MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

General Corporate

A 'Pénzforgalmi törvény' és a 'Játékdíj megjelenítési törvény' jogi problémái a videojáték-alkalmazások működtetésében

General Corporate

A 'Pénzforgalmi törvény' és a 'Játékdíj megjelenítési törvény' jogi problémái a videojáték-alkalmazások működtetésében

Az online játékok hazai piaci mérete 2020-ban (Reiwa 2 év) becsült értéke mintegy 15 ezer milliárd jen volt. Ezen belül a legnagyobb növekedést a mobiljáték-alkalmazások mutatták (“Reiwa 2. évi ipari gazdasági kutatási megbízás (elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos piackutatás)”[ja]).

Az online játékok olyan iparágak, ahol a növekedés várható, és ennek megfelelően a fogyasztói problémákra vonatkozó jogszabályok is fejlődnek.

Ebben a cikkben három jogi kérdést tárgyalunk, amelyeket különösen fontos tudniuk a játékalkalmazásokat működtető vállalkozásoknak a “Pénzügyi Tranzakciós Törvény” (japán ‘Shikin Kessai-hō’) és a “Díj Megjelenítési Törvény” (japán ‘Keihin Hyōji-hō’) tekintetében.

Három szabály, amit a játékokkal kapcsolatban tudni kell

Az online játéküzletágban gyakran előfordul, hogy a játékosok előnyhöz juthatnak bizonyos tárgyak vagy ritka karakterek megvásárlásával, amelyekért játékbeli pénznemet kell fizetniük.

Ez hatékony módszer az online játéküzletág bevételgenerálására, azonban a játékbeli pénznem kiadásakor figyelembe kell venni a következő jogi kérdéseket:

  • A játékbeli pénznem és tárgyak szabályozása (Japán ‘Pénzügyi Tranzakciók Törvénye’)
  • A játékbeli nyeremények értékére vonatkozó szabályozás (Japán ‘Nyeremények Megjelenítésének Törvénye’)
  • A játékbeli megjelenítési módszerekre vonatkozó szabályozás (Japán ‘Nyeremények Megjelenítésének Törvénye’)

A felhasználók általában előre megvásárolják a játékbeli pénznemet vagy hasonlókat, hogy játékbeli tárgyakat vásárolhassanak. Az, hogy a játékbeli pénznem megfelel-e a Japán ‘Pénzügyi Tranzakciók Törvénye’ szerinti “előre fizetett fizetési eszköz” kategóriának, fontos kérdés a játéküzemeltetők számára (Japán ‘Pénzügyi Tranzakciók Törvénye’ 3. cikk[ja]).

Továbbá, ha például “ha megveszed ezt a tárgyat, ritka karaktert kapsz ajándékba” típusú ajánlatokat tesznek, a felajánlott ajándék értékét a Japán ‘Nyeremények Megjelenítésének Törvénye’ felső korlátjának megfelelően kell meghatározni. A ‘Nyeremények Megjelenítésének Törvénye’ szabályozza a játékban a felhasználók felé tett túlzó állításokat is. A fogyasztókat megtévesztő túlzó kijelentések esetén a Fogyasztóvédelmi Ügynökség megelőző intézkedéseket rendelhet el, vagy akár bírságot is kiszabhat (Japán ‘Nyeremények Megjelenítésének Törvénye’ 7. és 8. cikk[ja]).

Szabályozások a játékon belüli pénznemekre és tárgyakra

Szabályozások a játékon belüli pénznemekre és tárgyakra

Az online játékokban gyakran előfordul, hogy a felhasználók előre megvásárolhatnak olyan érméket vagy pontokat, amelyeket a játékon belül pénznemként használhatnak. Ez a rendszer hatékony bevételi forrás a játéküzemeltetők számára. Azonban az, hogy a játékon belüli pénznemek alá esnek-e a pénzügyi szabályozásoknak, nagyon fontos kérdés az üzemeltetők számára.

A játékon belüli pénznemek és tárgyak “előre fizetett fizetési eszközök”

Ha a felhasználók által használt játékon belüli pénznem “előre fizetett fizetési eszköznek” minősül, akkor a pénzügyi szabályozások hatálya alá esik.

Az “előre fizetett fizetési eszköz” olyan értékpapír, mint a termékjegyek vagy sörjegyek, amelyeket a felhasználók előre fizetett összeg alapján bocsátanak ki, és pénznem helyett használnak.

