„Megpróbáltam táncolni” - szerzői jogi megsértés? Magyarázat a koreográfiai szerzői jogi ítéletekről

A YouTube-on, Instagramon, TikTokon és más platformokon gyakran találkozhatunk “Próbáltam táncolni” típusú videókkal.

Különösen az utóbbi években egyre több ilyen videó kerül feltöltésre, amelyekben a felhasználók jellegzetes koreográfiájú dalokra táncolnak.

Ilyen például az AKB48 “Koisuru Fortune Cookie” című dalának videoklipjében látható koreográfia, amelyben helyi önkormányzati alkalmazottak táncolnak, a “Nigeru wa Haji da ga Yaku ni Tatsu” című drámában használt Hoshino Gen “Koi” című dalának szerelmi tánca, vagy a NiziU idol csoport “Make you happy” című dalának kötélugró tánca.

Sokan próbálják utánozni ezeket a koreográfiákat és “Próbáltam táncolni” videókat töltenek fel, de kevesen gondolnak arra, hogy ezzel szerzői jogokat is sértethetnek.

Ezért ebben a cikkben arról fogunk beszélni, mire kell figyelni a koreográfiák szerzői jogainak szempontjából, amikor “Próbáltam táncolni” videót töltünk fel.

Milyen jog a szerzői jog?

A szerzői jog a szerzőt megillető jog, amely kizárólagos jogot biztosít a szerzői művekhez.

A szerzői műveket a Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 2. cikkének 1. bekezdésének 1. pontja a következőképpen határozza meg:

(Definíció)
2. cikk: E törvényben a következő kifejezések az alábbiak szerint értendők:
1. Szerzői mű: olyan alkotás, amely kreatív módon fejezi ki a gondolatokat vagy érzelmeket, és amely a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartozik.

A szerzői jog nem minden alkotásra vonatkozik, csak azokra, amelyek kreatív módon fejezik ki a gondolatokat vagy érzelmeket.

Ezenkívül az alkotásnak a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez kell tartoznia.

A szerzői jog különleges jellemzője, hogy nem igényel különleges eljárást, mint a védjegyjog vagy a szabadalmi jog és más szellemi tulajdonjogok, hanem a jogot anélkül is elismerik.

Az, hogy pontosan milyen alkotások tartoznak a szerzői művek körébe, a Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 10. cikkének 1. bekezdésében található példákban van meghatározva.

10. cikk: A szerzői művek például a következők lehetnek:
1. Regények, forgatókönyvek, tanulmányok, előadások és más nyelvi alkotások
2. Zenei alkotások
3. Tánc- vagy pantomim alkotások
4. Festmények, grafikák, szobrok és más művészeti alkotások
5. Építészeti alkotások
6. Térképek vagy tudományos jellegű rajzok, diagramok, modellek és más grafikai alkotások
7. Filmalkotások
8. Fotográfiai alkotások
9. Programalkotások

https://monolith.law/corporate/intellectual-property-infringement-risk[ja]

Elismerhető-e a szerzői jog a tánc koreográfiájára?

Korábban általánosan ismertettük a szerzői jogot, de vajon a tánc koreográfiájára is elismerhető-e a szerzői jog?

Azok az esetek, amikor a tánc koreográfiájára elismerték a szerzői jogot

A korábban említett Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 10. cikkében a “tánc” példaként szerepel a 3. pontban.

A táncot úgy definiálják, mint a művészetet, amelyben az emberi test ritmikus mozgásával, zenei aláfestéssel érzelmeket és szándékokat fejeznek ki, és a tánc koreográfiáját a “tánc” részének tekintik.

Vannak olyan ítéletek is, amelyek elismerik a szerzői jogot a tánc koreográfiájára, például a Tokiói Kerületi Bíróság 1998. november 20-i (Heisei 10) ítélete, amely elismerte a szerzői jogot a balett koreográfiájára, vagy a Fukuoka Fellebbviteli Bíróság 2002. december 26-i (Heisei 14) ítélete, amely elismerte a szerzői jogot a japán tánc koreográfiájára.

A legújabb ítéletek között van az Osaka Kerületi Bíróság 2018. szeptember 21-i (Heisei 30) ítélete, amely elismerte a szerzői jogot a hula tánc koreográfiájára.

A tánc koreográfiájára vonatkozóan, bár a zenei szerzői jogtól eltérően ritkán fordul elő, hogy a kérdés bírósági eljárásig fajul, vannak olyan esetek, amikor a szerzői jogot elismerték.

Azok az esetek, amikor a tánc koreográfiájára nem ismerték el a szerzői jogot

Korábban bemutattuk azokat az ítéleteket, amelyek elismerték a szerzői jogot a tánc koreográfiájára, de vannak olyan ítéletek is, amelyek tagadták a szerzői jogot.

Ilyen ítélet a “Shall we Dance?” koreográfiai ügy (Tokiói Kerületi Bíróság, 2012. február 28., Heisei 24).

Az ítéletben a “társastánc” szerzői jogi kérdése merült fel. Az ítélet szerint a felperes által szerzői jogot követelő koreográfia mindegyike nem rendelkezik eredetiséggel, ezért a szerzői jogot tagadták.

A társastánc koreográfiája olyan, hogy az alaplépéseket és a PV lépéseket stb. kombinálják, és ehhez megfelelően hozzáadnak változtatásokat, hogy létrehozzanak egy folyamatos táncot. A társastánc koreográfiájának, amely alapvetően a meglévő lépések kombinációján alapul, szerzői jogi műnek kell lennie ahhoz, hogy rendelkezzen olyan eredetiséggel, amely nem csak a meglévő lépések egyszerű kombinációja. Ennek oka, hogy a társastánc alapvetően olyan, amelyet a meglévő lépéseket szabadon kombinálva táncolnak, és tekintettel arra, hogy nem csak a versenyzők, hanem az általános rajongók is széles körben táncolják, ha a koreográfia eredetiségét enyhítjük, és a kombinációban van valamilyen jellemző, akkor a szerzői jogi művé válhat, akkor a szerzői jog létrejön a csekély különbségekkel rendelkező számtalan koreográfiára, és egy adott személy monopóliuma engedélyezhető, ennek eredményeként a koreográfia szabadsága túlzottan korlátozottá válhat. Ez ugyanaz, még akkor is, ha a meglévő lépések kombinációjához hozzáadunk változtatásokat, vagy új lépéseket és testmozgásokat kombinálunk, amelyek nincsenek a meglévő lépések között.

A fenti ítélet szerint, ha a társastánc koreográfiája csak a meglévő lépések kombinációjából és megfelelő változtatásokból áll, akkor a szerzői jogot nem ismerik el, de ha túlmutat ezen és rendelkezik olyan jellegzetes jellemzőkkel, amelyek eredetiséget mutatnak, akkor a szerzői jogot elismerik.

Továbbá, az ítélet indoklásaként megemlítik, hogy ha széles körben elismerik a szerzői jogot a társastánc koreográfiájára, akkor túlzott korlátozások léphetnek fel a koreográfia szabadságában.

Szükséges-e engedély a koreográfiák ‘Megpróbáltam eljátszani’ videóban történő felhasználásához

Természetesen, ha a tánc koreográfiáját nem ismerik el szerzői jogilag, akkor nincs szükség engedélyre. Azonban, ha a koreográfia “jellegzetes jellemzőkkel rendelkezik, mint például az eredetiség”, akkor a szerzői jogot elismerik, és szükség van engedélyre.

Sok ‘Megpróbáltam eljátszani’ videó koreográfiáját szerzői jogilag elismerik, és általában szükség van a jogtulajdonos engedélyére a közzétételhez.

Összefoglalás

A fentiekben elmagyaráztuk, mire kell figyelni a “Próbáld ki a táncot” videók feltöltésekor a koreográfia szerzői jogait illetően.

A koreográfia szerzői jogai tekintetében kevés a vitatott eset a bírói gyakorlatban, és az ítéletek esetenként eltérnek, ezért a szerzői jogok elismerésének kérdése szakértői véleményt igényel.

Továbbá, még abban az esetben is, ha a tánc koreográfiájára szerzői jogot ismernek el, a “Próbáld ki a táncot” videókban használható, még akkor is, ha nincs a jogtulajdonos engedélye, ahogy azt ebben a cikkben bemutattuk. Ez a döntés is szakértői tudást igényel.

Ezért, ha “Próbáld ki a táncot” videót szeretne feltölteni és jövedelmet szeretne szerezni, javasoljuk, hogy konzultáljon egy szakértői tudással rendelkező ügyvéddel.