A szabadalmi jogok megsértésének megítélési szempontjai? A bírói gyakorlatot magyarázzuk

A szabadalmi rendszer olyan rendszer, amelyben az állam “szabadalmi jogot” ad azoknak, akik hozzájárultak az ipar fejlődéséhez azzal, hogy feltaláltak valamit, cserébe azért, hogy nyilvánosságra hozzák a találmányukat.

Ha a szabadalmi találmányt jogos ok vagy jogos indok nélkül hajtják végre, az a szabadalmi jog megsértését jelenti.

Itt bemutatjuk, hogy a szabadalmi jog megsértése konkrétan milyen cselekményeket jelent, és a bíróságon milyen cselekményeket ítélnek meg szabadalmi jog megsértésének.

https://monolith.law/corporate/patent-infringement-law[ja]

A szabadalmi jogok 3 típusú megsértése

A szabadalmi jogok megsértése nagyjából két kategóriába sorolható: közvetlen és közvetett megsértés. A közvetlen megsértés további két alcsoportra osztható: szöveg szerinti megsértés és egyenértékű megsértés.

• Szabadalmi jogok megsértése
• Közvetlen megsértés (szöveg szerinti és egyenértékű megsértés)
• Közvetett megsértés

Ebben a cikkben részletesen ismertetjük a szabadalmi jogok ezen 3 típusú megsértését.

Szövegértelmezési sértés

A szabadalmaztatott találmányok technikai hatókörét a szabadalmi kérelmek benyújtásakor a Szabadalmi Hivatal vezetőjének benyújtott kérvényhez csatolt szabadalmi igények hatóköre (amit “igényeknek” nevezünk) alapján határozzák meg. A szabadalmaztatott találmányokat az igényekben leírt szerkezeti elemek (a találmány azonosításához szükséges elemek) alkotják, ezért a szabadalmi jogok megsértésének megállapításához szükséges, hogy a céltárgy termék vagy módszer minden szerkezeti elemet teljesítsen.

Ha a sértési forma hiányzik a szabadalmaztatott találmány szerkezeti elemeiből, akkor a szabadalmi jogok megsértése nem állapítható meg.

Ezt közvetlen szövegértelmezési sértésnek nevezzük.

Azért, mert a szabadalmaztatott találmány a szabadalmi igények hatókörének leírása alapján konkretizált technikai gondolat (a Japán Szabadalmi Törvény 2. cikk 1. bekezdése), a technikai hatókör teljes kifejezése a szöveg leírása alapján nehéz.

Továbbá, ha az igények szövegét túl szigorúan értelmezik, a szabadalmi jogok megsértése könnyen elkerülhető, és a szabadalmaztatott találmány védelme elégtelen lehet.

Ezért a szabadalmi igények hatókörében leírt szöveg értelmezése révén határozzák meg a technikai hatókört.

Megjegyzendő, hogy a szabadalmi igények hatókörében leírt kifejezések értelmezésekor figyelembe vehető a kérvényhez csatolt leírás és a rajzok. Továbbá, a joghatóság értelmezésekor figyelembe vehetők az alkalmazás folyamata és a közismert technológiák is.

Egyenlő sértés

A szabadalmi jogosult számára rendkívül nehéz a szabadalmi kérelem benyújtásakor előre látni minden lehetséges jogsértési formát, és ennek megfelelően meghatározni a szabadalmi igények hatókörét.

Továbbá, ha a másik fél képes a szabadalmi igény hatókörében leírt szerkezet egy részét a szabadalmi kérelem után nyilvánosságra hozott anyaggal vagy technológiával helyettesíteni, és így könnyen elkerülni a szabadalmi jogosult által gyakorolt jogokat, mint például a megakadályozás, ez csökkentheti a társadalom általános találmányozási kedvét.

Ez nem csak ellentétes a szabadalmi törvény céljával, amely a találmányok védelmét és ösztönzését szolgálja az ipar fejlődésének elősegítése érdekében, hanem ellentétes a társadalmi igazságossággal és az egyensúly elvével is, és olyan eredményekhez vezethet, amelyeket el kell kerülni.

Ezért, még akkor is, ha a szabadalmi igény hatókörében leírt tartalom és a vitatott technológia tartalma részben eltér, ha ugyanazon a technológiai hatókörön belül vannak, a szabadalmi igény hatókörében leírt szöveg egy bizonyos mértékű kiterjesztett értelmezésével megpróbáljuk biztosítani a szabadalmi találmány megfelelő védelmét.

Ezt nevezik egyenlőségi elméletnek.

Az egyenlőségi elmélet nem engedélyezi a technológiai hatókör korlátlan kiterjesztett értelmezését.

“Még akkor is, ha a szabadalmi igény hatókörében leírt szerkezet és a jogsértés gyanúját felvető termék között vannak eltérések, ha a következő 5 feltétel teljesül, a terméket a szabadalmi igény hatókörében leírt szerkezettel egyenértékűnek tekintjük, és kivételesen a szabadalmi találmány technológiai hatókörébe tartozónak ítéljük”

A Legfelsőbb Bíróság 1998. február 24-i (1998) ítélete

Ezt az egyenlőségi elméletet alkalmazva, általában egyenlő sértésnek nevezzük a jogok megsértését.

• Az eltérő rész nem a szabadalmi találmány lényegi része.
• Az eltérő részt a termékben helyettesíthetjük úgy, hogy elérjük a szabadalmi találmány célját

és ugyanazt a hatást érjük el.

• A termék gyártása során a fent említett eltérő rész helyettesítését a szakember könnyen el tudja képzelni

.

• A termék nem azonos a szabadalmi találmány szabadalmi kérelme idején ismert technológiával, vagy a szakember nem tudta könnyen megjósolni a kérelem benyújtásakor az ismert technológiából

.

• Nincsenek különleges körülmények, mint például, hogy a termék a szabadalmi találmány kérelmezési eljárása során tudatosan kizárták a szabadalmi igény hatóköréből.

Ha a fenti 5 feltétel mindegyike teljesül, akkor még akkor is, ha vannak nem egyező szerkezeti elemek, kivételesen fennáll a szabadalmi jogok megsértésének lehetősége.

Indirekt sérelem

Az a cselekmény, amely nem felel meg minden olyan találmány-specifikus ténynek, amely a szabadalmi igény hatályában szerepel, így nem tekinthető közvetlen sérelemnek, mégis, például, a szabadalmi jogot sértő termékekhez kizárólag használt alkatrészek szállítása esetén, a közvetlen sérelem kiváltásának valószínűsége rendkívül magas.

Ha ilyen cselekményeket semmilyen szabályozás nem korlátozza, a szabadalmi jog tulajdonosai semmit sem tehetnek, annak ellenére, hogy szabadalmi jogaikat sértik.

A szabadalmi törvény (Japán Szabadalmi Törvény 101. cikk) rendelkezik arról, hogy az ilyen előkészítő vagy segítő cselekmények közül, amelyek közvetlen sérelmet okoznak, a valószínűség rendkívül magas, ezért ezeket a cselekményeket a szabadalmi jog vagy a kizárólagos végrehajtási jog megsértésének tekintik. Ez az úgynevezett indirekt sérelem, amely növeli a szabadalmi találmányok védelmének hatékonyságát.

Ezzel kapcsolatban a szabadalmi törvény a következőket rendelkezi:

Szabadalmi Törvény 101. cikk (Sértésként tekintett cselekmények)

A következő cselekményeket tekintjük a szabadalmi jog vagy a kizárólagos végrehajtási jog megsértésének:

1. Ha a szabadalom egy tárgyra vonatkozik, akkor az a cselekmény, amikor valaki üzleti tevékenység keretében előállít, átad, importál vagy ajánlatot tesz az átadására annak a tárgynak, amelyet kizárólag annak a tárgynak a gyártására használnak.

