Milyen mértékig elfogadhatók az interneten kínált termékek? Magyarázat a 'japán Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye' által meghatározott szabályozásra

Lehet, hogy már találkozott olyan hirdetési szlogenekkel az interneten, mint a “Fogyj könnyedén” vagy a “Legnagyobb eladások”. Azonban előfordulhat, hogy ezek a kijelentések nem biztosak, vagy akár hamisak is lehetnek. Milyen jogi szabályozások vonatkoznak az ilyen termékek internetes értékesítésére? Ebben a cikkben bemutatjuk az internetes termékhirdetések és a Japán ‘Ajándékmegjelenítési törvény’ (Japanese Premiums and Representations Act) által szabott szabályozásokat.

A ‘Ajándékmegjelenítési törvény’ (Japanese Premiums and Representations Act) 2. cikkének 4. bekezdése szerint a “megjelenítés” magában foglalja a szolgáltató által az interneten végzett, saját termékei vagy szolgáltatásai tartalmának vagy üzleti feltételeinek bemutatását is.

‘Ajándékmegjelenítési törvény’ (Japanese Premiums and Representations Act) 2. cikk

4. E törvény szerint a “megjelenítés” olyan hirdetést vagy egyéb bemutatást jelent, amelyet a szolgáltató a saját termékei vagy szolgáltatásai tartalmának, üzleti feltételeinek vagy ezekkel kapcsolatos egyéb ügyeknek bemutatása céljából végez, és amelyet a miniszterelnök jelöl ki, mint eszközt a vásárlók vonzására.

De milyen esetekben válik a weben végzett hirdetés, a termék vagy szolgáltatás tartalmának vagy üzleti feltételeinek bemutatása a ‘Ajándékmegjelenítési törvény’ (Japanese Premiums and Representations Act) szabályozásának tárgyává?

A japán ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ (景品表示法) és a tartalommal kapcsolatos megjelenítés

A japán ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ (景品表示法) olyan jogszabály, amely többek között szabályozza, hogy tilos hamis információkat közölni a termékek vagy szolgáltatások minőségéről, tartalmáról, áráról stb. Célja, hogy a fogyasztók szabadon és ésszerűen választhassanak a különböző termékek és szolgáltatások között.

A minőség és az ár fontos szempontok a fogyasztók számára a termékek és szolgáltatások kiválasztásakor, ezért fontos, hogy ezeket a jellemzőket helyesen és érthetően jelenítsük meg. Ha a termék vagy szolgáltatás minőségét vagy árát valóságosnál jobbnak vagy előnyösebbnek tüntetjük fel, az akadályozhatja a fogyasztók megfelelő döntését. Ezért az ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ tiltja az olyan megjelenítéseket, amelyek a fogyasztókat félrevezethetik a termék vagy szolgáltatás valóságos minőségével vagy árával kapcsolatban. Az ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ megsértése esetén, még ha a vállalkozás nem szándékosan vagy hanyagságból követi el a szabálysértést, az ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ alapján intézkedési parancsot adnak ki.

A félrevezető megjelenítések három fő kategóriába sorolhatók: ‘kiváló minőségűnek tűnő megjelenítés’, ‘előnyösnek tűnő megjelenítés’ és ‘egyéb félreértésre adó megjelenítés’.

https://monolith.law/corporate/onlineshop-act-against-unjustifiable-premiums-misleading-representation[ja]

Kiváló téves jelzés

A termékek vagy szolgáltatások minőségével, szabványaival és egyéb tartalmával kapcsolatban, ha a valóságtól eltérően a fogyasztók tévesen úgy gondolják, hogy azok jelentősen jobbak a versenytársakénál, azt kiváló téves jelzésként tiltják. Például, ha egy számítógépes vírusirtó szoftverről azt állítjuk, hogy “minden vírussal megbirkózik”, holott valójában nem így van, ez a kategória alá tartozik.

Megjegyzendő, hogy a Japán Fogyasztóvédelmi Ügynökség (Japanese Consumer Agency) képes arra, hogy a termékek vagy szolgáltatások hatásával vagy teljesítményével kapcsolatos kiváló téves jelzés gyanúja esetén a vállalkozótól kérje a jelzés alátámasztását szolgáló ésszerű bizonyítékokat. Ha az ilyen dokumentumokat nem nyújtják be, a jelzést tisztességtelen jelzésnek tekintik.

Például, ha egy fogyókúrás termék esetében azt állítjuk, hogy “Csak igyál belőle, és könnyedén leadsz 5-6 kg-ot!” anélkül, hogy különösebb testmozgást vagy étrendi korlátozásokat kellene bevezetni, és valójában nincsenek ésszerű bizonyítékok, amelyek alátámasztanák ezt az állítást, akkor ez szabályozás alá esik. Ezt “nem igazolt hirdetés szabályozásának” (Japanese False Advertising Regulation) nevezik.

