A „Megsérti-e a biztonsági kamerák a személyes adatok védelmét? - Útmutató és bírói döntések elemzése”

A biztonsági kamerák nem csak közterületeken, mint például állomásokon és városközpontokban, hanem különböző helyeken, mint például a boltokban és otthoni kertekben is telepítve és használva vannak bűnmegelőzési és katasztrófavédelmi célokra.

És az elmúlt években a biztonsági kamerák magas színvonalúvá váltak, lehetővé téve, hogy sötét helyeken és mozgó tárgyakat is élesen megjelenítsenek.

Ez a biztonsági kamerák magas színvonalúvá válása nagyon hasznos a bűnmegelőzési és katasztrófavédelmi célok szempontjából, de másrészről, a járókelők és a létesítmények használóinak éles felvételét és felvételét is lehetővé teszi, ami veszélyezteti az egyéni adatvédelmet.

Ebben a cikkben bemutatjuk a biztonsági kamerák telepítésének és használatának adatvédelmi kockázatait, iránymutatásokat és bírósági döntéseket ismertetve.

Kapcsolódó cikk: Alaposan megmagyarázzuk az adatvédelmi jogokat. Mi a három sértési követelmény?[ja]

A biztonsági kamerák magánéleti jogsértés kockázatát hordozzák

Ahogy azt korábban említettük, a modern biztonsági kamerák egyre fejlettebbek, és egyik jellemzőjük, hogy képesek nagy felbontású felvételeket készíteni és rögzíteni.

A biztonsági kamerák fejlett technológiája nagyon hatékony lehet bűncselekmények elkövetőinek azonosításában, de a mindennapi életben túl sok információt rögzíthetnek.

Például, ha egy élelmiszerbolt biztonsági okokból kamerát szerel fel a bejárat közelében, nem csak a boltba belépő és kilépő embereket rögzítheti, hanem az arra járókat is.

Ha a biztonsági kamera által rögzített képek azonosítható személyeket tartalmaznak, azok a ‘személyes adatok’ kategóriába tartoznak a Japán ‘Személyes Adatvédelmi Törvény’ (Japanese Personal Information Protection Act) szerint. A ‘személyes adatokat’ törvény szerint megfelelően kell kezelni és kezelni, és ha ezt elmulasztják, az magánéleti jogsértést eredményezhet.

Kapcsolódó cikk: A Személyes Adatvédelmi Törvény és a magánélet megsértésének kapcsolata[ja]

Mint látható, a biztonsági kamerák telepítése akaratlanul is magánéleti jogsértést eredményezhet, ezért óvatosan kell kezelni őket.

Irányelvek ellenőrzése a biztonsági kamerák által okozott személyes adatok megsértésének megelőzése érdekében

A Személyes Adatvédelmi Bizottság által kiadott “Személyes adatok védelméről szóló törvény irányelvei”

A Személyes Adatvédelmi Bizottság a “Személyes adatok védelméről szóló törvény irányelveihez kapcsolódó Kérdések és Válaszok” (https://www.ppc.go.jp/files/pdf/2205_APPI_QA.pdf) Q1-12 pontjában a következőképpen utal a biztonsági kamerák által gyűjtött személyes adatok kezelésére:

• A személyes adatok felhasználásának célját a lehető legpontosabban meg kell határozni, és a kamera képeket vagy az arcfelismerő adatokat csak a meghatározott célra szabad felhasználni.
• A személyes adatok felhasználásának célját előre nyilvánosságra kell hozni, vagy a személyes adatok megszerzése után azonnal értesíteni kell az érintettet, vagy nyilvánosságra kell hozni.
• Ha a gyűjtött kamera képeket csak bűnüldözési célokra használják, akkor “a gyűjtés körülményei alapján a felhasználás célja nyilvánvaló” (a törvény 21. cikkének 4. bekezdésének 4. pontja), ezért a felhasználás céljának nyilvánosságra hozása vagy értesítése nem szükséges.

Tehát, ha a kamera csak bűnüldözési célokra van telepítve, például egy élelmiszerboltban, és a felhasználás célja nyilvánvaló, akkor nincs szükség a felhasználás céljának nyilvánosságra hozására. Azonban, ha a kamera képeket más célra is felhasználják, akkor szükséges a felhasználás céljának meghatározása és nyilvánosságra hozása.

Például:

• Az arcfelismerő rendszerrel kombinálva az épület belépésének és kilépésének kezelése
• Kamerák telepítése a szobákban a helyzet ellenőrzése érdekében
• Kamerák telepítése távoli helyeken, például folyók vagy gátak állapotának ellenőrzése érdekében

Ilyen esetekben szükséges, hogy a képen szereplő személyeket tájékoztassuk, például egy táblával, hogy “Jelenleg biztonsági kamerafelvételt készítünk”.

A városok és községek saját biztonsági kamera telepítési szabályzatai

A biztonsági kamerák konkrét telepítési szabályzatai városonként és községenként eltérőek, és rendeletek vagy irányelvek formájában vannak meghatározva.

Például a Monolith Ügyvédi Iroda székhelyének helyén, Tokió Chiyoda kerületében, a “Chiyoda kerület biztonsági kamera telepítési alapelvei” (https://www.city.chiyoda.lg.jp/documents/2185/setsubi_h29-02.pdf[ja]) a következő “alapelveket” határozza meg:

1. A biztonsági kamera telepítése és működtetése csak a telepítés céljának eléréséhez szükséges minimális mértékben történjen.
2. A biztonsági kamerák nyilvános helyeket, például utakat rögzítenek, és nem rögzítenek konkrét személyeket vagy épületeket. Ha a bűnüldözés miatt elkerülhetetlenül magánterület képeit rögzítik, előzetesen engedélyt kell kérni a magánterület tulajdonosától, kezelőjétől, használójától vagy birtokosától.
3. A biztonsági kamerával rögzített képek, hangok stb. (a továbbiakban: “képek stb.”) kezelésekor megfelelő intézkedéseket kell tenni a személyes adatok védelme érdekében.
4. A biztonsági kamera telepítése, kezelése, működtetése és a képekből származó titkokat nem szabad könnyelműen kiszivárogtatni.
5. A biztonsági kamera telepítése és működtetése előtt előzetesen tájékoztató ülést kell tartani a helyi lakosok számára, és meg kell szerezni az egyetértésüket.
6. Ezen alapelvek alapján meg kell határozni a biztonsági kamera telepítésének, működtetésének, a képek stb. kezelésének és felhasználásának szabályait, és ezeket be kell tartani. Az ilyen szabályokat mindig nyilvánosan hozzáférhető állapotban kell tárolni.

A telepítési módszerek és helyek, valamint a képek stb. kezelése és felhasználása tekintetében is:

• A biztonsági kamera telepítési helyét mindenki számára észlelhető módon kell jelölni, például táblákkal.
• A képek stb. tárolási ideje körülbelül 7 nap, és a tárolás során a képeket stb. nem szabad szerkeszteni vagy feldolgozni.
• A képek stb. külső szolgáltatása és nyilvánosságra hozatala csak jogszabályok alapján, vagy ha szükséges a nyomozó hatóságok nyomozása számára, lehetséges.

Ezért, ha biztonsági kamerát szeretne telepíteni, ellenőrizze a telepítési helyhez tartozó város vagy község rendeleteit és irányelveit is.

Ítélkezési példák a biztonsági kamerák és a személyes adatok védelmének jogáról

Biztonsági kamerák a közértben

Volt egy eset, amikor egy közért, amely rendszeresen vásárlókat filmezett biztonsági kamerával, a nyomozásban való együttműködés érdekében átadta a felvett videókat a rendőrségnek. A videón szereplő felperes azt állította, hogy a közért tulajdonosa megsértette a képmáshoz és a magánélethez fűződő jogait, és kártérítési igénnyel fordult a bírósághoz a jogellenes cselekmény alapján.

