Az e-sport díjazása szerencsejáték bűncselekménynek számít? Hogyan nyújtsunk díjazást a törvények betartásával?
Az utóbbi időben az e-sportok hirtelen a figyelem középpontjába kerültek.
Hazánkban is fokozatosan növekszik az érdeklődés, és előrejelzések szerint a 2020-as hazai e-sport piac 66,8 milliárd jenre nőtt az előző évhez képest, ami 109%-os növekedést jelent, és 2024-re várhatóan meghaladja a 180 milliárd jent. (Forrás: ‘Famitsu’)
Ha figyelembe vesszük a környező iparágakra gyakorolt hatásokat is, az e-sport versenyek már nem csak a rajongók számára jelentenek versenyt, hanem társadalmi jelentőséggel is bírnak. Ezért a verseny szervezőinek is alaposan figyelembe kell venniük a kapcsolódó jogszabályokat.
Ezért ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az e-sport versenyek díjazásának és a ‘szerencsejáték-bűncselekmények’, valamint a ‘szerencsejáték-helyek nyitvatartásának és hasznának’ kapcsolatát és aggodalmait.
Az e-sport versenyek résztvevőinek és a szerencsejáték-bűncselekmények kapcsolata
A “szerencsejáték-bűncselekmény” olyan bűncselekmény, amelyet az e-sport versenyek résztvevői elkövethetnek.
Büntető Törvénykönyv 185. § (Szerencsejáték)
Aki szerencsejátékot játszik, 500 ezer jen alatti bírsággal vagy bírsággal büntetendő. Azonban, ha csak ideiglenes szórakozásra szolgáló tárgyat tesz fel, ez nem vonatkozik rá.
A “szerencsejáték” olyan tevékenység, amelyben a véletlen eredmények alapján vitatkoznak a vagyontárgyak vagy a vagyoni előnyök megszerzéséről vagy elvesztéséről.
A szerencsejáték-bűncselekmény létrejöttének feltételei a következők:
- A véletlen dönti el a győzelmet vagy a vereséget
- Vitatkoznak a vagyontárgyak vagy a vagyoni előnyök megszerzéséről vagy elvesztéséről
Ezenkívül van egy kivételi rendelkezés is, amely szerint “ha csak ideiglenes szórakozásra szolgáló tárgyat tesz fel, ez nem vonatkozik rá”.
Az egyes feltételeket a következőkben magyarázzuk el.
Az e-sport versenyek győztesét a “véletlen” dönti el?
Az e-sport versenyek győztesét nagymértékben befolyásolja a játékosok képessége.
Ugyanakkor, még ha a győzelem vagy vereség döntése nagymértékben függ a résztvevők képességeitől is, ha van bármilyen véletlenszerű elem, és az eredményt nem lehet szabadon irányítani, akkor azt mondhatjuk, hogy van véletlenszerűség. Tehát, az e-sport versenyeket a shogi, a mahjong, a go stb. mellett “a véletlen dönti el a győzelmet vagy a vereséget”.
Az e-sport versenyek “vitatkoznak a vagyontárgyak vagy a vagyoni előnyök megszerzéséről vagy elvesztéséről”?
Az e-sport versenyek rendszerei változatosak, ezért a verseny szervezési módja alapján döntik el, hogy a résztvevők tevékenysége “szerencsejáték”-nak minősül-e.
Ha a tevékenységet “szerencsejáték”-nak ítélik, a résztvevők nagy valószínűséggel szerencsejáték-bűncselekményt követhetnek el. Nézzünk néhány példát.
Nincs részvételi díj, és nincs felajánlott vagyontárgy
Ebben az esetben, ha a résztvevő veszít a versenyen, nem veszít el “vagyontárgyat vagy vagyoni előnyt”. Tehát, ez a szervezési mód nem minősül “szerencsejáték”-nak.
A beszedett részvételi díjat nem használják fel a díjazásra
Ez azt jelenti, hogy még ha a résztvevőktől részvételi díjat is beszednek, azt nem használják fel a díjazásra, hanem a szponzorok fizetik közvetlenül a díjazást.
Ha ezt a szervezési módot választják, a vesztes pénze nem kerül át a győzteshez. Tehát, a “szerencsejáték”-nak való megfelelés valószínűsége alacsony.
A beszedett részvételi díjat felhasználják a díjazásra
Ebben az esetben, gyakorlatilag a részvételi díjat felajánlják díjazásként, így a győztes profitot szerez, a vesztes pedig profitot veszít. Tehát, lehetséges, hogy ez megfelel a “szerencsejáték” definíciójának.
Az e-sport versenyek díjazása “ideiglenes szórakozásra szolgáló tárgy”-nak minősül?
A Büntető Törvénykönyv 185. §-a kivételként rendelkezik arról, hogy “ha csak ideiglenes szórakozásra szolgáló tárgyat tesz fel, ez nem vonatkozik rá”, és ezzel meghatározza, hogy bizonyos esetekben a tevékenység jogellenessége tagadható.