(2., 3. pont elhagyva)

4. Ha a szabadalom egy módszerre vonatkozik, akkor az a cselekmény, amikor valaki üzleti tevékenység keretében előállít, átad, importál vagy ajánlatot tesz az átadására annak a tárgynak, amelyet kizárólag annak a módszernek a használatára használnak.

Ez a rendelkezés így szól.

Az 1. és 4. pont gyakorlatilag ugyanazt a rendelkezést tartalmazza, de itt a “csak” azt jelenti, hogy egy adott tárgyat kizárólag a szabadalmi találmány közvetlen sérelmét vagy sértő cselekményét előidéző tárgy gyártására használják, és “nincs más gyakorlati alkalmazása”.

Szabadalmi jogok megsértésének esetei

Tekintsük át a gyakorlatban előforduló eseteket a korábban ismertetett három típusú szabadalmi jogok megsértésével kapcsolatban.

Lakóterületi térkép eset

Az a szabadalmi jog, amelynek neve “lakóterületi térkép”, és amelyet a szabadalmi jog tulajdonosa adott át kizárólagos végrehajtási jogként a felperesnek, vitatott eset volt. A felperes azt állította, hogy a Yahoo! által készített és az interneten a felhasználók rendelkezésére bocsátott elektronikus térkép a szabadalmi jog által védett technológiai területen belül van, és kártérítést követelt a vádlottól.

A bírósági tárgyaláson a szabadalmi igények hatóköre és a részletes leírás alapján a bíróság a következőképpen határozta meg a jelen találmányt:

1. Lakóterületi térképen,
2. Az általános lakóházak és épületek esetében, amelyek nem szolgálnak keresési referencia pontként, mint például közintézmények vagy híres épületek, elhagyják a lakók nevének és az épület nevének feltüntetését, és csak a lakóházak és épületek poligonjait és házszámait tüntetik fel,
3. Létrehoznak egy térképet, amely széles körű madártávlati nézetet biztosít a méretarány csökkentésével,
4. A térképet tartalmazó oldalakat megfelelően felosztják és szekciókra bontják,
5. Mellékletként index oszlopot hoznak létre,
6. Az index oszlopban a térképen feltüntetett összes lakóépület címét a térképen feltüntetett lakóépület oldalszámával és szekciójának szimbólum számával összehasonlítva jelenítik meg,
7. Ez jellemzi a lakóterületi térképet.

A bíróság megvizsgálta, hogy a fenti összetevők mindegyike megsérti-e a szöveg jogait, és különösen a “4. A térképet tartalmazó oldalakat megfelelően felosztják és szekciókra bontják,” ponttal kapcsolatban megállapította, hogy:

A felhasználók a képernyőn megjelenő térképet nézik, és nem tudják felismerni a keresett épület helyét jelző parcellát az oldalon található több parcella közül a vonalak vagy más módszerek és szimbólum számok segítségével. (…) Ezért a vádlott térképén nem lehet felismerni a keresett épület helyét jelző parcellát az oldalon található több parcella közül a vonalak vagy más módszerek és szimbólum számok segítségével. Így a vádlott térképén nem mondható el, hogy az “oldalakat” “megfelelően felosztották és szekciókra bontották”.

Tokiói Kerületi Bíróság 2019. január 31-i ítélete

Ezért a bíróság nem ismerte el a szöveg jogainak megsértését, és elutasította a felperes keresetét. A többi összetevő megfelelt a követelményeknek, csak a 4. pont nem teljesült.

A golyós csapágy eset

Előfordult olyan eset, hogy a felperes, aki birtokában volt a “végtelen csúszású golyós csapágy” szabadalmi jogának, kártérítést követelt a vádlotttól, aki gyártotta és értékesítette a terméket, mivel a vádlott megsértette a szabadalmi jogot. Ez az eset az egyenlő jogok megsértésének példája.

