MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

General Corporate

Milyen a díjazás maximális összege az e-sport versenyeken?

General Corporate

Milyen a díjazás maximális összege az e-sport versenyeken?

Az “e-sport” az “elektronikus sport” rövidítése, amely tág értelemben véve az elektronikus eszközökkel végzett szórakozást, versenyt, sportot általánosságban jelenti. Ez a kifejezés a számítógépes játékok, videójátékok versenyszerű használatát jelenti sportként. Manapság az ilyen e-sport versenyeket világszerte rendeznek, és a győzteseket, valamint a kiemelkedő teljesítményt nyújtó versenyzőket pénzjutalommal jutalmazzák.

Az e-sport versenyeken kiosztott pénzjutalmak azonban a Japán ‘Jutalom Kijelző Törvény’ (景品表示法) alapján korlátozhatóak, és összege nem haladhatja meg a 100 000 jent. Ha szponzorokat szeretnénk bevonzani és nagyszabású versenyt szervezni, ahol profi játékosok is részt vesznek, a 100 000 jenes fődíj jelentős korlátozást jelent. Hogyan lehet tehát nagyszabású e-sport versenyt szervezni a jogszabályi korlátozások betartása mellett?

Mi az Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye?

Az Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye szabályozza a termékek és szolgáltatások hamis megjelenítését, és korlátozza az ajándéktárgyak maximális értékét.

Az Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye, hivatalosan a “Tisztességtelen Ajándéktárgyak és Tisztességtelen Megjelenítés Megelőzésének Törvénye”. Ez a törvény általában a termékek és szolgáltatások valóságtól eltérő megjelenítését, valamint a magas értékű ajándéktárgyak nyújtását szabályozza a vásárlók vonzása érdekében. Azonban, mivel az “ajándéktárgyak” kategóriája magában foglalja az e-sport versenyek díjait is, ez a törvény kapcsolódik az e-sportokhoz is. Bár ez a cikk nem közvetlenül kapcsolódik hozzá, például a “stealth marketing” is illegális lehet az Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye alapján.

https://monolith.law/reputation/stealth-marketing-delete[ja]

Az Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvényének célját az első cikkely határozza meg.

“Tisztességtelen Ajándéktárgyak és Tisztességtelen Megjelenítés Megelőzésének Törvénye” (Cél)
1. cikkely Ez a törvény célja, hogy megakadályozza a vásárlók tisztességtelen ajándéktárgyakkal és megjelenítéssel történő vonzását a termékek és szolgáltatások kereskedelmében, és korlátozza és megtiltja azokat a tevékenységeket, amelyek veszélyeztethetik a fogyasztók önálló és ésszerű választását, ezzel védelmezve a fogyasztók érdekeit.

Ezért az Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye célja, hogy szigorúan szabályozza a termékek és szolgáltatások minőségének, tartalmának, árának stb. hamis megjelenítését, és korlátozza az ajándéktárgyak maximális értékét, hogy megakadályozza a túlzott ajándéktárgyak nyújtását, és ezzel védelmezze a fogyasztók képességét, hogy önállóan és ésszerűen válasszanak jobb termékeket és szolgáltatásokat.

Mi a kapcsolat az ajándékjelzési törvény és az e-sport versenyek díjazása között?

Ha az e-sport versenyek díjazása megfelel az ajándékjelzési törvényben meghatározott “nyeremények” kategóriájának, akkor annak összege lehet, hogy 100 ezer jen (kb. 250 ezer forint) alá van korlátozva. Itt két kérdés merül fel:

  1. Megfelel-e az e-sport versenyek díjazása az ajándékjelzési törvényben meghatározott “nyeremények” kategóriának.
  2. Ha megfelel a “nyeremények” kategóriának, akkor az is megfelel-e a “sorsolással” kiosztott nyereményeknek. Például, ha egy elektronikai áruház minden látogatónak ajándékot ad, akkor ez az ajándék, mivel a látogatást ösztönzi, megfelel a “nyeremények” kategóriának, de nem felel meg a “sorsolással” kiosztott nyereményeknek (azonban megfelel az összesített ajándékok szabályozásának). Ezzel szemben, ha egy TV műsor vagy weboldal széles körben hirdeti a programját, és a nézők postai levelezőlapokon vagy a weboldalon keresztül jelentkezhetnek, és sorsolással nyerhetnek pénzt vagy egyéb ajándékokat, akkor ezek a nyeremények, mivel sorsoláson keresztül kerülnek kiosztásra, megfelelnek a “sorsolással” kiosztott nyereményeknek, de mivel nem kötik őket termék vagy szolgáltatás vásárlásához vagy látogatáshoz, nem felelnek meg a “nyeremények” kategóriának.

Az e-sport versenyeken kiosztott díjazás, a ‘jutalomtípusok’ kategóriába esik-e a Japán ‘Jutalom Kijelző Törvény’ (景品表示法) szerint

Milyen feltételeknek kell megfelelnie az e-sport versenyeken kiosztott díjazásnak, hogy a ‘jutalomtípusok’ kategóriába essen a Japán ‘Jutalom Kijelző Törvény’ szerint?

A ‘Jutalom Kijelző Törvény’ (景品表示法) 2. cikkének 3. bekezdése a ‘jutalomtípusok’ kategóriát a következőképpen definiálja:

‘Tisztességtelen Jutalomtípusok és Tisztességtelen Kijelzések Megelőzése Törvénye’ (Definíció)
2. cikk
1-2 (elhagyva)
3. E törvény szerint a ‘jutalomtípusok’ olyan tárgyakat, pénzt vagy egyéb gazdasági előnyöket jelentenek, amelyeket a vállalkozók saját termékeik vagy szolgáltatásaik értékesítése során (ingatlanügyletek is beleértve, a továbbiakban ugyanígy) nyújtanak az ügyfélnek, közvetlenül vagy közvetve, sorsolás útján vagy anélkül, a miniszterelnök által meghatározott módon, ügyfelek vonzásának eszközeként.

Ezért, hogy az e-sport versenyeken kiosztott díjazás a ‘jutalomtípusok’ kategóriába essen a ‘Jutalom Kijelző Törvény’ szerint, a következő négy feltételnek kell teljesülnie:

  1. A díjazás odaítélése ‘ügyfelek vonzásának eszközeként’ történik
  2. A díjazás odaítélése ‘vállalkozó’ által történik
  3. A díjazás odaítélése ‘saját termékek vagy szolgáltatások értékesítése során’ történik
  4. A díjazás ‘tárgy, pénz vagy egyéb gazdasági előny, amelyet a miniszterelnök meghatároz’

Minden feltételnek teljesülnie kell.

Ezek közül a 2. feltétel valószínűleg teljesül, mivel az e-sport versenyek szervezői vagy díjazást nyújtók általában vállalkozók, és a 4. feltétel is teljesül, mivel a miniszterelnök által meghatározottak között szerepel a pénz. Tehát, ha a díjazás odaítélése 1. ‘ügyfelek vonzásának eszközeként’ és 3. ‘saját termékek vagy szolgáltatások értékesítése során’ történik, akkor az e-sport versenyeken kiosztott díjazás a ‘jutalomtípusok’ kategóriába esik a ‘Jutalom Kijelző Törvény’ szerint.

“Az ügyfelek vonzásának eszközeként” (ügyfélvonzó képesség) mit jelent

Az ügyfélvonzó képesség meglétét nem a szolgáltató szubjektív szándéka vagy a tervezet neve határozza meg, hanem az, hogy objektív szempontból az ügyfelek vonzásának eszköze-e. Továbbá, az ügyfélvonzó képesség a díjazás nyújtójának jellemzőitől és a verseny jellegétől függően változhat.

Ha a díjazás nyújtója az e-sport versenyen használt játék gyártója és forgalmazója

Ha az e-sport versenyen használt játékot értékesítik, a verseny résztvevőinek a díjazás elnyerése érdekében meg kell vásárolniuk a játékot és gyakorolniuk kell. Ezért, ha a díjazás nyújtója az e-sport versenyen használt játék gyártója és forgalmazója, a díjazás nyújtása a saját játékuk vásárlására ösztönözhet, vagyis “az ügyfelek vonzásának eszközeként” tekinthető.

Ha a díjazás nyújtója nem az e-sport versenyen használt játék gyártója és forgalmazója

Például, ha egy eseményszervező cég, amely nem vesz részt a versenyen használt játék gyártásában és értékesítésében, díjazást nyújt, a játékot vásárló versenyzők nem tekinthetők az adott cég ügyfeleinek, így a díjazás nyújtása nem tekinthető “az ügyfelek vonzásának eszközeként”, és ezért a díjazás nem minősül a Japán ‘Ajándékok és nyeremények törvényének’ (Japanese ‘Prizes and Gifts Act’) értelmében ‘ajándéknak’.

