Milyen esetekben merült fel a jogellenes cselekmények felelőssége a rendszerszoftver fejlesztés során?

A rendszerfejlesztési jogi problémák közül a különböző jogok és kötelezettségek helyzetét illető viták többsége előfeltételezi egy előzetesen megkötött “szerződés” létezését. Azonban a jogi kötelezettségek nem feltétlenül alapulnak mindig egy előzetesen megkötött “szerződés” létezésén. A jogi felelősség a jogellenes cselekményekért tipikus példa erre. Ebben a cikkben bemutatjuk a “jogellenes cselekmény” fogalmát, amely nem alapul szerződésen, és magyarázatot adunk a jogellenes cselekmények törvénye és a rendszerfejlesztési projektek közötti összefüggésekre.

A rendszerfejlesztési projektek és a jogellenes cselekmények összefüggései

A rendszerfejlesztést körülvevő különböző felelősségek

A rendszerfejlesztéssel kapcsolatos témákban, amikor a „jog” kérdése merül fel, az első dolog, ami eszünkbe jut, az a projekt „tűzvész”-szerű helyzete, vagy amikor a felhasználók és a szolgáltatók között valamilyen vita alakul ki.

https://monolith.law/corporate/collapse-of-the-system-development-project[ja]

A fenti cikkben magyarázzuk, hogy a konkrét „tűzvész” esetek sokféleségéhez képest, amikor ezeket jogi keretek között vizsgáljuk, ezeket viszonylag egyszerű diagrammal lehet rendezni.

Továbbá, amikor konkrét „tűzvész” esetekkel szembesülünk, és jogi intézkedésekkel (például peres eljárások vagy mediáció) próbáljuk megoldani a problémát, kérdéses lesz, hogy ki milyen mértékű kötelezettséget (azaz felelősséget) vállalt. A rendszerfejlesztési projektekkel különösen szorosan összefüggő „felelősség” kérdését az alábbi cikkben rendezzük.

https://monolith.law/corporate/responsibility-system-development[ja]

A felelősség tartalma nagyrészt a szerződésen alapul

A rendszerfejlesztés „tűzvész” és „felelősség” témájának részleteit más cikkekben hagyjuk, de itt fontos megjegyezni, hogy a rendszerfejlesztéssel kapcsolatos vitákban alkalmazott jogi opciók (például a szerződés felbontása vagy kártérítési igény) nagyrészt a szerződés tartalmán alapulnak. Például, ha a rendszerfejlesztéssel kapcsolatos problémák közül néhányat, mint például a „kötelezettségszegési felelősség” vagy a „hibás teljesítési felelősség” tekintjük, ez nyilvánvaló.

• Kötelezettségszegési felelősség → például a határidők elmulasztása (azaz a teljesítés késedelme) vagy a rendszer magának a befejezetlensége (azaz a teljesítés képtelensége). Először is, a határidők és a rendszer követelményei a szerződés szerint kerülnek meghatározásra.
• Hibás teljesítési felelősség → például ha a szállítás után hibát találnak, vagy ha nagy probléma merül fel a feldolgozási sebességgel. Ezzel kapcsolatban is, végül is a „milyen rendszert kellett volna létrehozni” és a szerződéses tartalom eltérése lesz a probléma.

A jogellenes cselekmények felelőssége nem alapul szerződésen

Ugyanakkor, ellentétben a „kötelezettségszegés” és a „hibás teljesítés” felelősségével, amelyek a szerződésen alapulnak, a jogellenes cselekmények felelőssége nem feltételezi a szerződés létezését. Ez nem csak a rendszerfejlesztésre vonatkozik, hanem minden polgári jogi vitára is.

Először is, mi a jogellenes cselekmény? Ez a polgári törvénykönyv 709. cikkében van meghatározva.

709. cikk

Aki szándékosan vagy gondatlanságból megsérti mások jogait vagy jogilag védett érdekeit, köteles kártérítést fizetni a keletkezett kárért.

A „mások” kifejezés a kulcsfontosságú szó. Nem csak a kereskedelmi partnerre vonatkozik, hanem minden „más” személyre, aki nem az érintett személy.