Ez a per a Legfelsőbb Bíróságig fajult, ahol a Legfelsőbb Bíróság megerősítette az egyenlőség elvét, és bemutatta az elv elfogadásának öt alapvető kritériumát. Továbbá, a Legfelsőbb Bíróság:

“Figyelembe véve ezeket a szempontokat, a szabadalmi találmány valós értéke kiterjed arra a technológiára, amelyet harmadik felek könnyen felismerhetnek, mint a szabadalmi igényben leírt szerkezetet, és amely lényegében azonos ezzel, és a harmadik feleknek ezt előre kell látniuk.”

Legfelsőbb Bíróság, 1998. február 24-i ítélet

A Japán Szabadalmi Hivatal honlapján a “szabadalmi vizsgálat” részben az egyenlőség elvéről azt írják, hogy “ez arra törekszik, hogy szélesebb körben elismerje a szabadalmi jogokat”.

Idegen anyagok elválasztására szolgáló eszköz esete

A felperes, aki birtokában van a “Friss tengeri moszat idegen anyagok elválasztására szolgáló eszközben alkalmazott friss tengeri moszat együttforgás-gátló eszköz” nevű találmány szabadalmi jogának, azt állította, hogy az alperes által gyártott és értékesített “Alga idegen anyagok eltávolító mosógép” stb. (az alperes eszköze) a jelen találmány technikai hatókörébe tartozik, és továbbá, hogy az alperes eszközének forgólapja és lemezlapja a Japán Szabadalmi Törvény (Japanese Patent Act) 101. cikk 1. pontjának “csak gyártásra használt tárgyak” kategóriájába esik. Ennek alapján a felperes a törvény 100. cikkének megfelelően kérte az alperes eszközének gyártásának és értékesítésének megtiltását és megsemmisítését, valamint kártérítést a jogellenes cselekmény miatt.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a jelen találmányban a forgólap a “forgás-gátló eszköz” elengedhetetlen alkotóeleme, és az alperes eszközében is, a szabad helyek eldugulásának megakadályozása és az együttforgás kialakulásának megelőzése érdekében, a jelen forgólap elengedhetetlen alkotóeleme a jelen lemezlapnak.

A jelen forgólap esetében nem lehet elfogadni azt a használati módot, amelyben kizárólag a találmányt nem megvalósító funkciókat használják folyamatosan, miközben a találmányt megvalósító funkciókat egyáltalán nem használják, mint a termék gazdasági, kereskedelmi vagy gyakorlati használati módját. Így a jelen forgólap és a jelen lemezlap mindkettőt megfelelőnek kell tekinteni arra, hogy kizárólag a jelen találmány 3. technikai hatókörébe tartozó alperes eszköz gyártására használják.

Japán Szellemi Tulajdon Felsőbíróság 2011. június 23-i (2011) ítélete

Ennek alapján a bíróság úgy ítélte meg, hogy az alperes forgólapjának és lemezlapjának gyártása és értékesítése megsérti a felperes szabadalmi jogait.

Ha a szabadalmaztatott találmány egy részét alkotó alkatrész “csak” olyan termékben használják, amely megsérti a szabadalmi jogokat, akkor annak az alkatrésznek a gyártása szabadalmi jogok megsértésének minősül.

Összefoglalás

Akkor is előfordulhat, hogy szabadalmi jogot sért, ha nem közvetlenül sérti azt, hanem például egyenlő mértékű vagy közvetett sérelem esetén.

Az, hogy nem felel meg a szabadalmi találmány összes alkotóelemének, nem jelenti azt, hogy feltétlenül nem sérti a szabadalmi jogot.

Ez is beleértve, a szabadalmi jog megsértésének megítélése nagyon nehéz, ezért kérjük, forduljon tapasztalt ügyvédhez.

https://monolith.law/corporate/patent-merit-lawyer-invention[ja]