A játékon belüli pénznemek, mint előre fizetett fizetési eszközök, a következő három feltételnek kell megfelelniük:

  • Érték tárolása: a pénz vagy egyéb anyagi érték tárolása vagy rögzítése
  • Kiadás ellenérték fejében: kiadás ellenérték fejében
  • Jogok gyakorlása: használható fizetési eszközként

Például, ha van olyan dolog, amelyben a mennyiség vagy az összeg, mint például “100 érme” vagy “50 pont”, rögzítve van, és ez a felhasználó által előre fizetett pénz vagy egyéb ellenérték által szerezhető meg, és a játékon belüli tárgyak cseréjére használható, akkor a “játékon belüli pénznem” előre fizetett fizetési eszköznek minősül.

Előre fizetett fizetési eszközök szabályozása

Ha a játékon belüli pénznem előre fizetett fizetési eszköznek minősül a pénzügyi szabályozások alapján, akkor a következő három kötelezettség keletkezik:

  • Megjelenítési kötelezettség
  • Befizetési kötelezettség
  • Rendszeres jelentések benyújtása az igazgatási hatóságnak

Ha az előre fizetett fizetési eszközök kritériumainak megfelel, kötelesek vagyunk megjeleníteni a kormányrendeletben meghatározott bizonyos információkat a weboldalon vagy más helyeken, és rendszeresen jelentéseket kell benyújtani az igazgatási hatóságnak, és ők felügyelik ezt.

Az üzemeltetők számára a legfontosabb kérdés a befizetési kötelezettség. A pénzügyi szabályozás 14. cikke[ja] szerint, ha az előre fizetett fizetési eszközök fel nem használt egyenlege a referencia napon meghaladja a 10 millió jent (kb. 26 millió forint), akkor a “kiadási biztosíték” formájában kötelesek vagyunk a fel nem használt egyenleg felét a legközelebbi igazságügyi hivatalnál letétbe helyezni.

Az előre fizetett fizetési eszközök szabályozásának problémái és megkerülési módjai

Az előre fizetett fizetési eszközöknek minősülő játékon belüli pénznemek “befizetési kötelezettsége” a felhasználók védelmét szolgálja. Ha például a cég csődbe megy és a szolgáltatás hirtelen megszűnik, a felhasználóknak nincs lehetőségük és helyük a megvásárolt játékérméket felhasználni. Ebben az esetben a fogyasztók nem tudják megszerezni azokat a termékeket, amelyeket előre átváltottak játékon belüli pénznemre.

Ezért a felhasználók védelme érdekében a befizetési kötelezettséget bevezették az előre fizetett fizetési eszközök kiadói számára. Ha valami történik, a befizetett összegből visszatérítik a pénzt a fogyasztóknak. Azonban ez a befizetési kötelezettség nagy terhet jelent a játéküzemeltetők számára. A kiadási biztosíték formájában befagyasztott készpénz nagy problémát jelenthet a vállalatok számára.

A pénzügyi szabályozás 4. cikkének 2. bekezdése szerint a “kormányrendelet által meghatározott időszakon belül korlátozottan használható” eszközöket kivételt képeznek az előre fizetett fizetési eszközök szabályozása alól. A pénzügyi szabályozás végrehajtási rendelete 4. cikkének 2. bekezdése[ja] szerint ez az időszak 6 hónap. Tehát, ha a játékon belüli pénznem vagy pontok érvényességi idejét 6 hónapon belülre állítjuk be, elkerülhetjük a kiadási biztosíték formájában történő befizetést és a pénz befagyasztását.

A játékon belüli másodlagos tartalmak “előre fizetett fizetési eszközök”

Lehet, hogy az úgynevezett “másodlagos tartalmak”, mint a játékon belüli pénznemmel vásárolható tárgyak vagy másodlagos pénznemek, megfelelnek a pénzügyi szabályozások “előre fizetett fizetési eszköz” kritériumainak.

A másodlagos tartalmak olyan tárgyak vagy másodlagos pénznemek, amelyeket a játékon belüli pénznemmel vásárolhatunk meg. Ha ezek megfelelnek az “előre fizetett fizetési eszköz” kritériumainak, akkor felmerül a kérdés, hogy a játékon belüli pénznemhez hasonlóan befizetési kötelezettség keletkezik-e.