Téves előnyös megjelenítés

A japán ‘Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye’ (景品表示法) szerint, ha a vételárat jelentősen alacsonyabbnak tüntetjük fel, vagy a kereskedelmi feltételeket jelentősen előnyösebbnek mutatjuk be, mint valójában, azt előnyös téves megjelenítésnek tekintjük, és ez tilos.

Például, ha egy termék ugyanannyi tartalommal rendelkezik, mint a versenytársaké, de azt állítjuk, hogy “kétszer annyi tartalom van benne, mint a versenytársak termékében”, az ebbe a kategóriába tartozik. Továbbá, ha olyan árat tüntetünk fel, mint “normál ár 48 000 jen, akciós ár 25 800 jen”, ami nem felel meg a “legutóbbi időszakban jellemzően alkalmazott árnak”, vagy olyan árat tüntetünk fel, amit valójában soha nem állapítottunk meg, az is ebbe a kategóriába tartozik, és tilos.

https://monolith.law/corporate/display-double-law-point[ja]

Tévesen értelmezhető megjelenítések

A japán ‘Ajándéktörvény’ (景品表示法) értelmében a vállalkozásoknak nem szabad olyan megjelenítéseket alkalmazniuk, amelyek félrevezethetik a fogyasztókat a saját termékeik vagy szolgáltatásaik értékesítésével kapcsolatban, még akkor sem, ha ezek nem tartoznak a ‘kiváló minőségű téves megjelenítések’ vagy ‘előnyös téves megjelenítések’ kategóriájába. A Japán Tisztességes Kereskedelmi Bizottság (公正取引委員会) hat olyan bejelentést tett közzé, amelyek szerint tilos a ‘gyümölcslé nélküli üdítőitalok megjelenítése’, ‘a termékek eredetországával kapcsolatos téves megjelenítés’, ‘a fogyasztói hitel költségeivel kapcsolatos téves megjelenítés’, ‘az ingatlanokkal kapcsolatos csali hirdetések megjelenítése’, ‘a csali hirdetések megjelenítése’, és ‘a fizetős idősek otthonával kapcsolatos téves megjelenítés’.

Például, a fizetős idősek otthonának létesítményei, berendezései és szolgáltatásai esetében tilos olyan megjelenítéseket alkalmazni, amelyekben ‘nem szerepelnek világosan a lakószobák cseréjének feltételei stb.’ vagy ‘nem szerepelnek világosan az éjszakai minimális gondozói személyzet vagy ápolók száma stb.’, mivel ezeket ‘a fizetős idősek otthonával kapcsolatos téves megjelenítéseknek’ tekintik.

A japán ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ és a megjelenítési módszerek

A számítógépek elterjedése és a mobiltelefonok növekedése miatt a fogyasztóknak szóló elektronikus kereskedelem (a továbbiakban: “BtoC tranzakciók”) gyorsan növekszik. Érdemes figyelni a következő jellemzőkre is:

1. A szerződések könnyen létrejöhetnek, ha a weboldalon található utasításokat követve kattintgatunk
2. A képernyő korlátai miatt előfordulhat, hogy a teljes tartalmat csak görgetéssel lehet megtekinteni
3. A technikai jellemzők között szerepel, hogy a sok információ megjelenítése érdekében gyakran használnak hiperhivatkozásokat és más eszközöket

Ennek eredményeként a BtoC tranzakciókban a fogyasztók könnyen félreérthetik a termékválasztást és a rendelést, ami növeli a fogyasztói károk kockázatát.

Ezenkívül a BtoC tranzakciókban a vállalkozások könnyen megváltoztathatják a termékek és szolgáltatások tartalmát, a tranzakciós feltételeket és egyéb weboldalon megjelenített információkat.

Ezért a Japán ‘Tisztességes Kereskedelmi Bizottság’ felhívja a figyelmet arra, hogy a BtoC tranzakciókban figyelni kell a megjelenítési módszerekre is, mint ahogy azt a “Fogyasztóknak szóló elektronikus kereskedelem megjelenítési kérdései és figyelembe veendő szempontok az ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ alapján” (2002. június 5.) dokumentum is hangsúlyozza.

Hyperlink használata esetén

BtoC tranzakciók esetén előfordulhat, hogy a megjelenített tartalom nem látható teljes egészében a számítógép vagy más kijelzőn, ezért gyakran használnak görgetést vagy hiperhivatkozásokat.

Különösen a hiperhivatkozások hatékony eszközök sok információ megjelenítésére a kijelzőn. Azonban, ha a hiperhivatkozásokat arra használják, hogy a fogyasztók számára fontos információkat jelenítsenek meg a termék vagy szolgáltatás tartalmáról, vagy a tranzakciós feltételekről, nem a jelenlegi képernyőn, hanem egy másik weboldalon (a “link célja”), a fogyasztóknak a weboldalon beágyazott színes szövegekre, aláhúzott szövegekre, színes keretekkel ellátott képekre stb. (a “hiperhivatkozás szövege”) kell kattintaniuk, hogy eljussanak a link céljához és hozzáférjenek az információhoz. Ha például a hiperhivatkozás szövege nem jeleníti meg egyértelműen, hogy hol található a fontos információ, a fogyasztók figyelmen kívül hagyhatják, és nem juthatnak hozzá a termékválasztás szempontjából fontos információhoz. Ennek eredményeként, ha a fogyasztók tévesen úgy gondolják, hogy a termék vagy szolgáltatás jelentősen jobb vagy előnyösebb, mint a valóságban vagy a versenytársaké, ez problémát jelenthet a ‘japán ajándéktörvény’ (Keihin Hyōji Hō) szerinti tisztességtelen megjelenítésként.

Például, ha a “3 szem diétás kiegészítő naponta, 10 kg fogyás egy hónap alatt” kijelentést hangsúlyosan megjelenítik, és a fogyás feltételeit, mint például a “szükséges rendszeres testmozgás és étrend korlátozás”, a link célján jelenítik meg. Ha a hiperhivatkozás szöveget egy másik weboldalon helyezik el, a fogyasztók figyelmen kívül hagyhatják, nem kattintanak rá, és nem jutnak el a link céljához, hogy hozzáférjenek a fogyás feltételeiről szóló információhoz. Ennek eredményeként félrevezethetők, és azt gondolhatják, hogy nincsenek feltételek, és csak a bevitellel fogyhatnak.

Ha hiperhivatkozást használnak a link céljának megjelenítésére, amely fontos információkat tartalmaz a termék vagy szolgáltatás tartalmáról, vagy a tranzakciós feltételekről, a hiperhivatkozás szövegének nem szabad “további információ” és hasonló általános kifejezéseket használnia, hanem konkrét kifejezéseket kell használnia, mint például “visszatérítési feltételek”, amelyek egyértelműen megmutatják, hogy mi jelenik meg a link célján. A fogyasztók figyelmének felkeltése érdekében figyelembe kell venni a szövegméretet, a színsémát stb., és világosan meg kell jeleníteni.

Információ frissítési dátumának megjelenítése

A BtoC ügyletekben a weboldalak tartalmát könnyen meg lehet változtatni, és a termékek vagy szolgáltatások tartalmát, illetve az ügyleti feltételeket is könnyen meg lehet változtatni. Ha az információ frissítési dátuma nem jelenik meg, problémát jelenthet, hogy nem világos, hogy a megjelenített tartalom melyik időpontból származik.

Például, ha az információ frissítési dátumát nem jelenítjük meg, és a termék újszerűségét hangsúlyozzuk, mint például “új termék” vagy “legfelsőbb modell”, akkor fennáll a veszélye, hogy a már nem “új termék” vagy “legfelsőbb modell” termékeket úgy értelmezik, mintha még mindig újak lennének. Hasonlóképpen, ha azt állítjuk, hogy “az előző évben a legnagyobb nettó eladásokat értük el”, és ezt az állítást továbbra is fenntartjuk több évvel azután, hogy elérte a legnagyobb nettó eladást, a fogyasztók tévesen gondolhatják, hogy a legnagyobb nettó eladásokat értük el nemrég.

Az információ frissítési dátumát a tartalom megváltoztatásának időpontjában kell frissíteni, és a változásokat pontosan és világosan kell megjeleníteni. Ha a megjelenített tartalom, például egy már nem “új termék”, a múltbeli és nem a jelenlegi tényeket tükrözi, akkor azonnal javítani kell a weboldal tartalmát, különben ez problémát jelenthet a ‘japán ajándéktárgyak megjelenítésének törvénye’ (景品表示法) szerint.

Összefoglalás

A BtoC ügyletekben, amelyek hajlamosak a fogyasztói tévedéseket előidézni a termék kiválasztásával és rendeléssel kapcsolatban, és ennek eredményeként a fogyasztói károk könnyen növekedhetnek, szükséges, hogy a termék vagy szolgáltatás tartalmáról, illetve az ügyleti feltételekről szóló fontos információkat megfelelően nyújtsák a fogyasztóknak, még inkább, mint a meglévő üzletek központú ügyletek esetében.

A gyorsan növekvő BtoC ügyletek egészséges fejlődését és a fogyasztói ügyletek tisztességes kezelését reméljük.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a hálózati hirdetések körüli ajándéktárgyak megjelenítésének törvényellenessége nagy problémává vált, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk figyelembe veszi a különböző jogszabályok szabályozásait, elemzi a már megkezdett vagy megkezdeni kívánt üzleti tevékenységek jogi kockázatait, és igyekszik a lehető legkevésbé megszakítani az üzletmenetet, miközben törvényesítést hajt végre. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/corporate[ja]