A verseny jellegétől függő ügyfélvonzó képesség megítélése

Az e-sport versenyek jellegét tekintve elképzelhetők olyan versenyek, ahol az általános felhasználók a versenyzők, és olyanok, ahol a híres játékosok a versenyzők, az általános felhasználók pedig nézők. Ezek közül, ha a nézőként részt vevő általános felhasználók versenyén a díjazás nyújtója az e-sport versenyen használt játék gyártója és forgalmazója, még akkor is, ha a célcsoport, amelyet a cég vonzani kíván, az általános felhasználók, akik a versenyt nézik, a kiváló teljesítményt nyújtó versenyzőknek nyújtott díjazás a híres játékosok részvételét ösztönzi, így a díjazás nem tekinthető “az ügyfelek vonzásának eszközeként”, és ezért a díjazás nem minősül a Japán ‘Ajándékok és nyeremények törvényének’ (Japanese ‘Prizes and Gifts Act’) értelmében ‘ajándéknak’.

“A saját termékek vagy szolgáltatások ügylethez kapcsolódóan” (ügylethez kapcsolódóság) jelentése

Az ügylethez kapcsolódóság meglétének megítélése esetén az adott ügylet vagy szolgáltatás formáját kell figyelembe venni, és egyedi, konkrét döntést kell hozni. Alapvetően a következőképpen gondolhatunk rá: a Japán ‘Ajándéktárgyak megjelenítéséről szóló törvény’ (1. cikk) célja, hogy “megakadályozza a vásárlók tisztességtelen ajándéktárgyak általi vonzását” a termékek és szolgáltatások ügyletével kapcsolatban. Ebből következően, az “ügylethez kapcsolódó” kifejezés szélesebb értelmű, mint az “ügylet feltétele”, és hasonló jelentésű, mint az “ügylettel kapcsolatos”. Tehát, még ha az ügylet nem is feltétel, ha a gazdasági előny nyújtása közvetlenül kapcsolódik a vásárlói döntéshez, azt mondhatjuk, hogy van ügylethez kapcsolódóság.

Például, ha gazdasági előnyt nyújtunk a napilapban megjelent kvíz megfejtőinek, de a terméket meg kell vásárolni a megfejtéshez vagy a tipphez, akkor azt mondhatjuk, hogy a termék vagy szolgáltatás megvásárlása révén a gazdasági előny nyújtása lehetséges vagy könnyebb. Ebben az esetben, mivel a gazdasági előny nyújtása közvetlenül kapcsolódik a vásárlói döntéshez, az ügylethez kapcsolódóság elismerhető.

Válasz a Fogyasztóvédelmi Ügynökség megkeresésére és annak alapján történő megfontolás

Van egy eset, amikor egy fizetős akció játékot kínáló vállalkozás megkérdezte a Fogyasztóvédelmi Ügynökséget a törvény előzetes alkalmazásának eljárásában, hogy a vállalkozás által a versenyen kiemelkedő teljesítményt nyújtó játékosoknak nyújtott díjazás “ajándéktárgynak” minősül-e (Fogyasztóvédelmi Ügynökség 1306. sz. ügy). A megkeresésre adott válaszban a Fogyasztóvédelmi Ügynökség azt állította, hogy az “Ajándéktárgyak és egyéb tárgyak meghatározásának alapelvei” (1977. április 1-jén (Showa 52) a Hivatalvezető 7. sz. körlevelében) szerint, ha a termék vagy szolgáltatás megvásárlása révén a gazdasági előny nyújtása lehetséges vagy könnyebb, akkor az ügylethez kapcsolódóság elismerhető. A megkereső szerint, mivel az akció játékban való technikai fejlődéshez alapvetően ismételt játék szükséges, a fizetős felhasználók kívül eső személyeknek alacsony a valószínűsége, hogy kiemelkedő teljesítményt nyújtanak és díjazást kapnak. Ezért a verseny olyan, amelyben a fizetős felhasználók könnyebben vagy lehetséges módon gazdasági előnyt, azaz díjazást kaphatnak, és a versenyen kiemelkedő teljesítményt nyújtó játékosoknak nyújtott díjazás “ügylethez kapcsolódó” nyújtásnak tekinthető.

Másrészről, van egy másik nézőpont is. Vagyis, általánosságban elmondható, hogy a játéktechnikai fejlődéshez szükséges a játék ismételt játéka, de a játék megvásárlása csak a technikai fejlődés kezdete, és a játék megvásárlása önmagában nem teszi “lehetségessé vagy könnyebbé” a versenyen díjazást nyerni. Továbbá, az említett alapelv, amely szerint “ha a termék vagy szolgáltatás megvásárlása révén a gazdasági előny nyújtása lehetséges vagy könnyebb”, például “ha a terméket meg kell vásárolni a megfejtéshez vagy a tipphez”, korlátozódik azokra az esetekre, amikor a termék vagy szolgáltatás megvásárlása közvetlenül megkönnyíti a gazdasági előny megszerzését, például amikor a termék megvásárlása lehetővé teszi a kvíz megfejtését.

