető képe és a dús hajú fejtető képe nyilakkal összekötve, “Mintha csak hazugság lett volna a gondom, mindössze 2 hónap alatt dús lett a hajam!!! Mostanra már annyira nőtt, hogy a fodrász is azt mondja, “Mennyi haja van!” (nevetés) Már nem kell attól félnem, hogy hajam hullik, amikor erősen mosom, mintha visszatértem volna a húszas éveimbe.”

A Fogyasztóvédelmi Hivatal hírlevele 2021. március 3-án (Reiwa 3 év, 2021) a T.S Corporation elleni intézkedési parancsról az ‘Ajándékok Megjelenítésének Törvénye’ alapján[ja]

Ezekhez a megjelenítésekhez “Képzeletbeli” és “Egyéni vélemény” feliratokat csatoltak, de úgy ítélték meg, hogy “Ezek a kijelentések nem cáfolják a fogyasztók által a termék hatásosságáról alkotott felfogást a fenti megjelenítések alapján”.

Intézkedési parancs

2021 márciusában a Fogyasztóvédelmi Hivatal intézkedési parancsot adott ki a “BUBKA ZERO” értékesítő cégének, a T.S Corporationnak, az alábbiak szerint:

• A megjelenítés jelentősen jobb, mint a valóság, és megsérti az ‘Ajándékok Megjelenítésének Törvényét’, ezért ezt a tényt a fogyasztóknak széles körben ismertetni kell
• Meg kell hozni a megfelelő intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére, és ezt a cég vezetőinek is közölni kell
• A jövőben nem szabad olyan megjelenítéseket végezni, amelyek megegyeznek a jelenlegi jogsértő megjelenítéssel, anélkül, hogy előzetesen rendelkeznének a megjelenítés alátámasztására szolgáló ésszerű alappal

Bírságfizetési parancs

2021 szeptemberében a T.S Corporationnak 17,47 millió jen bírságfizetési parancsot adtak ki. Az ‘Ajándékok Megjelenítésének Törvényének’ 8. cikkének 1. bekezdésében van egy kivétel a bírságfizetési parancs alól. A feltételek a következők: “Ha az üzletember nem tudta, hogy a bírság alá eső tevékenység félrevezető vagy előnyös megjelenítésnek minősül az adott időszak alatt, és nem volt figyelmetlen a tudatlanságával kapcsolatban, vagy ha az összeg kevesebb, mint 1,5 millió jen”. Azonban a T.S Corporation esetében úgy ítélték meg, hogy “a cég nem ellenőrizte kellőképpen a megjelenítés alátámasztására szolgáló bizonyítékokat, és bírság alá eső tevékenységet végzett”, ezért nem minősültek a kivételnek.

Mi az a Japán ‘Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye’?

A Japán ‘Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye’ (景品表示法) az alábbiak szerint határoz:

“A törvény célja, hogy megakadályozza a vásárlók megtévesztését a termékek és szolgáltatások kereskedelmében alkalmazott tisztességtelen ajándéktárgyak és megjelenítések által, korlátozza és tiltja azokat a tevékenységeket, amelyek akadályozhatják a fogyasztók önálló és ésszerű választását, és ezzel védi a fogyasztók érdekeit.”

Japán ‘Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye’ 1. cikk

Ez a törvény arra hivatott, hogy megakadályozza a fogyasztók megtévesztését tisztességtelen ajándékok és reklámok által, amelyek arra ösztönzik őket, hogy hatástalan termékeket vásároljanak, és ezzel kárt okozzanak nekik. A törvény meghatározza a tisztességtelen megjelenítések tilalmát és az ajándéktárgyak korlátozását és tilalmát.

A Japán ‘Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye’ kettős ár megjelenítésére vonatkozó részleteit az alábbi cikkben találja meg:

https://monolith.law/corporate/display-double-law-point[ja]

Téves reklámozás típusai

A japán ‘Ajándékokat szabályozó törvény’ (景品表示法) szerint,

• minőségi félrevezető reklámozás
• előnyös félrevezető reklámozás
• egyéb, a fogyasztókat félrevezethető reklámok

mind a téves reklámozás kategóriájába tartoznak.

Ezek közül, mint a fent említett ‘BUBKA ZERO’ esetében, ha valamit úgy árusítanak, mintha hatása lenne, annak ellenére, hogy nincs rá bizonyíték, az a ‘minőségi félrevezető reklámozás’ kategóriába tartozik.

A minőségi félrevezető reklámozás olyan ‘téves reklámozás, amely a termék vagy szolgáltatás minőségére, szabványaira vagy egyéb tulajdonságaira vonatkozik’, mint például:

• az a reklám, amely úgy tűnik, mintha a termék jelentősen jobb lenne, mint valójában
• az a reklám, amely úgy tűnik, mintha a termék jelentősen jobb lenne a versenytársak termékeinél, annak ellenére, hogy ez nem igaz

Ezekre utal.

Konkrétan például:

• ha valaki azt állítja, hogy ‘csak kenje fel, és az összes folt eltűnik!’, annak ellenére, hogy nincs rá logikus magyarázat
• ha valaki azt állítja, hogy ‘csak a mi termékünkben található meg ez az alkatrész’, annak ellenére, hogy a versenytársak is használják

mind a minőségi félrevezető reklámozás kategóriájába tartoznak.

Büntetés a félrevezető minőségi megjelenítés esetén

Ha a megjelenítés félrevezető minőségi megjelenítésnek minősül, és a ‘Japán Ajándéktárgyak Megjelenítési Törvény’ megsértésének tekintik, akkor:

• Az általános fogyasztóknak teljes mértékben tudatni kell, hogy a megjelenítés félrevezető minőségi megjelenítésnek minősül
• Meg kell hozni a megfelelő intézkedéseket a visszaesés megelőzésére
• A jövőben nem szabad hasonló jogsértéseket elkövetni

Ilyen tartalmú intézkedési parancsot adnak ki.

Ha megszegik az intézkedési parancsot, akkor legfeljebb két évig tartó szabadságvesztés vagy legfeljebb 3 millió jen bírság kerül kiszabásra. Ezenkívül a jogi személyek, mint például a vállalkozók, nem csak legfeljebb 300 millió jen bírságot kapnak, hanem a jogi személy képviselőjére is legfeljebb 3 millió jen bírságot szabhatnak ki.

Ezenkívül kiszabnak egy bírságfizetési parancsot is. A bírság összege a bírság alá eső időszak (legfeljebb 3 év) alatt az áru vagy szolgáltatás értékesítési összegének 3%-a. Az értékesítési összeget alapvetően azon áruk vagy szolgáltatások díjának összege alapján számítják ki, amelyeket a bírság alá eső időszakban értékesítettek.

A bírságfizetési parancsot, mint azt korábban említettük, a következő esetekben nem adják ki:

• Ha azt állapítják meg, hogy a bírság alá eső cselekményt elkövető személy nem volt tudatában annak, hogy a megjelenítés jelentősen kiváló vagy előnyös, és nem mulasztotta el a megfelelő óvatosságot a tudatlanságával kapcsolatban
• Ha a kiszámított összeg kevesebb mint 1,5 millió jen
• Ha a visszatérítési intézkedések végrehajtása után a bírság összege kevesebb mint 10 000 jen

A Fogyasztói Ügynökség képes kérni a megfelelő dokumentumok benyújtását, amelyek alátámasztják a megjelenítést, ha gyanú merül fel, hogy az félrevezető minőségi megjelenítés. Ha nincs dokumentum benyújtva, vagy a dokumentumot nem tekintik megfelelő alapnak, akkor a megjelenítést az intézkedési parancs kapcsán félrevezető minőségi megjelenítésnek tekintik, és a bírságfizetési parancs kapcsán félrevezető minőségi megjelenítésnek tekintik, és az intézkedési parancs vagy a bírságfizetési parancs tárgyává válik.

Összefoglalás

A hirdetésekben előfordulhat, hogy a termékek eladása érdekében túlzó kifejezéseket szeretnénk használni, azonban a racionális alap nélküli hatások hirdetése a termék értékesítése során megsérti a ‘Japán Ajándéktörvényt’. Ha megsérti az ‘Ajándéktörvényt’, a ‘Japán Fogyasztóvédelmi Ügynökség’ intézkedési parancsot vagy bírságfizetési parancsot adhat ki. Ez nem csak a vállalat hírnevét rontja, hanem gazdasági veszteséget is okoz.

Lehet, hogy nehéz megítélni, mely megjelenítések tekinthetők tisztességtelennek. Ahhoz, hogy ne sértse meg a törvényt tudtán kívül, biztonságos, ha a hirdetések készítése során konzultál egy hirdetési jogokban jártas ügyvéddel.

Ebben a cikkben bemutattuk az ‘Ajándéktörvény’ jóhiszemű félreértését, de a termék típusától függően más törvények szabályozása is érvényes lehet. A túlzó hirdetések példái és büntetései a következő cikkben találhatók.

https://monolith.law/corporate/hype-penalties[ja]

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely rendelkezik magas szakmai ismeretekkel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a hálózati hirdetésekkel kapcsolatos félreértések, mint például a japán ‘Jó Minőségű Téveszítő Reklámok’, és más, a ‘Japán Ajándéktörvény’ megsértései nagy problémát jelentenek, és egyre növekszik a jogi ellenőrzések szükségessége. Irodánk figyelembe veszi a különböző jogszabályok szabályozásait, elemzi a már megkezdett vagy megkezdeni kívánt üzleti tevékenységek jogi kockázatait, és igyekszik a lehető legkevésbé korlátozni az üzletmenetet, miközben betartja a törvényeket. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/corporate[ja]