A 'Gyógyszerészeti és Orvosi Eszközök Japán Törvénye' (薬機法) szerint a szépségápolási és fogyókúrás hirdetésekben a 'before-after' fotók tilosak?

Valaha látott már olyan hirdetést, például kozmetikai termékek esetében, ahol a használat előtti és utáni fotókat hasonlítják össze? Az online vásárlás során, amikor a termék nincs kéznél, a hasonló fotók segíthetnek abban, hogy könnyebben megítéljük a termék hatékonyságát és hatásait.

Azonban a termék használat előtti és utáni állapotát összehasonlító fotókat tartalmazó hirdetések esetlegesen sértik a ‘Japán Gyógyszereszközök Törvényének’ (Pharmaceuticals and Medical Devices Act) hirdetési szabályait, és ezért törvénytelenek lehetnek.

Ebben a cikkben ismertetjük a hasonló fotókat tartalmazó hirdetések kiadásának fontos szempontjait, valamint a figyelembe veendő hirdetési szabályokat.

A reklámok “előtte-utána” megjelenítése és a Japán Gyógyszerészeti Törvény kapcsolata

A kozmetikumok, orvosi eszközök és egyéb termékek reklámjaiban gyakran találkozhatunk olyan fényképekkel és videókkal (a továbbiakban: “előtte-utána” megjelenítés), amelyek a termék használata előtti és utáni állapotot hasonlítják össze. Ezek a megjelenítések hamis vagy túlzó reklámként értelmezhetők, és ellentétesek lehetnek a Japán Gyógyszerészeti Törvény (japánul: “医薬品、医療機器等の品質、有効性及び安全性の確保等に関する法律”) szabályaival.

A Japán Gyógyszerészeti Törvény szabályozza a gyógyszerek, orvosi eszközök, kozmetikumok stb. gyártását, értékesítését és reklámozását. A törvény egyik reklámszabálya a hamis és túlzó reklámok tilalma (66. cikk, 1. bekezdés).

Ugyanakkor, hogy mely reklámok minősülnek hamisnak vagy túlzónak, esetenként eltérő lehet. Ezért a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium meghatározta a “Gyógyszerek stb. megfelelő reklámozásának alapelveit”[ja], amelyek iránymutatást adnak a döntéshozatalhoz.

A gyógyszerek megfelelő hirdetési normái a “before-after” kifejezések tükrében

A “Gyógyszerek megfelelő hirdetési normái” (japán: 医薬品等適正広告基準) a gyógyszerhirdetések környezetének változásával többször módosult, a legújabb változatot 2017-ben (Heisei 29 év) szeptemberben hajtották végre.

Ebben a szabályozásban a hatékonyság, eredményesség vagy biztonság garantálásának tilalma (4.3 (5) cikk) szerint “nem szabad olyan kifejezést használni, amely konkrét hatékonyságot, eredményességet vagy biztonságot mutat be a gyógyszerekkel kapcsolatban, és garantálja, hogy ezek biztosak.” A “before-after” kifejezések használata ezzel szemben vitás kérdés volt.

Ezzel kapcsolatban a “Megfelelő felügyeleti útmutatás a gyógyszerhirdetésekkel kapcsolatban (Kérdések és válaszok)[ja]” (Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium | 2018. augusztus 8-i hivatalos közlemény) a következőket állítja:

Q1: Elfogadható-e, ha a gyógyszerek hatékonyságának hirdetésekor a korhatárt illusztrációval és fényképpel magyarázzuk, és a hirdetésben jó és rossz benyomást keltő képeket sorolunk fel?

A: Ha a jó benyomást keltő illusztrációkat és a rossz benyomást keltő illusztrációkat egymás mellé helyezzük, vagy különböző testrészek fényképeit használjuk, hogy jó és rossz benyomást keltő képeket soroljunk fel, és ezzel a termék hatását kötjük össze, akkor ez, függetlenül attól, hogy a használat előtti és utáni fényképek kifejezését használjuk-e, ütközik a Gyógyszerek megfelelő hirdetési normáinak 4.3 (5) cikkével, és ezért felügyeleti intézkedéseket kell hozni.

Ez a dokumentum ezt állítja.

Továbbá, ha megnézzük a “Magyarázatok és figyelmeztetések a gyógyszerek megfelelő hirdetési normáiról[ja]“, a fenti cikk (4.3 (5)) magyarázata a “Rajzok, fényképek stb.” címszó alatt azt mondja, hogy “a használat előtti és utáni rajzok, fényképek stb. használata nem engedélyezett, ha ezek felidézik a jóváhagyáson kívüli hatékonyságot, eredményességet, vagy garantálják a hatás megjelenésének idejét, a hatás tartósságát vagy a biztonságosságot.”

