A japán vállalatoknak ismerniük kell az amerikai „Super 301-es cikk” létrehozásának hátterét

Amerika, Japán főbb kereskedelmi partnerei közül az egyik, 1974-ben hozta létre a Kereskedelmi Törvény 301. cikkelyét, és múltban kereskedelmi szankciókat vezetett be Japánnal szemben. Fontos, hogy megértsük, milyen kereskedelmi szankciókat alkalmazott Amerika, mivel ez kulcsfontosságú lehet, ha a jövőben Amerikában kívánunk üzleti tevékenységet folytatni.

Ebben a cikkben a Kereskedelmi Törvény 301. cikkelyének és a Super 301 cikkelyének létrehozásának hátterétől kezdve magyarázatot adunk a japán-amerikai diplomáciai kapcsolatokra. Azok a vállalatok, amelyek Amerikában tervezik üzleti tevékenységük kiterjesztését, mindenképpen vegyék figyelembe ezt a cikket jogi képviselőik számára.

A 301-es kereskedelmi törvényhez hozzáadott Szuper 301-es cikkely

A 301-es kereskedelmi törvény az Amerikai Egyesült Államok átfogó kereskedelmi törvényének egyik cikkelye, amely az egyes iparágakban fennálló akadályok megszüntetésére jött létre. Az Amerikai Kereskedelmi Képviselet (URTR) végzi a vizsgálatot és hozza meg az ítéletet, és ha egy kereskedelmi gyakorlatot igazságtalannak ítél, tárgyalásokat kezdeményez az érintett országgal. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a elnök tarifák emelésével és egyéb szankciókkal léphet fel.

Ezzel szemben a Szuper 301-es cikkely az 1998-as (Heisei 10) átfogó kereskedelmi és versenyképességi törvény egyik eleme az Amerikai Egyesült Államokban. A Szuper 301-es cikkelyt gyakran tekintik a 301-es cikkely megerősített változataként, amely szankciókat ír elő az igazságtalan kereskedelmi politikát folytató országokkal szemben, és eljárásokat határoz meg a koncessziók kikényszerítésére.

Az Amerikai Kereskedelmi Képviselet (URTR) azonosítja azokat az országokat, amelyek igazságtalan kereskedelmi gyakorlatokat folytatnak vagy túlzott tarifális akadályokat állítanak fel, és tárgyalásokat kezdeményez azok megszüntetésére. Ha a tárgyalások nem vezetnek a gyakorlatok megváltoztatására, tarifák emelésével és egyéb intézkedésekkel lépnek fel.

A Super 301-es cikk célja az intézményesült kereskedelmi gyakorlatok javítása

A Super 301-es cikk célja, hogy azonosítsa azokat az országokat, amelyek tisztességtelen kereskedelmi politikát folytatnak, és szankciók alkalmazásával kényszerítse őket engedményekre. Különösen a kereskedelmi többlettel rendelkező országok, mint például Japán, ellen irányuló agresszívabb kereskedelmi politika bevezetésére szolgál.

Ezenkívül a Super 301-es cikk jelentős szerepet játszott a Trump elnökség alatti (2017-2021) kereskedelmi vitákban való kemény fellépés alapjaként is.

A Kína általi szellemi tulajdonjogok megsértése miatt az amerikai gyártóipar helyzetét tükröző jelentős gazdasági mutatók alacsony szintre süllyedtek. Trump elnök a kereskedelmi deficit megszüntetése érdekében az exportált áruk mintegy 60%-ára akár 25%-os vámot is kivetett, ezzel is erősítve a kemény álláspontját. Azt mondják, hogy a 2021 januárjában hivatalba lépett Biden-adminisztráció által fenntartott 301-es cikkely szerinti vámok és egyéb további vámintézkedések is Kína elleni fellépés céljából történtek.

Azonban az amerikai termékekre Kínában kivetett magas vámok, valamint a külföldön ellátási láncokat kiépítő vállalatok stratégiájának átgondolásra kényszerülése miatt az Egyesült Államokon belül is egyre több az ellenállás.

Japán a Szuper 301-es cikk alkalmazási országa

Az Egyesült Államok 1989-ben a Szuper 301-es cikket alkalmazva korlátozta Japán szuperkomputerek, műholdak és fafeldolgozott termékek kereskedelmét. Japán különböző intézkedéseket hajtott végre az amerikai kereskedelmi korlátozásokkal szemben.

1993 áprilisában, amikor Miyazawa Kiichi miniszterelnök az Egyesült Államokba látogatott, a Clinton elnökkel folytatott megbeszélés során a japán-amerikai kereskedelem egyenlőtlensége került a tárgyalások középpontjába. Clinton elnök erőteljesen sürgette a többlet csökkentését, de Japán, mivel hosszú évek óta szenvedett a nemzetközi versenyképességének csökkenésétől a japán-amerikai kereskedelmi súrlódások és az erős yen miatt, bölcsen folytatta azokat az intézkedéseket, amelyek fenntartották a japán-amerikai kereskedelmi súrlódásokat és az erős yent.

Összefoglaló: Az egyik alapvető jogszabály, amit a nemzetközi üzleti tevékenység során érteni kell

Amerika különböző politikákat, köztük vámok emelését is alkalmazta a kereskedelmi partnerekkel szemben a kereskedelmi deficit elkerülése érdekében. A Kereskedelmi Törvény 301. cikke és a Super 301. cikk révén fontos megérteni a korábbi japán-amerikai kereskedelmi kapcsolatok politikai hátterét.

Továbbá, a 2024-es (2024) elnökválasztás eredményétől függően további vámok, például a 301. cikk szerinti vámok kivetése is várható. Kínából beszerzést és termelést végző, majd az Egyesült Államokban üzleti tevékenységet folytató japán vállalatok számára fennáll a további magas vámok kivetésének kockázata, ezért fontos figyelemmel kísérni az elnökválasztás tendenciáit.

Intézkedéseink bemutatása

A Monolith Jogügyi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jog minden aspektusában gazdag tapasztalattal rendelkező jogi iroda. A globális üzleti tevékenységek az utóbbi években egyre inkább terjednek, és a szakértői jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk nemzetközi jogi megoldásokat kínál.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: Nemzetközi jogi ügyek és külföldi vállalkozások[ja]