A részvénykiadás megakadályozására irányuló kérelem és az érvénytelenségi kereset a japán társasági jogban: Egy bírói gyakorlaton alapuló magyarázat

A 2019-es japán társasági törvény módosításával bevezetett és 2021. március 1-jén (Reiwa 3) hatályba lépett részvénykiadási rendszer napjaink M&A gyakorlatában fontos alternatívává vált. Ez a rendszer lehetővé teszi a részvénytársaságok számára, hogy más részvénytársaságokat alárendelt társasággá tegyenek azzal, hogy a cél társaság részvényeit saját részvényeikkel fizetik ki. Korábban a részvényekkel történő M&A módszerként a részvények cseréje állt rendelkezésre, de ez csak a cél társaság teljes mértékű alárendeltségére (100%-os tulajdonra) korlátozódott. Ezzel szemben a részvénykiadás nem követeli meg a teljes alárendeltséget, lehetővé téve a többségi szavazati jog megszerzését célzó, rugalmasabb tőkekapcsolatok kialakítását, ami forradalmi újításnak számít. Ez a rugalmasság különösen a startupok és a vállalkozások számára nyitott meg új utakat a stratégiai M&A végrehajtására anélkül, hogy nagy összegű készpénzt kellene előkészíteni.

Azonban még egy ilyen rugalmas rendszer esetében sem garantált, hogy a végrehajtás minden részvényes érdekével összhangban áll. Nem zárható ki, hogy a részvénykiadást végző anyavállalat vezetősége a társaság jogos érdekei helyett saját uralmi jogának fenntartása vagy más tisztességtelen célok érdekében használja fel ezt a rendszert. Emellett a folyamat során súlyos jogszabálysértések vagy alapszabály-ellenes cselekmények is előfordulhatnak. Az ilyen helyzetekkel szembesülő részvényeseknek jogi lépéseket kell tenniük saját jogosultságaik és a társaság értékének védelme érdekében.

Ebben a cikkben részletesen tárgyaljuk a japán társasági törvény által meghatározott két fő jogorvoslati lehetőséget, amelyek célja az illegális vagy tisztességtelen részvénykiadás megakadályozása vagy helyesbítése: a végrehajtás előtti „megállítási kérelem” és a már végrehajtott intézkedés hatályon kívül helyezését célzó „érvénytelenségi kereset”. Bár a részvénykiadási rendszer maga új, ezeknek a jogorvoslatoknak az értelmezése és alkalmazása mélyen gyökerezik a hosszú évek során felhalmozódott bírósági döntésekben, amelyek más társasági tevékenységek, például új részvények kibocsátása kapcsán születtek. Így a cikk a kapcsolódó japán társasági törvényi cikkekre alapozva mutatja be, hogy a bíróságok hogyan mérlegelték eddig a részvényesek védelmét és az ügyletek biztonságát, miközben bemutatja ezeknek a jogi eszközöknek a követelményeit, hatókörét és a gyakorlati jelentőségüket.

A részvénykiadás megállítására irányuló kérelem Japánban

A részvénykiadás megállítására irányuló kérelem egy olyan előzetes jogorvoslati intézkedés, amelynek célja, hogy megakadályozza a részvényeseket abban, hogy hátrányt szenvedjenek egy törvénytelen vagy indokolatlan részvénykiadás következtében. Ez a rendszer arra szolgál, hogy a részvénykiadás joghatásának keletkezése előtt jogilag felfüggessze annak végrehajtását.

A részvénykiadás megállításának jogi alapja és követelményei Japánban

A részvénykiadás megállítására irányuló igénylés jogi alapja közvetlenül a Japán Társasági Törvény (816. cikk 5. bekezdés) rendelkezéseiben található meg. E szerint a rendelkezés szerint a részvénykiadást végző anyavállalat részvényesei a következő két feltétel teljesülése esetén kérhetik a társaságtól a részvénykiadás leállítását:

1. A részvénykiadás jogszabályoknak vagy az alapszabálynak való ellentmondása (amennyiben a jogszabályoknak vagy az alapszabálynak ellentmond).
2. A részvénykiadás következtében a részvényes hátrányos helyzetbe kerülhet (amikor a részvényes hátrányos helyzetbe kerülhet).

E jogosultság gyakorlása érdekében a részvényesnek a társasággal szemben kell fellépnie, és a részvénykiadás megállítását kell kérnie. A gyakorlatban a részvénykiadás megállítására irányuló igénylés hatékonyságának biztosítása érdekében, mivel a részvénykiadás hatálybalépésének időpontja közeledik, szükség van gyors döntés meghozatalára, ezért általában a bírósághoz fordulnak ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel, amely a részvénykiadás megállítására irányuló igénylés jogosultságát biztosítandó jogként kezeli.

Azonban vannak kivételek a részvénykiadás megállítására irányuló igénylés jogosultságára vonatkozóan. A Japán Társasági Törvény (816. cikk 4. bekezdés) által meghatározott “egyszerűsített eljárás” követelményeinek megfelelő részvénykiadások esetében alapelv szerint nem lehet megállítási igényt benyújtani. Az egyszerűsített eljárás akkor alkalmazható, ha a részvénykiadásért cserébe átadott vagyontárgyak értéke elhanyagolható a részvénykiadást végző anyavállalat nettó eszközértékéhez képest, és nem igényel részvényesi közgyűlési jóváhagyást. Ez azon az elven alapul, hogy ha a társaságra gyakorolt hatás csekély, akkor engedélyezhető a gyorsabb eljárás.

A „jogi és alapszabály-ellenes” mint megállapítási ok konkrét példái a Japán jogrendben

A Japán Társasági Törvény (2005) 816. cikkelyének 5. pontja által meghatározott megállapítási okok egyike a „jogi vagy alapszabály-ellenes esetek”, amelyek különféle eljárási hibákat foglalnak magukban. A részvénykibocsátás során, a részvénykibocsátási terv elkészítésétől kezdve, az információk részvényesek felé történő közzétételén át, a részvényesi közgyűlésen történő jóváhagyásig, és esetenként a hitelezők védelmére irányuló eljárásokig, a Japán Társasági Törvény szigorú eljárásokat ír elő. Amennyiben ezekben az eljárásokban hiányosságok vannak, az jogellenességet jelenthet, és alapul szolgálhat a megállapítási kérelemhez. Konkrét példák a következők lehetnek:

• Részvénykibocsátási terv hiányos adatai: A Japán Társasági Törvény (2005) 774. cikkelyének 3. pontja meghatározza a részvénykibocsátási tervben feltüntetendő adatokat. Ha például hiányzik a díjazásra vonatkozó adat vagy a hatálybalépés dátuma, a terv maga is törvénytelen lehet.
• Az előzetes közzétételi eljárás megsértése: A Japán Társasági Törvény (2005) 816. cikkelyének 2. pontja kötelezi a részvénykibocsátó anyavállalatot arra, hogy a részvényesi közgyűlés előtt a részvénykibocsátási terv tartalmát és egyéb adatokat tartalmazó dokumentumokat a székhelyén elhelyezze. Amennyiben ez az előzetes közzététel elmarad, vagy a közzétett adatok hamisak, a részvényesek jogosultak arra, hogy tájékozott döntést hozzanak a szavazati joguk gyakorlásával kapcsolatban, így a mulasztás jogellenességet jelent.
• A részvényesi közgyűlés határozatának hibái: A részvénykibocsátási tervet alapesetben a részvényesi közgyűlés különleges határozatával kell jóváhagyni (Japán Társasági Törvény (2005) 816. cikkelyének 3. pontja). Amennyiben a határozat meghozatalában olyan hibák vannak, mint a meghívó eljárásának jogellenessége vagy a döntéshozatali módszer alapszabály-ellenessége, ezek a hibák érintik a határozat érvényességét, és így a részvénykibocsátás egészének jogellenességét jelenthetik.
• A hitelezők védelmére irányuló eljárások elmulasztása: Amennyiben a részvénykibocsátás ellenértékeként a részvénykibocsátó anyavállalat részvényein kívüli vagyontárgyak (például pénz) kerülnek átadásra, és azok összege meghalad egy bizonyos mértéket, a Japán Társasági Törvény (2005) 816. cikkelyének 8. pontja alapján a vállalat hitelezőinek védelmére irányuló eljárásokat (például ellenvetési lehetőséget biztosító hirdetmények és felszólítások) kell végrehajtani. Ezeknek az eljárásoknak az elmulasztása súlyos jogellenességet jelent.

Az új részvények kibocsátásának megakadályozására vonatkozó okok összehasonlítása és a ‘fő cél szabály’ hatóköre Japánban

A részvények kibocsátásának megakadályozására vonatkozó okok megértéséhez hasznos lehet az új részvények kibocsátásának megakadályozására vonatkozó okok összehasonlítása. A japán társasági törvény (210. cikk) az új részvények kibocsátásának megakadályozására vonatkozó okok között említi a “törvények vagy alapszabályok megsértését”, valamint a “nyilvánvalóan tisztességtelen módszerek alkalmazását”. Ezt a “nyilvánvalóan tisztességtelen módszerek” kifejezést nem tartalmazza a részvények kibocsátásának megakadályozását szabályozó japán társasági törvény (816. cikk 5. pontja).

Ez a különbség első pillantásra jelentősnek tűnhet, mivel a “nyilvánvalóan tisztességtelen módszerek” értelmezése körül fejlődött ki az úgynevezett “fő cél szabály”. A fő cél szabály azt a jogi keretet jelenti, amely szerint, ha a vállalat irányításáért folyó küzdelem során a menedzsment új részvények kibocsátásával próbálja hígítani egy adott részvényes részesedését, hogy ezzel megőrizze saját irányítási jogát, mint “fő cél”, akkor ez “nyilvánvalóan tisztességtelen módszernek” minősül, és a kibocsátás megakadályozását lehetővé tevő jogi döntés.

Vajon tehát, ha a részvények kibocsátásának megakadályozására vonatkozó szabályozás nem tartalmazza a “nyilvánvalóan tisztességtelen módszerek” kifejezést, akkor a menedzsment, ha tisztességtelen céllal, az irányítási jog megtartása érdekében kényszeríti ki a részvények kibocsátását, a részvényesek nem tudják azt megakadályozni, ha a folyamatban nincsenek hibák? A válasz az, hogy nem így értelmezik. A felügyelőbizottsági tagok a vállalattal szemben hűségkötelezettséget (a japán társasági törvény 355. cikke) és a gondos kezelés kötelezettségét (a japán polgári törvény 644. cikke) viselnek. Ha a vállalat törvényes üzleti céljai helyett a menedzsment személyes pozíciójának megőrzése érdekében hajtanak végre egy olyan súlyos vállalati cselekedetet, mint a részvények kibocsátása, az megsérti ezeket a kötelezettségeket. És a felügyelőbizottsági tagok kötelezettségszegése önmagában “törvénybe ütköző cselekedetnek” minősül. Így a részvényesek a japán társasági törvény (816. cikk 5. pontja) által meghatározott “törvénybe ütköző cselekedet” alapján megakadályozhatják a tisztességtelen céllal végrehajtott részvénykibocsátást. Ennek eredményeként, a “nyilvánvalóan tisztességtelen módszerek” kifejezés megléte vagy hiánya függetlenül, a bíróságok a részvények kibocsátásának megakadályozására irányuló kérelmek esetében is, hasonlóan az új részvények kibocsátásának megakadályozására irányuló kérelmekhez, valóságosan megvizsgálják a tranzakció “fő célját”.

A részvénykibocsátás érvénytelenségének keresete Japánban

A részvénykibocsátás érvénytelenségének keresete olyan jogorvoslat, amely a már hatályba lépett részvénykibocsátás jogi hatékonyságát kívánja utólag megsemmisíteni. Míg a megelőző intézkedések célja az esetleges jogsértések megakadályozása, addig az érvénytelenségi kereset a már megtörtént tényeket hivatott megváltoztatni, ezért annak feltételeit szigorúbban értelmezik.

A részvénykiadás érvénytelenségének jogalapja és eljárása a Japán Társasági Törvény szerint

A részvénykiadás érvénytelenségének állítására irányuló peres eljárás jogalapja a Japán Társasági Törvény (2005) 828. cikkének (1) bekezdésének 13. pontjában található. E peres eljárás során szigorú eljárási követelményeket írnak elő a jogi kapcsolatok korai stabilitásának elősegítése érdekében.

• Perindításra jogosultak: A pert csak jogszabályban meghatározott személyek indíthatják meg. Konkrétan azok, akik a részvénykiadás hatálybalépésének napján a részvénykiadó anyavállalat részvényesei, igazgatói, felügyelői voltak, azok, akik a részvénykiadás során a részvénykiadó leányvállalat részvényeit átruházták, valamint azok a hitelezők, akik nem hagyták jóvá a részvénykiadást.
• Perindítási időszak: Az érvénytelenségi keresetet a részvénykiadás hatálybalépésétől számított hat hónapon belül kell benyújtani. Ez az időszak változatlan időszaknak (prekluzív időszaknak) minősül, és egyszer elteltével, bármilyen okból kifolyólag, már nem lehet pert indítani.
• Alperes: A per alperese a részvénykiadást végrehajtó anyavállalat.

Az ilyen szigorú eljárási követelmények hátterében a “tranzakciók biztonságának” védelme áll, ami a társasági jog egy fontos politikai szempontja. Amint a részvénykiadás érvényesen létrejöttnek tekinthető, az anyavállalat új részvényesei jönnek létre, és ezek a részvények a piacon keringenek, sok harmadik fél érdekeltséget szerez. Ha bárki, bármikor érvényteleníthetné ezeket, a jogi kapcsolatok rendkívül instabillá válnának, ami súlyos zavart okozna a gazdasági tevékenységben. Ezért a jogszabály szigorúan korlátozza a perindításra jogosultakat és a perindítási időszakot, ezzel biztosítva a jogi stabilitást és korlátozva az érvénytelenség állításának lehetőségét kivételes esetekre.

Az érvénytelenség okainak értelmezése: A “súlyos hibák” elve Japánban

A részvények kibocsátásának hatályát visszamenőlegesen megsemmisíteni nem elegendő csupán egy törvénybe ütközés ténye. A bíróságok az érvénytelenség okaként a folyamatban lévő “súlyos hibák” jelenlétét követelik meg. Ez a “súlyos hibák” kritériuma lényegesen magasabbra van állítva, mint a megállítási okoké. Ez annak a jogi követelménynek megfelelően van így, amely előnyben részesíti a már kialakult számos érdekeltség védelmét és a tranzakciók biztonságát, ahogy azt korábban említettük. Ennélfogva az érvénytelenségi ítéletet csak akkor hozzák meg, ha a folyamat alapjait megrendítő, rendkívül súlyos hiányosságok állnak fenn.

A jelentős hibák, amelyek érvénytelenséget okozhatnak a japán bírósági gyakorlatban

A japán társasági törvényben nincs konkrét meghatározás a “jelentős hibákra” vonatkozóan, így tartalmukat a bírósági döntések sorozata alakította ki. A részvények kibocsátásának érvénytelenségének megállapításakor az alábbi bírósági döntések szolgálnak fontos irányelvekként az új részvények kibocsátásának érvénytelenségével kapcsolatban.

• Előzetes letiltó végzés megszegése: Ha a bíróság előzetes letiltó végzést hoz a részvények kibocsátásának megakadályozására, és a társaság figyelmen kívül hagyja ezt és mégis kibocsátja a részvényeket, ez a cselekedet nyíltan sérti a bírósági döntést, és az eljárás jogsértő volta rendkívül súlyosnak minősül.
• Részvényesi értesítés vagy hirdetmény hiánya: Ha a társaság elmulasztja a törvény által előírt felhívásokat vagy hirdetményeket a részvényesek felé, ez is érvénytelenségi okként értelmezhető (Legfelsőbb Bíróság 1997. január 28-i ítélete). Ennek oka, hogy az értesítés és hirdetmény rendkívül fontos eljárás, amely információt nyújt a részvényeseknek arról, hogy gyakorolják-e a letiltási jogot, és annak hiánya gyakorlatilag megfosztja a részvényeseket a letiltási jog gyakorlásának lehetőségétől.
• Zártkörű részvénytársaságokban a részvényesi közgyűlési határozat hiánya: A részvények átruházására vonatkozó korlátozásokkal rendelkező zártkörű részvénytársaságokban a meglévő részvényeseknek a részvényesi szerkezet fenntartására vonatkozó elvárásai jelentősen magasabbak, mint a nyilvános társaságok esetében. A zártkörű részvénytársaságokban a részvényesi közgyűlési határozat hiánya érvénytelenségi okot jelenthet.
• Egyéb jelentős hibák: A fentieken túl, ha a társaság a társasági alapszabályban meghatározott kibocsátási keretet meghaladó részvényeket bocsát ki, vagy olyan típusú részvényeket bocsát ki, amelyekre nincs rendelkezés a társasági alapszabályban, ezek a cselekedetek a társaság alapvető szabályzatának megsértését jelentik, és jelentős hibaként érvénytelenségi oknak minősülnek.

