Mi a szabadalmi jog fenntartási ideje? A törvény céljának és a meghosszabbított regisztráció magyarázata

A szabadalmi törvény olyan jogszabály, amely a technikai ötletek, mint például a találmányok esetében szabadalmi jogot biztosít. Ez azt jelenti, hogy csak a szabadalmi jog tulajdonosai használhatják fel a találmányt egy meghatározott időszakon keresztül, és így biztosíthatják a találmányból származó gazdasági értéket.

A szabadalmi jog erős hatályú, de nem örökké tart, mint a földtulajdon. A szabadalmi jog egy meghatározott idő elteltével megszűnik, és ezt az időszakot nevezzük a jog érvényességi idejének.

Itt a szabadalmi jog érvényességi idejéről és a kivételes esetben bevezetett hosszabbítási bejegyzési rendszerről fogunk beszélni.

Szabadalmi jogok fennmaradási ideje

A szabadalmi törvény célja, hogy ösztönözze a találmányokat, hozzájáruljon az ipar fejlődéséhez a találmányok védelmével és felhasználásával (a japán Szabadalmi törvény 1. cikke).

A szabadalmi törvény által védett találmányok olyan kiváló technikai ötletek, amelyek eddig nem léteztek. Másrészt, ha a szabadalmi jogosultakon kívül senki sem használhatja fel őket örökké, az az ipar fejlődésének eredeti célját akadályozza.

Másrészt, bármilyen kiváló technikai ötlet is, az idő múlásával elavulttá válik, így nincs szükség arra, hogy túl hosszú ideig védelmet nyújtson a szabadalmi törvény.

Ezért a találmányokból származó haszon és az ipar fejlődéséből származó haszon összehangolása érdekében a szabadalmi jogok fennmaradási ideje alapvetően a szabadalmi bejelentés napjától számított 20 évben van meghatározva (a japán Szabadalmi törvény 67. cikk 1. bekezdése).

https://monolith.law/corporate/patent-merit-lawyer-invention[ja]

Az érvényességi időszakok eltérései

A szabadalmi jog akkor jön létre, amikor a szabadalmat bejegyzik a Japán Szabadalmi Hivatalnál (a japán Szabadalmi Törvény 66. cikke szerint), tehát a ténylegesen érvényben lévő szabadalmi jog időtartama a 20 év, amit a szabadalmi bejelentéstől a bejegyzésig eltelt idővel csökkentenek.

A szabadalmi jogot alapos vizsgálat után jegyzik be, ezért a vizsgálatnak bizonyos időt kell igénybe vennie, és valójában általában egy meghatározott időn belül befejeződik a vizsgálat.

Az viszont előfordulhat, hogy a kérelmező dokumentumainak benyújtása vagy a Japán Szabadalmi Hivatalnál folyó vizsgálati folyamat miatt a szabadalmi bejelentéstől a szabadalmi jog bejegyzéséig tartó idő hosszabb, mint a várható időtartam, ami eltéréseket eredményez az érvényességi időben, és a szabadalmi jog tulajdonosának joggyakorlási ideje rövidebb lehet.

A szabadalmi bejelentéstől számított 20 év után lejáró időtartam ezt a helyzetet eredményezi, de ez a TRIPS Egyezménynek megfelel, amelynek célja a szellemi tulajdonjogok megfelelő védelmének és a joggyakorlási eljárások kialakításának kötelezővé tétele a tagállamok számára a nemzetközi szabadkereskedelmi rend fenntartása érdekében, és amely 1995. január 1-jén (1995) lépett hatályba, majd 2017. január 23-án (2017) módosult.

Itt, ha meghosszabbítják a szabadalmi jog érvényességi idejét a szabadalmi jog tulajdonosa által nem gyakorolható időszakra, az előnyös lehet a szabadalmi jog tulajdonosa számára.

Másrészről, ha a harmadik fél számára, aki potenciálisan gyakorolhatja a szabadalmi jogot, meghosszabbítják a szabadalmi jog érvényességi idejét, az befolyásolhatja az üzleti stabilitást és más tényezőket.

Ezért a japán Szabadalmi Törvényben van egy rendszer, amely lehetővé teszi a szabadalmi jog érvényességi idejének meghosszabbítását, figyelembe véve a szabadalmi jog tulajdonosának joggyakorlási idejét, a kérelmezők közötti igazságosságot és a harmadik felekkel szembeni hatásokat.

Szabadalmi jogok fennmaradási idejének meghosszabbítása

A szabadalmi jogok fennmaradási idejének meghosszabbítása olyan rendszer, amely lehetővé teszi a szabadalmi jogok kivételes fennmaradását a benyújtást követő 20 év után is. A rendszer két típusú meghosszabbítást kínál, amelyek a 2018. decemberben (2018-as Gergely-naptár év) hatályba lépett új szabadalmi törvény 67. cikkének 2. és 4. bekezdésében találhatóak.

A szabadalmi törvény 67. cikkének 2. bekezdése szerinti meghosszabbítás

A szabadalmi törvény 67. cikkének 2. bekezdése szerinti meghosszabbítás a “szabadalmi hivatali vizsgálat késése miatti meghosszabbítás”.

A szabadalmi jogok fennmaradási idejét a szabadalmi kérelem benyújtásának napjától számítjuk, így ha a vizsgálat időt vesz igénybe, a jogok ideje rövidebb lesz. Nem lenne helyes ezt a szabályt alkalmazni, ha a regisztráció késése a szabadalmi hivatal indokolatlan vizsgálatából ered.

Ezért a szabadalmi törvény 67. cikkének 2. bekezdése szerint, ha a szabadalmi jogok regisztrációja a szabadalmi kérelem benyújtásától számított 5 év, vagy a vizsgálati kérelem benyújtásától számított 3 év után történik, a szabadalmi hivatal indokolatlan vizsgálata miatt késleltetett időszakot felső határként figyelembe véve, a szabadalmi jogok fennmaradási ideje meghosszabbítható a meghosszabbítási kérelem benyújtásával. Azonban a szabadalmi hivatal vizsgálatán kívül eső időszakok nem tartoznak a meghosszabbítás hatálya alá.

A szabadalmi törvény 67. cikkének 4. bekezdése szerinti meghosszabbítás

A szabadalmi törvény 67. cikkének 4. bekezdése szerinti meghosszabbítás a “kormányrendelet alapján szükséges időszak meghosszabbítása”.

A szabadalmi jogok általában a “saját szabadalmi találmány végrehajtásának joga (végrehajtási jog vagy pozitív hatás)” és a “mások általi végrehajtás kizárásának joga (tiltó jog vagy negatív hatás)” alapján állnak, de az orvosi és növényvédő szerek találmányai esetében, még ha szabadalmat is kapnak, a felügyeleti hatóságok által a biztonság biztosítása érdekében végzett eljárások befejezése nélkül nem lehet értékesíteni vagy gyártani őket.

Ez azt jelenti, hogy a szabadalmi jogok tulajdonosai a jogosultságok megszerzéséig képesek gyakorolni a tiltó jogot, még ha nincs is engedélyük, de a végrehajtási jogot nem tudják gyakorolni, és csak hiányos formában tudják gyakorolni a szabadalmi jogokat.

Ezért a szabadalmi törvény 67. cikkének 4. bekezdése célja, hogy visszaállítsa azt az időszakot, amikor a szabadalmi találmány végrehajtása nem volt lehetséges, mert szükséges volt a kormányrendelet alapján történő intézkedés, és ezt az időszakot a 20 éves fennmaradási idő lejárta után (ha a 67. cikk 2. bekezdése alapján meghosszabbításra került, akkor a meghosszabbítás utáni időszak lejárta után) legfeljebb 5 évig meghosszabbítja.

Megjegyzendő, hogy a szabadalmi törvény 67. cikkének 4. bekezdése csak a “biztonság biztosítása stb. céljából a szabadalmi találmány végrehajtásával kapcsolatos engedély vagy más intézkedés” felügyeleti hatóságát határozza meg a meghosszabbítás céljából, de a szabadalmi törvény végrehajtási rendelete 2. cikkében a “növényvédőszerek ellenőrzési törvénye” és a “gyógyszerek, orvostechnikai eszközök stb. minőségének, hatékonyságának és biztonságának biztosítása stb. törvénye” alapján történő regisztrációt vagy jóváhagyást határozza meg célként.

Összefoglalás

Bemutattuk a szabadalmi jogok megszűnésének egyik okát, a fennmaradási idő lejártát, de a fennmaradási idő lejárta mellett a szabadalmi jogok a következők miatt is megszűnhetnek:

• Szabadalmi díj be nem fizetése (a Japán Szabadalmi Törvény 112. cikkének 4. bekezdése)
• Örökös hiánya (a Japán Szabadalmi Törvény 76. cikke)
• Szabadalmi jogok feladása (a Japán Szabadalmi Törvény 97. cikke)
• Érvénytelenítő döntés véglegesítése (a Japán Szabadalmi Törvény 125. cikke)
• Szabadalom visszavonása (a Japán Monopóliumellenes Törvény 100. cikke)

Ezért, ha gyanú merül fel, hogy megsértették a szabadalmi jogokat, vagy ha gyanúja van annak, hogy megsértették, először ellenőrizni kell, hogy a szabadalmi jogok nem szűntek-e meg.

https://monolith.law/corporate/patent-infringement-law[ja]