Csalódottan felszámolási záradék befektetési szerződésekben

Az befektetési szerződésekben előfordulhat, hogy egy úgynevezett “feltételezett likvidációs” záradékot határoznak meg. A feltételezett likvidációs záradékkal kapcsolatban számos kérdést kell mérlegelni, például hogy milyen esetekben kell meghatározni, és milyen tartalommal kell rendelkeznie. Ebben a cikkben a befektetési szerződésekben szereplő feltételezett likvidációs záradékról fogunk tájékoztatást adni.

https://monolith.law/corporate/importance-and-necessity-of-investment-contract[ja]

Mit jelent a “minősülő felszámolás” záradék?

A “minősülő felszámolás” záradék (Deemed Liquidation) olyan rendelkezést jelent, amely szerint, ha a kibocsátó társaságot M&A (vagyis egyesülés és felvásárlás) érinti, a társaságot úgy tekintjük, mintha felszámolták volna, és a befektetőknek történik kifizetés. Ha a befektetési szerződésekben minősülő felszámolás záradék szerepel, az e záradék alkalmazását elfogadó részvényesek a M&A-ból származó ellenérték esetén más részvényesek előtt részesülhetnek előnyben, és elsőbbséget élvezhetnek a kifizetésben.

Általánosságban a minősülő felszámolás záradék esetében gyakran előfordul, hogy ha a maradék vagyon elosztásában előnyben részesülnek, akkor a M&A-ból származó ellenérték esetében a maradék vagyon elosztásának hasonló módszerét alkalmazzák.

A feltételezett likvidációs záradék célja

A feltételezett likvidációs záradék fő célja, hogy védelmezze azoknak a jogait és érdekeit, mint például a kockázati tőkebefektetők (VC), akik magasabb áron vásároltak részvényeket, mint amennyiért az alapítók vagy a kezdetektől fogva részt vevő személyek részvényeket szereztek. Sok esetben a startup vállalkozások, még ha tőzsdei bevezetésre (IPO) törekednek is, nem jutnak el odáig, és gyakran előfordul, hogy más vállalatok felvásárolják őket, vagy más vállalatok bekebelezik őket, és így kerül sor vállalatfelvásárlásra és -egyesülésre (M&A). Ha egy M&A során a vételárat a részvényesi arányok szerint osztják szét, akkor a magasabb áron részvényeket vásárló VC-k jelentős veszteséget szenvedhetnek.

Tegyük fel, hogy egy 10 000 részvényt kibocsátó cégben az alapítók vagy a kezdetektől fogva részt vevő személyek 9 000 részvényt (90% részesedés) vásároltak meg 10 000 forintért részvényenként. Ebben az esetben a részvények vételára 90 millió forint.

Ugyanakkor, ha a VC-k 100 000 forintért vásárolnak 1 000 részvényt (10% részesedés), akkor a részvények vételára 1 milliárd forint. Ha később a startup vállalkozás növekszik, és felmerül egy 5 milliárd forintos M&A ajánlat, akkor az alapítók vagy a kezdetektől fogva részt vevő személyek számára, ha a részesedésük arányában részesülnek az elosztásból, 4,5 milliárd forintot kapnak, és a 90 millió forintos részvényvételárból levonva 3,6 milliárd forint a profitjuk.

Ugyanakkor, a VC-k számára, ha a részesedésük arányában részesülnek az elosztásból, akkor 500 millió forintot kapnak, de mivel a részvények vételára 1 milliárd forint, így összességében 500 millió forint veszteséget szenvednek. Az alapítók vagy a kezdetektől fogva részt vevő személyek számára, mivel 3,6 milliárd forint profitot realizálhatnak, még akkor is lehetőség van az M&A végrehajtására, ha a VC-k veszteséget szenvednek. A feltételezett likvidációs záradék fő célja, hogy védelmezze a fent említett helyzetekben veszteséget szenvedő VC-k jogait és érdekeit.

A feltételezett likvidációs záradék hatálya

A feltételezett likvidációs záradékról általában azt mondják, hogy gyakran előfordul, hogy ha a maradék vagyon elosztására előnyt élveznek, akkor az M&A-ból származó ellenérték azonos módon kerül elosztásra, mint a maradék vagyon elosztása. Ebben az esetben a feltételezett likvidációs záradék értelmében a vállalatot felszámolták, és a maradék vagyon elosztása azonos módon történik, és a maradék vagyonra vonatkozó előnyben részesülő részvények előnyben részesülnek az M&A-ból származó ellenérték elosztásában.

Ha nincs feltételezett likvidációs záradék, akkor a maradék vagyon elosztására előnyt élvező részvényesek a vállalat feloszlatása vagy felszámolása esetén előnyben részesülhetnek, de ha M&A, például felvásárlás vagy fúzió történik, akkor nem kaphatnak előnyös elosztást.

Ezért a feltételezett likvidációs záradék hatálya azt jelenti, hogy a maradék vagyon elosztására előnyt élvező részvényesek M&A esetén is előnyben részesülhetnek.

