MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

General Corporate

A japán be- és kiutazási rendszer jogi keretei: Beutazás, belépés és kiutazás kezelésének magyarázata

General Corporate

A japán be- és kiutazási rendszer jogi keretei: Beutazás, belépés és kiutazás kezelésének magyarázata

A mai globális gazdaságban a multinacionális vállalatok számára elengedhetetlen a menedzsment és a szakértői állomány stratégiai elhelyezése a japán piacon való siker érdekében. Ebben a helyzetben a japán bevándorlási rendszer mélyreható megértése túlmutat a puszta adminisztratív feladatokon, és a vállalatirányítás és stratégiai kockázatkezelés központi elemévé válik. 2023-ban (Reiwa 5) az új belépők száma megközelítette a 23,75 milliót, és az év végén a Japánban tartózkodó külföldiek száma meghaladta a 3,41 milliót, ami azt jelzi, hogy a nemzetközi emberi mozgás Japánban egyre élénkebb. Ez a cikk a japán ‘Bevándorlási és Menekültügyi Törvény’ (a továbbiakban ‘Bevándorlási Törvény’) rendelkezéseire alapozva magyarázza el a külföldiek belépését, érkezését és távozását szabályozó jogi keretrendszert rendszerezett és szakmai szempontból. Konkrétan a Japánba történő utazás előfeltételeként szolgáló vízum megszerzésétől kezdve, a belépéskor kulcsfontosságú eljárásokon át, mint a landolási vizsgálat, egészen a távozási és újbóli belépési eljárásokig, részletesen ismerteti az egyes szakaszokat, világossá téve azok jogi jelentőségét és a gyakorlati megfontolásokat.

A japán bevándorlási és kiutazási rendszer alapelvei és a bevándorlási törvény

A japán bevándorlási és kiutazási rendszer alapját a 1951-ben (Showa 26) elfogadott bevándorlási törvény képezi. Ez a törvény határozza meg azokat az alapelveket, amelyek alapján kezelik mindenki mozgását, aki Japánba kíván belépni vagy onnan kiutazni.

A japán bevándorlási törvény 1. cikke kimondja, hogy a törvény célja “mindenki be- és kiutazásának igazságos kezelése, aki belép vagy kilép a hazából”. Ez a “kezelés” kifejezés világosan jelzi, hogy a japán bevándorlási és kiutazási rendszer alapállása az, hogy az állam szuverenitása alapján, az ország érdekeinek, a közrendnek és a belföldi biztonságnak fenntartása érdekében szigorúan szabályozza, hogy ki lépheti át a határokat. Ez a rendszer egyrészt nyitott arra, hogy aktívan fogadjon olyan szakembereket, akik hozzájárulnak a japán társadalomhoz, mint például bizonyos képességekkel rendelkező szakértőket, másrészt a végrehajtás során rendkívül szigorú szabványokat alkalmaznak.

A jogi keretrendszer megértéséhez fontos megismerni a bevándorlási törvény 2. cikkében meghatározott alapvető fogalmakat. Például a “külföldi” olyan személyt jelent, aki nem rendelkezik japán állampolgársággal, a “útlevél” pedig olyan dokumentumot, amelyet a japán kormány vagy a Japán által elismert külföldi kormányok bocsátanak ki. Ezeket az eljárásokat a jogi minisztérium által kijelölt kikötőkben és repülőtereken, azaz a “be- és kiutazási kikötőkben” hajtják végre, amelyeket a jogi minisztérium egy külső szerve, a Bevándorlási és Tartózkodási Ügyek Hivatala által kijelölt “bevándorlási ellenőrök” végeznek.

Ezért, amikor egy vállalat külföldi munkaerőt kíván meghívni Japánba, a folyamatot nem csupán egy egyszerű kérelemként kell kezelni, hanem mint egy olyan cselekedetet, amelyben engedélyt kérnek egy olyan szuverén államtól, amely a nemzetbiztonságot és a közrend fenntartását helyezi előtérbe. A kérelmekben lévő legkisebb hibák vagy a tartalmi eltérések nem csupán adminisztratív tévedésként kezelhetők, hanem úgy is értelmezhetők, hogy nem felelnek meg a beutazási engedély megszerzéséhez szükséges magas bizonyítási követelményeknek, ami közvetlenül az alkalmazás elutasításához vezethet. A bizonyítási felelősség teljes mértékben a kérelmező és a meghívó vállalat terhére esik.

A beutazási folyamat Japánba: vízum és a tartózkodási jogosultság igazolása

Külföldi állampolgárok számára, hogy Japánba léphessenek, alapelvként először szükséges megszerezniük a vízumot a külföldön található japán nagykövetségeken vagy konzulátusokon. A vízum olyan ajánlólevélként szolgál, amely igazolja, hogy a kérelmező útlevelének érvényessége fennáll, és hogy a vízumon feltüntetett feltételek mellett nincs akadálya Japánba való belépésének. Azonban kiemelten fontos megjegyezni, hogy a vízum megszerzése nem garantálja a Japánba való belépést. A végső belépési engedélyt Japánban a kikötőkben történő földi ellenőrzés során az immigrációs tisztviselők döntik el.

A folyamat zökkenőmentes lebonyolítása érdekében létezik a “tartózkodási jogosultság igazolása” (Certificate of Eligibility, COE) rendszere. Ez a dokumentum azt igazolja, hogy a külföldi állampolgár által Japánban tervezett tevékenység megfelel az bevándorlási törvény által meghatározott tartózkodási jogosultságok egyikének követelményeinek, amit a Japán Bevándorlási Hivatal előzetesen ellenőriz és hitelesít. Amikor egy vállalat külföldi munkavállalót kíván alkalmazni, először Japánban kell benyújtaniuk ezen igazolás kiállítására vonatkozó kérelmet, majd a kiállított igazolást elküldeni a külföldön tartózkodó személynek. Az illető ezt követően a helyi japán nagykövetségen vagy konzulátuson nyújtja be az igazolást a vízumkérelemmel együtt. A COE csatolása gyorsíthatja a vízumkiadási eljárást és a Japánba érkezéskor történő földi ellenőrzést.

A vízumkiadás jogi természetével kapcsolatban fontos jogesetek állnak rendelkezésre. A Tokiói Kerületi Bíróság 2010. július 8-i ítélete (a vízumkiadás megtagadásának határozata elleni kereset) kimondta, hogy a japán konzuli tisztviselő által megtagadott vízumkiadás nem minősül olyan “közigazgatási intézkedésnek”, amelynek eltörlését a japán bíróságok előtt lehet követelni. Az ítélet indoklása szerint a nemzetközi szokásjog alapján egy államnak nincs kötelezettsége külföldi állampolgárokat befogadni, és a vízumkiadás egy olyan diplomáciai cselekmény, amely az állam szuverenitásán alapul, és eltér a bevándorlási törvény által meghatározott belföldi közigazgatási eljárásoktól.

Ez a jogeset jogilag alátámasztja, hogy a vízumkiadást felügyelő Külgazdasági Minisztérium diplomáciai funkciója és a földi belépési engedélyt felügyelő Igazságügyi Minisztérium (Bevándorlási Hivatal) belföldi közigazgatási funkciója világosan el van választva egymástól. Más szóval, ha a vízumkiadást megtagadják, nem lehet ellene fellebbezni a japán jogrendszeren keresztül. Ez jelentős és elkerülhetetlen kockázatot jelent a vállalatok számára. Ha egy fontos tisztségviselő vagy szakértő vízumát nem adják ki, a vállalat nem rendelkezik jogi eszközökkel a kormányzat ellen, hogy a kiadást kikényszerítse. Ennek a kockázatnak a csökkentésére az egyetlen és legjobb stratégia az, hogy a kérelem kezdeti szakaszától kezdve megszerezzük a tartózkodási jogosultság igazolását, és tökéletes, meggyőző kérelmi dokumentációt készítsünk elő.

Japánba való belépés vizsgálata: A törvényes tartózkodás kezdete

A vízummal rendelkező külföldieknek, akik Japánba érkeznek, át kell esniük a belépési kikötőkben található bevándorlási tisztviselők által végzett belépési vizsgálaton. Csak e vizsgálat sikeres teljesítése és az útlevélre helyezett belépési engedély pecsét megszerzése után kezdődhet meg a törvényes tartózkodás Japánban. A japán bevándorlási törvény (Immigration Control and Refugee Recognition Act) 6. és 7. cikke szigorú követelményeket határoz meg a belépési engedélyezéshez.

A bevándorlási tisztviselők az alábbi öt feltétel mindegyikének teljesülését vizsgálják:

  1. Érvényes útlevél és (szükség esetén) vízum birtoklása.
  2. A Japánban folytatni kívánt tevékenység nem hamis, és meghatározott tartózkodási jogosultságnak felel meg.
  3. A tervezett tevékenység megfelel a bevándorlási törvény mellékletében felsorolt tartózkodási jogosultságok valamelyikének kritériumainak (beleértve a jogi rendeletek által meghatározott belépési engedélyezési kritériumokat is).
  4. A tervezett tartózkodási időtartam megfelel a jogszabályi előírásoknak.
  5. Nem áll fenn a japán bevándorlási törvény 5. cikkében meghatározott belépés megtagadásának okai (például korábbi bűnügyi előélet vagy kiutasítási történet).

A vállalati tevékenységek szempontjából különösen releváns főbb munkavállalási kapcsolódású tartózkodási jogosultságok mindegyikéhez specifikus követelmények vannak meghatározva.

A “menedzsment és ügyvezetés” tartózkodási engedély Japánban

Ez a tartózkodási engedély azoknak a külföldi állampolgároknak szól, akik Japánban vállalkozások menedzselésével vagy ügyvezetésével foglalkoznak. A fő követelmények közé tartozik, hogy a vállalkozásnak legyen Japán területén egy független irodája, valamint hogy a vállalkozás tőkéje meghaladja az 5 millió jent (körülbelül 15 millió forint), vagy legalább két teljes munkaidős alkalmazottat foglalkoztasson Japánban. A kérelem benyújtásakor létfontosságú, hogy a vállalkozási terv konkrétságán és megvalósíthatóságán keresztül objektíven igazolják a vállalkozás stabilitását és fenntarthatóságát.

A “technológia, humán tudományok és nemzetközi üzleti tevékenység” tartózkodási engedély Japánban

Ez a tartózkodási engedély a szakmai ismeretekkel és tudással rendelkező szakemberek számára a leggyakrabban alkalmazott kategória. A lényegi követelmény az, hogy a személy által végzett munka és az illető végzettsége (például egyetemi diploma vagy japán szakképző iskola adott szakterülete) vagy szakmai tapasztalata között egyértelmű összefüggés legyen. Tipikus példa erre, ha valaki gépészmérnöki szakon végzett az egyetemen, és mérnökként dolgozik. Emellett a jogszabályok előírják, hogy a juttatások összege legalább annyi legyen, mint amennyit hasonló munkakörben dolgozó japán állampolgárok kapnak.

A „vállalaton belüli áthelyezés” tartózkodási jogosultság Japánban

Ez a tartózkodási jogosultság akkor alkalmazandó, amikor egy alkalmazottat egy külföldi anya- vagy leányvállalatról helyeznek át egy japán kapcsolt vállalathoz. A kérelem előfeltétele, hogy a kérelmező az áthelyezés előtt közvetlenül legalább egy évig folyamatosan dolgozzon a külföldi telephelyen „műszaki, humán tudományok vagy nemzetközi üzleti” tevékenységek területén. Ennek a tartózkodási jogosultságnak egyik jelentős sajátossága, hogy eltérően a „műszaki, humán tudományok vagy nemzetközi üzleti” tartózkodási jogosultságtól, nem feltétlenül szükséges a felsőfokú végzettség megléte.

Ezek a tartózkodási jogosultságok különböző célokkal és követelményekkel rendelkeznek. Amikor egy vállalat munkaerőt helyez el, stratégiai döntést igényel, hogy az egyes alkalmazottak tapasztalatai és szerepük Japánban figyelembe vételével kiválassza a legmegfelelőbb tartózkodási jogosultságot. Az alábbi táblázat a három fő tartózkodási jogosultság követelményeit hasonlítja össze.

ElemVezetés/kezelésMűszaki/Humán tudományok/Nemzetközi üzletiVállalaton belüli áthelyezés
Fő célcsoportVezetők, menedzserekSzakemberekAnyavállalat és fiókvállalat közötti áthelyezettek
Tanulmányi követelményekAlapelv szerint nem szükségesÁltalában a kapcsolódó területen szerzett egyetemi vagy szakképző intézményi végzettségNem szükséges
Szakmai tapasztalat követelményeiMenedzserek esetében 3 év felettAmennyiben a tanulmányi követelmények nem teljesülnek, 10 év felett (nemzetközi üzleti esetében 3 év felett)Áthelyezés előtt közvetlenül legalább 1 év folyamatos munkavégzés a külföldi kapcsolt vállalatnál
Vállalkozás méretének követelményeiTőke 5 millió jen felett vagy legalább 2 állandó alkalmazottA vállalat stabilitása és folytonossága kerül felülvizsgálatraA vállalat stabilitása és folytonossága kerül felülvizsgálatra
Vállalatok közötti kapcsolatNem szükségesNem szükségesSzükséges az anyavállalat, leányvállalat, kapcsolt vállalatok közötti viszony

A belépési vizsgálat eredményeként, ha a külföldi állampolgár megfelel ezeknek a feltételeknek, kiadásra kerül a tartózkodási jogosultságot és a tartózkodási időtartamot tartalmazó „tartózkodási kártya”. Ez a kártya Japánban közép- és hosszú távú tartózkodásra jogosult külföldi állampolgárok személyazonosító dokumentumaként funkcionál, és annak viselése kötelező.

A kiutazás szabályozása Japánból: A re-entry engedély rendszerének jelentősége

Japánban tartózkodó külföldiek számára rendkívül fontos, hogy helyesen értsék és kövessék a kiutazással kapcsolatos eljárásokat, amikor ideiglenesen elhagyják Japánt, majd visszatérnek. A szokásos kiutazási eljárás a Japán Bevándorlási Törvény (Immigration Control Act) 25. cikkelye alapján történik, amikor a kiutazó a kikötőben vagy repülőtéren bemutatja útlevelét az ellenőrző tisztnek, aki megerősíti a kiutazást.

Azonban a legfontosabb tudnivaló, hogy ha a tartózkodási jogosultsággal rendelkező külföldi személy nem szerez előzetes engedélyt a visszatérésre, akkor a kiutazással egyidejűleg elveszíti a tartózkodási jogosultságát és a tartózkodási időtartamát is. Más szóval, ha valaki előkészületek nélkül utazik ki, akkor a Japánba való újbóli belépéshez újra kell kezdenie a vízum és a tartózkodási jogosultság megszerzésének folyamatát. Ezen helyzetek elkerülése érdekében a Bevándorlási Törvény két típusú re-entry engedély rendszert határoz meg.

Az egyik a Bevándorlási Törvény 26. cikkelye alapján megszerezhető hagyományos “re-entry engedély”. Ezt az engedélyt a kiutazás előtt kell kérelmezni a lakóhely szerinti illetékes Regionális Bevándorlási Hivatalnál. Az engedély lehet egyszeri használatú vagy többszöri használatra szóló, amely a tartózkodási időtartamon belül, legfeljebb 5 évig érvényes. Fontos jellemzője, hogy sürgős esetben a külföldi Japán nagykövetségeken is lehet kérelmezni az érvényességi idő meghosszabbítását.

A másik a Bevándorlási Törvény 26. cikkelyének 2 pontja alapján megszerezhető “feltételezett re-entry engedély”. Ez egy egyszerűbb rendszer, amely lehetővé teszi a kiutazó számára, hogy a repülőtéren az útlevél és a tartózkodási kártya bemutatásával, az ED kártyán (Embarkation and Disembarkation card) a megfelelő rovat kitöltésével előzetes eljárás nélkül szerezzen visszatérési engedélyt. Azonban ennek a rendszernek az érvényességi ideje korlátozott, a kiutazástól számított 1 évig terjed (ha a tartózkodási időtartam kevesebb mint 1 év, akkor annak lejártáig), és külföldön nem hosszabbítható meg.

Melyik rendszert érdemes használni, az a Japánból való távollét időtartamától függően óvatosan megfontolandó. Az alábbi táblázat összefoglalja a két rendszer főbb különbségeit.

TételRe-entry engedélyFeltételezett re-entry engedély
Alapjogi szabályozásBevándorlási Törvény 26. cikkelyBevándorlási Törvény 26. cikkelyének 2 pontja
Kérelem helyeElőzetesen a Bevándorlási HivatalnálKiutazáskor a repülőtéren/kikötőben
Érvényességi időA tartózkodási időtartamon belül, legfeljebb 5 évigKiutazás utáni 1 év
Külföldi meghosszabbításLehetségesNem lehetséges
IlletékSzükségesNem szükséges
Ajánlott esetekHa a kiutazás várhatóan meghaladja az 1 évetHa a kiutazás biztosan 1 éven belül van

A re-entry engedélyekkel kapcsolatos hatósági döntések széles körű mérlegelési jogkörét bemutató fontos precedens a Legfelsőbb Bíróság 1998. április 10-i ítélete (a re-entry engedély megtagadásának felülvizsgálati ügye). Ebben az esetben egy örökös tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, aki megtagadta az ujjlenyomatát a korábbi Külföldi Regisztrációs Törvény alapján, és aki nem kapott re-entry engedélyt a jogi minisztertől, annak helyességét vitatta. A Legfelsőbb Bíróság támogatta a jogi miniszter döntését, hangsúlyozva, hogy a re-entry engedélyek odaítélését az érintett személy tartózkodási helyzete, utazási célja és a belföldi és külföldi helyzetek összességének figyelembevételével kell elbírálni, és ez a döntés a bevándorlási adminisztrációért felelős jogi miniszter széles körű mérlegelési jogkörébe tartozik.

Ez az ítélet azt mutatja, hogy még a legstabilabb tartózkodási jogosultsággal rendelkező személyek esetében sem abszolút a visszatérési jog, és az adminisztráció mérlegelési jogkörével korlátozható. Továbbá, hogy a Bevándorlási Törvényen kívüli egyéb törvények (ebben az esetben a Külföldi Regisztrációs Törvény) betartásának helyzete is fontos szempont a re-entry engedélyek odaítélésében. Ez arra utal, hogy a Japán tartózkodási menedzsment nem csak a Bevándorlási Törvény szerinti megfelelőséget értékeli, hanem a japán jogrend teljes körű betartását is. A vállalatok számára ez azt jelenti, hogy a külföldi alkalmazottak megfelelőségi menedzsmentje nem korlátozódik csak a bevándorlási törvényekkel kapcsolatos eljárásokra, hanem magában foglalja az adózást, a társadalombiztosítást és egyéb kötelezettségek teljesítését is. Az alkalmazottak személyes jogi problémái közvetlenül veszélyeztethetik a vállalat nemzetközi mozgásának szabadságát, ami létfontosságú a vállalat működéséhez.

Összefoglaló: Vállalatok globális stratégiája és a japán be- és kiutazási menedzsment megfelelősége

Ahogy ebben a cikkben ismertettük, a japán be- és kiutazási menedzsment rendszere (Japan’s Immigration Control System) szigorú jogi kereteken alapul, amelyek a nemzeti szuverén érdekek védelmét szolgálják, és a végrehajtás széles körű közigazgatási mérlegelésre van bízva. A külföldiek beutazását, belépését és kivándorlását szabályozó minden lépés részletes jogszabályokkal van szabályozva, és a vállalatok számára elengedhetetlen, hogy sikeres globális humánerőforrás-stratégiát valósítsanak meg, pontosan megértsék és betartsák ezeket a szabályokat. A megfelelőség lényege nem csupán az alkalmazási dokumentumok rendben tartása, hanem a rendszer alapját képező jogi elvek – mint a szuverén felügyelet, közigazgatási mérlegelés és a kérelmezőkre háruló magas bizonyítási kötelezettség – mélyreható megértése.

A Monolith Jogügyi Iroda széleskörű tapasztalattal rendelkezik a japán be- és kiutazási menedzsmenttel (Japanese Immigration Control) kapcsolatos jogi szolgáltatások terén, számos hazai ügyfél számára. Irodánkban több olyan jogász is dolgozik, akik külföldi jogi képesítéssel és angol nyelvtudással rendelkeznek, lehetővé téve számunkra, hogy átlépjük a jogi és kulturális akadályokat, és finomra hangolt, zökkenőmentes támogatást nyújtsunk. A vállalatok globális humánerőforrás-stratégiájának japán szigorú jogi kereteibe való zökkenőmentes integrálásához nélkülözhetetlen partnerként szakértelmünkkel támogatjuk Önöket.

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére