Az e-sportban nyert díjazás mellékállásnak számít? Beleértve a jövedelem kategóriáját is, magyarázat következik

Az e-sport olyan versenysport, amely számítógépes vagy videójátékok használatával történik. Az e-sport iparág az utóbbi években nagy népszerűségnek örvend, és számos díjazott versenyt rendeznek. Vannak olyan profi játékosok is, akik a játékból származó díjazásból élnek.

De vajon az e-sportból származó díjazás mellékállásnak számít-e, és esetlegesen munkajogi szabályok miatt tilos lehet-e? Ebben a cikkben erre a kérdésre keresünk választ azok számára, akik ezzel a problémával küzdenek.

Mi az e-sport?

Az e-sport egyszerűen fogalmazva a videójátékok versenyszerű űzését jelenti sportként. 2018 februárjában létrejött a Japán e-Sport Szövetség (JeSU), és létrehozták a “JeSU hivatalosan elismert profi licenc rendszert”, amely elősegíti az e-sport népszerűsítését.

A “JeSU hivatalosan elismert profi licenc rendszer” létrejöttének hátterében az állt, hogy az e-sport versenyek díjazása esetlegesen a japán ajándékjelzési törvény szabályozásának hatálya alá eshetett.

Ha a díjazás a “versenyen való részvétel” – mint “munka jutalmazása” – keretében kerül kifizetésre, akkor nem esik a japán ajándékjelzési törvény szabályozásának hatálya alá.

Ezért hozták létre a “JeSU hivatalosan elismert profi licenc rendszert”, amely meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján az e-sport versenyek díjazása “munka jutalmazásaként” elfogadható.

Ennek a rendszernek köszönhetően csökkent a kockázata annak, hogy a díjazott versenyek a japán ajándékjelzési törvény szabályozásának hatálya alá esnek, így könnyebbé vált a díjazott versenyek szervezése.

Továbbá, számos hazai és nemzetközi versenyt rendeznek, és várhatóan az e-sportolók száma a jövőben tovább növekszik.

Forrás: Licenc | Japán e-Sport Szövetség hivatalos weboldala[ja]

Számít-e mellékállásnak, ha e-sport versenyeken nyerünk pénzjutalmat?

Ha e-sport versenyeken pénzjutalmat nyerünk, vajon ez számít-e mellékállásnak? Az e-sportban nyert pénzjutalmak esetében a helyzetek nagyon változatosak lehetnek.

Az egyes helyzetek alapján kell eldönteni, hogy az adott tevékenység számít-e mellékállásnak, de először is meg kell jegyezni, hogy a “mellékállás” fogalmának nincs egyértelmű definíciója.

Bár a részleteket később tárgyaljuk, a vállalati alkalmazottak esetében nincs olyan törvény, amely tiltaná a mellékállást, a probléma akkor merül fel, ha a munkahelyi szabályzat tiltja a mellékállást.

Az, hogy mi számít mellékállásnak, esetenként változik, de úgy tűnik, hogy az egyik döntési kritérium a jövedelem kategóriája.

Az e-sport versenyeken nyert pénzjutalmak után adót kell fizetni, és be kell nyújtani a bevallást. Ebben az esetben az, hogy a jövedelem kategóriája “egyszeri jövedelem” vagy “üzleti jövedelem”, az egyik kritérium lehet a mellékállás megítélésében.

Ha a pénzjutalmat egyszeri jövedelemként jelentik be

Ha az online játékot hobbiként űzi, nem nyereség céljából, és véletlenül nyer pénzjutalmat egy hétvégi versenyen, akkor valószínűleg az egyszeri jövedelem kategóriába tartozik. Ha a verseny pénzjutalma évente 200 000 jen (kb. 1,6 millió forint) vagy annál több, akkor be kell jelenteni az adóbevallásban.

Ha a pénzjutalmat egyszeri jövedelemként jelentik be, akkor valószínűleg csak hobbiként tekintenek rá, és nem számít mellékállásnak.

Ha a pénzjutalmat üzleti jövedelemként jelentik be

Ha rendszeresen részt vesz versenyeken és nyer pénzjutalmat, vagy ha profi licenccel rendelkezik, akkor valószínűleg az üzleti jövedelem kategóriába tartozik. Ha a verseny pénzjutalma évente 480 000 jen (kb. 4 millió forint) vagy annál több, akkor be kell jelenteni az adóbevallásban.

Ha egy vállalati alkalmazott rendszeresen nyer pénzjutalmat, vagy profi játékosként nyer pénzjutalmat, akkor a gyakoriságtól függően ez gyakran számít mellékállásnak.

A munkarend szerinti mellékállás-tilalmi rendelkezések hatálya

Először is, vajon van-e jogi alapja annak a munkarend szerinti rendelkezésnek, amely tiltja a mellékállást?

Valójában a munkajogban és a polgári törvénykönyvben, valamint más munkával kapcsolatos törvényekben nincs olyan rendelkezés, amely tiltaná a mellékállást. Azonban előfordulhat, hogy a cég “munkarendje” tiltja vagy korlátozza azt.

A közalkalmazottak esetében a “törvény” tiltja a mellékállást.

Az e-sportok mellékállásként való tiltásának kritériumai a cég munkarendjében

A bírósági ítéletek szerint a munkavállalók szabadon dönthetnek arról, hogyan töltik a munkaidőn kívüli időt, és a vállalatoknak nem szabad korlátozniuk ezt a szabadságot.

A mellékállás általános tilalmával kapcsolatban a Ogawa Construction ügyben hozott ítélet (Tokyo District Court, Showa 57 (1982) November 19, Labor Civil Case Collection 33 Volume 6 Page 1028) kimondta, hogy “a munkaidőn kívüli idő alapvetően a munkavállaló szabadsága, ezért a munkarend szerinti teljes mellékállás-tilalom, különleges eseteket kivéve, nem indokolt.”

Akkor milyen esetekben tekintik a munkarend megsértésének? Az ítéletek szerint a következő esetekben ismerték el a munkarend megsértését:

• Ha a főállásban jelentős akadályok merülnek fel (például ha a mellékállásra fordított idő hosszú, és minden nap éjszakába nyúlik)
• Ha a vállalati titkok kiszivárognak, és ez titoktartási kötelezettség megsértésének minősül (például ha valaki ugyanazon iparágban dolgozik mellékállásban)
• Ha a vállalat hírnevét rontja, vagy megsérti a bizalmi viszonyt (például ha valaki antiszociális erőkkel kapcsolatos mellékállást végez)
• Ha a verseny hátrányosan érinti a vállalatot (például ha valaki ugyanabban az iparágban dolgozik mellékállásban, mint a főállása)

Ezért, ha valaki e-sportokból nyer pénznyereményt, de nem felel meg a fentieknek, akkor alacsony a valószínűsége annak, hogy a mellékállás-tilalmi rendelkezést alkalmazzák, és fegyelmi büntetést szabjanak ki.

Az e-sportok közalkalmazotti mellékállásként való minősítésének kritériumai

Ahogy korábban említettük, a közalkalmazottak mellékállását a “törvény” tiltja. Ennek oka, hogy a közalkalmazottakat a közösség egészének szolgálóként tekintik, és tőlük elvárják a munka igazságosságát és semlegességét. A közalkalmazottak esetében a Japán Közalkalmazotti Törvény kimondja, hogy

A tisztviselők nem lehetnek vezetők, tanácsadók vagy tanácsadó testületi tagok olyan cégeknél, amelyek kereskedelmi, ipari vagy pénzügyi tevékenységet folytatnak, vagy más, nyereségszerzésre irányuló magánvállalkozásokat (a továbbiakban “nyereségszerző vállalkozásoknak” nevezünk), és nem folytathatnak saját nyereségszerző vállalkozást.

Japán Közalkalmazotti Törvény 103. cikk 1. bekezdés

A tisztviselőknek, ha díjazásért cserébe vezetői, tanácsadói vagy tanácsadó testületi tagi pozíciót töltenek be nyereségszerző vállalkozásokon kívüli szervezeteknél, vagy bármilyen más tevékenységet folytatnak, vagy feladatot látnak el, engedélyt kell kérniük a miniszterelnöktől és a tisztviselők felügyeleti hatóságának vezetőjétől.

Japán Közalkalmazotti Törvény 104. cikk

Ezért, ha nincs engedély, a mellékállás nem engedélyezett.

A helyi közalkalmazottak esetében,

A tisztviselőknek, ha nem kapnak engedélyt a kinevező hatóságtól, nem lehetnek vezetők, tanácsadók vagy tanácsadó testületi tagok olyan cégeknél, amelyek kereskedelmi, ipari vagy pénzügyi tevékenységet folytatnak, vagy más, nyereségszerzésre irányuló magánvállalkozásokat (a továbbiakban ebben a cikkben és a következő cikk első bekezdésében “nyereségszerző vállalkozásoknak” nevezünk), és nem folytathatnak saját nyereségszerző vállalkozást, vagy nem dolgozhatnak bármilyen tevékenységben vagy feladatban díjazásért. Azonban ez nem vonatkozik a részmunkaidős alkalmazottakra (kivéve a rövid munkaidős alkalmazottakat és a 22. cikk 2. bekezdés 2. pontjában említett alkalmazottakat).

Helyi Közalkalmazotti Törvény 38. cikk 1. bekezdés

Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazottak számára a mellékállásra vonatkozó korlátozások szigorúbbak, mint a magánszektorban dolgozók számára.

De vajon az e-sportok mellékállásnak minősülnek-e?

Ismétlem, nincs egyértelmű kritérium arra vonatkozóan, hogy az e-sport versenyeken nyert pénznyeremény mellékállásnak minősül-e vagy sem.

Az összeg, a pénznyeremény ismétlődő és folyamatos megkapása, a pénznyeremény jövedelemkategóriája (egyszeri jövedelem vagy üzleti jövedelem) stb. alapján kell átfogóan megítélni.

Általánosságban elmondható, hogy ha valaki nem rendelkezik profi licenccel, és csak egyszer kapott pénznyereményt, akkor ez nem minősül mellékállásnak.

Mivel még nincs ítélet arról, hogy az e-sportolók tevékenysége mellékállásnak minősül-e, figyelemmel kell kísérnünk, hogy a bíróságok milyen döntést hoznak a jövőben.

Az e-sport díjazásának munkabérként történő elfogadása

Ahogy azt korábban említettük, ha a profi licenccel rendelkező játékosok díjat nyernek egy versenyen, ezt a díjat “munkabérként” fogadják el.

Az egyik célja a JeSU (Japanese e-Sports Union) által hitelesített profi licencrendszernek, hogy egyértelművé tegye, hogy az e-sport játékosok szakmájukat űzik, tehát a JeSU által hitelesített profi licenccel rendelkező játékosok “e-sport profi játékosok” foglalkozásban dolgoznak.

Ezért, ha rendelkezik a JeSU által hitelesített profi licenccel, az e-sport versenyeken nyert díjazás üzleti jövedelemnek minősül.

Az e-sport díjazásának megszerzése külföldön

Az utóbbi években egyre gyakoribbá vált, hogy e-sport versenyeket külföldön rendeznek. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy milyen adózási rendszer vonatkozik azokra, akik külföldi versenyeken nyernek díjazást.

Ha valaki Japánban rendezett e-sport versenyen nyer díjazást, természetesen Japánban kell adóznia. De mi történik, ha valaki külföldi versenyen nyer díjazást?

A japán jövedelemadó-törvény (Japanese Income Tax Law) 5. cikkelyének 1. bekezdése szerint a Japánban élő személyeknek jövedelemadót kell fizetniük, függetlenül attól, hogy a jövedelem belföldön vagy külföldön keletkezett-e.

Viszont, ha valaki külföldi e-sport versenyen nyer díjazást, előfordulhat, hogy a verseny rendezési helyének törvényei szerint az adott országban is meg kell fizetnie a jövedelemadót, ami gyakorlatilag kettős adózást jelent.

Ezért a japán jövedelemadó-törvény 95. cikkelye bevezetett egy “külföldi adólevonás” (foreign tax credit) rendszert.

Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy ha valaki az adott évben külföldi törvények alapján fizetett jövedelemadót, akkor a fizetett összeg egy meghatározott részét levonhatja az adott évben Japánban fizetendő jövedelemadójából.

Összefoglalás: Az e-sport díjazásának kérdéseiben forduljon ügyvédhez

Ha e-sport versenyeken nyer díjazást, a nyert összeg nagysága és a bevallandó jövedelem kategóriája alapján döntik el, hogy ez mellékállásnak számít-e.

Azok számára, akiknek lehetőségük van e-sport versenyeken díjat nyerni a főállásukon kívül, ajánlott előzetesen ügyvédhez fordulni, hogy megbeszéljék, nem okoz-e problémát, ha ezt mellékállásként végzik.

Kapcsolódó cikk: A növekvő „e-sport keret” állásajánlatai, mire kell figyelni a munkaszerződés megkötésekor?[ja]

Kapcsolódó cikk: Az e-sport profi játékosok szerződésének főbb ellenőrzési pontjai[ja]

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely rendelkezik magas szakmai ismeretekkel az IT területén, különösen az internet és a jog területén. Irodánkban a tokiói tőzsdén jegyzett vállalatoktól a startup vállalkozásokig, számos ügyben végezzük a szerződések és egyéb dokumentumok elkészítését és felülvizsgálatát. Ha problémája van a szerződésekkel vagy egyéb dokumentumokkal kapcsolatban, kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

https://monolith.law/contractcreation[ja]