A feltételezett likvidációs záradék tárgyáról

Amikor feltételezett likvidációs záradékot határozunk meg, fontos, hogy a záradék tárgyát egyértelműen meghatározzuk. Például, az M&A (vállalatfelvásárlás és -összeolvadás) esetében is számos módszer jöhet szóba, mint például a részvények átruházása, új részvények felvétele, részvények cseréje, üzleti átadás, fúzió, vagy vállalati felosztás. Ezért, ha a feltételezett likvidációs záradék tárgya nem egyértelmű, viták alakulhatnak ki az érintett felek között.

Megjegyzendő, hogy az M&A esetében, mint például az üzleti átadás vagy a vállalati felosztás, az M&A ellenértéke nem a részvényeseknek, hanem a vállalatnak kerül kiosztásra. Ezért nem lehet feltételezett likvidációs záradékként meghatározni, és szükséges külön rendelkezést hozni arra vonatkozóan, hogy a kiosztás a részvényeseknek történik.

A feltételezett likvidációs záradék aktiválásának feltételei

Korábban már kifejtettük a feltételezett likvidációs záradék célpontját, de szükséges tisztázni a záradék aktiválásának feltételeit is. Például, az M&A célpontok esetében, megfontolandó lehet, hogy a záradékot csak akkor alkalmazzák, ha a piaci érték meghalad egy bizonyos összeget. Az aktiválási feltételek tekintetében, a piaci érték, a VC és egyéb részvényesek részvényvásárlási ára, a részvényesek részesedési aránya és egyéb tényezők alapján alaposan meg kell vizsgálni a helyzetet.

A feltételezett likvidációs záradék alapján történő ellenszolgáltatás elosztása

Ahogy azt korábban említettük, a feltételezett likvidációs záradék általában akkor kerül bevezetésre, amikor a maradványvagyon elosztásában előnyt élvező jogot ismernek el. Az M&A tranzakciók során kapott ellenszolgáltatás elosztása gyakran a maradványvagyon elosztásának megfelelő módon történik, így az ellenszolgáltatás elosztása megegyezik a maradványvagyon elosztásával.

Ugyanakkor, a feltételezett likvidációs záradék esetében nem szükséges, hogy az ellenszolgáltatás elosztása mindig a maradványvagyon elosztásának megfelelő módon történjen, ezért lehetséges, hogy az ellenszolgáltatás elosztását eltérő módon határozzák meg. Ebben az esetben figyelembe kell venni, hogy az adott ellenszolgáltatásra vonatkozóan milyen adózási szempontok merülnek fel, ezért ha az ellenszolgáltatás elosztása eltér a maradványvagyon elosztásától, akkor az adózási kérdéseket is szem előtt kell tartani a szabályozás során.

Szükséges-e a feltételezett likvidációs záradékot befektetési szerződésekben vagy részvényesi szerződésekben rögzíteni?

A feltételezett likvidációs záradékról folyik a vita, hogy azt a “szerződés” módszerével, mint például a befektetési szerződések és részvényesi szerződések, vagy a “szabályzat” módszerével kell-e rögzíteni. A feltételezett likvidációs záradékkal rendelkező osztályrészvények esetében, mivel a részvények tartalmát meghatározó Japán Társasági Törvény (Japanese Company Law) 108. cikkének szövegezése nem felel meg a 108. cikknek, vannak, akik negatívan állnak a szabályzatban történő rögzítéshez.

Ezenkívül a Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (Japanese Ministry of Economy, Trade and Industry) 2018-as (Heisei 30) márciusában közzétett “Főbb szempontok a japán egészséges kockázati tőkebefektetésekkel kapcsolatos szerződésekben” című 50. oldalán azt állítja, hogy “a feltételezett likvidáció olyan szerződéses záradék, amelyet szabadon megállapíthatnak. Vagyis, ez eltér a szabályzat hatálya alapján minden részvényesre kiterjedő előnyben részesítő osztalék és maradványi vagyonelosztás előnyétől, és a szerződés hatálya alapján hoz létre előnyben részesítő osztalékot a befektetők számára.”

Ebből a leírásból kiindulva, a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium úgy véli, hogy a feltételezett likvidációs záradékot nem a szabályzatban, hanem a szerződés módszerével kell rögzíteni.

https://monolith.law/corporate/issuance-of-class-shares[ja]

Példa a feltételezett likvidációs záradékra

A feltételezett likvidációs záradék példáját tekintve, például a következő záradék jöhet szóba:

○. cikk (Feltételezett likvidációs záradék)

A szerződő felek egyetértenek abban, hogy a vállalatfelvásárlás során kapott ellenérték a szabályzatban meghatározott maradék vagyonelosztási jog számítási képletéhez hasonlóan számított ellenértékkel kerül kifizetésre minden részvényes számára.

Összefoglalás

A fentiekben bemutattuk a feltételezett likvidációs záradékot a befektetési szerződésekben. Úgy gondolom, hogy a startup vállalkozások gyakran találkoznak azzal a javaslattal a VC-k és egyéb befektetők részéről, hogy a feltételezett likvidációs záradékot beépítsék a befektetési szerződésbe. A startup vállalkozásoknak szükséges megfelelni a VC-k és egyéb befektetők igényeinek a befektetés megszerzése érdekében, de fontos, hogy alaposan megvizsgálják a feltételezett likvidációs záradék tartalmát, hogy később ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. A feltételezett likvidációs záradék megvizsgálása szakértelmet igényel, ezért ajánlott szakértő, például ügyvéd tanácsát kérni.