A 'Pénzforgalmi törvény' és a 'Játékdíj megjelenítési törvény' jogi problémái a videojáték-alkalmazások működtetésében

Az online játékok hazai piaci mérete 2020-ban (Reiwa 2 év) becsült értéke mintegy 15 ezer milliárd jen volt. Ezen belül a legnagyobb növekedést a mobiljáték-alkalmazások mutatták (“Reiwa 2. évi ipari gazdasági kutatási megbízás (elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos piackutatás)”[ja]).

Az online játékok olyan iparágak, ahol a növekedés várható, és ennek megfelelően a fogyasztói problémákra vonatkozó jogszabályok is fejlődnek.

Ebben a cikkben három jogi kérdést tárgyalunk, amelyeket különösen fontos tudniuk a játékalkalmazásokat működtető vállalkozásoknak a “Pénzügyi Tranzakciós Törvény” (japán ‘Shikin Kessai-hō’) és a “Díj Megjelenítési Törvény” (japán ‘Keihin Hyōji-hō’) tekintetében.

Három szabály, amit a játékokkal kapcsolatban tudni kell

Az online játéküzletágban gyakran előfordul, hogy a játékosok előnyhöz juthatnak bizonyos tárgyak vagy ritka karakterek megvásárlásával, amelyekért játékbeli pénznemet kell fizetniük.

Ez hatékony módszer az online játéküzletág bevételgenerálására, azonban a játékbeli pénznem kiadásakor figyelembe kell venni a következő jogi kérdéseket:

• A játékbeli pénznem és tárgyak szabályozása (Japán ‘Pénzügyi Tranzakciók Törvénye’)
• A játékbeli nyeremények értékére vonatkozó szabályozás (Japán ‘Nyeremények Megjelenítésének Törvénye’)
• A játékbeli megjelenítési módszerekre vonatkozó szabályozás (Japán ‘Nyeremények Megjelenítésének Törvénye’)

A felhasználók általában előre megvásárolják a játékbeli pénznemet vagy hasonlókat, hogy játékbeli tárgyakat vásárolhassanak. Az, hogy a játékbeli pénznem megfelel-e a Japán ‘Pénzügyi Tranzakciók Törvénye’ szerinti “előre fizetett fizetési eszköz” kategóriának, fontos kérdés a játéküzemeltetők számára (Japán ‘Pénzügyi Tranzakciók Törvénye’ 3. cikk[ja]).

Továbbá, ha például “ha megveszed ezt a tárgyat, ritka karaktert kapsz ajándékba” típusú ajánlatokat tesznek, a felajánlott ajándék értékét a Japán ‘Nyeremények Megjelenítésének Törvénye’ felső korlátjának megfelelően kell meghatározni. A ‘Nyeremények Megjelenítésének Törvénye’ szabályozza a játékban a felhasználók felé tett túlzó állításokat is. A fogyasztókat megtévesztő túlzó kijelentések esetén a Fogyasztóvédelmi Ügynökség megelőző intézkedéseket rendelhet el, vagy akár bírságot is kiszabhat (Japán ‘Nyeremények Megjelenítésének Törvénye’ 7. és 8. cikk[ja]).

Szabályozások a játékon belüli pénznemekre és tárgyakra

Az online játékokban gyakran előfordul, hogy a felhasználók előre megvásárolhatnak olyan érméket vagy pontokat, amelyeket a játékon belül pénznemként használhatnak. Ez a rendszer hatékony bevételi forrás a játéküzemeltetők számára. Azonban az, hogy a játékon belüli pénznemek alá esnek-e a pénzügyi szabályozásoknak, nagyon fontos kérdés az üzemeltetők számára.

A játékon belüli pénznemek és tárgyak “előre fizetett fizetési eszközök”

Ha a felhasználók által használt játékon belüli pénznem “előre fizetett fizetési eszköznek” minősül, akkor a pénzügyi szabályozások hatálya alá esik.

Az “előre fizetett fizetési eszköz” olyan értékpapír, mint a termékjegyek vagy sörjegyek, amelyeket a felhasználók előre fizetett összeg alapján bocsátanak ki, és pénznem helyett használnak.

