A kiküldetés, kirendelés, kvázi-megbízás, alvállalkozás, álcázott alvállalkozás és munkaerő-szolgáltatás különbségei és eltérései

Nem csak az IT vállalatok vagy az IT projektek esetében, a vállalatok számára az emberi erőforrások és a munkaügyi gyakorlat gyakran bonyolult jogi problémákat vet fel. Különösen a foglalkoztatási viszonyokkal kapcsolatos kérdések gyakran vezetnek komoly vitákhoz, mivel ezek közvetlenül érintik a munkavállalók jogállását. Ezzel összefüggésben különösen problémás lehet a munkavállalók kiküldetése, kölcsönzése és hasonló, harmadik fél által közvetített munkaerő-felhasználás. Ide tartoznak a vállalkozási és a megbízási szerződések alapján végzett munkák is. Ha viták merülnek fel a közvetítő által közvetített munkaerő-felhasználás során, előfordulhat, hogy az ilyen viták álcázott vállalkozási szerződésekhez vagy illegális munkaerő-szolgáltatáshoz vezetnek.

Ebben a cikkben rendszerezésre kerülnek azok a munkaerő-felhasználási módszerek, mint a kiküldetés, a kölcsönzés, a megbízás és a vállalkozás, amelyek gyakran homályosak az emberi erőforrásokkal foglalkozó osztályok gyakorlatában. Emellett magyarázatot adunk arra is, hogyan lehet elkerülni, hogy ezek az eljárások álcázott vállalkozási szerződéssé vagy illegális munkaerő-szolgáltatássá váljanak.

Az IT vállalatok és az IT üzletágak tele vannak munkajogi kérdésekkel

Irodánk, a Monolith Ügyvédi Iroda két fő területen nyújt IT-jogi szolgáltatásokat a vállalatok számára. Az egyik terület az, hogy jogi szempontból támogatást nyújtunk azoknak az innovatív IT vállalatoknak és IT üzletágaknak, ahol a jogi “védelem” gyakran hiányzik. A másik terület pedig az, ahol a korábbi általános vállalati jogi kérdésekben gyakran hiányzott az “IT” terület, és itt különösen részletes jogi támogatást nyújtunk. Az utóbbi terület minden általános vállalatot céloz meg, függetlenül attól, hogy IT vállalat-e vagy sem (mivel a mai világban már nem lehet elkerülni az IT-t).

Az “IT” és a “jog” két pillére között a kiküldetések és a munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó jogi kérdések rendkívül fontosak. Bár ezek első pillantásra nem kapcsolódnak az IT-hez, ha figyelembe vesszük a mai IT iparág helyzetét, ezek a területek nagyon hajlamosak a problémákra.

Az IT iparág egészében, vagy az IT szakemberek munkaerő-felhasználásában gyakran előfordul, hogy a kiküldetések és a munkaerő-kölcsönzéshez közvetítőket kell bevonni, mivel a munka gyakran projektalapon történik. Az IT projektek, amelyek gyakran nagy költségvetéssel és sok ember bevonásával haladnak előre egy meghatározott időszak alatt, ígéretes piacot jelenthetnek a munkaerőt használó szolgáltató vállalatok számára. Az IT projektek jellemzőit figyelembe véve, a következő cikkben tárgyaljuk a projektmenedzsmenttel kapcsolatos átfogó kötelezettségeket.

https://monolith.law/corporate/project-management-duties[ja]

A projektalapú munkák közös jellemzője, hogy sok ember erőfeszítéseit kell összefogni egy korlátozott időszak és költségvetés keretein belül, hogy elérjük a közös cél, a projekt megvalósítását. Az IT vállalatok és az IT üzletágak számára gyakran fontos kérdés, hogy hogyan lehet a munkaerő-felhasználást jogszerű állapotban tartani.

Közvetítőkön keresztül történő munkaerő-felhasználás típusai és különbségei

Az IT szakemberek munkaerő-felhasználása olyan piacot jelenthet, amely ígéretes lehet a munkaerő-közvetítéssel és munkaerő-bemutatással foglalkozó vállalkozások számára. Ezenkívül ismert, hogy számos IT vállalat SES szerződéseket használ, és üzleti tevékenységét a kliensek helyszínén folytatja.

A közvetítőkön keresztül történő munkaerő-felhasználás általános módszerei közé tartozik a kiküldetés, a kölcsönzés, a megbízás és a szerződéses munka.

Mi az a kiküldetés?

A kiküldetés olyan helyzet, amikor egy személy továbbra is alkalmazásban áll egy vállalatnál, de egy másik vállalat alkalmazottjává válik, és annak működésében vesz részt. A kiküldetés nem csupán egy egyszerű áthelyezés, nem csak a hely vagy a munka jellege változik, hanem az irányítás és az utasítások adása is más személyre száll. Ugyanakkor a kiküldetés nem jelenti a korábbi munkaviszony megszűnését, mivel a kiküldő és a fogadó vállalat között kettős munkaviszony jön létre, így ez különbözteti meg a kiküldetést a szokásos “munkahelyváltástól”.

