Az IoT-üzletben figyelembe venni kell a hardver- és szoftveroldali jogszabályokat

Az elmúlt években az IoT (Internet of Things) technológia rohamos fejlődése lehetővé tette, hogy a különböző iparágakban az eszközök egymással összefogjanak, és hatékony működést tegyenek lehetővé. Ennek következtében a vállalatok aktívan előmozdítják az IoT technológia bevezetését, és az üzleti tevékenységek és termékek innovációja várható.

Másrészről, az IoT-vel kapcsolatos jogszabályi és biztonsági kérdések is folyamatosan felmerülnek, és a vállalatoktól megfelelő reakciókat várnak.

Itt részletesen ismertetjük az IoT-vel kapcsolatos jogszabályokat és a betartandó pontokat.

Az IoT, azaz az internetre csatlakoztatott háztartási eszközök

Az IoT, azaz az „Internet of Things” rövidítése, amelynek szó szerinti fordítása „a dolgok internete”. Ez azt jelenti, hogy a mindennapi használatban lévő tárgyainkat internetre csatlakoztatjuk, és távoli irányítási, automatikus felismerési, automatikus vezérlési funkciókat adunk hozzájuk, hogy életünket kényelmesebbé tegyük a rendszerek és szolgáltatások segítségével.

A tipikus IoT-eszközök közé tartoznak az okos háztartási eszközök. Ilyen például a robotporszívó, amelyet okostelefonról lehet irányítani, ha éppen nincsünk otthon, vagy a hűtőszekrény, amely képes összekapcsolódni egy alkalmazással, és így kezeli az élelmiszereket. Emellett vannak olyan IoT-eszközök is, mint az Amazon Echo vagy a Google Assistant, amelyek mesterséges intelligencia-asszisztens funkcióval rendelkeznek, és csak egy hívásra vannak szükségük ahhoz, hogy információkat szerezzenek vagy háztartási eszközöket irányítsanak.

Minden eszköz kényelmes és kellemesebbé teszi az életünket. Azonban az IoT-eszközök, akárcsak az elektromos berendezések, kétféle veszélyt rejtenek magukban: a hardver veszélyeit, amelyek közvetlenül befolyásolhatják az emberi testet, és a szoftver veszélyeit, amelyek magukban foglalják a fogyasztók életinformációit és más fontos személyes adatokat.

Ezért, ha IoT-eszközökkel kapcsolatos üzletbe szeretnénk kezdeni, figyelembe kell vennünk a hardver és a szoftver jogszabályi előírásait.

Az IoT-eszközök szolgáltatásának hardveres jogszabályi szabályozása

Az IoT-eszközök szolgáltatásában mind a szoftveres, mind a hardveres oldalon szükség van megfelelő intézkedésekre. Különösen a hardveres oldal közvetlenül befolyásolhatja a felhasználók fizikai állapotát, ezért szigorú jogi szabályozás alá esik.

Ebben a cikkben először az IoT-eszközök “háztartási gépek” jogszabályi szabályozását ismertetjük.

Elektromos termékek biztonsági törvénye (Japanese ‘Denki Youhin Anzen Hou’)

Először is, amíg az IoT eszközök háztartási elektromos eszközök, addig a ‘Japanese Elektromos termékek biztonsági törvénye’ szabályozását kell alkalmazni. Az Elektromos termékek biztonsági törvénye a következő három szabályozást állapítja meg:

1. Bejelentési rendszer
2. Műszaki szabványoknak való megfelelőség vizsgálata
3. Távoli működtetési funkció biztonságának igazolása

Az IoT eszközöket is magában foglaló elektromos termékek gyártóinak vagy importőreinek a vállalkozás megkezdésétől számított 30 napon belül be kell jelenteniük a gazdasági, kereskedelmi és ipari miniszternek (Japanese ‘Keizai Sangyo Daijin’) (Elektromos termékek biztonsági törvénye 3. cikk[ja]). Ha változás történik a bejelentett tartalomban, vagy ha a vállalkozást megszüntetik, akkor is kötelező a bejelentés.

A gyártott eszközöknek meg kell felelniük a miniszteri rendeletekben meghatározott műszaki szabványoknak. Ezenkívül vizsgálatot kell végezni a megfelelőségükre, és meg kell jeleníteni a ‘PSE jelölést’, ami a megfelelőség igazolása. A PSE jelölés nélküli termékek értékesítése és kiállítása törvényellenes, ezért a jelölés megjelenítése gyakorlatilag kötelező.

Ezenkívül, a távolról, például okostelefonnal kapcsolható kapcsolók és más IoT eszközök nélkülözhetetlenek a smart home megvalósításához. Azonban, ilyen eszközök gyártásához és értékesítéséhez a műszaki szabványok miniszteri rendeletének szabályozása szerint, harmadik fél általi vizsgálaton kell átesniük, hogy megállapítsák, ‘nincs veszélye annak, hogy veszélyt jelentenek’.

Fogyasztói élettermékek biztonsági törvénye (Japanese Consumer Product Safety Act)

A ‘Fogyasztói élettermékek biztonsági törvénye[ja]‘ különösen veszélyesnek minősített, a mindennapi életben használt fogyasztói termékeket azonosít, és kötelezővé teszi a balesetek jelentését és nyilvánosságra hozatalát, valamint a megismétlődésük megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtását.

Különösen a smart home rendszerekben használt IoT eszközök nagy része fogyasztói életterméknek minősül, és az alábbi szabályozások vonatkoznak rájuk:

1. Súlyos termékbalesetek jelentésének kötelezettsége
2. Baleseti információk gyűjtése és okok nyilvánosságra hozatala, esetenként a termék önkéntes visszahívása
3. A PSC jelölési rendszer bevezetése

Ha súlyos termékbaleset történik, kötelező 10 napon belül jelenteni a miniszterelnöknek, és kötelező kivizsgálni a baleset okát és nyilvánosságra hozni azt. A baleset okától függően, a termék önkéntes visszahívása és egyéb intézkedések megtétele kötelezőnek minősül.

Ezenkívül a fogyasztói élettermékek közül, különösen azokra, amelyek karbantartása a fogyasztók számára nehéz, és amelyek idővel jelentős balesetet okozhatnak, a PSC jelölést[ja] kell alkalmazni, hogy a fogyasztókat különleges óvatosságra ösztönözzék.

Japán Háztartási Termékek Minőségjelzési Törvénye (Japanese Household Goods Quality Labeling Act)

Az általános fogyasztók számára jelentősen nehéz a minőség megítélése olyan termékek esetében, amelyeknél a termékenkénti megjelenítési szabványokat határoztak meg a könnyebb összehasonlítás érdekében.

Például a légkondicionálók esetében a hűtési/fűtési kapacitás, a kategória neve, az energiafogyasztás, az éves energiafogyasztási hatékonyság stb. kategóriáit határozták meg, hogy a fogyasztók számára könnyebb legyen az összehasonlítás (Légkondicionálók | Fogyasztóvédelmi Ügynökség[ja]).

Az okos otthon eszközök között vannak olyanok, amelyekre vonatkoznak a Japán Háztartási Termékek Minőségjelzési Törvényének szabályozásai, és ha nem tartják be ezt a megjelenítési kötelezettséget, akkor utasítást kaphatnak a kormánytól, és továbbá nyilvánosságra hozhatják a vállalkozás nevét is.

Forrás: Japán Háztartási Termékek Minőségjelzési Törvénye | Fogyasztóvédelmi Ügynökség[ja]

Szabályozások az IoT kommunikációs hálózatok szoftveres aspektusaira

Az IoT eszközök esetében elengedhetetlen a háztartási gépek és az internet összekapcsolására szolgáló kommunikációs hálózat létrehozása. Ezért nem csak az elektromos termékek szabályozását kell betartani, hanem az IoT kommunikációs hálózatokra vonatkozó szabályozásokat is.

Amikor az IoT eszközök az internetet használják vezeték nélküli kommunikációra, a Rádióhullám Törvény (japán: 電波法) és a Telekommunikációs Üzleti Törvény (japán: 電気通信事業法) szabályozásai vonatkoznak rájuk.

Rádióhullám Törvény

Általában a rádióállomások létrehozásához a Távközlési Miniszter engedélye vagy regisztrációja szükséges. Azonban a gyenge rádióállomások, a kis teljesítményű rádióállomások és a speciális kis teljesítményű rádióállomások kivételek, és nem szükségesek engedélyek vagy regisztrációk.

Az okos háztartási gépek esetében gyakran használják a “speciális kis teljesítményű rádióállomásokat”, amelyekhez nem szükséges engedély vagy regisztráció.

