Meddig engedélyezett a védjegyek hasonlósága? A hasonlóság kritériumainak és a védjegyjog megsértésének eseteinek ismertetése

Ha észreveszi, hogy saját termékéhez megtévesztően hasonló “logót” vagy “nevet” viselő termékeket árulnak, hogyan kellene reagálnia? Továbbá, új termék fejlesztése során, ha hasonló nevű más vállalatok termékeire bukkan, milyen lépéseket kellene megtennie? Ezek a helyzetek nem csupán vállalatok közötti verseny kérdéseit érintik, hanem “szerzői jogi megsértés” címén jogilag is komoly problémákat jelenthetnek Japánban.

Ebben a cikkben a “hasonlóság” fogalmát fogjuk körüljárni, amely nem csak a védjegyjogok bejegyzésekor, hanem azok gyakorlati érvényesítésekor is kulcsfontosságú. Bírósági ítéleteket és konkrét példákat felhasználva magyarázzuk el a témát.

A védjegyjog fogalma Japánban

A védjegyjog olyan jog, amely védelmet biztosít a termékek és szolgáltatások más vállalkozásoktól való megkülönböztetésére szolgáló „megkülönböztető jelzések” számára. Ezek a megkülönböztető jelzések magukban foglalhatnak betűket, grafikákat, szimbólumokat, színeket, hangokat, sőt térbeli formákat is. A védjegyjog birtoklása lehetővé teszi, hogy jogi erővel megakadályozzuk másokat abban, hogy engedély nélkül használják ugyanazt vagy hasonló védjegyet.

A védjegyjog a következő jellemzőkkel rendelkezik:

Kizárólagos és kizáró jog

A védjegyjogosultak kizárólagos jogot szereznek a bejegyzett védjegy használatára. Emellett joguk van mások engedély nélküli használatának megakadályozására is, így megelőzhető, hogy a versenytársak hasonló védjegyek használatával zavart keltsenek a piacon.

A márkaérték védelme

A védjegy egy vállalat vagy termék márkaképének szimbóluma. A védjegyjog birtoklása csökkenti a márkáérték utánzás vagy jogtalan használat általi veszélyeztetésének kockázatát.

Például egy ismert márka logójának vagy emblémájának védjegyként való védelme lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy könnyebben megkülönböztessék az eredeti termékeket a hamisítványoktól.

A védjegyjog jelentősége

A védjegyjog nemcsak a vállalatok érdekeit védi, hanem segíti a fogyasztókat abban is, hogy helyes információk alapján hozzanak vásárlási döntéseket. A fogyasztók a védjegy láttán biztonságosan ítélhetik meg a termék minőségét és eredetét, ami e jogosultság megléte nélkül nem lenne lehetséges.

Továbbá a védjegyjog nemcsak belföldön, hanem nemzetközi szinten is megszerezhető, így védelmet nyújt a globális piacokon való üzleti tevékenységhez. Napjainkban, amikor a határokon átnyúló védjegyjog-sértések egyre nagyobb problémát jelentenek, egyre inkább szükség van a megfelelő védjegyjogok védelmére.

A védjegyjog csak a Szabadalmi Hivatalban történő bejegyzés révén jön létre. Ha külföldön kívánjuk érvényesíteni a védjegyjogot, szükséges, hogy a jogot sértő országban is védjegybejegyzést végezzünk. A be nem jegyzett védjegyek nem élveznek jogi védelmet, így a márkával rendelkező vállalatok számára a védjegybejegyzés elengedhetetlen.

Kapcsolódó cikk: A szellemi tulajdonjogok, mint például a szabadalmak, védjegyek és szerzői jogok megsértésének kockázata és az ellene való védekezés[ja]

Mi a hasonlóság a védjegyek között?

A védjegyek hasonlósága arra a kérdésre vonatkozik, hogy a védjegyek “hasonlítanak-e” egymásra.

A védjegyek hasonlóságával kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság egy ítéletben állást foglalt, amely az úgynevezett “Jéghegy védjegy” ügy volt Japánban (Legfelsőbb Bíróság, Showa 39 (1964) év, sorozatszám 110, 1968. február 27-i döntés, Minshū 22. kötet, 2. szám, 399. oldal).