Ebben a perben a vita tárgyát képezte:

• hogy a vádlott a biztonsági kamera segítségével felvette a felperest, és ezt a felvételt a videókazettára rögzítette,
• hogy a vádlott a videókazettát átadta a rendőrségnek.

Az illegális cselekmények voltak a vita középpontjában.

Kapcsolódó cikk: A képmáshoz fűződő jog megsértése esetén a kártérítési igény alapjai és folyamata[ja]

A biztonsági kamera telepítése és a felvétel készítése

A bíróság elismerte, hogy egy személynek, aki egy boltban vásárol, jogában áll nem akarni, hogy mások tudomást szerezzenek a termékválasztásáról és a boltban tett cselekedeteiről. A bíróság elismerte, hogy a boltban történő felvétel készítése nem csak a képmáshoz fűződő jogot sérti, hanem a magánélethez fűződő jogot is.

Másrészről, a bíróság megállapította, hogy “az egyén képmáshoz és más jogokhoz fűződő joga bizonyos esetekben korlátozható”.

Ha egy vásárló meglátogat egy boltot, a vásárlónak képmáshoz és más jogai vannak, de a bolt tulajdonosának jogában áll bizonyos intézkedéseket hozni a boltban a vásárlók és az alkalmazottak életének és testi épségének védelme, valamint a saját tulajdonának védelme érdekében. Tekintettel arra, hogy a vásárlóknak általában nagy a választási lehetőségük abban, hogy melyik boltot használják, a bolt tulajdonosának széles körű mérlegelési joga van abban, hogy milyen intézkedéseket hozzon, figyelembe véve a bolt adott helyzetét.

Nagoya Kerületi Bíróság 2004. július 16-i (Heisei 16) ítélete

A bíróság elismerte a közért tulajdonosának széles körű mérlegelési jogát a biztonsági kamera telepítésével és más intézkedésekkel kapcsolatban, és megállapította, hogy a boltban történő biztonsági kamera telepítése és a felvétel készítése akkor engedélyezett, ha figyelembe veszik annak céljának megfelelőségét és szükségességét.

Ezután a bíróság hivatkozott a közértben történő lopások növekedésére, és megállapította, hogy a boltban történő biztonsági kamera telepítése és a felvétel készítése célja a lopások és más bűncselekmények elleni fellépés, ezért a célja megfelelő, a szükségessége elismerhető, és ezért nem illegális.

A biztonsági kamera felvételeit tartalmazó videókazetta önkéntes átadása a rendőrségnek

Ezután a bíróság kijelentette, hogy még akkor is, ha a cél megfelelőségét és szükségességét elismerik, a videókazetta, amely sorban rögzíti a vásárlókat, nem használható fel a fenti cél eltérésére, és még akkor is, ha a rendőrség segítséget kér, ha a céljától jelentősen eltér, illegálisnak minősülhet.

Ezután a bíróság megállapította, hogy ebben az esetben a közért tulajdonosa nem ismerte fel, hogy a nyomozás alatt álló bűncselekménynek és a közértnek nincs köze egymáshoz, ezért a közért tulajdonosa által a rendőrségnek átadott felvétel nem tér el a fenti céltól, és ezért nem illegális.

Biztonsági kamerák elhelyezése az épület folyosóin

Egy összefüggő épület folyosóin a vádlott által elhelyezett négy kamera kapcsán előfordult, hogy a négy lakó, a felperesek, jogellenes magánéleti jogsértést állítottak, és a vádlottól a kamerák eltávolítását és kártérítést követeltek.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a kamerák közül három esetében a felperesek lakásának bejárata vagy a folyosó, azaz a közterületre vezető útvonal nem volt a felvételi területen, és nem lehetett kimutatni, hogy a felperesek megfigyelése a célja lett volna, tehát a felperesek magánéletét nem sértették túlzottan a társadalmi életben elfogadható határokon túl.

Az egyik kamera (a jelen esetben a Kamera 1) esetében azonban a bíróság megállapította, hogy a bejárati ajtó közelében álló személyek arcát nem lehet felismerni, de elég élesen látható, és a használati bejárat előtti területen nem olyan élesen, de legalábbis a képen látható, hogy valaki áthalad.

A Kamera 1 által készített felvétel folyamatosan készül, és a felperesek mindennapi életét, mint például a házból való kilépést vagy a hazaérkezést, folyamatosan figyelemmel kísérik, ami elfogadhatatlan magánéleti jogsértést eredményez. Másrészt a vádlott azt állítja, hogy a Kamera 1-et a vádlott tulajdonában lévő épület első emeleti lakásának déli ablaka és annak közelében történő felvétel céljából helyezte el a bűnüldözés céljából, de az ablakok bűnüldözési intézkedései között nem csak a dupla zárak elhelyezése a lehetséges alternatívák között. Figyelembe véve a fentieket és a különböző körülményeket, a Kamera 1 elhelyezése és a felvétel által okozott magánéleti jogsértés túllépi a társadalmi életben elfogadható határokat.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2015. november 5-i (Heisei 27) ítélete

A bíróság elismerte a magánéleti jogsértést, és a négy kamera közül egyet el kellett távolítani, és minden felperesnek 100 000 jent (összesen 400 000 jen a négy felperes számára) kellett fizetni kárpótlásként.

Az egyenként 100 000 jenes kárpótlás alacsonynak tűnhet, de

• A Kamera 1 felvételi területe kiterjed a felperesek magánéletét védendő helyekre, de ezek a helyek folyosók, azaz kültéri helyek, és nem privát terek
• A megfigyelési célú elhelyezéshez képest a rosszindulatú jelleg alacsonyabb
• A felvételt körülbelül két hét elteltével automatikusan felülírják és törlik, és a képeket nem őrzik meg tartósan

figyelembe vették.

Érzelmi konfliktusokból adódó televíziós kamerák telepítése

Előfordult már olyan eset, hogy két egymás melletti ház között, melyeket egy privát út választ el, apró zajok – mint például a gyaloglás vagy a kerékpározás – okozta érzelmi konfliktusok miatt szomszédok közötti probléma alakult ki. Az egyik ház több televíziós kamerát telepített, ami tovább fokozta az érzelmi feszültséget, és vita alakult ki arról, hogy a kamerák telepítése sérti-e a magánéletet.

A vádlott házaspár a kamerákkal gyűjtött információk alapján rágalmazó cikkeket írt a felperes házaspárról a saját weboldalukon, ami további vitákat eredményezett, mivel ezek a cikkek sértették a felperesek becsületét és érzelmi integritását.

A bíróság a magánélet megsértésével kapcsolatban úgy ítélte meg, hogy bár a privát út nem a felperesek tulajdonában van, mégis szorosan kapcsolódik a mindennapi élethez, mint a felperesek otthonának kiterjesztése, ezért nem lenne helyénvaló azt állítani, hogy nem kell védeni a magánéletet.

A vádlott házaspár védelmi célú telepítésre vonatkozó érvelését illetően a bíróság úgy ítélte meg, hogy még ha volt is védelmi célja a kamerák telepítésének, a felperesek magánéletének folyamatos, társadalmilag elfogadhatatlan módon történő megsértése túllép a tolerálható hátrányok mértékén, ezért elismerte a magánélet megsértését.

Kapcsolódó cikk: A rágalmazás és a magánélet megsértése az interneten[ja]

Ezután a bíróság a felperes férjnek összesen 300 ezer jen (a magánélet megsértéséért 100 ezer jen, a becsületsértésért 200 ezer jen), a felperes feleségnek összesen 600 ezer jen (a magánélet megsértéséért 100 ezer jen, a becsületsértésért 300 ezer jen, az érzelmi integritás megsértéséért 200 ezer jen) összegű kártérítést ítélt meg, összesen 900 ezer jen értékben.

A felperesek által kért kamerák eltávolításával kapcsolatban a bíróság:

“A vádlottak által telepített kamerák illegálisak, mivel megsértik a felperesek magánéletét, ezért a felperesek jogosultak arra, hogy a magánéletük védelmében kérjék a kamerák eltávolítását.” – Tokyo District Court, 2009. május 11. (Heisei 21)

Elfogadta a kérelmet, és továbbá:

“A felperesek és a vádlottak közötti konfliktus történetét figyelembe véve, a vádlottaknak konkrét veszélye van arra, hogy új televíziós kamerákat telepítenek a felperesek otthonának vagy a privát útnak a felvételi területére, ami megsérti a felperesek magánéletét. Ezért a felperesek jogosultak arra, hogy a magánéletük védelmében megakadályozzák a vádlottakat abban, hogy a jövőben új kamerákat telepítsenek.” – Ugyanaz

Megtiltotta az új televíziós kamerák telepítését. Nem engedélyezett a magánélet folyamatos megsértése televíziós kamerákkal.

Az adatvédelmi jogsértések elkerülése érdekében, amelyek a biztonsági kamerák használatából adódhatnak

Tartsuk be az irányelveket és egyéb előírásokat

Az adatvédelmi jogsértések elkerülése érdekében, amelyek a biztonsági kamerák használatából adódhatnak, először is ellenőrizzük és tartsuk be a személyes adatok védelmével kapcsolatos törvényről szóló “Japán Személyes Adatvédelmi Bizottság irányelveit”, valamint a városok és falvak saját biztonsági kamera telepítési előírásait, amelyeket korábban bemutattunk.

Jelöljük ki, hogy “Biztonsági kamera működik”

Bár a cél a bűnüldözés, nem mindig kötelező a “Biztonsági kamera működik” jelzés használata az üzletekben vagy a weboldalakon, de alapvetően érdemes ezt a jelzést használni.

Megakadályozzuk a felvett videók szivárgását

Legyünk nagyon óvatosak, hogy a felvett videók ne kerüljenek ki az internetre vagy harmadik félhez. Egy lehetséges megoldás, hogy a kamera, a rögzítő vagy az adatbázis bejelentkezési azonosítóját és jelszavát a kezdeti beállításoktól eltérő, magas biztonsági szintű, bonyolult jelszóra változtatjuk.

Nem csak a külső, hanem a belső szivárgásokra is figyeljünk. A munkavállalók esetleges jogellenes használatának megakadályozása érdekében fontos, hogy meghatározzuk az adatvédelmi irányelveket, és aktívan végezzünk felvilágosító tevékenységeket, például képzéseket az adatvédelmi ismeretek növelése érdekében.

Összefoglalás: Ellenőrizzük a biztonsági kamerák telepítésének irányelveit

A biztonsági kamerák széles körben elterjedtek a modern életben, de ha nem telepítjük és kezeljük őket a megfelelő irányelvek szerint, fennáll a veszélye, hogy megsértjük a magánéletet. A biztonsági kamerák használatakor ellenőrizzük az irányelveket, és járjunk el óvatosan.

Ezenkívül előfordulhat, hogy mások biztonsági kamerái megsértik a saját magánéletünket. Ha problémába ütközik a biztonsági kamerákkal kapcsolatban, javasoljuk, hogy forduljon ügyvédhez.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői csoport, amely rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog mindkét területén magas szintű szakértelemmel. Az elmúlt években, ha figyelmen kívül hagyjuk az interneten terjedő hírnevet károsító vagy rágalmazó információkat, súlyos károkat okozhat. Irodánk megoldásokat kínál a hírnevet károsító és a lángoló problémák kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/reputation[ja]