Az engedélyezés vagy regisztráció nélküli rádióberendezéseknek előzetesen meg kell felelniük a szabványosítási követelményeknek, és meg kell szerezniük a Távközlési Minisztérium által meghatározott technikai alkalmassági jelölést. A speciális kis teljesítményű rádióállomások, amelyeket gyakran használnak az okos otthoni szolgáltatásokban, szintén technikai alkalmassági jelöléssel rendelkező rádióberendezéseknek kell lenniük.

Telekommunikációs Üzleti Törvény

A “Telekommunikációs Üzleti Törvény[ja]” célja a telekommunikációs üzletág egészséges fejlődésének elősegítése, miközben fenntartja a kommunikációs felhasználók kényelmét és a kommunikáció titkosságát.

A “Telekommunikációs Üzleti Törvény” előírja, hogy az IoT üzletágban az internetkapcsolat használatához előzetesen be kell jelenteni vagy regisztrálni kell a Távközlési Miniszternél (Telekommunikációs Üzleti Törvény 9. cikk[ja]).

Az IoT eszközök, amelyek a Rádióhullám Törvény szerinti engedélyezés vagy regisztráció nélküli rádióállomásokat használnak, szükség esetén szükség lehet a Telekommunikációs Üzleti Törvény szerinti regisztrációra vagy bejelentésre. Az, hogy a szolgáltatás mások kommunikációját közvetíti-e mások számára, meghatározhatja a regisztráció vagy bejelentés szükségességét.

Például a felügyeleti kamerák esetében, mivel a felhasználók kommunikációját közvetítik, és a kamera képeit a felhasználók okostelefonjaira továbbítják, szükség van regisztrációra vagy bejelentésre. Ezzel szemben a tömegérzékelő rendszerek esetében, mivel nem szereznek információt a felhasználók kommunikációjának közvetítésével, nincs szükség regisztrációra vagy bejelentésre.

A regisztráció vagy bejelentés szükségességét az egyes üzleti tevékenységek alapján kell megítélni. Hivatkozzon a “Távközlési Minisztérium Telekommunikációs Üzleti Bejelentési Útmutatójára[ja]“, és szükség esetén forduljon a Távközlési Hivatalhoz.

Szabályozások az IoT által gyűjtött személyes adatokra vonatkozóan

Az IoT eszközök a felhasználók életéhez kapcsolódnak, és gyűjtik a privát életük adatait, ezért a személyes adatvédelmi kérdések elkerülhetetlenek.

• Az légkondicionáló bekapcsolási idejéből megállapítható, mikor tartózkodik otthon a felhasználó
• A televízió nézési szokásaiból kiderülhet a felhasználó ízlése és érdeklődési köre
• A magas funkciójú mérlegek képesek a testtömeg, testzsír százalék, izomtömeg és egyéb részletes testi adatok rögzítésére

Ezen összegyűjtött személyes adatok védelme érdekében 2022 áprilisában (a Gergely-naptár szerint) módosításra került a “Személyes Adatvédelmi Törvény” (japán: 個人情報保護法). A módosítás erősíti az érintett jogait, hozzáad új kötelezettségeket az adatkezelők számára, és elősegíti az adatok hatékonyabb felhasználását.

Kérjük, olvassa el az alábbi cikket az IoT-szolgáltatások által gyűjtött adatok felhasználásának részletes leírásáért.

Kapcsolódó cikk: Az IoT-szolgáltatások által gyűjtött adatok hasznosítása és jogi kérdések[ja]

Az IoT üzletág szabályozásai széleskörűek, ezért szükséges a szoftver és hardver területén jártas ügyvéd tanácsa

Az IoT üzletágba való belépéskor figyelembe kell venni nem csak az elektronikai eszközöket szabályozó törvényeket, hanem a kommunikációs hálózatokkal kapcsolatos szoftveres jogszabályokat, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényeket is.

Ha ezeket a jogszabályokat nem értjük meg és elkezdjük az IoT üzletágat, nem csak büntetést kaphatunk, hanem nagyobb problémák is kialakulhatnak, mint például termékhiba vagy információszivárgás.

Az IoT üzletágban sok a szabályozás. Mielőtt elindítanánk a saját szolgáltatásunkat, konzultáljunk egy széleskörű ismeretekkel rendelkező ügyvéddel, hogy megértsük, milyen törvények vonatkoznak ránk.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi iroda, amely rendelkezik gazdag tapasztalattal az IT, különösen az internet és a jog területén. Az utóbbi években az IoT-üzleti tevékenységek egyre nagyobb figyelmet kapnak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk IoT-üzleti megoldásokat kínál.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: IT és startup vállalati jogi ügyek[ja]