A jogellenes cselekmények tipikus példája a közlekedési baleset. Ha valaki figyelmetlen vezetés miatt balesetet okoz és embert üt el, nem csak büntetőjogi, hanem polgári jogi felelősséget is vállal. Itt a polgári jogi felelősség a jogellenes cselekmények felelősségét jelenti. Vagyis, nincs olyan szerződés az autóbaleset áldozata és a felelős között, amely szerint „nem ütök autóval”, de „másokkal” való kapcsolatban széles körű felelősséget vállal.

Milyen helyzetekben merülhet fel jogellenes cselekmény a rendszerfejlesztés során?

Ritka, hogy a rendszerfejlesztés során jogellenes cselekményekért felelősséget kell vállalni

Az azonban valószínűtlen, hogy a rendszerfejlesztéssel kapcsolatos különböző vitákban sokan úgy érezték, hogy a “szerződéses viszonyt nem feltételező felelősségre vonás”, mint az “autóbaleset”, nehezen elképzelhető. Valójában a rendszerfejlesztéssel kapcsolatos korábbi bírósági ítéletekben nem sok esetben ismerték el a jogellenes cselekményekért való felelősséget.

Ez nem meglepő. Inkább természetesnek tekinthető, hogy a rendszerfejlesztési projektek a felhasználók és a szolgáltatók közötti együttműködésen alapulnak. A rendszerfejlesztéssel kapcsolatos viták többsége a “projektmenedzsment kötelezettség” és a “felhasználói együttműködési kötelezettség” szerződéses viszonyán alapuló szerepek tisztázására vezethető vissza.

Például az alábbi cikkben bemutatjuk, hogyan kell kezelni a helyzetet, ha a “felhasználó meg akarja szakítani a projektet”.

https://monolith.law/corporate/interrruption-of-system-development[ja]

Itt, még ha a projekt megszakítását a felhasználó kezdeményezte is, a szolgáltatóknak is fontos, hogy saját hibáikat szemügyre vegyék. Az alábbi cikkben jogi szempontból is megvizsgáljuk a “késedelmes teljesítés” problémáját. Látható, hogy a probléma végül is a felhasználó és a szolgáltató szerepének tisztázására korlátozódik.

https://monolith.law/corporate/performance-delay-in-system-development[ja]

Így nézve, a rendszerfejlesztési projektek jellemzője a “projektet menedzselő szolgáltató” és a “hozzájuk csatlakozó felhasználó” közötti szoros kapcsolatban rejlik. És ez a szoros szerződéses viszony paradox módon gyakran konfliktusok forrása. Ebben az értelemben a rendszerfejlesztéssel kapcsolatos vitákban a jogellenes cselekményekért való felelősség kérdése nem feltétlenül tekinthető “tipikus vitapontnak” ezen a területen.

Esetek, ahol a jogellenes cselekmények felelőssége problémát jelentett a szerződéskötés előtt

Az azonban tény, hogy vannak olyan esetek, amikor a szolgáltató oldalán jogellenes cselekmények felelősségét elismerik. Az alább idézett ítéletben a szolgáltató nem biztosított elegendő információt a felhasználó számára, ami ahhoz vezetett, hogy a projekt előrehaladtával a felek közötti nézeteltérések egyre inkább előtérbe kerültek, és végül a projekt meghiúsult. Ebben az esetben a szolgáltató hiányos magyarázata már a kezdeti tervezési és javaslati szakaszban problémát jelentett, ami a projekt meghiúsulásához vezetett. Mivel ezek a tevékenységek a szerződéskötés “előtt” történtek, a felelősség kérdése nem a szerződésen, hanem a jogellenes cselekményeken alapult. (Az aláhúzott részeket és a félkövér betűtípust a szerző tette hozzá a magyarázat megkönnyítése érdekében.)