Tehát a “before-after” kifejezések, beleértve azokat is, amelyek félrevezetően sugallnak jóváhagyáson kívüli hatékonyságot, eredményességet, vagy garantálják a hatás megjelenésének idejét, a hatás tartósságát, hamisnak és túlzónak minősülnek.

Az előtte-utána kifejezések használatának elfogadott esetei

Tehát, ha előtte-utána kifejezéseket szeretnénk használni a hirdetéseinkben, hogyan kellene ezt megtennünk?

Az előzőleg említett “Gyógyszerek és egyéb hirdetések megfelelő felügyeletére és irányítására vonatkozó Q&A[ja]” (japánul) több példát is felsorol az előtte-utána kifejezések használatának megítélésére, ezek közül néhányat bemutatok.

Kifejezés 1: Hajfestékek és hajszínezők hirdetéseinek példája

A hajfestékek és hajszínezők hirdetéseiben problémát jelenthet a festés előtti és utáni szín összehasonlítására szolgáló fényképek használata.

Ezzel kapcsolatban a vélemény az, hogy “alapvetően nincs probléma”. Ennek oka, hogy a hajfestékek és hajszínezők, amelyek gyógyszerkészítmények vagy kozmetikumok, képesek megjeleníteni a hajszínezés hatását, de ha csak a színek összehasonlításáról van szó, nem tekinthetők a hajfesték stb. hatásának garanciájának.

Ugyanakkor, a hatás megjelenéséig eltelt idő vagy a tartós idő garanciáját kifejező kifejezések nem engedélyezettek, tehát ha a festés utáni fénykép leírásaként olyan kifejezéseket használunk, mint “〇〇 perc múlva” vagy “〇〇 óra múlva nem fakul”, akkor ez hamis és túlzó hirdetésnek minősül.

Kifejezés 2: “Viszketéscsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek” (úgynevezett viszketéscsillapítók stb.) hirdetéseinek példája

A “viszketéscsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek” olyan gyógyszereket jelentenek, amelyek hatásai között szerepel az ekcéma, bőrgyulladás, izzadás, kiütés, viszketés, fagyás, rovarcsípés, csalánkiütés. E hirdetések esetében kérdéses, hogy lehetséges-e összehasonlítani a rovarcsípés miatt duzzadt beteg rész fényképét a gyógyulás utáni fényképpel.

Ezzel kapcsolatban a vélemény az, hogy “alapvetően nincs probléma”. Továbbá, kiegészítésként megjegyezték, hogy “ha a termék rendelkezik betegség gyógyítására, teljes gyógyulásra képes hatással, és nem garantálja a hatás megjelenéséig eltelt időt és a hatás tartós időt, vagy a biztonságos kifejezést, akkor nincs probléma azzal, ha a használat előtti és utáni fényképeken a gyógyulás vagy a teljes gyógyulás látható”. Ebből következik, hogy ha a betegség gyógyítása vagy teljes gyógyulása a jóváhagyott hatás, akkor lehetséges a gyógyulás vagy a teljes gyógyulás utáni fénykép használata.

Ugyanakkor, ha a jóváhagyást “〇〇 enyhítése” stb. hatásra kapta, a gyógyulás vagy a teljes gyógyulás utáni fénykép használata azt sugallja, hogy a jóváhagyáson kívüli hatásokat idézi fel, ami törvénytelen, ezért óvatosság szükséges.

Kifejezés 3: Arcvizek és krémek hirdetéseinek példája

A kozmetikumok és gyógyszerkészítmények, mint például a gyógyszeres kozmetikumok, esetében problémát jelenthet, ha a bőr hidratálásának hatását szeretnénk közvetíteni, és összehasonlító hirdetéseket használunk, amelyek a száraz stratum corneumot és a hidratált stratum corneumot ábrázolják.

Ezzel kapcsolatban a vélemény az, hogy “alapvetően nincs probléma”. Ennek oka, hogy a kozmetikumok és gyógyszeres kozmetikumok esetében engedélyezett a “hidratálja a bőrt” hatás kifejezésének használata, de ha a hidratált stratum corneum ábrázolását mutatjuk, ez nem tekinthető a bőr hidratálásának hatásának garanciájának.

Kifejezés 4: “〇〇 megelőzése” hatásának jóváhagyott gyógyszeres kozmetikumok hirdetéseinek példája

A “repedések és berepedések megelőzése” hatásának jóváhagyott gyógyszeres kozmetikumok hirdetéseiben kérdéses, hogy problémát jelent-e a repedések és berepedések nélküli bőr, a termék használata utáni repedések és berepedések nélküli bőr, és a termék használata nélküli repedések és berepedésekkel rendelkező bőr fényképeinek használata.

Ezzel kapcsolatban a vélemény az, hogy “nem engedélyezett”. Ennek oka, hogy a “repedések és berepedések megelőzése” hatását nem lehet kifejezni a termék használatának előtti és utáni fényképek összehasonlításával.

Ha ezeket a fényképeket a termék használatának előtti és utáni állapotként használjuk, ez a “repedések és berepedések gyógyítása vagy teljes gyógyulása” hatását jelzi, de a megelőző hatás nem állapítható meg a termék használatának előtti és utáni fényképekből.

Megjegyzendő, hogy a fentiekben négy példát mutattam be, de a “Gyógyszerek és egyéb hirdetések megfelelő felügyeletére és irányítására vonatkozó Q&A[ja]” (japánul) további példákat is tartalmaz, amelyeket érdemes megtekinteni.

Egyéb figyelembe veendő szabályozások a szépségápolási és egészségügyi területen

Eddig a “before-after” kifejezésekkel kapcsolatos hamis és túlzó hirdetések szabályozását mutattuk be. A szépségápolási és egészségügyi hirdetésekben gyakran szerepelnek olyan termékek, mint a gyógyszerek, orvosi eszközök és kozmetikumok, amelyek a Japán Gyógyszereszköz-törvény (薬機法) és az Ajándékmegjelenítési törvény (景品表示法) hatálya alá tartoznak, ezért nem csak a hamis és túlzó hirdetések tilalmát, hanem más hirdetési szabályozásokat is bevezettek.

Például a még nem engedélyezett gyógyszerek stb. hirdetésének tilalma (Japán Gyógyszereszköz-törvény 68. cikk) vagy a félrevezető minőségi megjelenítés tilalma (Ajándékmegjelenítési törvény 5. cikk 1. pontja).

Ha ezeket a hirdetési szabályozásokat megsértik, hirdetési tilalmat, börtönbüntetést vagy pénzbírságot is kiszabhatnak, ezért fontos, hogy mindenki tisztában legyen ezekkel a szabályozásokkal.

A hirdetési szabályozásokkal kapcsolatban az alábbi cikket is ajánljuk:

Kapcsolódó cikk: Mi a Japán Gyógyszereszköz-törvény hirdetési szabályozása? Hogyan készítsünk hirdetést a törvényes kifejezések használatával?[ja]

Összefoglalás: A szépségápolási és egészségügyi hirdetésekkel kapcsolatos problémák megoldása ügyvéd segítségével

Ahogy azt eddig bemutattuk, a “before-after” (előtte-utána) kifejezések használata nem teljesen tiltott, hanem bizonyos feltételek mellett engedélyezett, feltéve, hogy nem vezetnek félreértéshez a termék hatásosságával és hatékonyságával kapcsolatban, és nem minősülnek hamis vagy túlzó hirdetésnek.

Az azonban, hogy mely kifejezések minősülnek hamis vagy túlzó hirdetésnek, nem mindig egyértelmű, és egyéni ítélet alapján nem mindig lehet biztosan megállapítani, hogy azok jogszerűek-e. Ha saját hirdetésének jogszerűségét szeretné megítélni a Japán Gyógyszerészeti Törvény (Japanese Pharmaceutical Affairs Law) alapján, javasoljuk, hogy forduljon tapasztalt ügyvédhez.

A Japán Gyógyszerészeti Törvény és más jogszabályok szerinti jogi ellenőrzés, valamint a kifejezések átírásának javaslata nagyon szakmai terület. A Monolis Ügyvédi Iroda létrehozott egy Gyógyszerészeti Jogi Csapatot, amely képes kezelni a különböző termékek, például étrend-kiegészítők és gyógyszerek cikkeinek ellenőrzését.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogiroda egy olyan jogi iroda, amely rendelkezik gazdag tapasztalattal az IT-ben, különösen az internet és a jog területén. Irodánkban olyan szolgáltatásokat nyújtunk, mint a cikkek és a landing page-ek jogi ellenőrzése, útmutatók készítése és mintavételi ellenőrzések, olyan ügyfelek számára, mint a médiaüzemeltetők, véleményoldal-üzemeltetők, reklámügynökségek, étrend-kiegészítők és egyéb D2C termékek, kozmetikai gyártók, klinikák és ASP vállalkozások. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogiroda által kezelt területek: Cikkek és landing page-ek jogi ellenőrzése a japán gyógyszerészeti törvények alapján[ja]