A cég vezérigazgatójának házasságtörésének leleplezése rágalmazás (a becsületjog megsértése)?

A cég vezérigazgatójának házasságtöréséről szóló információkat esetenként “kiszivárogtatják” az internetes média vagy magánszemélyek. Vajon ez a “kiszivárogtatás” jogilag megengedett? Más szóval, a “kiszivárogtatás” áldozatának, mint a cég vezérigazgatójának, “el kell fogadnia az ilyen információk nyilvánosságra hozatalát”? Lehetséges-e a cikk törlése, a bejegyző azonosítása, vagy kártérítési igény benyújtása a közzétevővel szemben?

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban nincs egyértelmű döntési kritériumot meghatározó legfelsőbb bírósági ítélet, de számos alsóbb fokú bírósági ítélet adott bizonyos “döntési kritériumokat”. A következtetés:

• A tőzsdén jegyzett vállalatok vezérigazgatójának házasságtöréséről szóló kiszivárogtatás alapvetően törvényes (a törlés, a bejegyző azonosítása, a kártérítési igény nem fogadható el)
• A nem tőzsdén jegyzett vállalatok vezérigazgatójának házasságtöréséről szóló kiszivárogtatás alapvetően törvénytelen (a törlés, a bejegyző azonosítása, a kártérítési igény elfogadható)

Úgy gondolom, hogy ez lesz a helyzet. Ezt a “kritériumot” magyarázom, beleértve azt is, hogy milyen esetek lehetnek “kivételek” a fent említett “alapelvre”.

A rágalmazás jogi megítélésének keretei és a ‘közérdek’

Egy cég vezérigazgatójának házasságtöréséről szóló kiszivárogtatás a múltbeli bírósági ítéletekben főként a rágalmazás (a becsületjog megsértése) kapcsán merült fel mint probléma. A rágalmazás (a becsületjog megsértése) egyszerűen fogalmazva akkor áll fenn, ha:

1. egy konkrét ügy kerül napvilágra,
2. ez az ügy olyan, ami a leíró személy ‘társadalmi értékelését’ csökkentheti,
3. és nincs ‘közérdek’ az ügyben, vagy annak tartalma nem ‘igaz’.

Ha a téma a ‘vezérigazgató házasságtörése’, akkor:

1. a ‘vezérigazgató házasságtörést követett el (követett el)’ állítás elegendően konkrét,
2. a házasságtörés a polgári törvénykönyv szerint illegális cselekmény, és a tény, hogy valaki ezt elkövette (elkövette), csökkenti a ‘társadalmi értékelést’,
3. ha a házasságtörés igaz, akkor a rágalmazás (a becsületjog megsértése) csak akkor áll fenn, ha a ‘közérdek’ nem ismerhető el.

Megjegyzendő, hogy ha a házasságtörés nem igaz, akkor a rágalmazás (a becsületjog megsértése) fennáll, függetlenül a közérdek meglététől. Ebben a cikkben azonban nem foglalkozunk ezzel az esettel. A rágalmazás (a becsületjog megsértése) teljes képét a következő cikkben részletesen ismertetjük.

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

A ‘közérdek’ egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy a cikknek ‘szükséges-e, hogy az internetes média cikkeként vagy a közösségi média bejegyzéseként nyilvánosságra kerüljön a nagyközönség számára’.

A tőzsdén jegyzett vállalatok elnökeinek hűtlenkedéseinek leleplezése alapvetően törvényes

A vállalatok vezérigazgatóinak hűtlenkedésével kapcsolatos becsületsértési bírósági ítéletek, ahogy azt a bevezetőben is jeleztük, a “vállalat tőzsdén jegyzett-e vagy sem” kérdést tekintik fontos döntési tényezőnek.

A tőzsdén jegyzett vállalatok esetében például van olyan ideiglenes intézkedési döntés, amely a következőképpen foglalkozik egy esettel, amikor a Tokyo Stock Exchange Prime-on jegyzett vállalat vezérigazgatója, aki a felperes, “papa aktivitást” folytat, vagyis gazdasági támogatást nyújt egy nőnek étkezésért és randevúért cserébe, és azt is, hogy ketten együtt szálltak meg egy hotelben.

Ha figyelembe vesszük, hogy a hitelező, aki a vezérigazgatói posztot tölti be, a (részvénytársaság) tőzsdén jegyzett vállalat, amelynek részvényeit intézményi befektetők és általános befektetők vásárolják és eladnak, és ráadásul a piac, ahol a részvényeket jegyzik, a mi országunkat képviselő vállalatok neveit sorolja fel, akkor a vezérigazgató, a hitelező személye, életrajza és viselkedése a (részvénytársaság) részvényesei, intézményi befektetők, általános befektetők és más közösségi érdeklődés tárgya lehet. Ezen túlmenően, mivel a hűtlenkedés társadalmilag elítélendő cselekedet, a jelen cikk tartalma közérdekű kérdésnek tekinthető.

Tokyo District Court, Reiwa 4 (2022) augusztus 19.

Az alapvető logika a következő:

1. A hűtlenkedés egy privát kérdés
2. De a tőzsdén jegyzett vállalatok esetében a részvények befektetők vásárlási és eladási céljára szolgálnak, és az elnök viselkedése, a részvények vásárlásának és eladásának tényén keresztül, fontos kérdés a nagyközönség számára
3. Ezért a hűtlenkedés is fontos kérdés a nagyközönség számára, és elismerik a közérdekű jellegét (ezért a becsületsértés nem áll fenn)

Ez a logika.

A nem tőzsdén jegyzett vállalatok elnökeinek hűtlenkedésének leleplezése alapvetően törvénytelen

Ezzel szemben, a nem tőzsdén jegyzett vállalatok esetében, a “közérdekűség” elvét alapvetően tagadják. Ezért a hűtlenkedés leleplezése becsületsértésnek (a becsületjog megsértése) minősül.

Például a tokiói kerületi bíróság 2013. augusztus 20-án (Heisei 25) kimondta, hogy “nyilvánvaló, hogy a felperes, mint egy magánvállalat képviselője, nem tekinthető a hűtlenkedés és egyéb magánéleti tények közérdekű tényeknek”. Így tagadja a közérdekűséget.

Továbbá, a tokiói kerületi bíróság 2015. március 20-án (Heisei 27) a fogorvosi rendelő igazgatójának hűtlenkedésével kapcsolatban kijelentette, hogy “bár a fogorvosi rendelő igazgatója és bizonyos társadalmi státusszal rendelkezik, nincs semmilyen kapcsolat a hűtlenkedés ténye és a fogorvosi technika vagy a fogorvosi rendelőben végzett kezelések között, ezért nehéz elfogadni, hogy a bejegyzésben szereplő tények közérdekűek”. Hasonlóképpen tagadja a közérdekűséget. Ezt az ítéletet a következő cikkben ismertetjük.

A tőzsdén jegyzett vállalatokkal való összehasonlításra, mint fentebb említettük, a tőzsdén jegyzett vállalatoknak van egy olyan jellemzőjük, hogy “részvényeiket széles körben értékesítik”, de a nem tőzsdén jegyzett vállalatoknak nincs ilyen jellemzőjük, és ha a képviselő igazgató (vagy a kórház igazgatója) magánember, akkor nincs “közérdekűség” a magánéletével kapcsolatos ügyekben. Ez a vita.

https://monolith.law/reputation/semi-public-figure-right-to-privacy[ja]

Mi az „elv” kivétele?

A bírósági ítéletek figyelembe veszik a részletes körülményeket is

Az esetek többségében a bírósági ítéletek nem csak azt veszik figyelembe, hogy a vállalat tőzsdén van-e jegyezve vagy sem, hanem egyéb részletes körülményeket is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos körülmények függvényében az alapvető elv megdőlhet, és az eredmény eltérhet a „tőzsdén jegyzett vagy nem jegyzett” egyszerű bináris logikától.

A nem tőzsdén jegyzett vállalatoknak is nagy a társadalmi hatásuk

A 2014. március 4-i (Heisei 26. év) tokiói bírósági ítélet szerint, amikor egy napi újság főszerkesztőjét azzal vádolták, hogy viszonya volt egy női alkalmazottal, a bíróság kimondta, hogy:

“A napi újság nem csak a gazdasági szférában, hanem az egész japán társadalomban is nagy hatással van, ezért a főszerkesztő (a felperes), aki ezt a pozíciót betölti, nagy hatással van a japán társadalomra, beleértve a gazdasági szférát is. Különösen akkor, ha a felperesnek nem megfelelő kapcsolata van egy női alkalmazottal, aki az alárendeltje, ez erősen elítélendő a társadalom szemében, ezért a felperes cselekedetei, függetlenül attól, hogy magán- vagy közéleti jellegűek, hatással vannak a társadalomra, és a közérdekkel kapcsolatos tényeket érintik.”

Tokiói bíróság, 2014. március 4. (Heisei 26. év)

Ezért a bíróság megerősítette a közérdek jellegét, és ezért tagadta a becsületsértést (a becsület sérelmét).

A „nagy hatás” kifejezés jelentése nem egyértelmű, de a fenti ítéletből arra következtethetünk, hogy a bíróság nem a vállalat egyszerű méretére (bevétel, alkalmazottak száma stb.) összpontosít, hanem a „napilap” jellegére, amely véleményeket közöl a nagyközönség számára.

A viszony és az érdekellentét

A 2018. április 25-i (Heisei 30. év) tokiói bírósági ítélet egy tőzsdén jegyzett vállalat vezérigazgatójának viszonyáról szóló per volt, de nem csak a „viszony” volt a kérdés, hanem az is, hogy az igazgató érdekellentétes ügyletet kötött a viszonyban lévő személlyel. Az ítélet kimondta, hogy ez a „felfedés” a vállalat „üzleti működésével és a megfelelőséggel kapcsolatos problémákat mutatja be, és nyilvánvalóan a közérdekkel kapcsolatos tény”.

Ha a viszony nem csak magánjellegű, hanem érinti a vállalat megfelelőségét is, például érdekellentétes ügyletek formájában, akkor ez a tényező növeli a „közérdek” jellegét.

A viszony a vállalat alkalmazottjaival

Ezenkívül az ítéletben a következőket is megemlítették:

• A viszonyban lévő személyt a tőzsdén jegyzett vállalat igazgatójává nevezték ki
• A vezérigazgató több női alkalmazottal is szexuális kapcsolatot létesített a vállalaton belül

Ezek a tények is szerepet játszottak az ítéletben.

A korábban említett napi újság esetében is a viszonyban lévő személy egy alkalmazott volt, és a vezérigazgató a női alkalmazottak közül választotta ki a kedvenceit, és szexuális kapcsolatot létesített velük. Ha bármelyik alkalmazott kritizálta a nőt, akkor őt más pozícióba helyezték át. Ez volt a „felfedés” lényege.

Ha a viszony a vállalat alkalmazottjaival történik, akkor nehezebb azt mondani, hogy ez „tisztán magánjellegű”, és ez a tényező növeli a „közérdek” jellegét.

Házasságtörés leleplezése és a személyes adatok védelmének megsértése

Mellékesen megjegyezném, hogy a házasságtörés leleplezése és a személyes adatok védelmének megsértése közötti kapcsolat is problémát jelent.

A házasságtörés leleplezésének jogszerűsége vagy jogellenessége a Legfelsőbb Bíróság ítélete (2003. március 14., 57. kötet, 3. szám, 229. oldal) alapján a “jogos érdek, hogy az adott tényt ne hozzák nyilvánosságra, és az indok, amiért mégis nyilvánosságra hozzák” összehasonlításával dől el.

A vállalatok vezérigazgatójának házasságtöréséről szóló cikkek jogellenességének vitatott esetei között vannak olyanok, amelyekben a felperes a személyes adatok védelmének megsértését hangoztatta, és a bíróság is ítéletet hozott ebben a kérdésben.

A személyes adatok jogellenes megsértésének kérdésében, ahogy azt fentebb is említettük, a személyes adatok védelmének szükségességét és a nyilvánosságra hozatal előnyeit kell összehasonlítani. Ebben a mérlegelésben figyelembe veszik a célszemély tulajdonságait, például hogy a vállalat vezérigazgatója-e, vagy a vállalat tevékenységének jellege. Azonban a becsületsértés esetében és ebben az esetben nincs alapvető különbség, és úgy tűnik, hogy a jogi szerkezet különbségei nem eredményeznek lényegi különbséget a következtetésben.

Összefoglalás: A házasságtörésről szóló cikkek törlésének kérdésében érdemes ügyvédhez fordulni

Ahogy azt fentebb is láthattuk, nem tekinthető általános érvényű állításnak, hogy „ha valaki egy cég ügyvezető igazgatója, akkor el kell viselnie, hogy házasságtöréséről „kiszivárogtatnak” információkat”. Legalábbis a tőzsdén nem jegyzett vállalatok esetében alapvetően nincs ok arra, hogy ilyen kiszivárogtatást el kellene viselniük, és a tőzsdén jegyzett vállalatok esetében is előfordulhatnak olyan esetek, amikor a „kiszivárogtatás” törvénytelennek minősül, attól függően, hogy milyen egyéb tényezők és a leírt tartalom milyen viszonyban áll egymással.

A becsületsértés (a becsületjog megsértése) vagy a személyiségi jogok megsértésének megítélése szakértelmet igényel, ezért ha ilyen információk kiszivárogtatásának áldozatává válik, fontos, hogy tapasztalt, szakértő ügyvédhez forduljon.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években az interneten terjedő híresztelések és rágalmazások komoly károkat okoznak, mint “digitális tetoválások”. Irodánk megoldásokat kínál a “digitális tetoválások” kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: Digital tattoo[ja]