A jogi felelősség, amikor olyan képeket használunk, amelyeket szabadon felhasználható anyagként hittünk, de nem azok

Azt gondolom, hogy előfordulhat, hogy a saját magunk által készített weboldalak gombjaihoz és ikonjaihoz ingyenes anyagokat használunk. Ilyenkor például a “szabad anyag kép” vagy a “szerzői jogoktól mentes kép” kifejezésekkel keresünk a keresőmotorokban, és a megjelenített képeket használjuk fel.

Az azonban veszélyes tevékenység, ha azt gondoljuk, hogy a keresőmotorban talált és megjelenített kép ingyenes anyag, csak azért, mert azt a keresőmotor találta meg. Ennek oka, hogy a keresőmotorban talált és megjelenített képek nem feltétlenül ingyenes anyagok, és előfordulhat, hogy a használatukhoz engedély szükséges. Emellett előfordulhat, hogy a szabad anyagokat bemutató oldalakon valójában nem ingyenes anyagok is megtalálhatók. Ezért ebben a cikkben bemutatjuk, milyen jogi felelősséggel jár, ha olyan képeket használunk, amelyeket ingyenes anyagként hittünk, de valójában nem azok.

https://monolith.law/corporate/points-of-using-free-materials[ja]

https://monolith.law/corporate/quote-text-and-images-without-infringing-copyright[ja]

Jogi felelősség, amit a szabadon felhasználható anyagok, például képek használatakor kell mérlegelni, ha azt gondoljuk, hogy azok szabadon felhasználhatóak

Ha valaki tévesen szabadon felhasználhatónak gondolt képeket vagy más anyagokat használ, és ezzel megsérti a szerzői jogokat, a jogtulajdonostól az alábbi igényekkel szembesülhet:

1. Kártérítési felelősség jogellenes cselekmény alapján (a Polgári Törvénykönyv 709. cikke)
2. Kérelmek a jogsértő cselekmények megszüntetésére és egyéb intézkedésekre (a Japán Szerzői Jogi Törvény 112. cikke)

A jogellenes cselekmények alapján fennálló kártérítési felelősség ①

A Polgári Törvénykönyv 709. cikke szerint: “Aki szándékosan vagy hanyagságból megsérti más jogait vagy törvény által védett érdekeit, köteles kártérítést fizetni a károkért, amelyek ezzel keletkeztek.” Ha valaki azt hiszi, hogy ingyenes anyagot használ, de valójában nem ingyenes képet használ, akkor azt mondhatjuk, hogy “más jogait”, azaz a szerzői jogokat “megsértette”. Továbbá, ha eredetileg licencdíjat vagy hasonlót lehetett volna kapni, de a szerzői jogokat engedély nélkül használják, akkor azt mondhatjuk, hogy “károk” is keletkeztek. A szerzői jogok megsértéséből eredő károkra vonatkozóan a Szerzői Jogi Törvény 114. cikke szabályozza a károk kiszámítását.

Ha azonban Ön az a személy, aki azt hiszi, hogy ingyenes anyagot használ, de valójában nem ingyenes képet használ, akkor azt szeretné állítani, hogy “Azt hittem, hogy ingyenes anyagot használok, tehát nem volt szándékos hanyagság.” Valójában van egy hasonló bírósági ítélet (Tokiói Kerületi Bíróság, Heisei 26. év (2014), (Wa) No. 24391, ítélet dátuma: Heisei 27. év (2015) április 15.), amelyben a nem ingyenes képet használó személynek mintegy 200 000 jen kártérítési kötelezettségét elismerték.

Az ügy összefoglalása

Ebben az ügyben a vádlott a vádlott weboldalán 2013. július 5-től 2014. január 15-ig fényképeket tett közzé. A fényképek szerzői jogainak tulajdonosai, kizárólagos felhasználási jogainak tulajdonosai vagy szerzői, akik azt állítják, hogy ők a szerzők, kártérítést követeltek a jogellenes cselekmények alapján, és választásuk szerint jogtalan haszon visszatérítését is kérték.

A vádlott érvelése

A vádlott a következő érveket hozta fel a felperes követelése ellen:

• A vádlott weboldalának létrehozásakor a fényképeket a vádlott alkalmazottja tette közzé, aki valószínűleg tévesen azt hitte, hogy “ingyenes anyagok”.
• Nem emlékszik arra, hogyan szerezte meg az adatokat, de soha nem gyűjtött fényképeket a Yahoo vagy a Google képkeresőjének eredményeként megjelenő miniatűr képek másolásával.
• A fényképeken nincsenek információk, amelyek azt jelzik, hogy a felperesek szerzői jogi művei, és mivel nincs tudatában annak, hogy a felperesek szerzői jogi művei, a hanyagság nem ismerhető el.
• Általánosságban elmondható, hogy nincs tilalom az ingyenes anyagok használatára, és ha figyelmeztetést kapunk arra, hogy szerzői jogi megsértés történt, akkor kötelességünk a képek eltávolítása. A vádlott ezt követte, és a felperesek figyelmeztetése után azonnal eltávolította a kérdéses fényképeket a vádlott weboldaláról.

Tehát a vádlott azt állította, hogy megfelelő módon szerezte be az ingyenes anyagokat, és mivel nem lehet tudni, ki a szerző a fényképeken, a hanyagság nem ismerhető el.

A bíróság ítélete

A fent említett vádlott érvelésre a Tokiói Kerületi Bíróság a következőképpen ítélt, és elismerte a vádlott mintegy 200 000 jen fizetési kötelezettségét:

A vádlott azt állítja, hogy ha a felismerhetetlen szerzői jogi művek jogi helyzetét is meg kell vizsgálni, amikor fényképeket szerez be ingyenes oldalakról, akkor a szabad véleménynyilvánítás jogát (Alkotmány 21. cikk) sérti, és elegendő, ha figyelmeztetést kap és törli a képeket.

De még ha a vádlott alkalmazottja is ingyenes oldalról szerezte be a kérdéses fényképeket, természetes, hogy tartózkodnia kell az azonosító információk és jogi helyzetük ismeretlen szerzői jogi művek használatától, mivel lehetséges, hogy megsérti a szerzői jogokat és más jogokat, és nincs olyan ok, amiért a felelősséget azonnal el kellene hárítania, csak azért, mert figyelmeztetést kapott és törölte a képeket. A vádlott fenti érvelése saját nézetein alapul, és nem fogadható el.

Tehát még ha ingyenes oldalról szerezte be a fényképeket is, ha használja az ismeretlen eredetű fényképeket, előre látható, hogy megsérti a szerzői jogokat és más jogokat, ezért nem háríthatja el a felelősséget. Tehát még ha azt hiszi, hogy ingyenes anyagot használ, de valójában nem ingyenes képet használ, akkor még ha azt állítja is, hogy “Azt hittem, hogy ingyenes anyagot használok”, akkor is elismerhetik a kártérítési kötelezettségét, ezért óvatosnak kell lennie.

De még ha azt hiszi, hogy ingyenes anyagot használ, de valójában nem ingyenes képet használ, akkor is, ha különleges körülmények miatt a szándékos hanyagságot nem ismerik el, elméletileg tagadható a kártérítési kötelezettség.

Sértő cselekmények és egyéb megállítási kérelmek ②

A Japán Szerzői Jogi Törvény (japán: 著作権法) 112. cikkelye a következő kérelmeket határozza meg:

• Kérelem a sértő cselekmények megszüntetésére a sértő cselekményt elkövető személy ellen (Japán Szerzői Jogi Törvény 112. cikkely, 1. bekezdés)
• Kérelem a sértő cselekmények megelőzésére a sértő cselekményt elkövető személy ellen (Japán Szerzői Jogi Törvény 112. cikkely, 1. bekezdés)
• Kérelem a sértő cselekmények elkövetéséhez használt tárgyak, a sértő cselekmények következtében létrehozott tárgyak, vagy kizárólag a sértő cselekmények elkövetésére használt gépek vagy eszközök megsemmisítésére vagy egyéb, a sértő cselekmények megszüntetéséhez vagy megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére (Japán Szerzői Jogi Törvény 112. cikkely, 2. bekezdés, ezt a kérelmet csak a fent említett kérelmek egyikével együtt lehet benyújtani.)

Az ①. kérelem a szerzői jogok és egyéb jogok megsértése miatt a sértett személy által elszenvedett károk megtérítésére irányul, míg az ②. kérelem a szerzői jogok és egyéb jogok megsértésének megszüntetésére irányul. Az ①. és az ②. kérelem tartalma eltér egymástól.

① és ② közötti különbség: szándékosság vagy hanyagság szükségessége

① és ② esetében elméletileg megkülönböztethetjük őket a szándékosság vagy hanyagság szükségességének szempontjából. Ahogy azt korábban említettük, a ①-es igény érvényesítéséhez ‘szándékosság vagy hanyagság’ szükséges volt.

Másrészről, a ②-es igény esetében nem követelmény, hogy a jogsértőnek szándékos vagy hanyag jogsértése legyen. Így tehát, a ①-es és a ②-es igényeket a szándékosság vagy hanyagság szükségességének szempontjából megkülönböztethetjük.

Összefoglalás

A fentiekben ismertettük, milyen jogi felelősséggel jár, ha valaki jogtalanul használ fel ingyenesnek hitt, de valójában nem ingyenes képeket és egyéb anyagokat. Ha valaki gombokhoz vagy ikonokhoz jogtalanul használ fel nem ingyenes képeket, akkor jogi felelősséggel tartozik, még akkor is, ha nem tudta, hogy az anyag nem ingyenes. Ezért, ha mások által készített képeket vagy egyéb anyagokat szeretnénk használni gombokhoz vagy ikonokhoz, és nem vagyunk biztosak abban, hogy azok ingyenesek, akkor jobb, ha nem használjuk fel őket. Mások által készített képeket vagy egyéb anyagokat csak akkor használjunk gombokhoz vagy ikonokhoz, ha biztosak vagyunk abban, hogy azok ingyenesek.