A retweetelés is becsületsértésnek számít? A japán X (korábbi Twitter) felületén elkövetett becsületsértés, figyelmeztetésre méltó három helyzet

Az X (korábbi Twitter) egy sok felhasználó által anonim módon is használható, kényelmes közösségi hálózat, azonban ha nem megfelelően használják, az becsületsértéshez is vezethet. De vajon milyen helyzetekben válhat valaki becsületsértővé?

Itt az X (korábbi Twitter) esetében három különböző helyzetet – a „bejegyzések”, a „retweetek” és a „DM-ek (Direct Messages, közvetlen üzenetek)” – különítünk el, és magyarázzuk el, hogy ezekben a helyzetekben mikor állhat fenn a becsületsértés lehetősége.

Mi a becsületsértés?

A büntetőjog a következőképpen határozza meg a becsületsértést:

Büntetőtörvénykönyv (japán) 230. cikk (1) bekezdés

Aki nyilvánosan tényeket állít és ezzel valakinek a becsületét sérti, függetlenül attól, hogy az állított tények valósak-e vagy sem, három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel, legfeljebb 500 ezer jenig terjedően büntethető.

Tehát a becsületsértés akkor valósul meg, ha valaki „nyilvánosan”, „tényeket állít” és ezzel „valakinek a becsületét sérti”.

A „nyilvánosan” azt jelenti, hogy „meghatározatlan sokaság számára”, ami azt jelenti, hogy a „meghatározatlan” vagy a „sokaság” közül az egyik feltételnek kell teljesülnie. Az interneten megjelenő kifejezések alapvetően „nyilvánosnak” tekinthetők.

A jogban a „tény” és a „valóság” szavakat egyértelműen külön jelentésként használják. A becsületsértés megállapításához a kifejezés tartalmának „ténynek” kell lennie, ami olyan „konkrét ügyeket” jelent, amelyek „bizonyítékokkal igazolhatók”.

A „becsület” egy személy erkölcsi értékét, erényeit, hírnevét, hitelét és egyéb személyiséghez kapcsolódó értékeket jelenti, amelyeket a társadalom objektív értékeléseként fogad el. Ezt a társadalmi értékelést csökkentő cselekedetek minősülnek becsületsértésnek.

Kapcsolódó cikk: Mi szükséges a becsületsértés megállapításához? Ügyvéd magyarázza el[ja]

Az X (korábbi Twitter) „bejegyzései” és a becsületsértés

Az X (korábbi Twitter) platformon történt becsületsértési esetek közül nézzük meg például azt az esetet, amikor az a részvénytársaság ügyvezető igazgatójaként szolgáló felperes arra hivatkozva indított kártérítési igényt a vádlottal szemben, hogy az a részvénytársaságnál egy időben részmunkaidős alkalmazottként dolgozó vádlott az X (korábbi Twitter) és az Ameba blogon közzétett cikkekkel megsértette a becsületi jogait.

A vádlott a közzétett cikkekben állította, hogy a felperes által vezetett a részvénytársaság bűnöző szervezetekkel áll kapcsolatban, és hogy a felperes, valamint annak lánya is szorosan érintett a bűnözői körökkel, továbbá azt, hogy a felperes a társaság vagyonát felhasználva vásárol szerepeket színésznő lányának, illetve hogy a felperes emberkereskedelemmel, pénzmosással, gyilkossággal és egyéb bűncselekményekkel vagy azokkal egyenértékű tevékenységekkel áll kapcsolatban. A bíróság megállapította, hogy az említett tényeket a közönség valóságként fogadhatja el, és ezért ezek a cikkek csökkentik a felperes társadalmi megítélését.

Ezt követően a bíróság úgy ítélte meg, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy ezek a tények valósak. Az ítélet indoklásában a bíróság kiemelte, hogy a vádlott által bemutatott bizonyítékok többsége az interneten található más bejegyzésekből és bulvárlapok cikkeiből származik, amelyek tartalmát alaposan megvizsgálva leginkább csak a szórakoztatóipar iránti érdeklődésen alapuló pletykák szintjét ütik meg. Továbbá, egyes cikkek eredete ismeretlen, vagy nem világos, hogy milyen kapcsolatban állnak a felperessel, így a bíróság szerint ezek alapján nem lehetett elfogadni a felsorolt tényeket valóságként. A bíróság azt is megállapította, hogy a vádlott nem rendelkezik elegendően megalapozott dokumentumokkal vagy bizonyítékokkal, amelyek alátámasztanák a tények valóságát, így a becsületsértést megállapítva a bíróság a vádlottra 1 millió jen sérelemdíj és 100 ezer jen ügyvédi díj, összesen 1,1 millió jen kifizetését ítélte. (Tokiói Kerületi Bíróság 2019. szeptember 12-i ítélete)

Ez az eset tipikus példája lehet az X (korábbi Twitter) bejegyzései által okozott becsületsértési ügyeknek.

Az X (korábbi Twitter) „retweetjei” és a becsületsértés

Az X-en (a korábbi Twitteren) a felhasználók nemcsak saját bejegyzéseiket tehetik közzé, hanem mások bejegyzéseit (eredeti tweeteket) is idézhetik egy új bejegyzés formájában (retweet).

Referencia: X szolgáltatási feltételek

A retweetelés során két módszer létezik: az egyik, amikor a felhasználó saját megjegyzés hozzáfűzése nélkül továbbítja az eredeti tweetet mások nevében (egyszerű retweet), a másik pedig, amikor saját megjegyzést fűz hozzá és saját nevében továbbítja (idéző retweet). Az X-en (a korábbi Twitteren) történt egyszerű retweetelés becsületsértésnek minősülhet, és volt olyan eset, amikor az egyszerű retweetelést végrehajtó személyt, más szóval azt, aki csupán retweetelt, becsületsértésért marasztalták el.

Egyszerű retweetelés és rágalmazás

A vádlott egy 180 ezer főt meghaladó követőszámmal rendelkező újságíró, az alperes pedig egy korábbi Osaka városi polgármester és prefektusi kormányzó. A vádlott egy olyan cikket talált az X (korábbi Twitter) felületén, amely arról szól, hogy az alperes „mikor 30 évesen Osakai prefektusi kormányzóvá vált, szemtelenül beszélt a 20 évvel idősebb vezetőkkel, és végül öngyilkosságba hajszolta őket! Szégyelld magad!”, és ezt egyszerűen retweetelte az X (korábbi Twitter) felületén.

Az alperes, a volt kormányzó és polgármester azt állítja, hogy az említett bejegyzés az átlagos olvasók számára azt a benyomást kelti, hogy ő olyan személy, aki hatalmi pozícióját kihasználva másokat öngyilkosságra késztető súlyos hatalommal való visszaélést követ el, ezért ez rágalmazásnak minősül az ő személye ellen. Emiatt kártérítési igénnyel fordult a bírósághoz a vádlottal szemben, aki az említett bejegyzést retweetelte az X (korábbi Twitter) felületén, jogellenes cselekedet alapján.

Az egyszerű retweetekkel kapcsolatos álláspontok

Az egyszerű retweetekkel kapcsolatban a felperes azt állította, hogy a jelen esetben a kiindulási tweet idézésével történő retweet formáját alkalmazták, de a retweet is, amikor valaki a saját fiókjában közzéteszi, ugyanúgy kezelendő, mint a saját kijelentése, és természetesen a vádlott nyilatkozatként kell értelmezni.

Ezzel szemben a vádlott azt vallotta, hogy a retweet funkció nem csak a saját vélemény kifejezésére szolgál, hanem magában foglalja azt is, hogy a retweetelő személy bemutatja és terjeszti egy harmadik fél bejegyzésének tartalmát (az eredeti tweet tartalmát). A terjesztés célja változatos lehet: előfordulhat, hogy az eredeti tweet tartalmával való egyetértést fejez ki, vagy éppen kritikus tartalom miatt mutatja be azt. A vádlott szerint csupán az információszolgáltatás szándékával retweetelte egyszerűen az eredeti tweetet, így a jelen bejegyzést az eredeti tweet szerzőjének nyilatkozataként kell tekinteni, és nem lehet automatikusan a vádlott bejegyzésével (nyilatkozatával) azonosnak tekinteni, és nem lehet őt a jelen bejegyzés cselekvő alanyaként kezelni.

A bíróság megállapítása: Az egyszerű retweet egyetértés kifejezése

A bíróság megállapította, hogy az egyszerű retweet kifejezi az eredeti tweet tartalmával való egyetértést. Ennek alapjául szolgált, hogy ha valaki más tweetjének tartalmát kritizálni vagy azt másoknak bemutatni (terjeszteni) és ezzel vitát kiváltani kívánja, akkor valószínűtlen, hogy kommentár nélkül, az eredeti tweetet változtatás nélkül idézi. Továbbá, ha a posztoló álláspontja eltér az eredeti tweet szerzőjétől, akkor általában kritikus vagy semleges megjegyzést fűz hozzá, hogy ezt világossá tegye. Az egyszerű retweetet tehát úgy kell értelmezni, mint az alperes saját nyilatkozatát vagy véleményét, amely kifejezi az eredeti tweet tartalmával való egyetértést, és az alperesnek, mint a poszt cselekvőjének, felelősséget kell vállalnia annak tartalmáért.

Ezen felül a bíróság megállapította, hogy a jelen esetben az egyszerű retweet “öngyilkosságba hajszolás” kifejezése a poszt központi része, és ez egy bizonyítható, más személyre vonatkozó konkrét állítás, így a poszt azt sugallja, hogy a felperes, aki korábban az Osaka prefektúra kormányzója volt, szemtelenül beszélt egy Osaka prefektúra vezető beosztású alkalmazottjával, és valakit közülük öngyilkosságra késztetett. A bíróság szerint az átlagos olvasó figyelmét és olvasási módját figyelembe véve ez az állítás azt a benyomást kelti, hogy a felperes olyan személy, aki hatalmi visszaélést követ el, és alkalmazottait öngyilkosságra kényszeríti. A bíróság megállapította, hogy nincs ilyen tény, és a poszt a felperes társadalmi megítélését rontó kifejezés, ezért becsületsértést állapított meg, és 300 ezer jen sérelemdíjat, valamint 30 ezer jen ügyvédi díjat, összesen 330 ezer jen kártérítést ítélt meg a felperesnek (Osaka Kerületi Bíróság 2019. szeptember 12-i ítélete).

Az alperes fellebbezett, de az Osaka Fellebbviteli Bíróság elutasította a fellebbezést (Osaka Fellebbviteli Bíróság 2020. június 23-i ítélete).

A DM (Direct Message) nem minősül „nyilvánosnak”

Az X (korábbi Twitter) rendelkezik egy olyan funkcióval, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy „DM” (Direct Message) üzeneteket küldjenek. A DM egy olyan funkció, amely hasonlít az e-mailekre, és csak meghatározott címzetteknek küldhető el. Amikor DM-et küld valaki, annak tartalma nem lesz nyilvánosságra hozva, és csak a címzett olvashatja azt.

Az X (korábbi Twitter) esetében egy boríték ikon jelenik meg, amelyre kattintva a felhasználók közvetlen üzenetet küldhetnek az adott személynek. Beállítható, hogy a felhasználó ne fogadjon DM-eket azoktól, akiket nem követ, vagy fogadjon üzeneteket bárkitől. Azonban azoktól, akiket követ, alapértelmezés szerint megkapja az üzeneteket.

Ha valaki folyamatosan zaklató, sértő üzeneteket, például „undorító” vagy „halj meg” tartalmú DM-eket kap, vagy ha rágalmazás, szexuális zaklatás, fenyegetés áldozatává válik, az nyomasztó érzést kelthet, és súlyos esetekben akár neurózishoz is vezethet. Felmerül a kérdés, hogy vajon lehet-e jogi lépéseket tenni ilyen DM-ekkel szemben?

Sajnos, ha valaki alaptalan rágalmazás áldozatává válik a Twitter DM-jei által, nem áll módjában beperelni a másik felet becsületsértésért. Ahogy korábban említettük, a becsületsértés akkor állapítható meg, ha valaki „nyilvánosan” állít valótlan tényeket, és ezzel kárt okoz más személy hírnevében. Mivel a DM-et csak a címzett olvashatja, ezért nem felel meg a „nyilvános” kritériumnak.

Természetesen fennáll a lehetősége annak, hogy fenyegetés, zsarolás, kényszerítés vagy a japán „Stalker Regulation Law” (Stalker Szabályozási Törvény) megsértése miatt büntetőjogi felelősségre vonják az elkövetőt, és valóban vannak olyan esetek, ahol a DM-ek miatt indultak büntetőeljárások, de becsületsértésért nem lehet felelősségre vonni az elkövetőt.

Kapcsolódó cikk: A netes rágalmazás és a fenyegetés bűncselekménye[ja]

Összefoglalás: Az online becsületsértés esetén forduljon ügyvédhez

Az X (korábbi Twitter) platformon történő posztolási tevékenység, beleértve az egyszerű retweetelést is, óvatosságot igényel. Ha az X (korábbi Twitter) használata során megfelelő figyelmet fordítanak erre, akkor a platform jellegzetességei kihasználhatók, és szabad, kétirányú kommunikációs teret hozhatnak létre. Az online becsületsértést nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel súlyos károkat okozhat. Kérjük, mindenképpen forduljon szakértőhöz tanácsért.

Intézkedéseink bemutatása

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szolgáltató, amely az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik kiemelkedő szakmai tudással. Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a hálózaton terjedő rossz hírnév vagy rágalmazás okozta információk figyelmen kívül hagyása komoly károkat okozhat. Irodánk megoldásokat kínál a hírnévkárosodás és a közösségi média botrányok kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda szakterületei: Hírnévkárosodás kezelése[ja]