A védjegyek hasonlóságának megítélésével kapcsolatban a következőképpen határoztak:

A védjegyek hasonlóságának megítélésénél azok külső megjelenését, az általuk keltett fogalmat, a hozzájuk kapcsolódó elnevezést, valamint a kereskedők által érzékelt benyomást, emlékezetet és asszociációt kell összességében figyelembe venni, és az adott termék kereskedelmi valóságán alapuló ítéletet kell alkotni.

Tehát a védjegyek hasonlóságának megítélése nem egyetlen elemen alapul, hanem a konkrét kereskedelmi környezetet és a fogyasztók nézőpontját figyelembe véve kell összetett módon értékelni.

Lássuk most a konkrét megítélési szempontokat.

A védjegyek hasonlóságának alapvető megítélési szempontjai

A védjegyek hasonlóságának megítélése arra a kérdésre épül, hogy “vajon a védjegy képes-e tévesztést vagy összekeverést okozni a termékek vagy szolgáltatások eredetét illetően”. E megítélés során három alapvető szempont kerül előtérbe.

A külső megjelenés hasonlósága

A külső megjelenés hasonlósága alatt azt értjük, amikor egy védjegy alkotóelemeinek formája hasonlít egymásra, vagyis vizuálisan összetéveszthetőek. A külső megjelenés hasonlóságát alapvetően a védjegy teljes formáját figyelembe véve ítélik meg.

Azonban előfordulhat, hogy a védjegy lényeges, alapvető részeinek formáját kiemelve hoznak döntést a külső megjelenés hasonlóságáról.

Bár a külső megjelenés hasonlóságát gyakran grafikai elemekből álló védjegyek esetében állapítják meg, ritkán előfordul, hogy szöveges védjegyeknél is megállapítják ezt a fajta hasonlóságot.

Konkrétan a védjegyek vizuális hasonlóságát vizsgálják, mint például a logók tervezése, a betűk formája, vagy a színek kombinációja.

A megnevezések hasonlósága (kiejtésbeli hasonlóság)

A megnevezések hasonlósága alatt azt értjük, amikor egy védjegy alkotóelemei – mint például szöveg, grafika vagy szimbólumok – hasonló kiejtést eredményeznek, vagyis hallás után összetéveszthetőek. A megnevezések hasonlóságát a védjegy teljes összetételének kiejtése alapján ítélik meg, de előfordulhat, hogy a védjegy egy jelentős részének kiejtése alapján hoznak döntést.

Gyakran a szöveges védjegyek esetében állapítanak meg megnevezések hasonlóságát, de előfordulhat, hogy egy grafikai védjegynél is a grafika kiejtése miatt ítélik meg hasonlónak.

A védjegy kiejtésekor az a lényeges, hogy mennyire hasonlítanak egymásra a hangok.

Fogalmi hasonlóság

A fogalmi hasonlóság alatt azt értjük, amikor egy védjegyet alkotó szöveg, ábra vagy jel stb. által sugallt jelentés vagy tartalom összekeverhető. Alapelvként, ha a jelentés vagy tartalom azonos, akkor fogalmilag hasonlónak tekintjük azt.

Itt a lényeg, hogy a védjegy által felidézett jelentés vagy kép mennyire közös. Például, ha különböző nyelveken is ugyanazt a fogalmat fejezzük ki, mint a “kék ég” és a “blue sky”, akkor előfordulhat, hogy fogalmilag hasonlónak ítéljük meg őket.

Kapcsolódó cikk: 【Reiwa 6 (2024) áprilisában hatályba lép】 A védjegy- és mintaoltalom törvény módosításának kulcspontjai: Ismerje meg a fontos változásokat[ja]

A hasonlóság megállapításának konkrét szempontjai a japán jog szerint

A hasonlóság megállapítása a keresleti oldalt, azaz a termékek vásárlóit vagy a szolgáltatások felhasználóit veszi alapul, hogy eldöntsük, vajon “hasonlóak-e” a termékek vagy szolgáltatások, ezért az alábbi három elemen túl a következő tényezőket is figyelembe kell venni.