Az “ideiglenes szórakozásra szolgáló tárgy” olyan dolog, amelynek gazdasági értéke alacsony, és amelyet csak szórakozás céljából lehet elhasználni a helyszínen, és amely nem tartalmaz pénzt a természeténél fogva.
Konkrétan, ez kis mennyiségű, alacsony értékű élelmiszert vagy italt jelent.
Az e-sport versenyek díjazása versenyről versenyre változik, de gyakran nagy összegű pénz, és nyilvánvaló, hogy nem minősül “ideiglenes szórakozásra szolgáló tárgy”-nak.
Tehát, ha a szerencsejáték-bűncselekmény feltételei teljesülnek, a tevékenység jogellenességének tagadása valószínűtlen.
Az e-sport versenyek szervezői és a szerencsejáték-nyitásból származó haszon bűncselekménye
Most bemutatjuk a versenyek szervezőinek ismerniük kellő “szerencsejáték-nyitásból származó haszon bűncselekményét”.
A Büntető Törvénykönyv 186. cikke (Japán ~ rendszeres szerencsejáték és szerencsejáték-nyitásból származó haszon)
1. Aki rendszeresen szerencsejátékot űz, legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
2. Aki szerencsejátékot szervez, vagy játékosokat toboroz a haszonszerzés érdekében, három hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A “szerencsejáték-nyitásból származó haszon bűncselekménye” a szerencsejátékot szervező személyekre vonatkozik.
A szerencsejáték-nyitásból származó haszon bűncselekménye a következő esetekben állapítható meg:
①Szerencsejátékot szervez a haszonszerzés érdekében (szerencsejáték-nyitásból származó haszon bűncselekménye)
②Játékosokat toboroz a haszonszerzés érdekében (játékosok toborzásából származó haszon bűncselekménye)
A szerencsejáték helyszíne a szerencsejátékot lebonyolító helyet jelenti.
Fontos azonban megjegyezni, hogy nem szükséges, hogy a hely kizárólag szerencsejátékra legyen kialakítva. Ha az internetet vagy más elektronikus teret használva szerveznek szerencsejátékot és abból hasznot húznak, akkor is lehetőség van a bűncselekmény megállapítására.
Továbbá, a szerencsejáték-nyitásból származó haszon bűncselekménye már a szerencsejáték szervezésének pillanatában megállapítható, tehát még akkor is lehet bűncselekmény, ha valójában nem történik szerencsejáték.
Ráadásul, a szervezőnek a szerencsejáték szervezéséből származó anyagi haszonra kell törekednie. Ebben az esetben nem számít, hogy valójában hasznot húz-e vagy sem a bűncselekmény megállapításához.
A törvényes e-sport versenyek megrendezésének módja
De hogyan rendezhetünk törvényesen e-sport versenyeket?
Ne szedjen belépési díjat
Ebben az esetben, még ha a résztvevők veszítenek is a játékban, nem veszítenek semmilyen “vagyoni vagy vagyoni értékű” dolgot, tehát nem minősül “szerencsejátéknak”. Ez a legbiztonságosabb módszer.
Külön kezelje a belépési díjat és a díjazás forrását
De az e-sport versenyek megrendezése jelentős költségekkel jár, ezért elképzelhető, hogy belépési díjat kell szedni.
Ebben az esetben, ha a belépési díjat és a díjazás forrását egyértelműen megkülönböztetjük, és a díjazáson kívüli verseny költségeire fordítjuk, akkor a “szerencsejáték” minősítés valószínűsége alacsony.
A díjazást közvetlenül a szponzorok fizetik
Ha a díjazást közvetlenül a szponzorok vagy más harmadik felek fizetik, akkor még ha belépési díjat is szednek, nyilvánvaló, hogy azt nem használják a díjazás forrásaként, így a “szerencsejáték” minősítés valószínűsége alacsony.
Mi az a JeSU hivatalosan elismert profi licenc rendszer?
Az e-sport versenyek és a japán ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ kapcsolata
Eddig az e-sport versenyek és a szerencsejáték bűncselekmények (japán Büntető Törvénykönyv) kapcsolatát vizsgáltuk, de az e-sport versenyekhez számos más törvény is kapcsolódik. Itt a ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ kapcsolatát fogjuk megvizsgálni.
A ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ (japán Tisztességtelen Ajándékok és Tisztességtelen Megjelenítés Megelőzése Törvény) a fogyasztók érdekeit védi, és korlátot szab az ajándékok túlzott kínálatának, hogy a fogyasztók megfelelő terméket vagy szolgáltatást választhassanak.
Az e-sport versenyek díjazása ‘ajándéknak’ minősülhet, és ezért a ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ hatálya alá eshet.
Milyen díjazású versenyek esnek az ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ szabályozása alá?
Ezt a ‘verseny szervezője’ és a ‘verseny címe, fizetési módja’ alapján döntik el.
Az e-sport versenyeket a játékot értékesítő játékgyártó szervezi-e, vagy egy harmadik fél szervezi-e, ez alapján különböztetik meg őket, és az ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ hatálya alá az előbbi esik.
Ha a versenycímért fizetni kell, vagy ha a ‘fizetett összeg befolyásolja a felhasználó erősségét’, akkor az ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ szabályozása érvényesül.
Ezzel szemben, ha a ‘fizetett összeg nem befolyásolja a felhasználó erősségét, és a cím ingyenes’, akkor még ha a játékgyártó is díjazást kínál, nem esik szabályozás alá.
Összefoglalva, az ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ szabályozása alá azok a versenyek esnek, amelyeket ‘a játékgyártó szervez, és fizetett címeket vagy olyan címeket használnak, amelyeknél a fizetett összeg befolyásolja a felhasználó erősségét’.
A ‘munkadíj’ koncepciója
Az ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ és a magas díjazású versenyek kapcsolatából adódóan, amikor aggodalmak merültek fel a japán e-sport fejlődésével kapcsolatban, megjelent a ‘munkadíj’ koncepciója.
Ez azt jelenti, hogy ha a díjazást a ‘versenyen való részvétel’, mint ‘munka’ jutalmaként kínálják, akkor nem esik az ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ szabályozása alá.
Az akkori Japánban azonban nem volt egyértelmű, hogy ‘milyen esetekben tekinthető a díjazás ‘munkadíjnak’ az e-sport versenyeken’, és nem voltak világos kritériumok sem.
Ezért, ha díjazott versenyt akartak szervezni, minden cégnek egyedileg kellett döntenie, és minden cégnek vállalnia kellett a kockázatot a verseny megszervezése során.
A JeSU hivatalosan elismert profi licenc rendszer létrejötte
Ezért a JeSU (Japán E-sport Szövetség) létrehozta a ‘JeSU Profi Licenc Rendszert’, mint egységes szabványt az e-sport versenyek szervezésére, amelyek jogilag problémamentesek és biztosítják az e-sport versenyek szórakoztató és versenyszerű jellegét.
Az e-sport játékosok, ha birtokolják a JeSU hivatalosan elismert profi licencet, akkor egyértelműen profi e-sport játékosokká válnak, és jogot szereznek a JeSU által hitelesített versenyeken való részvételre és a JeSU által hitelesített versenyeken nyert díjazásokra.
A játékosok tevékenységének munkajellegét a profi licenc rendszeren keresztül tisztázzák, így lehetővé vált a ‘versenyek megszervezése, ahol a játékosoknak biztosan díjazást adnak’.
Mindazonáltal, a JeSU profi licenc nem feltétele a magas díjazásnak. Valójában voltak olyan versenyek, ahol a JeSU profi licenccel nem rendelkező játékos nyert, és díjazást kapott.
Ezt követően a Fogyasztóvédelmi Ügynökség kijelentette, hogy a ‘versenyek, amelyek a díjazást a profi licenccel rendelkező játékosokra korlátozzák’, valamint a ‘versenyek, amelyek bizonyos módon korlátozzák a résztvevőket és a verseny eredményei alapján díjazást adnak’, még a profi licenccel nem rendelkező résztvevők számára is, a magas díjazás ‘munkadíj’ jellegű, és ezért nem esik az ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ szabályozása alá.
Ez a fejlemény megoldotta a magas díjazású versenyekkel kapcsolatos ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’ problémáját.
A díjazott versenyek száma Japánban tovább nőtt, és 2022-ben (Reiwa 4 év) már nem illegális Japánban magas díjazást adni az e-sport versenyeken, és sok díjazott versenyt rendeznek.
Összefoglalás: Az e-sportban törvényeknek megfelelő díjazást kínáljunk
Ebben a cikkben az e-sport versenyek díjazásának jogi kérdéseit tárgyaltuk.
Az e-sport versenyek szervezésekor számos tényezőt figyelembe kell venni, beleértve a szervezés módját és a díjazást.
Ezenkívül az e-sport versenyekhez számos más törvény is kapcsolódik, mint például a büntető törvénykönyv és a ‘Japán ajándékok és nyeremények megjelenítésének törvénye’, ezért a verseny szervezőinek javasoljuk, hogy ne hozzanak önálló döntéseket ezekben a kérdésekben, hanem konzultáljanak előzetesen szakértői tudással és tapasztalattal rendelkező ügyvédekkel.
Ha többet szeretne megtudni az ‘e-sport versenyek és a Japán ajándékok és nyeremények megjelenítésének törvénye’ kapcsolatáról, olvassa el a részletes leírást az alábbi linken, együtt ezzel a cikkel.
https://monolith.law/corporate/e-sports-precautions-organizer[ja]
Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről
A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai ismeretekkel rendelkezik az IT-ben, különösen az internet és a jog területén.
Az elmúlt években egyre több vállalat szponzorálta az e-sport versenyeket. Azonban Japánban még mindig nincsenek megfelelő jogszabályok, ezért a rendezés során számos pontot figyelembe kell venni.
Irodánk megoldásokat kínál a startupok és az IT vállalatok vállalati jogi ügyeiben. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
Category: Internet