Ha ezt a nézőpontot vesszük alapul, akkor az e-sport versenyen nyújtott díjazás nem tekinthető “a saját termék vagy szolgáltatás ügylethez kapcsolódónak”, és a díjazás nem minősül a ‘Japán Ajándéktárgyak megjelenítéséről szóló törvény’ szerinti “ajándéktárgynak”. Így az e-sport versenyen nyújtott díjazás ügylethez kapcsolódóságának kérdése vitatható. Az ügylethez kapcsolódóság meglétének megítélése esetén az egyedi körülményeket összességében kell figyelembe venni, és ez egy esetről esetre változó, finom kérdés, ezért javasoljuk, hogy konzultáljon szakértővel.

Akkor is, ha a „nyeremények” kategóriába tartoznak, vajon a „sorsolás” által nyújtott nyeremények közé tartoznak-e?

Az e-sport versenyek díjai nem feltétlenül tartoznak a „sorsolás” kategóriába.

A „sorsolás” korlátozásáról szóló japán rendelet szerint a „sorsolás” olyan módszert jelent, amelyben a nyeremények átadásának partnereit vagy a nyeremények értékét a véletlen, vagy egy adott cselekvés eredményessége vagy helyessége alapján határozzák meg. A rendeletben továbbá olyan módszereket is felsorolnak, amelyekben a nyeremények átadásának partnereit egy adott cselekvés eredményessége vagy helyessége alapján határozzák meg, mint például a bowling, a horgászat, a különböző versenyek, előadások vagy játékok. Ebből kiindulva, az e-sport versenyek díjait is „sorsolás” által nyújtott nyereményeknek tekinthetjük.

Másrészről, a rendeletben szerepel egy kivétel is, amely szerint „azonban a sales versenyek, a kirakatrendezési versenyek stb., ahol a partnervállalkozások üzleti teljesítményét vagy más üzleti körülményeket vesznek figyelembe, nem tartoznak ide”. Ezt a kivételt azért hozták létre, mert a kereskedelmi teljesítmény vagy a sales promóció céljából nyújtott díjakat nem tartják helyénvalónak a „sorsolás” korlátozásának hatálya alá vonni. Ebből kifolyólag, van olyan nézet is, hogy az e-sport versenyek díjai nem tartoznak a „sorsolás” kategóriába a japán rendelet értelmében. Így tehát, hogy valami „sorsolás”-nak számít-e vagy sem, az mindig eseti kérdés. Mindenképpen javasoljuk, hogy forduljon szakértőhöz tanácsért.

Az e-sport versenyeken nyert pénznyeremények hatása, amennyiben azok megfelelnek a ‘nyereményjáték’ kategóriának a Japán ‘Nyereményjáték Törvény’ (Japanese ‘Prize Indication Law’) értelmében

Amennyiben az e-sport versenyeken nyert pénznyeremények megfelelnek a ‘nyereményjáték’ kategóriának a Japán ‘Nyereményjáték Törvény’ (Japanese ‘Prize Indication Law’) értelmében, a nyereményjáték korlátozásokat szabályozó 2. paragrafus szerint, a nyeremények összértéke nem haladhatja meg a nyereményjátékhoz kapcsolódó tranzakció értékének 20-szorosát (amennyiben ez az összeg meghaladja a 100,000 yent, a maximum összeg 100,000 yen).

Összefoglalás

Az e-sport versenyek díjazásának kérdése, hogy a 100 000 jen korlátozás érvényes-e vagy sem, a következő tényezőktől függ:

  • A díjazást nyújtó személy az e-sport versenyen használt játék gyártója és forgalmazója-e vagy sem (a ‘japán ajándéktárgyak megjelenítésének törvénye’ szerinti vásárlóvonzó kérdés)
  • A verseny olyan, amit általános felhasználók néznek-e vagy sem (ugyanaz)
  • A díjazás odaítélésének módja a sales verseny, a kiállítási verseny stb. résztvevőinek üzleti teljesítménye és egyéb üzleti körülmények alapján határozható-e meg (a ‘japán ajándéktárgyak megjelenítésének törvénye’ szerinti nyereményjáték kérdés)

Ez egy összetett jogi kérdés, amely változik a fenti tényezőktől függően. Ezért, ha az e-sport versenyek díjazásának összegét illetően kétségei vannak, ne döntsön egyedül, hanem forduljon szakemberhez.

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére