Az a módszer, hogy hogyan törölhetünk Google keresési eredményeket a bíróságon keresztül, ha mindenképpen törölni szeretnénk
Ha rágalmazó oldalak vannak, alapvetően ajánlott jogászhoz fordulni, és kérni az adott oldal törlését. Azonban előfordulhatnak olyan esetek, amikor az oldal üzemeltetője ismeretlen, vagy más okból kifolyólag nehézkes az ‘oldal teljes törlése’. Ilyen esetekben, ha az oldalt nem is lehet törölni, megfontolandó, hogy lehetséges-e elérni, hogy az oldal ne jelenjen meg a Google keresési eredményeiben. Tehát a ‘Google keresési eredményekből való törlés’ a cél. Vajon lehetséges-e ezt a törlést bírósági eljárás keretében kérni?
Az oldalak és a keresőmotorokból való törlés
Ha olyan bejegyzések kerülnek fel, például a 5ch fórumokra, amelyek rágalmazásnak minősülnek, az alapvető megoldás a bejegyzés magának a törlése. Ha a cikk maga nem létezik, senki sem fogja látni. Az ilyen cikkek törlését peren kívüli tárgyalásokkal, vagy ha a peren kívüli tárgyalások sikertelenek, akkor egy “ideiglenes intézkedés” nevű gyors eljárással lehet kérni a bíróságon keresztül.
https://monolith.law/reputation/provisional-disposition[ja]
De ha a bíróságon keresztül szeretnénk a cikket törölni, például a nemzetközi bírósági hatáskör problémájával kell szembenéznünk. Egyszerűen fogalmazva, nem lehet törölni a Japán bíróságokon keresztül azokat a szervereket, amelyeket nem a japánok számára üzemeltetnek külföldön.
https://monolith.law/reputation/against-facebook-amazon[ja]
Ezek miatt, ha a cikk maga nem törölhető, akkor el kell fogadnunk, hogy a cikk létezik az interneten, de szeretnénk, ha senki sem látná. A jelenlegi internet szerkezete szerint ezeket a cikkeket általában keresőmotorokon keresztül nézik meg, és ha a cikk eltűnik a keresőmotorból, szinte senki sem fogja olvasni.
Ezért ilyen esetekben a Google, Yahoo! és más keresőmotorok üzemeltetőihez fordulunk azzal a kéréssel, hogy “ne jelenítse meg ezt a cikket a keresési eredményekben”.
A keresési eredmények törlését elutasító bírósági ítéletek
A kérdés kapcsán létezik olyan bírósági ítélet is, amely szerint „alapvetően nem lehet kérni a Google és más keresőmotorok keresési eredményeinek törlését”.
A Yahoo! keresőmotorral kapcsolatos eset
Például nem a Google, hanem a Yahoo! keresőmotorral kapcsolatos esetben létezik az alábbi ítélet.
“Még akkor is, ha a keresőszolgáltatás keresési eredményei között jelenik meg egy jogellenes kifejezést tartalmazó weboldal, a keresőszolgáltatás üzemeltetője nem felelős a jogellenes kifejezésért, sem a weboldal kezeléséért. A keresőszolgáltatás üzemeltetője a szolgáltatás természetéből adódóan alapvetően nem köteles megítélni a keresési eredményként megjelenő weboldalak tartalmának vagy jogellenességének meglétét. A modern társadalomban a keresőszolgáltatások szerepét figyelembe véve, ha egy adott weboldalt, amely jogellenes kifejezést tartalmaz, eltávolítanánk a keresőszolgáltatás keresési eredményeiből, az a weboldalon található jogellenes kifejezésekkel kapcsolatban a társadalom felé történő kommunikáció és kapcsolatfelvétel lehetőségét jelentősen korlátozná. Ezen háttérinformációk alapján, csak akkor lehet jogi igényként a keresőszolgáltatás üzemeltetőjétől a weboldal eltávolítását kérni a keresési eredményekből, ha a weboldal jogellenessége nyilvánvaló, és a weboldal egésze, vagy legalábbis nagy része jogellenes, és a keresőszolgáltatás üzemeltetője ezt felismeri, mégis figyelmen kívül hagyja.”