A tervezési és javaslati szakaszban a projekt céljainak meghatározása, a fejlesztési költségek, a fejlesztési hatókör és időtartam, valamint a projekt elképzelések és megvalósíthatóságának nagy kérdései kerülnek meghatározásra, és ennek megfelelően a projekttel járó kockázatok is meghatározásra kerülnek. Ezért a szolgáltató által a tervezési és javaslati szakaszban elvárt projekttervezés és kockázatelemzés nélkülözhetetlen a rendszerfejlesztés végrehajtásához. Így a szolgáltatónak a tervezési és javaslati szakaszban is meg kell vizsgálnia és ellenőriznie kell a javasolt rendszer funkcióit, a felhasználói igények kielégítését, a rendszer fejlesztési módszereit, a megrendelés utáni fejlesztési struktúrát stb., és a felhasználónak meg kell magyaráznia a várható kockázatokat. Ezt a szolgáltató ellenőrzési és magyarázati kötelezettségét a szerződéskötés előtti tárgyalási folyamatban a jóhiszeműség elvének alapján a jogellenes cselekmények jogának kötelezettségének kell tekinteni, és a fellebbezőnek, mint szolgáltatónak, ezt a kötelezettséget (a projektmenedzsment kötelezettségét ebben a szakaszban) kell vállalnia.

Tokiói Fellebbviteli Bíróság, 2013. szeptember 26. (Heisei 25)

Tehát, mivel ez a kérdés a szerződéskötés “előtti” időszakra vonatkozik, a szerződésen alapuló kötelezettség megszegésének üldözése nehézkes volt, de a jogellenes cselekményeken alapuló kötelezettség megszegésének elismerése lehetővé tette az igazságos megoldás reményét.

A törvénytelen cselekmények és a projektmenedzsment kötelezettségek összefüggései

Megjegyezzük, hogy a rendszerek fejlesztése olyan folyamat, amelyben a szolgáltatók és a felhasználók együttműködnek saját szempontjaikból. A rendszerfejlesztés szakértőinek, azaz a szolgáltatóknak a kötelezettségeit “projektmenedzsment kötelezettségeknek” nevezzük. A projektmenedzsment kötelezettségekről szóló átfogó magyarázatot az alábbi cikkben találhatja.

https://monolith.law/corporate/project-management-duties[ja]

Ebben az ítéletben nem csak azt vizsgáltuk, hogy “vannak-e olyan helyzetek a rendszerfejlesztés során, ahol a törvénytelen cselekmények felelőssége felmerül”, hanem azt is, hogy “a projektmenedzsment kötelezettségek érvényesek-e a szerződéskötés előtti kapcsolatokban is”. Ez a kérdés is jelentős figyelmet kapott.

Mi a jóhiszeműség elve?

Az ítéletben szereplő “jóhiszeműség elve alapján fennálló kötelezettség” kifejezés a következő törvénycikkre utal:

A Polgári Törvénykönyv (japán: 民法) első cikkének második bekezdése

A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség elvét kell követni és őszintén kell eljárni.

Ez a Polgári Törvénykönyv általános klauzulájaként ismert, és alapvető elvként érvényesül minden, a Polgári Törvénykönyv alapján rendezett jogvitában. A jogok és kötelezettségekkel kapcsolatos jogi érvelésnek a “jóhiszeműség” és “őszinteség” elveire kell épülnie.

Ha a jelen ítélet esetét vesszük alapul, akkor ha a szolgáltató azt érvelné, hogy “a tervezési és javaslati szakaszban, mivel még nincs megkötve a szerződés, nincs kötelezettség a előzetes tájékoztatásra”, akkor ez alapvetően hiányolja az őszinteséget, és jogi érvelésként sem támogatható. Ez a jelentése ennek a kifejezésnek.

Összefoglalás

“Törvénytelen cselekmények”, “projektmenedzsment kötelezettségek”, “jóhiszeműség elve” és más fontos kifejezések kerültek bemutatásra, de az összefüggések nem különösebben bonyolultak. A rendszerfejlesztési folyamat során a szolgáltató általános felelősségét és kötelezettségeit a “projektmenedzsment kötelezettségek” fogalma jelenti, amelyek alapvetően a szerződésből származnak.

Az azonban nem igaz, hogy a jogi kötelezettségek formálisan a szerződés tartalmán alapulnak, hanem egyéni döntések alapján, a “jóhiszeműség elve” figyelembevételével is meghatározhatók. A szerződéses viszonytól független polgári felelősség pedig a “törvénytelen cselekmények” elméleti kerete alapján, jogilag is előre meghatározott.

A jogi kötelezettségek nem feltétlenül csak a szerződéses viszonyon alapulnak, ezt és az összefüggéseket érdemes megérteni.