A játékon belüli pénznemek, mint előre fizetett fizetési eszközök, a következő három feltételnek kell megfelelniük:

• Érték tárolása: a pénz vagy egyéb anyagi érték tárolása vagy rögzítése
• Kiadás ellenérték fejében: kiadás ellenérték fejében
• Jogok gyakorlása: használható fizetési eszközként

Például, ha van olyan dolog, amelyben a mennyiség vagy az összeg, mint például “100 érme” vagy “50 pont”, rögzítve van, és ez a felhasználó által előre fizetett pénz vagy egyéb ellenérték által szerezhető meg, és a játékon belüli tárgyak cseréjére használható, akkor a “játékon belüli pénznem” előre fizetett fizetési eszköznek minősül.

Előre fizetett fizetési eszközök szabályozása

Ha a játékon belüli pénznem előre fizetett fizetési eszköznek minősül a pénzügyi szabályozások alapján, akkor a következő három kötelezettség keletkezik:

• Megjelenítési kötelezettség
• Befizetési kötelezettség
• Rendszeres jelentések benyújtása az igazgatási hatóságnak

Ha az előre fizetett fizetési eszközök kritériumainak megfelel, kötelesek vagyunk megjeleníteni a kormányrendeletben meghatározott bizonyos információkat a weboldalon vagy más helyeken, és rendszeresen jelentéseket kell benyújtani az igazgatási hatóságnak, és ők felügyelik ezt.

Az üzemeltetők számára a legfontosabb kérdés a befizetési kötelezettség. A pénzügyi szabályozás 14. cikke[ja] szerint, ha az előre fizetett fizetési eszközök fel nem használt egyenlege a referencia napon meghaladja a 10 millió jent (kb. 26 millió forint), akkor a “kiadási biztosíték” formájában kötelesek vagyunk a fel nem használt egyenleg felét a legközelebbi igazságügyi hivatalnál letétbe helyezni.

Az előre fizetett fizetési eszközök szabályozásának problémái és megkerülési módjai

Az előre fizetett fizetési eszközöknek minősülő játékon belüli pénznemek “befizetési kötelezettsége” a felhasználók védelmét szolgálja. Ha például a cég csődbe megy és a szolgáltatás hirtelen megszűnik, a felhasználóknak nincs lehetőségük és helyük a megvásárolt játékérméket felhasználni. Ebben az esetben a fogyasztók nem tudják megszerezni azokat a termékeket, amelyeket előre átváltottak játékon belüli pénznemre.

Ezért a felhasználók védelme érdekében a befizetési kötelezettséget bevezették az előre fizetett fizetési eszközök kiadói számára. Ha valami történik, a befizetett összegből visszatérítik a pénzt a fogyasztóknak. Azonban ez a befizetési kötelezettség nagy terhet jelent a játéküzemeltetők számára. A kiadási biztosíték formájában befagyasztott készpénz nagy problémát jelenthet a vállalatok számára.

A pénzügyi szabályozás 4. cikkének 2. bekezdése szerint a “kormányrendelet által meghatározott időszakon belül korlátozottan használható” eszközöket kivételt képeznek az előre fizetett fizetési eszközök szabályozása alól. A pénzügyi szabályozás végrehajtási rendelete 4. cikkének 2. bekezdése[ja] szerint ez az időszak 6 hónap. Tehát, ha a játékon belüli pénznem vagy pontok érvényességi idejét 6 hónapon belülre állítjuk be, elkerülhetjük a kiadási biztosíték formájában történő befizetést és a pénz befagyasztását.

A játékon belüli másodlagos tartalmak “előre fizetett fizetési eszközök”

Lehet, hogy az úgynevezett “másodlagos tartalmak”, mint a játékon belüli pénznemmel vásárolható tárgyak vagy másodlagos pénznemek, megfelelnek a pénzügyi szabályozások “előre fizetett fizetési eszköz” kritériumainak.

A másodlagos tartalmak olyan tárgyak vagy másodlagos pénznemek, amelyeket a játékon belüli pénznemmel vásárolhatunk meg. Ha ezek megfelelnek az “előre fizetett fizetési eszköz” kritériumainak, akkor felmerül a kérdés, hogy a játékon belüli pénznemhez hasonlóan befizetési kötelezettség keletkezik-e.

2016-ban volt egy eset, amikor a Kanto Pénzügyi Hivatal úgy ítélte meg, hogy egy ingyenes kommunikációs alkalmazásban található puzzle játék másodlagos tartalma, a “kincsesláda kulcs”, megfelel az előre fizetett fizetési eszközök kritériumainak a pénzügyi szabályozás alapján. A “kincsesláda kulcs” olyan tárgy volt, amellyel a játékon belüli “kincsesládát” lehetett kinyitni, és a ládában különféle tárgyak voltak, amelyek segítettek a játék előrehaladásában. Ebben az esetben a “kincsesláda kulcs”, amely a játékon belüli “rubin” pénznemmel vásárolható meg, előre fizetett fizetési eszköznek minősült, és a kiadónak befizetési kötelezettsége keletkezett.

Az a tény, hogy a másodlagos tartalmak előre fizetett fizetési eszköznek minősülnek, és ennek következtében a vállalatokra nagy terhet ró a befizetési kötelezettség, annak ellenére, hogy nincsenek világos kritériumok a másodlagos tartalmak előre fizetett fizetési eszközöknek való megfelelőségére.

Szabályozás a játékon belüli nyeremények összegére

A játékon belül előfordulhat, hogy a felhasználók számára promócióként ajándékterveket hajtanak végre. Ha ez az ajándék megfelel a ‘Japanese Premium Display Law’ (Japán Ajándék Megjelenítési Törvény) ‘ajándéktípus’ kategóriájának, akkor az ajándék árának felső korlátjára vonatkozó szabályok alkalmazandók.

Mikor minősül a játékon belüli ajándék ‘ajándéktípus’-nak?

A játékon belüli ajándékterv akkor minősül ‘ajándéktípus’-nak, ha a következő feltételek teljesülnek:

• Az ügyfelek vonzására szolgáló eszközként nyújtják
• Az áru vagy szolgáltatás tranzakciójához kapcsolódóan nyújtják
• Tárgyi, pénzügyi vagy egyéb gazdasági előnyt jelent

Például, ha egy ajándéktervet indítanak azzal, hogy “Ha ezt a tárgyat vásárolja meg ebben a hónapban, ezen a napon, ritka karaktert ajándékozunk”, akkor a “tárgyvásárlás” tranzakció cseréjében egy másik gazdasági előnyt, a “ritka karakter ajándékot” nyújtják, ami ‘ajándéktípus’-nak minősül.

A ‘ajándéktípus’ kategóriába eső ajándékokra vonatkozó szabályozás

A véletlenszerűség elem nélküli, a tranzakcióhoz kapcsolódóan nyújtott ajándéktípusokat ‘teljes ajándéknak’ nevezik, és az előző bekezdésben említett ‘ritka karakter’ ebbe a kategóriába tartozik.

A teljes ajándékok a következő felső korlát szabályozásokat kapják:

• Ha a tranzakció összege kevesebb mint 1,000 yen, az ajándék felső korlátja 200 yen
• Ha a tranzakció összege 1,000 yen vagy több, az ajándék felső korlátja a tranzakció ára

Ez a felső korlát szabályozás azt jelenti, hogy a játékon belül, ha egy felhasználó 2,000 yen értékű tárgyat vásárol, a neki nyújtott ritka karakternek 400 yen-nél olcsóbbnak kell lennie.

Ugyanakkor, a ‘komplett gacha’ rendszer, ahol egy adott tárgy teljesítésével másik tárgyat szerezhet, függetlenül az összegtől, tilos a nyújtása.

Forrás: Az online játékok ‘komplett gacha’ és a ‘Japanese Premium Display Law’ (Japán Ajándék Megjelenítési Törvény) ajándékszabályozása ｜Fogyasztóvédelmi Ügynökség[ja]
Kapcsolódó cikk: Részletes magyarázat a ‘komplett gacha’ törvénytelenségének okairól és a ‘Japanese Premium Display Law’ (Japán Ajándék Megjelenítési Törvény) kapcsolatáról – Monolith Law Office[ja]

Szabályozások a játékok megjelenítési módjára

A ‘Japán Ajándéktárgyak Megjelenítési Törvénye’ szabályozza a játékokon belüli megjelenítési módokat is.