Tokiói Kerületi Bíróság, 2010. február 18. (Heisei 22)
Ez az ítélet azt jelenti, hogy „a Google és más üzemeltetők nem felelősek a jogellenes kifejezésekért”, „nem ők kezelik a jogellenes kifejezéseket tartalmazó oldalakat”, és „a keresőmotoroknak rendszerük alapján alapvetően nem kellene megítélniük a keresési eredményekben szereplő weboldalak jogszerűségét”. Ezen felül figyelembe veszi a keresőmotorok szerepét és más háttérinformációkat is, és nagyon korlátozottan értelmezi a keresési eredmények törlésének kérelmezhetőségét. Vagyis,
- a keresési eredményben szereplő weboldal jogellenessége nyilvánvaló,
- a jogellenes rész az egész weboldalt, vagy legalábbis annak nagy részét foglalja el.
Ez azt jelenti, hogy csak akkor lehet kérni a keresési eredmények törlését, ha mindkét feltétel teljesül. Ebben az esetben,
- először a keresési eredmények kizárását kell kérelmezni a bíróságon kívül, és ha a keresőmotor mégsem hajtja végre a törlést,
- ezután a bíróságon keresztül kell a törlést kérni.
Ez azt jelenti, hogy csak ezen lépések megtétele után lehet bírósági eljárásban kérni a keresési eredmények törlését.
Ez azt jelenti, hogy mind a tartalmi, mind az eljárási értelemben nagyon szűk körben határozza meg azokat az eseteket, amikor a keresési eredmények törlését el lehet ismerni.
Az eset, amelyben csak a snippetben szereplő információk kerülnek megítélésre
“Az a tény, amit az alperes a keresési eredmények megjelenítésével a keresőszolgáltatás felhasználói számára bemutat, korlátozódik arra a tényre, hogy létezik egy olyan weboldal (linkelt oldal), amely tartalmazza a keresőszót, és annak helye (URL), valamint annak tartalmának egy része (a snippet, amely a keresőszót tartalmazó oldal tartalmának egy részét jeleníti meg).”
Kjóto Kerületi Bíróság, 2014. augusztus 7. (Heisei 26)
Ez kissé bonyolult, de a Google és más keresőmotorok keresési eredményeinek jogellenességének megítélésére vonatkozó keretrendszer kérdése. Nem lehet kérni a keresési eredmények törlését csak azért, mert a jogellenes oldal megjelenik a keresési eredményekben, hanem csak akkor, ha a keresési eredmények oldalának összefoglalója (snippet) tartalmaz jogellenes tartalmat.
Ezek a bírósági ítéletek a “keresőszolgáltatás üzemeltetője nem felelős a jogellenes kifejezésekért, sem a weboldal kezeléséért” és a Google és más keresőszolgáltatások üzemeltetőinek keresési eredményekkel kapcsolatos beavatkozását korlátozottan ismerik el, és “a modern társadalomban a keresőszolgáltatások szerepét” hangsúlyozzák, és magasra állítják a törlés elismerésének küszöbét.
A keresési eredmények törlését engedélyező bírói döntések
Ennek ellenére vannak olyan esetek, amelyekben a bíróság a következőképpen döntött, és engedélyezte a keresési eredmények törlését:
Az adós azt állítja, hogy a jelen weboldal által nyújtott internetes keresőszolgáltatás közérdekű, és a keresőszolgáltatás szolgáltatója nem fejezte ki semmilyen módon a keresési eredmények tartalmának pontosságát vagy jogosságát, ezért a keresőszolgáltatás szolgáltatójának nincs kötelezettsége törölni a keresési eredményeket. Valóban, ma már közismert tény, hogy az internetes keresőszolgáltatások használata rendkívül fontos szerepet játszik az internet hatékony használatában. Azonban a jelen bejegyzésben, az 1. pontban felsoroltak a cím és a snippet önmagában is sérti a hitelező személyiségi jogait, és ez nyilvánvaló. Még ha az adósra is rója a bejegyzések törlésének kötelezettségét a bejegyzések egyes címeinek és snippetjeinek megjelölése alapján, ez nem jelenthet aránytalan hátrányt az adós számára (valójában, a bizonyítékok [A7, B5-7] szerint az adós rendelkezik azzal a rendszerrel, hogy törölje azokat a cikkeket a keresési eredményekből, amelyeket az adós jogellenesnek ítél). Ezenkívül nem mondható el, hogy azoknak, akik a jelen weboldalt használják, jogos érdekük lenne abban, hogy olyan weboldalakat kereshessenek, amelyek nyilvánvalóan sértik mások személyiségi jogait. Ezért az adós fenti érvelését nem lehet elfogadni.
