Mi a védjegyjog-sértés? A jogellenesség megítélésének kereteinek ismertetése

Ha saját termékeinkre vagy kereskedelmi anyagainkra szerzünk védjegyjogot, megakadályozhatjuk az úgynevezett “másolásokat”.

Viszont a védjegyjog nem ad jogot arra, hogy például azt mondjuk: “Ne használd a „Disney” nevet”. A védjegyjog által tiltott tevékenységek kizárólag a “védjegyszerű használatra” korlátozódnak. A Disney példáját felhasználva, ha egy harmadik fél “Disney Island” nevű létesítményt hoz létre, akkor még akkor is, ha valójában nincs kapcsolatban a Disney-vel, úgy tűnhet, mintha hivatalos Disney létesítmény lenne. A védjegyjog olyan használatot tilt (amit a későbbiekben “védjegyszerű használatnak” nevezünk), amely ilyen módon történik.

Milyen mértékben tudja a védjegyjog tulajdonosa korlátozni a “védjegy” használatát az interneten, például e-kereskedelmi oldalakon vagy vállalati weboldalakon? Ezt a kérdést korábbi esetek alapján fogjuk megvizsgálni.

A védjegyjog által tiltott védjegyszerű használat

Bár a kijelölt termékek és szolgáltatások korlátozottak, a védjegyjogosultaknak joguk van a bejegyzett védjegyek kizárólagos használatára. Ha harmadik fél használja a megegyező vagy hasonló védjegyet a kijelölt termékeken vagy szolgáltatásokon engedély nélkül, alapvetően védjegyjog-sértésnek minősül.

Az 2014-es (Heisei 26 év) védjegytörvény módosításában azonban a 26. cikk (1) bekezdés 6. pontja szerint, ha a használat nem minősül “védjegyszerű használatnak”, akkor nem minősül védjegyjog-sértésnek.

26. cikk A védjegyjog hatálya nem terjed ki az alábbi védjegyekre (beleértve azokat is, amelyek más védjegyek részét képezik):
⑥ Az előző pontokban felsoroltakon kívül, azok a védjegyek, amelyeket nem használnak olyan módon, hogy a fogyasztók felismerjék, hogy azok egy vagy több vállalkozás termékei vagy szolgáltatásai.

(Védjegytörvény 26. cikk (1) bekezdés 6. pont)

De mit is jelent ez a “védjegyszerű használat”?

Ahogy korábban említettük, a védjegyeket arra használják, hogy a saját termékeinket és szolgáltatásainkat megkülönböztessük másoktól (termék- és szolgáltatás-megkülönböztető funkció), és hogy megjelenítsük a termékek és szolgáltatások eredetét (eredetmegjelölő funkció).

Ez a termék- és szolgáltatás-megkülönböztető funkció, valamint az eredetmegjelölő funkció alkotja a “védjegyszerű használatot”.

Például, ha a fogyasztók látják az “ABC” szöveget egy terméken, és felismerik, hogy melyik vállalat terméke, akkor azt mondhatjuk, hogy a termék rendelkezik a termék- és szolgáltatás-megkülönböztető funkcióval és az eredetmegjelölő funkcióval, és az “ABC” szöveg használata a terméken védjegyszerű használatnak minősül.

Más szóval, ha a használat nem felel meg a termék- és szolgáltatás-megkülönböztető funkcióval és az eredetmegjelölő funkcióval, akkor azt nem tekintik “védjegyszerű használatnak”, és a bejegyzett védjegy hatálya nem terjed ki rá.

A védjegyjog megsértése esetén alkalmazandó büntetésekről a következő részben részletesen írunk.

https://monolith.law/corporate/penalty-for-trademark-infringement[ja]

Védjegyjog megsértésének bírósági esetei

Sérti-e a könyv vagy cikk címe a védjegyjogot (Reggeli Banán eset)

Egy olyan esetről van szó, ahol a felperes, aki a “Reggeli Banán” szabványos karakterekre “magazinok, könyvek, mookok” stb. megjelölt termékek védjegyjogát birtokolja, védjegyjog megsértése miatt pert indított az ellen a vádlott ellen, aki “A reggeli banán diéta sikerének 40 titka” címmel könyvet adott el. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlott által megjelenített “Reggeli Banán” szövegcsík csupán cím, nem termékazonosító vagy eredetmegjelölés, és elutasította a védjegyjog megsértését.