A túlzott kifejezések, amelyek valóságnál jobbnak tűnnek, vagy a “ha most nem veszed meg, veszítesz” típusú kifejezések, amelyek a felhasználók vásárlási vágyát szítják, a ‘Japán Ajándéktárgyak Megjelenítési Törvénye’ szabályozása alá esnek, mint például:

A valóságnál jobbnak tűnő ‘kiváló félreértés’ és ‘előnyös félreértés’

A játékokon belüli kifejezések, amelyek a felhasználók számára azt a téves képet kelthetik, hogy valójában jobbak vagy előnyösebbek, mint amilyenek valójában, a ‘kiváló félreértés’ és ‘előnyös félreértés’ kategóriába esnek, és a ‘Japán Ajándéktárgyak Megjelenítési Törvénye’ szabályozza őket.

2018-ban (Heisei 30 év), a Fogyasztóvédelmi Ügynökség intézkedési parancsot adott ki az alkalmazások szolgáltatóinak, hogy megakadályozzák a hasonló esetek ismétlődését, mivel a ritka karakterek megjelenési aránya csak 0,333%, de 3%-ként volt feltüntetve, ami ‘előnyös félreértésnek’ minősül.

Nem elég csak azt írni, hogy ‘ingyenes’, hanem tisztázni kell az ingyenes tartományt és a fizetendő elemeket, például ‘ingyenes letöltés’ vagy ‘fizetős elemek’.

A ‘kettős ár megjelenítése’, mint speciális ár

Figyelni kell a ‘kettős ár megjelenítésére’ is, amikor valamit korlátozott ideig speciális áron kínálnak.

A ‘kettős ár megjelenítés’ azt jelenti, hogy ha valamit, amit általában 1,000 yenért adnak el, most csak 100 yenért kínálnak, akkor a speciális árat hangsúlyozva, az 1,000 yen-t áthúzzák és hozzáírják a 100 yen-t. Ez egy nagyon hatékony ármegjelenítési módszer, amelyet nem csak a játékokban használnak.

Ha azonban nincs bizonyíték arra, hogy valóban 1,000 yenért adták el, akkor ez a megjelenítési mód a ‘Japán Ajándéktárgyak Megjelenítési Törvénye’ megsértésének minősül. Még akkor is, ha voltak eladási eredmények, a korábbi áron történő eladás időtartama és időpontja alapján lehet, hogy megsértésnek minősül.

A Japán Tisztességes Kereskedelmi Bizottság a ‘Az árak tisztességtelen megjelenítése a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítési Törvénye szerint[ja]‘ című dokumentumban a következő kritériumokat határozza meg az eredeti ár kettős megjelenítésének elfogadhatóságára:

• Az eladástól visszafelé számított 8 hét alatt az eredeti áron történő eladás időtartama több mint a felét teszi ki.
• Az eredeti áron történő utolsó eladástól számított 2 hét már eltelt.

Összefoglalás: Konzultáljon ügyvéddel a játékalkalmazás kiadása előtt

Az online játékokat a ‘Japán Pénzügyi Tranzakciós Törvény’ (Funds Settlement Act) és a ‘Japán Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye’ (Prize Indication Act) előírásainak teljes körű ismeretében kell kiadni.

Mindkét törvény megsértése esetén lehetőség van közigazgatási intézkedésre vagy bírság kiszabására. Különösen, ha a játékon belüli valuta előre fizetett fizetési eszközként minősül a ‘Japán Pénzügyi Tranzakciós Törvény’ értelmében, jelentős összegű kiadási biztosítékot kell letétbe helyezni.

Továbbá, az online játékokra vonatkozó jogszabályok még nem minden részletben tisztázottak. A játékalkalmazás kiadásakor javasoljuk, hogy konzultáljon egy szakértő ügyvéddel, aki ismeri a közigazgatási irányelveket és a gyakorlati példákat.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Manapság a mobiljátékok piaca hirtelen növekszik, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre inkább növekszik. Irodánk figyelembe veszi a különböző jogszabályok szabályozásait, elemzi a már megkezdett vagy megkezdeni kívánt üzleti tevékenységek jogi kockázatait, és igyekszik a lehető legkevésbé megszakítani az üzletmenetet, miközben jogilag rendezetté teszi azt. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: Rendszerfejlesztési jogi ügyek[ja]