Az adós azt is állítja, hogy ha a weboldal kezelőjétől kéri a törlést, az elegendő jogorvoslatot jelent, ezért az adósnak nincs kötelezettsége törölni a keresési eredményeket. Azonban a jelen bejegyzés listájában, az 1. pontban felsoroltak a bejegyzések egyes címei és snippetjei önmagában is sértik a hitelező személyiségi jogait, ezért természetes, hogy a jelen weboldalt kezelő adósra törlési kötelezettség hárul, és az adós fenti érvelését nem lehet elfogadni, amennyiben ez ellentmond ennek.
Tokiói Kerületi Bíróság döntése, 2014. október 9. (Heisei 26 év)
Ezért felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e a keresési eredmények törlését a bíróságon keresztül kérni. Ez a téma nemrégig még vitatott volt. Bár voltak kerületi bírósági döntések, a Legfelsőbb Bíróság még nem hozott döntést ebben a kérdésben, és a Legfelsőbb Bíróság döntését várták.
Ugyanakkor, mint a hírnév károsítása elleni intézkedéseket végrehajtó ügyvéd, úgy gondolom, hogy a keresési eredmények törlését, ahogy ezek a bírói döntések is mondják, “természetesen” engedélyezni kellene. Ennek oka a következő:
Először is, az általános oldaltörlési esetekben, például ha egy blogbejegyzés jogellenes, és annak törlését kéri, nem csak a blogbejegyzést író blogkezelő, hanem a blogkezelő cég és a szerverkezelő cég is lehet a per alanya. Vagyis, ha valaki sértést szenvedett egy blogbejegyzés miatt, és nem tudja, ki írta azt a bejegyzést, akkor a blogkezelő céget vagy a szerverkezelő céget is megkeresheti a bejegyzés törlésének kérésével.
A bíróság ezt úgy magyarázza, hogy a blogkezelőknek és a szerverkezelőknek is “jogi kötelezettségük” van a törlésre.
A blogkezelők és a szerverkezelők nem írták a blogbejegyzést. Csak annyi történt, hogy a saját kezelésük alatt álló blogszolgáltatáson vagy szerveren harmadik fél által írt jogellenes cikk jelent meg. Ennek ellenére, ha a saját kezelésük alatt álló blogszolgáltatáson vagy szerveren jogellenes cikk jelenik meg, amely sérti mások jó hírnevét, és a kezelő képes törölni azt a cikket, akkor a kezelőnek “jogi kötelezettsége” van a jogellenes cikk törlésére. Ez az oka annak, hogy a blogkezelő céget vagy a szerverkezelő céget is meg lehet keresni a blogbejegyzés törlésének kérésével.
Törlési kötelezettség a keresőmotorok esetében
A keresőmotorok esetében is elmondható, hogy a rendszerükön belül “a keresési eredmények szolgáltatása a keresőszolgáltató saját kifejezési tevékenységének aspektusát képviseli”, bár kétségtelen, hogy a Google és más keresőmotor-szolgáltatók nem írták az illegális cikkeket, és “természetüknél fogva, alapvetően, nincsenek abban a helyzetben, hogy megítéljék a keresési eredményként megjelenő weboldalak tartalmának vagy jogellenességének meglétét”. Azonban, mivel rendelkeznek azzal a rendszerrel, hogy “eltávolítsák azokat a cikkeket, amelyeket jogellenesnek ítéltek”, és képesek eltávolítani a becsületsértő és hasonló cikkeket, természetesen felmerül a kérdés, hogy “nem lenne-e természetes, ha törlési kötelezettség keletkezne”.
Ahogy azt később ismertetjük, a jelenlegi Legfelsőbb Bíróság úgy véli, hogy a keresési eredmények törlését akkor kell elismerni, ha nyilvánvaló, hogy a törlés szükségessége meghaladja a közzététel szükségességét. Ha feltételezzük, hogy a keresési eredmények törlése csak akkor ismerhető el, ha “nyilvánvaló”, ellentétben az oldalak törlésével, felmerül a kérdés, hogy miért keletkezik ez a különbség.
A 2017-es (Heisei 29) Legfelsőbb Bíróság döntésében bizonyos következtetések kerültek bemutatásra
Kérelmeztük az elfogási cikkek keresési eredményekből történő eltávolítását
Ez a kérdés, hogy “jogilag követelhető-e a keresési eredmények eltávolítása a keresőmotoroktól”, mindig is kétoldalú téma volt. Azonban 2017-ben (Heisei 29) a Legfelsőbb Bíróság egyértelmű állásfoglalást adott ki ebben a kérdésben. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint, ha bizonyos feltételek teljesülnek, például ha az eltávolítás szükségessége nyilvánvalóan meghaladja a közzététel szükségességét, akkor jogosultak vagyunk az eltávolításra.
Ez az eset 2011 novemberében (Heisei 23) történt, amikor egy személyt letartóztattak a módosított “Japán Gyermekpornográfia Tilalmi Törvény” (a gyermekprostitúció, a gyermekpornográfiával kapcsolatos cselekmények büntetése és a gyermekek védelmével kapcsolatos törvény) megsértése miatt, és a következő hónapban pénzbírságot szabtak ki rá. Ez a személy a Google-tól kérte a keresési eredményekből történő eltávolítást.
Egyszer már elismerték a keresési eredmények törlését ideiglenes intézkedésként a földi bíróságon
A keresőmotorból származó keresési eredmények törlése nem “per”, hanem gyors “ideiglenes intézkedés” eljárás révén lehetséges. Ez az ügy is először ideiglenes intézkedésként indult a Saitama földi bíróságon. A fent említett hitelező (a “felperes” fogalma a bírósági eljárásban) ügyvédje azt állította, hogy a Google, aki maga jeleníti meg az őrizetbe vételi cikkeket a keresési eredményekben, megsérti a személyes adatok védelmét, és ezért kérte a keresési eredmények törlését. Erre válaszul a Saitama földi bíróság úgy döntött, hogy a Google keresési eredményeiben megjelenő őrizetbe vételi cikkek személyes adatok védelmét sértik, és elrendelte a törlést (ami hasonló jelentésű, mint a “ítélet” a bírósági eljárásban).
A felsőbíróság újra elbírálta az ügyet, és nem hagyta jóvá a keresési eredmények törlését
Ennek a döntésnek ellenére a Google “megőrzési kifogást” nyújtott be. Ez technikailag bonyolult kérdés, de hasonló a bírósági “fellebbezés” fogalmához. Az ideiglenes intézkedési eljárásban vesztes fél a “fellebbezés” helyett a “megőrzési kifogás” benyújtásával kérheti a bíróságtól az ügy újbóli elbírálását. És ez a megőrzési fellebbezési eljárás (az újbóli elbírálás eljárása) azt a döntést hozta, hogy az adott letartóztatási ügy még nem vesztette el a közérdekű jellegét, így a személyes adatok megsértését nem ismerik el. Ebben a felsőbírósági döntésben,
Elismerve, hogy a kérdéses letartóztatási cikk az interneten található úgynevezett elektronikus hirdetőtáblán jelenik meg, feltételezhető, hogy sok olyan tény és vélemény van felsorolva, amelyeknek nincs köze a jelen bűncselekményhez. Így, ha nem a posztok egyedi törlését kérjük az eredeti oldal adminisztrátorától, hanem a keresési eredményekhez kapcsolódó weboldalak törlését vagy elrejtését a keresési eredményekből, figyelembe véve, hogy a fellebbezőnek nagy részesedése van a keresési szolgáltatásokban, és hogy az internetes oldalak URL-jét közvetlenül felfedezni rendkívül nehéz, ezt úgy értékelhetjük, hogy ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi a nyilvánosság hozzáférését ezekhez, és ez megsérti a számos figyelmen kívül hagyhatatlan személy szólásszabadságát és a tudás jogát.
Ez a logika azt jelenti, hogy a fórum adminisztrátorának egyedi bejegyzések törlését kérő esetekkel ellentétben, a keresési eredmények törlése megnehezíti a letartóztatási cikkekkel kapcsolatban nem álló bejegyzésekhez való hozzáférést, így a keresőmotor szempontjából a “hátrány” nagy, és nem szabad könnyen elismerni.
A Legfelsőbb Bíróság elismerte a keresési eredmények törlését
Ezt követően az ügyvédek “fellebbezés” típusú eljárást indítottak, amelynek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság hozott döntést. Ez a probléma tehát azzal kezdődött, hogy ideiglenes intézkedéseket hoztak, majd végül a Legfelsőbb Bíróság hozta meg a végső döntést. A Legfelsőbb Bíróság ítélete azt a keretet mutatta be, hogy ha a törlés szükségessége nyilvánvalóan meghaladja a közzététel szükségességét, akkor a törlést el kell fogadni.
A fellebbező (a szakmai terminológia miatt sok szakkifejezés szerepel, de lényegében ez azt jelenti, hogy “felperes”) ügyvédje a következő érveket hozta fel a fent említett Legfelsőbb Bírósági döntésben:
- Ha szerzői jogi megsértés történt, akkor ha a lap egy részén szerzői jogi megsértést állapítanak meg, akkor az egész oldal közzététele egyértelműen tilos a szerzői jogi törvény alapján.
- A Legfelsőbb Bíróság a Hokkaido Journal ügyben kimutatta, hogy van jogunk kérni a cikk közzétételének megszüntetését, ha személyiségi jogokat, például a magánéletet sértik.
- Ez a jogi elv nyilvánvalóan érvényes a magánélet jogának és más hasonló eseteknek a védelmére is.
Ezeket az érveket hozta fel.
A Legfelsőbb Bíróság a következő döntést hozta ebben a vitában:
A keresőszolgáltatók az interneten található weboldalakon található információkat gyűjtik össze, másolatot készítenek róluk, és ezek alapján készítenek indexet, amelyet a felhasználók által megadott feltételeknek megfelelő információk keresésére használnak. Bár ez az információgyűjtés, szervezés és szolgáltatás automatikusan történik programok segítségével, ezek a programok úgy készülnek, hogy a keresőszolgáltatók politikájának megfelelő eredményeket érjenek el, így a keresési eredmények szolgáltatása a keresőszolgáltatók saját kifejezési tevékenységének tekinthető. A keresőszolgáltatók által nyújtott keresési eredmények segítik a közönséget abban, hogy információt közöljenek az interneten, vagy hogy a szükséges információkat megszerezzék az interneten található hatalmas mennyiségű információ közül, és nagy szerepet játszanak az interneten található információk terjesztésének alapjául szolgáló modern társadalomban. Ha egy keresőszolgáltató által nyújtott konkrét keresési eredményt törvénytelennek minősítenek, és annak törlését megkövetelik, akkor ez nemcsak a fent említett politikának megfelelő, következetes kifejezési tevékenység korlátozása, hanem a fent említett szerep korlátozása is.
Figyelembe véve a keresőszolgáltatók által nyújtott keresési eredmények szolgáltatásának jellegét és egyéb tényezőit, ha egy keresőszolgáltató egy személyre vonatkozó feltételek alapján keresést végez, és a keresési eredmények részeként olyan cikkeket tartalmazó weboldalak URL-jét szolgáltatja, amelyek magánjogi tényeket tartalmaznak, akkor annak törvényességét a tény jellege és tartalma, a URL és egyéb információk szolgáltatása által közvetített magánjogi tények terjedelme és a személy által elszenvedett konkrét kár mértéke, a személy társadalmi helyzete és befolyása, a cikk célja és jelentősége, a cikk közzétételének társadalmi helyzete és a későbbi változások, a cikkben a tények közlésének szükségessége stb. alapján kell megítélni, összehasonlítva és mérlegelve a tények közzétételének jogi érdekeit és az URL és egyéb információk keresési eredményként történő szolgáltatásának okait. Ennek eredményeként, ha nyilvánvaló, hogy a tények közzétételének jogi érdekei elsőbbséget élveznek, akkor helyénvaló azt feltételezni, hogy a keresőszolgáltatótól megkövetelhető, hogy törölje az URL-t és egyéb információkat a keresési eredményekből.
Legfelsőbb Bíróság döntése, 2017. január 31. (Heisei 29)
Ez a döntés egyszerűen fogalmazva azt a keretet alkalmazza, hogy ha a “keresési eredmények törlésének okai” nyilvánvalóan meghaladják a “keresési eredmények megjelenítésének okait”, akkor a törlést el kell fogadni. Azonban még mindig vannak vitatott kérdések, mint például:
- Miért kell “nyilvánvalónak” lennie?
- Ha csak “valamivel több”, vagyis nem nyilvánvaló, hogy meghaladja-e, akkor nem fogadják el a törlést?
Ezek még mindig vitatott témák, és úgy gondoljuk, hogy a jövőbeni bírósági döntések hatására a gyakorlat változhat.
Category: Internet