Az érvénytelenséget nem okozó hibák

Másrészről, vannak olyan hibák, amelyek megállapítási okként szolgálhatnak, de nem minősülnek érvénytelenségi oknak a japán jogrendszerben.

• Számottevően tisztességtelen módszer: Ha a kibocsátás fő célja az üzleti irányítás fenntartása, és ez ellentmond a fő cél szabálynak, akkor is, ha egyszer hatályba lépett, azt önmagában nem lehet érvénytelennek nyilvánítani. Ez a joggyakorlat álláspontja, amely a tranzakció biztonságát és formális stabilitását részesíti előnyben a cél megfelelőségének anyagi megítélésével szemben.
• Különösen kedvező áron történő kibocsátás (kedvezményes kibocsátás): Ha a részvényeket jelentősen kedvező áron bocsátják ki egy adott személy számára, és hiányzik a szükséges különleges határozat a részvényesek közgyűléséről, ez sem minősül érvénytelenségi oknak. Ebben az esetben a társaság követelheti a különbözet kifizetését azoktól, akik a kibocsátást elfogadták, vagy a döntést támogató igazgatóktól (a japán társasági törvény 212. és 213. cikkei alapján), így a pénzügyi kárt helyreállíthatják anélkül, hogy a tranzakciót érvénytelennek kellene nyilvánítani.
• Igazgatósági határozat hiánya: Ha egy nyilvános társaságnál új részvényeket bocsátanak ki anélkül, hogy a jogilag szükséges igazgatósági határozatot meghozták volna, ez csupán a társaság belső döntéshozatali hibája, és alapelvként nem minősül érvénytelenségi oknak.

A hatálytalanító ítéletek hatálya Japánban

Amennyiben egy részvénykiadást hatálytalanító ítélet jogerőre emelkedik, annak hatálya a következőképpen alakul:

• Jövőbeli hatály: A hatálytalanító ítélet nem fejti ki hatását visszamenőlegesen (a visszaható hatás tagadása). Az ítélet jogerőre emelkedésének időpontjától kezdődően veszíti el a részvénykiadás a hatályát, tehát csak a jövőre nézve (a Japán társasági törvény (2005) 839. cikke szerint). Ennek megfelelően, az ítélet jogerőre emelkedéséig megtett jogi aktusok alapelv szerint érvényben maradnak.
• Külső hatály: A hatálytalanító ítélet hatálya nem csak a peres felekre, hanem minden harmadik félre is kiterjed (a Japán társasági törvény (2005) 838. cikke szerint). Ezáltal a jogi viszonyok egységesen kezelhetők, és megelőzhető az újabb zavarok keletkezése.
• Visszaállítás eredeti állapotba: Amennyiben a részvénykiadás hatálytalan, a feleknek vissza kell állítaniuk az eredeti állapotot. Azaz a részvénykiadó anyavállalatnak vissza kell adnia a részvénykiadó leányvállalat részvényeit az eredeti részvényeseknek, és azok a részvényesek, akik az anyavállalat részvényeit kapták ellenértékként, vissza kell, hogy adják azokat az anyavállalatnak. Ebben a tekintetben a részvénykiadás hatálytalanítása utáni eljárásokra vonatkozóan a Japán társasági törvény (2005) 844. cikke rendelkezéseinek analóg alkalmazását lehet megfontolni.

A megelőző intézkedések és a semmisségi kereset összehasonlítása a japán jogrendszerben

Ahogy eddig láthattuk, a részvénykiadásra vonatkozó két jogorvoslati lehetőség, a megelőző intézkedések és a semmisségi kereset célja, követelményei és mögöttes értékítéletei jelentősen eltérnek egymástól. Ezeknek a különbségeknek a megértése elengedhetetlen a részvényesek számára, hogy saját helyzetüknek megfelelően a legmegfelelőbb jogi eszközt választhassák.

A megelőző intézkedések célja, hogy megakadályozzák a jogellenes cselekményekből eredő károk bekövetkezését, így ezek előzetes és megelőző jellegű jogorvoslatok. Ezzel szemben a semmisségi kereset célja, hogy megsemmisítse a már bekövetkezett jogi hatásokat, tehát ezek utólagos és alapvető jellegű jogorvoslatok. Ez az időbeli különbség határozza meg a két rendszer jellegét. A megelőző intézkedések esetében, mivel még nem jöttek létre joghatások, a harmadik felek érdekei még nem fonódtak össze bonyolultan, így a bíróság viszonylag rugalmasan hozhat döntést a “részvényesek érdekeinek védelme” szempontjából. Emiatt nemcsak az eljárási hibák, hanem a fő célra vonatkozó szabályok alapján megítélt cél indokolatlansága is alapul szolgálhat a megelőzésre.

Másrészről, a semmisségi keresetet a joghatások bekövetkezése után nyújtják be, így a bíróság nem kerülheti el a “tranzakciók biztonságának védelme” követelményének erős tudatosságát. Lehetséges, hogy már számos érdekelt fél a részvénykiadás érvényességét feltételezve cselekedett, és ennek megfordítása társadalmi-gazdasági zűrzavart okozhat. Ezért a semmisséget csak akkor ismerik el, ha a megelőző intézkedések lehetőségétől megfosztották a részvényest, vagy ha a társaság alapszabályának, amely a szervezet magját érinti, ellentmondó cselekmény történt, vagyis csak akkor, ha az eljárási hibák rendkívül súlyosak. Az indokolatlanság, mint anyagi ok, alapesetben nem szolgálhat semmisségi okként. Ez a különbség azt mutatja, hogy a japán társasági jog milyen finom egyensúlyt igyekszik teremteni az egyes részvényesek érdekeinek védelme és a társaságot körülvevő társadalom jogi stabilitása között.

Az alábbi táblázat összefoglalja a két rendszer főbb különbségeit.

Összefoglaló

Ebben a cikkben bemutattuk a japán társasági jogban (Japan’s Corporate Law) érvényesülő részvénykiadási rendszert, és két fő jogi eszközt, amelyekkel a részvényesek vitathatják annak érvényességét: a ‘megállítási kérelmet’ és az ‘érvénytelenségi keresetet’, számos bírósági ítéletet felvonultatva. A megállítási kérelem egy megelőző intézkedés, amely megakadályozza a részvénykiadás hatálybalépését, és a bíróságok nemcsak a procedúra jogszerűségét, hanem a fő cél szabályát is alkalmazva érdemben vizsgálják annak célját. Ezzel szemben az érvénytelenségi kereset egy utólagos eszköz, amely a hatálybalépés után támadja meg a hatályt, és a jogi stabilitás szempontjából fontos, hogy az okokat szigorúan korlátozzák a bírói ítéletekkel szembeni engedetlenségre vagy a részvényesek joggyakorlási lehetőségének megfosztására, mint rendkívül súlyos eljárási hibákra.

A jogi orvoslások megfelelő alkalmazásához nemcsak a részvénykiadás új rendszerével kapcsolatos társasági jogi cikkek ismerete szükséges, hanem a hátterükben álló hosszú évek óta tartó bírósági döntések és jogelvek, különösen a társaságok uralmi jogvita esetén alkalmazott bírósági döntési keretek, valamint a részvényesek védelme és az ügyletek biztonsága közötti két érték egyensúlyának megértése is elengedhetetlen. Fontos, hogy pontosan megítéljük, vajon a részvénykiadást tisztességtelen célokra használják-e, vagy vannak-e figyelmen kívül hagyhatatlan hibák az eljárásban, és megfelelő időben hozzuk meg a legjobb jogi lépéseket a részvényesek jogainak védelme érdekében.

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi iroda, amely gazdag tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik a japán társasági jog, M&A és vállalati kapcsolódó peres ügyek területén. Irodánk számos esetben foglalkozott már bonyolult társasági jogi ügyekkel, beleértve a cikkben tárgyalt részvénykiadás megállítási kérelmét és érvénytelenségi keresetét. Emellett több olyan ügyvéd is csatlakozott hozzánk, akik nemcsak a japán jog mélyreható ismeretével rendelkeznek, hanem külföldi ügyvédi képesítéssel is, és folyékonyan beszélnek angolul. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a nemzetközi üzleti kontextusban felmerülő jogi kérdésekben a klienseink nyelvi és kulturális hátterét mélyen megértve nyújtsunk pontos és stratégiai jogi támogatást. Amennyiben a részvénykiadással vagy más, a japán M&A-val és társasági joggal kapcsolatos kérdésekben segítségre van szüksége, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.