2016-ban volt egy eset, amikor a Kanto Pénzügyi Hivatal úgy ítélte meg, hogy egy ingyenes kommunikációs alkalmazásban található puzzle játék másodlagos tartalma, a “kincsesláda kulcs”, megfelel az előre fizetett fizetési eszközök kritériumainak a pénzügyi szabályozás alapján. A “kincsesláda kulcs” olyan tárgy volt, amellyel a játékon belüli “kincsesládát” lehetett kinyitni, és a ládában különféle tárgyak voltak, amelyek segítettek a játék előrehaladásában. Ebben az esetben a “kincsesláda kulcs”, amely a játékon belüli “rubin” pénznemmel vásárolható meg, előre fizetett fizetési eszköznek minősült, és a kiadónak befizetési kötelezettsége keletkezett.

Az a tény, hogy a másodlagos tartalmak előre fizetett fizetési eszköznek minősülnek, és ennek következtében a vállalatokra nagy terhet ró a befizetési kötelezettség, annak ellenére, hogy nincsenek világos kritériumok a másodlagos tartalmak előre fizetett fizetési eszközöknek való megfelelőségére.

Szabályozás a játékon belüli nyeremények összegére

Szabályozás a játékon belüli nyeremények összegére

A játékon belül előfordulhat, hogy a felhasználók számára promócióként ajándékterveket hajtanak végre. Ha ez az ajándék megfelel a ‘Japanese Premium Display Law’ (Japán Ajándék Megjelenítési Törvény) ‘ajándéktípus’ kategóriájának, akkor az ajándék árának felső korlátjára vonatkozó szabályok alkalmazandók.

Mikor minősül a játékon belüli ajándék ‘ajándéktípus’-nak?

A játékon belüli ajándékterv akkor minősül ‘ajándéktípus’-nak, ha a következő feltételek teljesülnek:

  • Az ügyfelek vonzására szolgáló eszközként nyújtják
  • Az áru vagy szolgáltatás tranzakciójához kapcsolódóan nyújtják
  • Tárgyi, pénzügyi vagy egyéb gazdasági előnyt jelent

Például, ha egy ajándéktervet indítanak azzal, hogy “Ha ezt a tárgyat vásárolja meg ebben a hónapban, ezen a napon, ritka karaktert ajándékozunk”, akkor a “tárgyvásárlás” tranzakció cseréjében egy másik gazdasági előnyt, a “ritka karakter ajándékot” nyújtják, ami ‘ajándéktípus’-nak minősül.

A ‘ajándéktípus’ kategóriába eső ajándékokra vonatkozó szabályozás

A véletlenszerűség elem nélküli, a tranzakcióhoz kapcsolódóan nyújtott ajándéktípusokat ‘teljes ajándéknak’ nevezik, és az előző bekezdésben említett ‘ritka karakter’ ebbe a kategóriába tartozik.

A teljes ajándékok a következő felső korlát szabályozásokat kapják:

  • Ha a tranzakció összege kevesebb mint 1,000 yen, az ajándék felső korlátja 200 yen
  • Ha a tranzakció összege 1,000 yen vagy több, az ajándék felső korlátja a tranzakció ára

Ez a felső korlát szabályozás azt jelenti, hogy a játékon belül, ha egy felhasználó 2,000 yen értékű tárgyat vásárol, a neki nyújtott ritka karakternek 400 yen-nél olcsóbbnak kell lennie.

Ugyanakkor, a ‘komplett gacha’ rendszer, ahol egy adott tárgy teljesítésével másik tárgyat szerezhet, függetlenül az összegtől, tilos a nyújtása.

Forrás: Az online játékok ‘komplett gacha’ és a ‘Japanese Premium Display Law’ (Japán Ajándék Megjelenítési Törvény) ajándékszabályozása |Fogyasztóvédelmi Ügynökség[ja]
Kapcsolódó cikk: Részletes magyarázat a ‘komplett gacha’ törvénytelenségének okairól és a ‘Japanese Premium Display Law’ (Japán Ajándék Megjelenítési Törvény) kapcsolatáról – Monolith Law Office[ja]

Szabályozások a játékok megjelenítési módjára

A ‘Japán Ajándéktárgyak Megjelenítési Törvénye’ szabályozza a játékokon belüli megjelenítési módokat is.

A túlzott kifejezések, amelyek valóságnál jobbnak tűnnek, vagy a “ha most nem veszed meg, veszítesz” típusú kifejezések, amelyek a felhasználók vásárlási vágyát szítják, a ‘Japán Ajándéktárgyak Megjelenítési Törvénye’ szabályozása alá esnek, mint például:

A valóságnál jobbnak tűnő ‘kiváló félreértés’ és ‘előnyös félreértés’

A játékokon belüli kifejezések, amelyek a felhasználók számára azt a téves képet kelthetik, hogy valójában jobbak vagy előnyösebbek, mint amilyenek valójában, a ‘kiváló félreértés’ és ‘előnyös félreértés’ kategóriába esnek, és a ‘Japán Ajándéktárgyak Megjelenítési Törvénye’ szabályozza őket.

2018-ban (Heisei 30 év), a Fogyasztóvédelmi Ügynökség intézkedési parancsot adott ki az alkalmazások szolgáltatóinak, hogy megakadályozzák a hasonló esetek ismétlődését, mivel a ritka karakterek megjelenési aránya csak 0,333%, de 3%-ként volt feltüntetve, ami ‘előnyös félreértésnek’ minősül.

Nem elég csak azt írni, hogy ‘ingyenes’, hanem tisztázni kell az ingyenes tartományt és a fizetendő elemeket, például ‘ingyenes letöltés’ vagy ‘fizetős elemek’.

A ‘kettős ár megjelenítése’, mint speciális ár

Figyelni kell a ‘kettős ár megjelenítésére’ is, amikor valamit korlátozott ideig speciális áron kínálnak.

A ‘kettős ár megjelenítés’ azt jelenti, hogy ha valamit, amit általában 1,000 yenért adnak el, most csak 100 yenért kínálnak, akkor a speciális árat hangsúlyozva, az 1,000 yen-t áthúzzák és hozzáírják a 100 yen-t. Ez egy nagyon hatékony ármegjelenítési módszer, amelyet nem csak a játékokban használnak.

Ha azonban nincs bizonyíték arra, hogy valóban 1,000 yenért adták el, akkor ez a megjelenítési mód a ‘Japán Ajándéktárgyak Megjelenítési Törvénye’ megsértésének minősül. Még akkor is, ha voltak eladási eredmények, a korábbi áron történő eladás időtartama és időpontja alapján lehet, hogy megsértésnek minősül.

A Japán Tisztességes Kereskedelmi Bizottság a ‘Az árak tisztességtelen megjelenítése a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítési Törvénye szerint[ja]‘ című dokumentumban a következő kritériumokat határozza meg az eredeti ár kettős megjelenítésének elfogadhatóságára:

  • Az eladástól visszafelé számított 8 hét alatt az eredeti áron történő eladás időtartama több mint a felét teszi ki.
  • Az eredeti áron történő utolsó eladástól számított 2 hét már eltelt.

Összefoglalás: Konzultáljon ügyvéddel a játékalkalmazás kiadása előtt

Az online játékokat a ‘Japán Pénzügyi Tranzakciós Törvény’ (Funds Settlement Act) és a ‘Japán Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye’ (Prize Indication Act) előírásainak teljes körű ismeretében kell kiadni.

Mindkét törvény megsértése esetén lehetőség van közigazgatási intézkedésre vagy bírság kiszabására. Különösen, ha a játékon belüli valuta előre fizetett fizetési eszközként minősül a ‘Japán Pénzügyi Tranzakciós Törvény’ értelmében, jelentős összegű kiadási biztosítékot kell letétbe helyezni.

Továbbá, az online játékokra vonatkozó jogszabályok még nem minden részletben tisztázottak. A játékalkalmazás kiadásakor javasoljuk, hogy konzultáljon egy szakértő ügyvéddel, aki ismeri a közigazgatási irányelveket és a gyakorlati példákat.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Manapság a mobiljátékok piaca hirtelen növekszik, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre inkább növekszik. Irodánk figyelembe veszi a különböző jogszabályok szabályozásait, elemzi a már megkezdett vagy megkezdeni kívánt üzleti tevékenységek jogi kockázatait, és igyekszik a lehető legkevésbé megszakítani az üzletmenetet, miközben jogilag rendezetté teszi azt. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: Rendszerfejlesztési jogi ügyek[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére