A szoftver szerzői jogi megsértésének vitatott esetei és hasznos jogi ismeretek

Milyen esetekben merülhet fel szerzői jogi sérelem vitája a szoftverfejlesztés során? Ebben a cikkben konkrét példákon keresztül ismertetjük a kapcsolódó jogszabályokat.

Mi a szerzői jogi törvény?

A szerzői jog megsértésének megértéséhez először meg kell értenünk a szerzői jogi törvényt. De mi is pontosan a szerzői jogi törvény, és milyen céllal hozták létre? A szerzői jogi törvény 1. cikkében ez áll:

“Ez a törvény a szerzői művek, valamint az előadások, hangfelvételek, sugárzás és kábeltelevízió szerzői jogait és a hozzájuk kapcsolódó jogokat határozza meg, figyelembe véve ezek kulturális termékek tisztességes használatát, a szerzők jogainak védelmét, és hozzájárul a kultúra fejlődéséhez.”

Szerzői jogi törvény 1. cikk

Ez azt jelenti, hogy a szerzői jogi törvény célja a szerzői művek tisztességes használatának és a szerzők jogainak védelmének egyensúlyának megteremtése, és ezzel hozzájárul a kultúra fejlődéséhez.

A szerzői jogi törvény 10. cikkének 1. bekezdésében példákat találunk a szerzői művekre, és a kilencedik pontban szerepel a “program szerzői műve” rendelkezés, ami azt jelenti, hogy a szoftverek szerzői jogi műveknek minősülnek, és létezik a jogok tulajdonosa.

Ebben a cikkben a szoftverek UI (felhasználói felület) képernyőmegjelenítésének és menüstruktúrájának szerzői jogi kérdéseit vizsgáljuk meg.

A program forráskódjának szerzői jogi kérdéseiről részletesen olvashat az alábbi cikkben:

https://monolith.law/corporate/copyright-for-the-program-source-code[ja]

Szerzői jogi alapismeretek

Bemutatjuk a szoftverfejlesztés során figyelembe kell venni szerzői jogi kérdéseket.

Kié a szerzői jog?

Ha szoftvert fejlesztünk, kié lesz a szerzői jog a szerzői jogi törvény értelmében? Ahogy más szerzői jogi műveknél, a szoftver szerzői joga is eredetileg a szerzőé. Azonban, ahogy az alábbi idézetben is olvasható, ha a munkavállaló a munkája során hoz létre szoftvert vagy más szerzői jogi művet, a szerzői jog nem a szerzőre, hanem a munkáltatóra száll át.

“Ha egy személy, aki egy jogi személy vagy más szervezet feladatait látja el, munkaköri kötelességeként hoz létre programot, annak szerzője, ha nincs másképp meghatározva a szerződésben, munkaszabályzatban vagy máshol, a jogi személy vagy más szervezet lesz.”

15. cikk (2) bekezdés

Mi a szerzői jog átruházása?

Ha szoftverfejlesztést bízunk meg, a szoftver szerzői joga eredetileg a fejlesztőé lesz. Az, hogy megbíztuk a fejlesztést, nem jelenti azt, hogy a szoftver szerzői joga automatikusan átszáll a megbízóra. Ha a megbízó szeretné megszerezni a szoftver szerzői jogát, érdemes ezt előre megbeszélni és a szerződésbe belefoglalni.

Ha a szoftverfejlesztés után viták merülnek fel a szerzői jogokkal kapcsolatban, és a szerződésben nincs utalás a szerzői jogokra, gyakran úgy tekintik, hogy a szerzői jogok nem szálltak át a megbízóra. Ha nincs szerződés, akkor azt veszik figyelembe, hogy a felek milyen kommunikációt folytattak eddig, és ennek alapján döntenek arról, hogy a szerzői jogok átszálltak-e.

A szerzői jog megsértése és annak büntetése

A szerzői jog a szerző jogát jelenti arra, hogy a művét másolja, fordítja, átdolgozza, nyilvánosan közvetíti. Tehát, ha valaki engedély nélkül végez ilyen tevékenységet, megsérti a szerzői jogot.

Ha a szerzői jogot megsértik, a szerzői jog tulajdonosa feljelentést tehet, és a szerzői jog megsértőjét büntethetik. A szerzői jog megsértése esetén a büntetés legfeljebb 10 év börtön vagy legfeljebb 10 millió yen bírság (a szerzői jogi törvény 119. cikkének 1. bekezdése). Ha egy jogi személy vagy más szervezet sérti meg a szerzői jogot, akkor legfeljebb 300 millió yen bírságot szabhatnak ki (a szerzői jogi törvény 124. cikke).

A szerzői jog védelmi ideje

A szerzői jog védelmi ideje a szerző halálától számított 70 évig tart (a szerzői jogi törvény 51. cikke). Ha a szerzői jog tulajdonosa jogi személy vagy más szervezet, akkor a mű közzétételétől számított 70 évig (vagy ha a művet a létrehozása után 70 éven belül nem tették közzé, akkor a létrehozásától számított 70 évig) él a szerzői jog (a szerzői jogi törvény 53. cikke).

A UI és képernyőmegjelenítés szerzői jogi kérdései

Bemutatunk két fő esetet, amelyekben vitatott volt a szoftverek UI-jának és képernyőmegjelenítésének szerzői joga. Mindkét esetben nem ismerték el a hasonló szoftverek szerzői jogi megsértését.

A UI és a képernyőmegjelenítés nagyban befolyásolja a szoftver használhatóságát, de nehéz kérdés, hogy mennyire ismerik el a szerzői jogi mivoltát. Ha ugyanazokkal a funkciókkal rendelkező szoftverekről van szó, a UI és a képernyőmegjelenítés gyakran hasonlóvá válik. Különösen a vállalati szoftverek esetében, ahol a célzott funkciók hasonlóak és a UI és a képernyőmegjelenítés hajlamos egyszerűsödni, nehéz megítélni, hogy a hasonló szoftverek szerzői jogi megsértést jelentenek-e.

Cybozu Office eset

A Cybozu, a “Cybozu Office” fejlesztője és forgalmazója, azt állította, hogy a NeoJapan “iOffice2000 verzió 2.43” (iOffice 2.43) és “iOfficeV3” (iOffice V3) termékeiben engedély nélkül másolták a Cybozu Office képernyőmegjelenítését. Emiatt a Cybozu kérelmezte az iOffice 2.43 és az iOffice V3 terjesztésének és használati engedélyének felfüggesztését, és ideiglenes intézkedési parancsot adott ki.

Az ügyet tárgyaló Tokiói Kerületi Bíróság

megállapította, hogy bár nem mondható eredetinek, a képernyőmegjelenítés egy bizonyos személyiségjegyet hordoz, amely nem lesz ugyanaz, ha bárki más végzi. Ezért a jelen ügyben a hitelezői szoftverben (Cybozu Office) bizonyos kreativitást kell elismerni, és ez a szoftver a szerzői jogi védelem alá esik.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2001. június 13-i döntés

elismerte a Cybozu Office szerzői jogi mivoltát.

Az iOffice V3 képernyőmegjelenítésében érezhető a Cybozu Office-hoz való hasonlóság, de mivel vannak figyelmen kívül hagyhatatlan vizuális különbségek, a bíróság nem ismerte el szerzői jogi megsértésnek. Az iOffice 2.43 esetében azonban,

az “iOffice2000 verzió 2.43” nem tekinthető a hitelezői szoftver (Cybozu Office) másolatának, de elismerhető, hogy a szoftverben kifejezett alkotó alapvető gondolatait és személyiségét megőrizve, a külső formát kissé módosítva átdolgozták.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2001. június 13-i döntés

az “iOffice2000 verzió 2.43” szerzői jogi megsértését elismerte, és 2001. júniusban ideiglenes intézkedési parancsot adott ki a továbbítás, terjesztés és használati engedélyezés tilalmára. (Tokiói Kerületi Bíróság, 2001. június 13-i döntés)

Az ideiglenes intézkedés után a NeoJapan folytatta a két termék használati engedélyezését, ezért a Cybozu peres eljárást indított. A peret tárgyaló Tokiói Kerületi Bíróság általánosságban elismerte, hogy a képernyőmegjelenítés lehet szerzői jogi védelem alatt, de

mindkét cég között, a szoftver funkciói vagy a felhasználók műveleteinek kényelme stb. szempontjából van némi közös gondolkodás, de a kreatív jellemzők közösségét nem lehet elismerni a közös pontokból. Ezért, függetlenül attól, hogy a felperesi szoftver (Cybozu Office) egyes képernyőmegjelenítéseit szerzői jogi műnek lehet-e tekinteni, mindenképpen, az alperesi szoftver (iOffice 2.43 és iOffice V3) képernyőjét nem lehet a felperesi szoftver képernyőmegjelenítésének másolatának vagy átdolgozásának tekinteni.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2002. szeptember 5-i ítélet

elutasította a Cybozu összes kérelmét. Ezen ítéletben a bíróság

(előzmény nélkül) a szerzői jogi megsértést elismerő másik képernyőmegjelenítésnek a szó szerinti másolatnak vagy annak megfelelőnek kell lennie.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2002. szeptember 5-i ítélet

véleményét fejezte ki.

Az ideiglenes intézkedési parancs szakaszában a Cybozu Office képernyőmegjelenítésének szerzői jogi mivoltát elismerték, és a NeoJapan általi szerzői jogi megsértést is elismerték, de a későbbi perben nem lehetett elismerni a szerzői jogi megsértést, mivel nem lehetett elismerni, hogy a kreatív jellemzők közösek a kifejezésben. A szoftver képernyőmegjelenítése nem feltétlenül szerzői jogi mű, de ahhoz, hogy a szerzői jogi mivoltát és a szerzői jogi megsértést elismerjék, szükség van jelentős kreativitásra. Ezenkívül a szoftver képernyőmegjelenítésének esetében, ha nem hasonlít szorosan a szó szerinti másolatra vagy annak megfelelőre, nehéz a szerzői jogi megsértést elismerni.

Sekisan-kun eset

A Sekisan-kun eset arról szól, hogy az IC Planning Software House cég beperelte a Comtech és más cégek által értékesített ‘WARP’ szoftvert, mert állítólag megsértették a cég ‘Sekisan-kun’ szoftverének képernyőmegjelenítési szerzői jogait.

Az Osaka Kerületi Bíróság elismerte, hogy a szoftver képernyőmegjelenítése rendelkezhet szerzői jogi mivoltával, de a ‘Sekisan-kun’ képernyőmegjelenítését nem tartotta alkotói jellegűnek, ezért elutasította a szerzői jogi mivoltát. (Osaka Kerületi Bíróság, 2000. március 30-i ítélet)

Általános értelemben elismerték, hogy a szoftver képernyőmegjelenítése rendelkezhet szerzői jogi mivoltával, de a Sekisan-kun képernyőmegjelenítését nem tartották alkotói jellegűnek, ezért elutasították a szerzői jogi mivoltát, és a felperes kérelmét elutasították.

A menüstruktúra szerzői jogi kérdése

A következőben bemutatunk egy esetet, amelyben vitatott volt, hogy a szoftver menüstruktúrája szerzői jogi védelem alá esik-e.

A LINE@-t használó marketingeszközt fejlesztő A vállalat szerzői jogi megsértéssel vádolta a B vállalatot, amely szintén a LINE@-t használta marketingeszköz fejlesztésére és értékesítésére. A vád szerint B megsértette A szerzői jogait, ezért A kérte a másolás stb. megállítását a szerzői jogi törvény alapján, valamint kártérítést a polgári törvénykönyv alapján.

A vita tárgya az volt, hogy A terméke szerkesztett szerzői műnek minősül-e. A bíróság úgy ítélte meg, hogy A terméke nem minősül szerkesztett szerzői műnek, és ezért nem védhető, így A összes kérelmét elutasította. Az ítélet lényeges pontjait az alábbiakban idézzük.

A állítása, miszerint az A termék szerkesztett szerzői mű, és a kategória neve maga az A termék anyaga, nem indokolt. (továbbiak elmaradtak)

Az állítás, hogy a kategórianevek kiválasztása és elrendezése közös, végül is azt állítja, hogy egy termékben alkalmazott funkciók és azok hierarchikus struktúrája közös. Az, hogy egy termékben milyen funkciókat alkalmaznak és milyen hierarchikus struktúrát alkotnak, nem minősül szerkesztett szerzői műnek. (továbbiak elmaradtak)

A kategórianevek mindennaposak, ha a kategóriák által betöltött funkciókat fejezik ki. (továbbiak elmaradtak)

(Tokiói Kerületi Bíróság, Reiwa 2 év (2020) március 19.)

Ez az ítélet azt mutatja, hogy a szoftver menüstruktúrájával kapcsolatban is, ha a szoftverek hasonló funkciókkal rendelkeznek, természetes, hogy hasonlóak lesznek. Ezért a szerzői mű jellege vagy a szerzői jogi megsértés elismerése rendkívül nehéz lehet.

Összefoglalás

A szoftverek a szerzői jogi törvény alapján szerzői jogi műveknek minősülnek, és szerzői jogot élveznek, de nehéz kérdés, hogy a felhasználói felület, a képernyő megjelenítése és a menüstruktúra tekintetében meddig terjed a szerzői jog, és mennyire hasonlónak kell lennie ahhoz, hogy szerzői jogi jogsértésnek minősüljön. Ha a szoftverfejlesztés során bármilyen kérdése merül fel, javasoljuk, hogy forduljon egy szerzői jogi törvényekben jártas ügyvédhez.