Nem csak az IT vállalatokra vagy az IT-alapú üzleti tevékenységekre korlátozódóan, a kiküldetés gyakran alkalmazott eszköz a csoporton belüli vállalatok közötti személyi forgalom, a munkaerő beosztás, az oktatás és a képzés biztosítása céljából.

Mi a munkaerő-kölcsönzés?

Valószínűleg vannak, akiket az is érdekel, hogy a fent említett kiküldetés definíciója alapján miben különbözik a munkaerő-kölcsönzés. A munkaerő-kölcsönzés fogalmát törvényileg definiálják (az aláhúzott és félkövér részeket a szerző tette hozzá).

A munkaerő-kölcsönzésről szóló törvény 2. cikk (Fogalmak jelentése)

E törvényben a következő számokban meghatározott fogalmak jelentése a megfelelő számokban meghatározottak szerint értendő.

Első Munkaerő-kölcsönzés Saját alkalmazottjainak foglalkoztatása, az adott munkaviszony keretein belül, és mások utasításainak megfelelően, az adott másik személy számára végzett munka, amely nem tartalmazza az adott munkavállaló alkalmazását az adott másik személy által.

Tehát mind a kiküldetés, mind a munkaerő-kölcsönzés esetében a munkavállaló eredeti foglalkoztatási helyzetét alapul véve, új irányítási/utasítási kapcsolatot hoznak létre, és ezen a ponton nyújtják a munkaerőt. Azonban a munkaerő-kölcsönzés esetében a “nem tartalmazza az adott munkavállaló alkalmazását az adott másik személy által” rendelkezés jelenti a nagy különbséget. Vagyis a munkavállaló és a munkaerő-kölcsönző közötti munkaviszony nem jön létre, ez a különbség a kiküldetéshez képest. A kiküldetés esetében a kiküldött munkavállaló és a fogadó cég között is létrejön a munkaszerződés, így a munkaszerződés kétszeresen is megkötésre kerül, ezen a ponton különböztetjük meg a munkaerő-kölcsönzést és a kiküldetést.

Mi az a kvázi-megbízás és a vállalkozási szerződés?

A kvázi-megbízás és a vállalkozási szerződés nem azonos a kiküldetéssel vagy a munkaerő-kölcsönzéssel, és nem feltétlenül vonatkozik a vállalatok által alkalmazott munkaerőre. Például, ha egy szabadúszó vagy egyéni vállalkozó a kliens vállalatánál dolgozik, általában kvázi-megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében kötnek szerződést. Azonban, ha egy IT szakemberrel rendelkező vállalat kvázi-megbízási vagy vállalkozási szerződést köt egy másik vállalattal, és saját alkalmazottját a helyszínen tartja, a kiküldetés és a munkaerő-kölcsönzés közötti különbség nehezen érthető.

A kvázi-megbízási szerződés és a vállalkozási szerződés összehasonlítását és tartalmát a következő cikkben részletesen ismertetjük.

https://monolith.law/corporate/contract-and-timeandmaterialcontract[ja]

A kvázi-megbízási szerződésben a megbízott feladatok teljesítése során megfelelő gondossági kötelezettséget kell betartani, míg a vállalkozási szerződésben a “munka befejezése” eredménye a fontos. Azonban, ha a kiküldetés és a munkaerő-kölcsönzés közötti különbségről beszélünk, közös az, hogy a kliens (általában a rendszerfejlesztő) és a munkavállaló között nem jön létre munkaviszony, és nincs parancsnoki vagy utasítási kapcsolat sem. Egyszerűen fogalmazva, a kliens nem alkalmazza a szakembert, nem a szakember főnöke, csak a vállalatnak rendel munkát.

Ha kvázi-megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján munkaerőt helyeznek el a helyszínen, fontos, hogy a helyszínen dolgozó szakemberek “a saját vállalatuk által megbízott munkát végzik”. Még akkor is, ha a munka miatt szoros együttműködésre van szükség a helyszíni felelősökkel, ha közvetlen parancsnoki vagy utasítási kapcsolat jön létre, jogi kötelezettség keletkezik a munkaerő alkalmazására. Ez fontos annak érdekében, hogy elkerüljük a hamis vállalkozási szerződések és egyéb illegális munkaerő-felhasználás csapdáját.

Megjegyzendő, hogy az úgynevezett “SES szerződés” egyfajta kvázi-megbízási szerződés. Ezért az SES szerződés lényegét a következőképpen érdemes megérteni:

• Nem kötelező a “munka befejezése” eredmény (a vállalkozási szerződéstől eltérően)
• Nem jön létre parancsnoki vagy utasítási kapcsolat a helyszíni felelősökkel (a munkaerő-kölcsönzéstől eltérően)

Ezt mondhatjuk.

A vállalkozási szerződés jellemzőjeként a “munka befejezése” fogalmát a következő cikkben részletesen ismertetjük.

https://monolith.law/corporate/completion-of-work-in-system-development[ja]

Az álcázott alvállalkozás és a munkavállalók ellátásának definíciója, valamint az okok, amiért ezek törvénytelenek

Az átirányítás, kiküldetés, megbízás és alvállalkozás tartalmának figyelembevételével egyszerre megérthetjük az álcázott alvállalkozás fogalmát is. Ezenkívül fontos, hogy tisztában legyünk a “munkavállalók ellátása” témával is, amely szorosan kapcsolódik az álcázott alvállalkozáshoz. A munkavállalók ellátása jelenlegi törvény szerint büntetéssel sújtott és tiltott, és ennek megértése nem csak az álcázott alvállalkozás megelőzésében, hanem a törvényes kiküldetési szerződések megkötésében is fontos.

Mi az az álcázott alvállalkozás?

Az álcázott alvállalkozás egyszerűen fogalmazva olyan, amely a szerződés és más látható tények szerint alvállalkozási szerződést köt, de a munka valósága a kiküldetés. A kiküldetés és az alvállalkozás közötti különbség abban rejlik, hogy a munkavállalók a cégnél maradnak-e, és utasításokat kapnak-e. Tehát, ha a munkavállalókat a helyszínre küldő cég szemszögéből nézzük, szükséges lenne a munkaerő-kölcsönzési engedély megszerzése és a törvényes munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatása, de ez nem történik meg. Ezenkívül, ha a munkavállalókat fogadó helyszíni cég szemszögéből nézzük, ha közvetlenül utasításokat szeretnének adni a munkavállalóknak, akkor alkalmazniuk kellene őket, de ez nem történik meg.

Megjegyzendő, hogy az álcázott alvállalkozás definícióját, valamint a jogszabályokat figyelembe vevő megelőzési és javítási intézkedéseket részletesebben tárgyaljuk a következő cikkekben:

https://monolith.law/corporate/criteria-for-disguised-contract[ja]

Mi a munkavállalók ellátása?

A fenti cikkben részletesen tárgyaljuk a munkavállalók ellátását is, az álcázott alvállalkozás magyarázatával együtt. A munkavállalók ellátása azt jelenti, hogy mások irányítása alatt dolgoznak, kivéve a kiküldetést, és jelenlegi törvény szerint büntetéssel sújtott és tiltott. A munkavállalók ellátásának törvény általi tiltása az az alap, ami miatt az álcázott alvállalkozás törvénytelen. A munkavállalók ellátásának megértése során érdemes figyelembe venni az álcázott alvállalkozás miért törvénytelen kérdését.

Megjegyzendő, hogy a munkavállalók ellátásával kapcsolatos probléma a törvényes kiküldetés és a törvénytelen munkavállaló-ellátás közötti különbség. Ebben a tekintetben a “munkavállaló-ellátási vállalkozás” kifejezés szerint a vállalkozás, azaz az ismétlődő és folyamatos tevékenység előfeltétele a döntési pont. Például, ha a kiküldetés célja a következő, akkor a munkavállaló-ellátási vállalkozás értékelése ritkán fordul elő:

• Inkább a személyi cserére, a személyzet fejlesztésére és a munkavállalók karrierfejlesztésére összpontosít, mint a munkaerő hasznosítására
  
• A csoportvállalatok és a kapcsolt vállalatok közötti munkaerő-igazítás a cél, és nyilvánvaló, hogy eltér a “kellemetlen fizetés” céljától, amelynek célja a munkavállalók elbocsátása

Összefoglalás

A munkaerő felhasználásának számos módja van, közvetlenül alkalmazva a személyeket, vagy éppen nem így téve. Azonban először is értsük meg a japán munkajog alapvető gondolatát, miszerint a “dolgozó ember (munkavállaló)” és a “munkát adó ember (vállalat / munkaadó)” között nincs közvetítő. Vagyis, ha a munkavállalókat irányítás vagy parancs formájában kezeljük, akkor a munkavállalók jogainak védelme érdekében kötelesek vagyunk őket alkalmazni. A hamis alvállalkozások és a munkaerő-ellátás illegális volta ebből a szempontból igazolható. Ugyanez vonatkozik a megbízás és az alvállalkozás szerződéseire, ahol nincs szükség a munkajog betartására.

Ha törvényesen kívánjuk alkalmazni a kiküldetést és a kölcsönzést, akkor figyelni kell a jogszabályi problémákra, különben fennáll a jogellenesség veszélye. A kiküldetés, kölcsönzés, megbízás, hamis alvállalkozás, munkaerő-ellátás és hasonló kifejezések nem külön-külön értelmezendők, hanem a munkajog alapjait figyelembe véve kapcsolódjanak össze. Ha a gyakorlatban ezek a különbségek homályossá válnak, forduljunk jogi szakértőhöz, például ügyvédhez.