A vádlott könyvének borítóján vagy címlapján megjelenített védjegy csupán a könyv tartalmát jelző cím része, és nem tekinthető úgy, hogy termékazonosító vagy eredetmegjelölő funkcióval rendelkezik, ezért nem sérti a jelen védjegyjogot.

(Tokiói Kerületi Bíróság, 2009. november 12-i ítélet)

Ezért, ha a könyv címe azonos a saját bejegyzett védjegyével, de a könyv tartalmát jelzi, és nem a könyv eredetét mint terméket, akkor úgy ítélhető meg, hogy “nem használja védjegyként”.

Ugyanakkor, ha a cím olyan esetekben fordul elő, mint például rendszeresen megjelenő magazinok vagy újságok, vagy sorozatok, amelyeket ugyanazon a címen ismételten és folyamatosan készítenek és értékesítenek, akkor azt gondolhatjuk, hogy ez megsérti a védjegyjogot.

Termékjogi sértésnek számít-e, ha egy termék ingyen utazik egy híres termékkel (Beretta eset)

Az olasz híres fegyvergyártó, a ‘Beretta’, licencszerződést kötött a ‘Western Arms’ modellfegyver-gyártóval. Ekkor a ‘Beretta’ modelljeit gyártó és értékesítő más modellfegyver-gyártók ellen, a ‘Japán Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény’ 2. cikk 1. bekezdés 1. pontja (általánosan ismert jelzésekkel kapcsolatos megtévesztő összekeverés) megsértésére hivatkozva, megállapítást és kártérítést kért.

Ebben az esetben, a megerősített tényállás szerint, az alperes termékei olyan modellfegyverek, amelyek hűen reprodukálják az M92F valódi fegyver külső megjelenését, amelynek forgalmazása és birtoklása általánosan tilos hazánkban, és amelyek nem rendelkeznek a valódi fegyver alapvető funkciójával, a halálos erővel. Ezeket a termékeket a valódi fegyverektől elkülönített piacon értékesítik, mint hamisítványokat, és a vásárlók azonosítják a termékeket a modellfegyver gyártóját jelző jelzések alapján, amelyek a termék vagy a csomagolás testén találhatók, és ezek alapján értékelik a modellfegyver teljesítményét és minőségét, majd választják ki és vásárolják meg. Tehát, még ha az alperes termékek ugyanazt a termékformátumot is használják, mint a felperes termékek, az alperes termékformátumot nem használják olyan módon, hogy rendelkezzenek a származási jelzés funkciójával és az ön- és más termékek azonosításának funkciójával.

(Tokiói Kerületi Bíróság, 2000. június 29.)

A bíróság úgy ítélte meg, hogy még ha a gyártott és értékesített modellfegyver hűen reprodukálja is a valódi termék formáját, a modell termék formáját nem lehet úgy használni, hogy rendelkezzen a származási jelzés funkciójával és az ön- és más termékek azonosításának funkciójával.

Ebben az esetben a Beretta nem gyártott és nem értékesített modellfegyvereket, és a cég valódi fegyvere és más cégek modellfegyverei között jelentős különbség volt a halálos erő, mint alapvető funkció tekintetében, és a fogyasztóknak nem volt lehetőségük a termékek azonosságának téves értelmezésére. Tehát, ha például a Beretta maga gyártott és értékesített modellfegyvereket, és a dizájnját és védjegyét használatra engedélyezte a Western Arms számára, akkor a Western Arms termékeiben is elismerték volna a termékazonosító funkciót, és mások hamisítványait védjegyjogilag sértőnek ítélték volna.

Szlogenek mint védjegyjog-sértés (Az Always Coca-Cola eset)

A Coca-Cola cég az “Always Coca-Cola” szlogent használta a dobozokon, hogy elősegítse a termék értékesítését. Egy peres ügyben a felperes, aki a “Always” szót védjegyként regisztrálta a 29. osztályban, beleértve a szénsavas italokat, kártérítést és a “Always” használatának betiltását követelte, mivel úgy vélte, hogy ez védjegyjog-sértést jelent.

“Az ‘Always’ szó, ami ‘mindig, bármikor’ jelentést hordoz, olyan kifejezés, amit úgy értelmezhetünk, hogy a fogyasztók mindig Coca-Colát akarnak inni, és ez növeli a termék vásárlóerejét. Mivel ez a szlogen része egy értékesítési kampánynak, nem tekinthető úgy, hogy a terméket azonosítja vagy a forrást jelzi, ezért nem tekinthető védjegyhasználatnak. Ezért nem minősül védjegyjog-sértésnek.” (Tokiói Kerületi Bíróság, 1998. július 22.)

A bíróság úgy ítélte meg, hogy az “Always” szó, amely a “Coca-Cola” logó bal felső sarkában kicsiben szerepel a dobozon, csupán egy értékesítési kampány része, és nem használható a termék forrásának azonosítására, ezért nem minősül védjegyhasználatnak.

Megjegyzendő, hogy a szlogeneket is lehet védjegyként regisztrálni.

Korábban a szlogenek és más reklámszövegek, amelyeket általános termékek és szolgáltatások reklámozására használtak, gyakran elutasították védjegyként, mivel a fogyasztók számára nehéz volt megkülönböztetni, hogy melyik termék vagy szolgáltatás tartozik hozzájuk.

Az 2016-os (Heisei 28) vizsgálati irányelvek módosítása azonban kimondja, hogy “ha a kérelmezett védjegy nem csak a termék vagy szolgáltatás reklámjaként, hanem vállalati filozófiaként vagy üzletpolitikaként, vagy akár kitalált szóként is értelmezhető, akkor nem minősül ezen cikknek”.

Ezért, ha a szlogen nem csak a “termék vagy szolgáltatás reklámjaként” vagy “vállalati filozófiaként vagy üzletpolitikaként” értelmezhető, hanem tartalmaz olyan elemeket, mint a kitalált szavak használata vagy a saját márkanevek beillesztése, amelyek a terméket vagy szolgáltatást azonosító jelzésként szolgálhatnak, akkor a szlogeneket is lehet védjegyként regisztrálni.

Ez alapján nem lehet kijelenteni, hogy a szlogenek használata, amelyek védjegyként regisztráltak, automatikusan tagadja az azonosító képességet, és nem minősül védjegyjog-sértésnek. Ha a védjegy használata képes azonosítani a terméket vagy szolgáltatást, és megjeleníti annak forrását, akkor a szlogenek használata is védjegyhasználatnak minősülhet.

Ez a jogi elv ugyanúgy érvényes az interneten történő védjegyhasználatra, például a listázási hirdetésekben történő védjegyhasználatra.

Összefoglalás

Különösen az interneten, ahol számtalan termék és szolgáltatás információja található, nem ritka az olyan esetek, amikor saját bejegyzett védjegyünkhöz hasonló védjeggyel ellátott termékeket találunk eladásra, vagy amikor védjegyjog megsértésére vonatkozó értesítést kapunk más cégektől az általunk értékesített termékekre vonatkozóan. Ilyen esetekben hajlamosak vagyunk azonnal törölni vagy más intézkedéseket hozni.

Azonban, ahogyan azt eddig is említettük, csak azért, mert bejegyzett védjegyet használunk, nem jelenti azt, hogy minden esetben védjegyjog megsértésének minősül. Az, hogy a használat módja védjegyjogilag releváns-e vagy sem, és hogy védjegyjog megsértésének minősül-e vagy sem, konkrét döntést igényel, amelynek alapját az egyedi körülmények képezik, és amely több szempontból is megközelítést igényel. Ezért javasoljuk, hogy forduljon szellemi tulajdonjog szakértőhöz.