A termékek kategóriája

Ha a védjegy által jelzett termékek vagy szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak, akkor könnyebben megállapítható a hasonlóság. Például, ha azonos élelmiszer-kategórián belül hasonló védjegyeket használnak, akkor a fogyasztók könnyen összezavarodhatnak, ami gyakran védjegyjogsértés megállapításához vezet.

A kereskedelmi gyakorlat valósága

A védjegy használatának körülményeit és a kereskedelmi tranzakciók valóságát is figyelembe veszik. A terméknevekre vagy a termékek megnevezésére különösen odafigyelve hozza meg a fogyasztó a vásárlási döntést vagy sem, a kereskedelmi formától függően változhat a hasonlóság megállapításának szigorúsága.

A Japán Szabadalmi Hivatal vizsgálati kritériumai

A Japán Szabadalmi Hivatal a védjegyek hasonlóságát a védjegytörvény 4. cikk (1) bekezdés 11. pontja alapján az alábbi kritériumok szerint értékeli:

• Amennyiben a megjelenés, elnevezés vagy fogalom bármelyike hasonló, fennáll a lehetősége, hogy hasonló védjegyként ítéljék meg.
• Azonban, ha a három elem közül bármelyik jelentősen eltér, vagy a kereskedelmi gyakorlat alapján nincs tévesztés vagy összekeverés veszélye, akkor lehet, hogy nem hasonlónak minősül.

Továbbá, a Japán Szabadalmi Hivatal a védjegytörvény 4. cikk (1) bekezdés 10. pontja alapján a be nem jegyzett védjegyek hasonlóságát is figyelembe veszi.

“Amennyiben a fogyasztók körében széles körben ismert más személy be nem jegyzett védjegyével hasonló, még ha a megjelenés vagy elnevezés eltérő is, de fogalmi összefüggés áll fenn, akkor hasonlónak tekinthető.”

A vizsgálati gyakorlatban gyakran ítélnek meg hasonló védjegyként, ha az elnevezés hasonló, azonban jelentős különbségek esetén a megjelenésben és a fogalomban nem hasonlónak minősülhet.

Forrás: Japán Szabadalmi Hivatal “Védjegyvizsgálati Kritériumok”[ja]

A védjegyek hasonlóságát elismert japán bírósági esetek

Eddig megvizsgáltuk a hasonlóság megítéléséhez szükséges elemeket. De vajon milyen esetekben ismerik el a hasonlóságot? Most bemutatunk néhány olyan bírósági esetet, ahol a hasonlóságot elismerték.

Eset 1: A terméknevek hasonlóságát megállapító eset

A “Kōju ital” ügyben (Japán Szellemi Tulajdon Felsőbíróság, Heisei 21 (2009) április 14-i ítélet, Heisei 20 (2008) (gyakke) szám 10150) a felperes “Kōju” védjegye és az alperes által használt “Ōju” védjegy hasonlóságát vitatták meg, tekintettel a kiejtésre és a fogalomra. A két védjegy kanji írása eltérő volt, de a kiejtésük nagyon hasonló, és mindkettő egészségitalokként került értékesítésre.

A Szellemi Tulajdon Felsőbíróság úgy ítélte meg, hogy a vásárláskor a fogyasztók könnyen összekeverhetik a védjegyek kiejtését és jelentését. Konkrétan, a “Kōju” és az “Ōju” mindkettő “kōju”-ként olvasható, és mindkettő egészséget és hosszú életet sugalló fogalmakat hordoz, így a kiejtés és a fogalom hasonlóságát megállapították.

Eset 2: A márkanevek hasonlóságát megállapító eset

A “Laurel” ügyben (Tokiói Fellebbviteli Bíróság, Shōwa 49 (1974) szeptember 4-i ítélet, Shōwa 48 (1973) (gyakke) szám 51) a felperes által használt “Laurel (ローレル)” védjegy és az alperes által használt “Lorrel (ロレル)” védjegy összetéveszthetőségét vizsgálták. Ebben az esetben különösen a fogalmi hasonlóság volt a vita tárgya.

A Tokiói Fellebbviteli Bíróság megállapította, hogy a fogalmi hasonlóság tekintetében a “Laurel” és a “Lorrel” mindkettő a babérfa asszociációját kelti. Emellett az alak és a kiejtés szempontjából is hasonlóságot találtak, így végül elismerték a védjegyek hasonlóságát.

Eset 3: A termék logóinak hasonlóságát megállapító eset

A “Surfacer autópolírozó forma” ügyben (Tokiói Fellebbviteli Bíróság, Heisei 12 (2000) március 7-i döntés, Heisei 10 (1998) (gyakke) szám 210) a felperes által bejegyzett autópolírozó csomagolásán használt formai védjegy és az alperes által használt vizuálisan hasonló védjegy hasonlóságát vitatták meg. Ebben az esetben a fogyasztók vizuális választása volt a fontos döntési tényező.

A bíróság megállapította, hogy a védjegyek külső megjelenése nagyon hasonló, különösen a vizuális elemek nagy hatással vannak a fogyasztók választására, és magas a termék eredetével kapcsolatos téves összetévesztés kockázata, így a külső hasonlóságot elismerték.

Eset 4: A betűk cseréje ellenére fogalmilag hasonlónak ítélt eset

A “Fugu no ko” ügyben (Shōwa 61 (1986) június 12-i szabadalmi hivatali döntés megsemmisítési per, Shōwa 60 (1985) (gyakke) szám 7) a “ふぐの子” és a “子ふぐ” védjegyek fogalmi és kiejtésbeli hasonlóságát vitatták meg. Ebben az esetben a regionális specialitásokkal kapcsolatos ismeretek és a védjegyekbe kódolt kép volt a vita tárgya.

A bíróság megállapította, hogy bár a betűk külső megjelenése eltérő, mindkét védjegy esetében közös a “fugu” (tüskés hal) termékekre való asszociáció, és a kiejtés hangzása is nagyon hasonló. Ezért elismerték a fogalmi és kiejtésbeli hasonlóságot.

A védjegyek hasonlóságának megítélése konkrét példák alapján Japánban

Eddig a bírói gyakorlat alapján bemutattuk azokat a kritériumokat és elemeket, amelyek alapján egy védjegyet hasonlónak ítélhetnek meg. Most pedig bemutatjuk azokat a konkrét eseteket, amelyekben nagy valószínűséggel hasonlóságot állapítanak meg.

Rövidítések esetén

• Eset: Ha a “モノリス” és az “Mリス” védjegyekről van szó.
• Ítélet: Mivel a kiejtés és a fogalom hasonló, nagy valószínűséggel fogalmi hasonlóságot állapítanak meg.

Katakana és az angol ábécé közötti különbség

• Eset: Ha valaki a “モノリス” védjegyet katakana írásmódban jegyeztette be, és a másik fél “Monolith” néven használja.
• Ítélet: Gyakran állapítanak meg kiejtésbeli és fogalmi hasonlóságot.

Szöveg és logó közötti különbség

• Eset: Ha valaki a “モノリス” szövegként jegyeztette be a védjegyet, és a másik fél egy “モノリス” dizájnnal ellátott logót használ.
• Ítélet: Fennáll a lehetősége, hogy megállapítják a külső megjelenés hasonlóságát.

Csak egy karakter különbség

• Eset: Ha valaki a “モノリス” védjegyet jegyeztette be, és a másik fél “ホノリス” vagy “モノリズ” néven használja.
• Ítélet: Még ha a kiejtés nem is teljesen azonos, ha csak egy hangban különbözik, különösen ha az utolsó hangról vagy egy hosszabb szótag egyik hangjáról van szó, amely könnyen “elveszik”, akkor nagy valószínűséggel megállapítják a kiejtésbeli hasonlóságot.

Értelmetlen szavakat tartalmazó esetek

• Eset: Ha valaki a “モノリス” védjegyet jegyeztette be, és a másik fél “モノリスA” vagy “モノリス法律記事” néven használja.
• Ítélet: Még ha a védjegy teljesen különbözik is, ha a “különböző rész” nem rendelkezik megkülönböztető képességgel (jellegzetességgel), akkor azt a részt figyelmen kívül hagyva ítélik meg a hasonlóságot. A megkülönböztető képesség meglétét a védjegy által használt termékek/szolgáltatások (megjelölt termékek/megjelölt szolgáltatások) kapcsolatában ítélik meg. Ezért a fenti esetekben a “法律記事” (jogi cikkek) vagy az “A” nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, így gyakorlatilag a “モノリス” és a “モノリス” védjegyek összehasonlítására kerül sor, és nagy valószínűséggel megállapítják a hasonlóságot.

A fenti példák csak néhányat jelentenek, de mivel az általános érzékelés és a védjegyjogok hasonlóságának megítélése eltérő lehet, nem szabad könnyelműen gondolni, hogy “ha ennyire különbözik, akkor biztosan nincs hasonlóság”, mert ez védjegyjogok megsértéséhez vezethet, ezért óvatosság szükséges.

Kapcsolódó cikk: Tanuljunk példákon keresztül a “védjegyjogok megsértésének” kritériumairól és büntetéseiről (börtön, pénzbírság)[ja]

A vállalatok által a viták elkerülése érdekében megteendő lépések

Amennyiben egy vállalat szembesül azzal a gyanúval, hogy megsértették a védjegyüket, vagy jogi bizonytalanságok merülnek fel a védjeggyel kapcsolatban, a vállalatnak az alábbi lépéseket kell gyorsan megtennie:

1. Szakértői konzultáció: Forduljon olyan ügyvédhez, aki szakértője az szellemi tulajdonjogoknak.
2. Bizonyítékok gyűjtése: Rögzítse a gyanúsított védjegyhasználat valós állapotát.
3. Előzetes regisztráció és megfigyelés: A védjegy korai regisztrációjával és a piac folyamatos megfigyelésével törekedjen a problémák korai felismerésére.

Ezenkívül, ha a konkurens vállalatok között hasonlóság merül fel, fontos, hogy korán kezdjen tárgyalásokat, és törekedjen a pereskedés hosszú távú elkerülésére.

Összefoglalás: Japánban a védjegyjogok megsértése esetén forduljon ügyvédhez

A védjegyek hasonlóságának megítélési szempontjai középpontjában a megjelenés, a megnevezés és a fogalom három eleme áll, és a termékek kereskedelmi valóságától, valamint a fogyasztók által kapott benyomástól függ. A vállalatok számára fontos, hogy figyelembe vegyék a bírósági döntéseket és a Japán Szabadalmi Hivatal által meghatározott kritériumokat, és megfelelően reagáljanak. Kérjük, vegye figyelembe ezt a cikket, amikor a védjegybejegyzést és a védjegyjogok megsértésének kockázatát mérlegeli.

A védjegyjogok erős eszközt jelenthetnek egy vállalat számára, ugyanakkor, ha megsértésre kerül sor, jelentős kockázatot is hordozhatnak. Ha az Ön vállalata megsérti a jogokat, vagy fennáll a lehetősége, hogy más vállalatok sértik meg az Ön jogait, akkor minél előbb forduljon tapasztalt ügyvédhez.

A Monolith Ügyvédi Iroda által kínált megoldások bemutatása

A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltatást nyújtó iroda, amely az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik magas szintű szaktudással. Az elmúlt években a dizájnjogok és védjegyjogok, mint az intellektuális tulajdon jogai, egyre nagyobb figyelmet kapnak. Irodánk az intellektuális tulajdonnal kapcsolatos megoldásokat kínál ügyfeleinek. Az alábbi cikkben részletezzük ezeket a szolgáltatásokat.

A Monolith Ügyvédi Iroda szolgáltatási területei: Különböző vállalatok IT és szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos jogi ügyei Japánban[ja]