Az arcképjog megsértése esetén kártérítési igény benyújtásának kritériumai és folyamata

Az elmúlt években az Instagram, a YouTube, a Facebook és más hasonló platformok elterjedésével bárki könnyedén megoszthatja saját videóit és fényképeit. Ugyanakkor egyre több probléma merül fel a ‘portréjog’ kapcsán, amikor valaki engedély nélkül teszi közzé mások arcát vagy alakját.

De mi is pontosan a portréjog? Mit tehetünk, ha például a közösségi média vagy egy videómegosztó oldalra valaki engedélyünk nélkül feltölti a mi vagy a családunk fényképét, ezzel megsértve a portréjogunkat?

Ebben a cikkben a portréjog megsértésének kritériumait és a lehetséges megoldásokat ismertetjük.

Mi az arcképjog?

Az arcképjog azt a jogot jelenti, hogy bárki ellenállhasson annak, hogy mások engedély nélkül fényképeket készítsenek róla, vagy azokat nyilvánosságra hozzák.

Az arcképjog, a szerzői jogtól eltérően, nincs törvényben kifejezetten szabályozva. Azonban van egyetlen ítélet, amely említést tesz az arcképjogról.

Ez egy olyan esetben történt, amikor egy rendőrtábornokot hivatali kötelességének akadályozása és testi sértés miatt vádoltak meg, mert fényképeket készített egy tüntetésről, és a tüntetők bántalmazták őt.

A védelmi ügyvéd azt állította, hogy a rendőrtábornok fényképezési tevékenysége megsértette a vádlott arcképjogát, és ez illegális hivatali tevékenység volt. A Legfelsőbb Bíróság az alábbiak szerint hivatkozott az “arcképjogra”.

A 13. cikk szerint “minden állampolgárt tiszteletben kell tartani mint egyént. Az állampolgárok életéhez, szabadságához és boldogságkereséshez való jogát a közjóval összeegyeztethető módon a legnagyobb tiszteletben kell tartani a törvényhozás és a nemzeti politika terén.” Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok magánéleti szabadságát a rendőrségi hatalom és más állami hatalom gyakorlása ellen is védeni kell. És mint az egyéni magánéleti szabadság egyik eleme, mindenki rendelkezik azzal a szabadsággal, hogy ne készítsenek róla engedély nélkül fényképeket (a továbbiakban “külső megjelenés stb.”).

Az, hogy ezt arcképjognak nevezzük-e, más kérdés, de legalábbis azt kell mondanunk, hogy ha egy rendőrtiszt engedély nélkül fényképezi egy személy külső megjelenését stb., az ellentétes a 13. cikk szellemével, és nem engedélyezett.

Legfelsőbb Bíróság ítélete, 1969. december 24. (Showa 44) (Kyoto Prefecture Student Union Demonstration Case)[ja]

A Legfelsőbb Bíróság a fentiek szerint kimondta, hogy a 13. cikk alapján a “magánéleti szabadság” egyik eleme a “külső megjelenés stb. engedély nélküli fényképezése elleni szabadság”.

Bár az ítélkezési gyakorlatban ezt a szabadságot “külső megjelenés stb. engedély nélküli fényképezése elleni szabadságnak” nevezik, és nem hajlandó kifejezetten elismerni ezt a szabadságot mint “arcképjogot”, de gyakorlatilag úgy értelmezhető, hogy elismeri az “arcképjogot”.

A “portréjog” három típusa

A “portréjog” a következő három típust foglalja magában:

①A jog, hogy ne fotózzanak le engedély nélkül
②A jog, hogy ne használják fel a róluk készült fényképet vagy portrét
③A jog, hogy védjék a személy anyagi érdekeit a portréjának felhasználásával kapcsolatban

Általánosságban, az ① és ② a magánélethez való jog részét képezik, míg az ③ a publicitási joghoz tartozik.

Ha egy átlagos személy arcát (portréját) engedély nélkül közzéteszik az interneten, a “kellemetlenség”, amit érez, valószínűleg abból adódik, hogy személyes információját, azaz arcának fényképét, az ő akarata ellenére tették közzé.

Ezért az átlagos személy számára a “portréjog” a “fényképezés” és a “közzététel” elutasításának jogát jelenti.

Másrészről, a hírességek esetében, bár a portréjog védelme a magánélethez való jog szempontjából enyhébb, mint az átlagos személyek esetében, a publicitási jog szempontjából a portréjog megsértése megvalósulhat.

Mi a személyiségi jog?

A személyiségi jog definíciójáról folyik a vita, és a joggyakorlatban alig találhatók konkrét meghatározások.

Azért, a joggyakorlatban általánosságban elfogadott, hogy a személyiségi jog a “magával kapcsolatos információk indokolatlan közzétételének jogát” jelenti, gyakorlatilag a személyiségi jogot elismerik.

Megjegyzendő, hogy a személyiségi jog, a jog természeténél fogva, csak természetes személyeknek van elismerve, és általában nem ismerik el jogi személyek számára.

Kapcsolódó cikk: A személyiségi jog alapos elemzése. Mi a három sértési követelmény?[ja]

Mi a publicitásjog?

A hírességek és sportolók arcképe és neve rendkívül hatékony eszköz lehet a reklámozásban.

Ezen személyek arcképe és neve gazdasági értéket képvisel, mivel a vállalatok által kínált termékek és szolgáltatások iránti érdeklődést generálhatnak.

Ezért, amikor a hírességek és sportolók arcképe és neve gazdasági értéket képvisel, a publicitásjog a hírességek jogát jelenti saját gazdasági értékük ellenőrzésére.

Kapcsolódó cikk: Mikor keletkezik és mikor nem keletkezik publicitásjog[ja]

A személyiségjogok megsértése az SNS-en

Élünk egy olyan információs társadalomban, ahol az SNS-ek elterjedtek, és bárki képes információt közölni az egész világgal.

Ugyanakkor azonban a Twitter, Facebook, Instagram, YouTube és más SNS-ek esetében növekszik azoknak az eseteknek a száma, amikor a személyiségjogokat megsértik.

Ha valaki véletlenül közzéteszi az Ön vagy a családja arcának fényképét vagy nevét, hogyan kellene reagálnia? Ezt részletesen megvizsgáljuk az alábbiakban.

Megjegyzendő, hogy az SNS eszközök között vannak olyanok, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy a helytelen bejegyzéseket jelentsék az adminisztrációnak űrlap kitöltése vagy e-mail útján.

Lehetséges-e kártérítést követelni arcképjog-sértés esetén?

Az arcképjog-sértés, akárcsak a magánélet megsértése, nem büntethető a Büntető Törvénykönyv szerint. Ennek oka, hogy nincs olyan cikk a Büntető Törvénykönyvben, amely “arcképjog-sértés” bűncselekményként lenne definiálva.

Azonban, bár büntetőjogi felelősség nem keletkezik, polgári jogi felelősség igen, és lehetséges kártérítést követelni a Polgári Törvénykönyv 709. paragrafusa alapján, amely a jogellenes cselekményekre vonatkozik.

Aki szándékosan vagy gondatlanságból megsérti mások jogait vagy törvény által védett érdekeit, köteles kártérítést fizetni a károkért, amelyek ezzel keletkeztek.

Polgári Törvénykönyv 709. paragrafus (Jogellenes cselekményekből eredő kártérítés)

Az arcképjog-sértésért járó kártérítés átlagos összegét a következő cikkben részletesen ismertetjük.

Kapcsolódó cikk: Mennyi az átlagos kártérítés az arcképjog-sértésért? Két bírói döntés alapján magyarázzuk[ja]

Továbbá, ha az arcképjog-sértés az interneten történt, akkor lehetséges a vonatkozó cikk eltávolításának vagy megállításának kérése is.

Az arcképjog megsértésének kritériumai

Az interneten történő önkényes képfelhasználás esetén, például amikor saját vagy családtagjaink fotóit használják fel, nagyon fontos tudnunk, hogy mikor valósul meg az arcképjog megsértése, és milyen kritériumok alapján ítélik meg azt az információs társadalomban élő emberek számára.

Az arcképjog megsértésének megállapítása számos körülményt vesz figyelembe. Nehéz konkrét kritériumokat megfogalmazni, de általánosságban az alábbiakat érdemes ellenőrizni:

1. Az fotózás vagy közzététel híradási célokat szolgál-e, vagy más közérdekű célt szolgál-e
2. A fotózás vagy közzététel bűnmegelőzési célokat szolgál-e
3. Magánéleti területen történt-e a fotózás vagy közzététel, vagy nyilvános helyen, mint például parkokban vagy közutakon
4. A személy azonosítható-e a fotón vagy a közzététel során. Vagy a modell túl kicsi ahhoz, hogy azonosítható legyen, vagy mozaikos feldolgozást alkalmaztak, hogy ne lehessen azonosítani

Különösen az interneten történő arcképjog megsértése esetén fontos megítélési szempont, hogy a kép hol került közzétételre, és milyen a képminősége.

Az ön vagy családtagjai arcát azonosítani lehet

Ha az ön vagy családtagjai arcát azonosítani lehet, nagyobb a valószínűsége, hogy az arcképjog megsértését elismerik. Ellenkező esetben, ha az arc homályos vagy mozaikosan feldolgozott, és nem azonosítható, akkor nem valósul meg az arcképjog megsértése.

Ön vagy családtagjai a főszereplők a képen

Ha a képen ön vagy családtagjai a főszereplők, akkor könnyebben elismerik az arcképjog megsértését. Ezzel szemben, ha a táj a főszereplő, akkor nehezebb az arcképjog megsértését megállapítani.

A kép egy könnyen terjeszthető helyen került közzétételre

Például a közösségi médiában a képek könnyen terjedhetnek, és sok ember által megtekinthetők, ezért könnyebben elismerik az arcképjog megsértését.

Nincs engedély a fotózásra vagy a közzétételre

Az arcképjog megsértése akkor következik be, ha a modell nem adott engedélyt a fotózásra vagy a közzétételre. Ha a jogosult, azaz a modell engedélyt adott a fotózásra vagy a közzétételre, akkor nem valósul meg az arcképjog megsértése.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a fotózásra és a közzétételre külön engedély szükséges. Még ha engedélyt is adott a fotózásra, ha nincs engedély a közzétételre, akkor az önálló közzététel arcképjog megsértésének minősül, ezért óvatosnak kell lenni.

A fotózás helye nem előre látható

Az is számít, hogy hol készült a fotó.

Turisztikai létesítményekben, eseményhelyszíneken és hasonló helyeken, ahol előre látható, hogy televíziós kamerákkal fotózhatnak, nehezebb az arcképjog megsértését megállapítani, még ha a képen is szerepel.

Példák peres eljárásokra, amelyekben személyiségi jogok megsértése miatt kártérítést követeltek

Nézzük meg konkrétan, milyen esetekben ismerték el a személyiségi jogok megsértését, két példán keresztül.

Egy nő utcán készült fényképének közzététele egy weboldalon

Bemutatunk egy esetet, amikor a felperes nőt engedély nélkül fényképezték le, amint Tokió Ginza negyedében sétált, a legújabb tokiói utcai divat bemutatása céljából.

Ebben az esetben a vádlott által kezelt weboldalon történt közzététel személyiségjogi sérelmet jelentett, és kártérítési igényt hagyott jóvá a bíróság.

A nő Dolce & Gabbana ruhát viselt, amelyet a Párizsi Divathéten mutattak be, és a mellkasán nagy, piros betűkkel a “SEX” szó volt látható.

A fénykép közzététele után több 2ch szálról linkelték, és a felperesre vonatkozóan vulgáris rágalmakat írtak, mint például “Ne erőltesd, nagyi, ne mutasd meg a melltartódat, mert rosszul leszek”, “Szexi nőt találtam, aki a mellkasán nagy betűkkel a ‘SEX’ szót viseli!”

Nem csak ez történt, hanem a fényképet letöltötték és másolták egy személyes weboldalra, és terjesztették.

A nő, aki nem tudta, hogy fényképezik, barátaitól értesült arról, hogy a képe közzétételre került és rágalmazták, és azonnal tiltakozott, ezért a képet eltávolították a weboldalról.

Azonban a személyes weboldalra letöltött és másolt kép oldalára linket tettek, és a felperes elleni rágalmak ismétlődtek.

A nő kártérítést kért a bíróságtól, amely a következőképpen döntött és elismerte a nő kártérítési igényét:

Mindenki rendelkezik személyes életének szabadságával, hogy ne fotózzák le önkényesen, és ne tegyék közzé a róla készült portréfotót, ez a személyiségjog, amely jogilag védett.

Az alperes által készített és a weboldalra feltöltött kép sérti-e a felperes személyiségjogát, azt vizsgálva, a kép a felperes teljes alakját mutatja, az arcvonásai is jól láthatóak, ráadásul a felperes által viselt ruha mellkasán a fent említett “SEX” szó szerepel. Ebből következően, bárki, aki tudatában van annak, hogy ilyen képet készítenek róla, pszichológiai terhet érez, és nem kívánja, hogy ilyen képet készítsenek róla, vagy azt a weboldalon közzétegyék.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2005. szeptember 27. (Heisei 17)

Kapcsolódó cikk: Miért szükséges a ‘arc’ és ‘autó rendszám’ elmosása a YouTube-on[ja]

Az a példa, amikor a vádlott fotóját készítették a bíróságon, majd azt hetilapban közölték

A “Wakayama mérgezett curry eset” (和歌山毒物混入カレー事件) bírósági tárgyalásán a ‘Focus’ (フォーカス) magazin fotósa rejtetten hozott be egy kamerát, amikor a gyanúsított letartóztatásának indokait tárgyalták.

A vádlott tevékenységét híradás céljából, a bíróság engedélye nélkül és a gyanúsított hozzájárulása nélkül készített fényképet a vádlott kinézetéről és viselkedéséről, és ezt a képet a fent említett magazinban közölték.

Ezért a nő, aki akkoriban gyanúsított volt, kártérítést követelt a portréjog megsértése miatt, és beperelte a magazint.

Ebben a perben az elsőfokú bíróság a felperesnek adott igazat, a fellebbviteli bíróság viszont a felperesnek nem, és a per a Legfelsőbb Bíróságig folytatódott. A Legfelsőbb Bíróság a következőképpen határozott, és meghatározta a portréjog megsértésének kritériumait:

Az embereknek joga van ahhoz, hogy kinézetüket stb. ne fotózzák le indokolatlanul, és ezt a jogot törvényileg kell védeni (lásd a Legfelsőbb Bíróság 1965. évi (a) 1187. számú, 1969. december 24-i nagy tanácsának ítéletét, Büntetőjogi gyűjtemény 23. kötet, 12. szám, 1625. oldal). Azonban vannak esetek, amikor az emberek kinézetének stb. fotózása elfogadható, mint például hírszerzési tevékenység, és azt, hogy valakinek a kinézetét stb. a beleegyezése nélkül lefotózzák, törvénytelennek kell-e tekinteni a törvénytelen cselekmények törvénye értelmében, a következő tényezőket kell figyelembe venni: a fotózott személy társadalmi helyzete, a fotózott személy tevékenységének tartalma, a fotózás helye, a fotózás célja, a fotózás módja, a fotózás szükségessége stb. Ezen tényezők alapján kell eldönteni, hogy a fotózott személy fent említett személyes jogainak megsértése meghaladja-e a társadalmi életben elfogadható határokat.
Emellett ésszerűnek tekinthető, hogy az embereknek joga van ahhoz, hogy kinézetüket stb. ne közöljék indokolatlanul, és ha az emberek kinézetének stb. fotózását törvénytelennek ítélik, akkor a kinézetük stb. fotózásának közlése megsérti a fotózott személy fent említett személyes jogait, és törvénytelennek kell tekinteni.

Legfelsőbb Bíróság, 2005. november 10., Polgári gyűjtemény 59. kötet, 9. szám, 2428. oldal[ja]

Kapcsolódó cikk: Mik a feltételei a becsületsértés miatti pernek? A feltételek és a kártérítés összegének magyarázata[ja]

Az arcképjog megsértésének áldozatai és a kártérítési folyamat

Az Instagram, a Facebook és más közösségi hálózatok elterjedésével egyre több fénykép és videó kerül a nyilvánosság elé az interneten. Ugyanakkor a problémák száma is növekszik.

De mit tehetünk, ha valóban áldozatául esünk az arcképjog megsértésének? Bemutatunk három lehetséges megoldást.

Törlési kérelem a működtető céghez vagy adminisztrátorhoz

Ha engedély nélkül tették közzé a fényképünket vagy videónkat az interneten, fontos, hogy minél előbb töröltessük, mielőtt a kár tovább terjedne. Ha nem tudjuk, ki a bejegyzés szerzője, forduljunk a weboldal működtetőjéhez vagy adminisztrátorához törlési kérelemmel.

A törlési kérelem azt jelenti, hogy kérjük a bejegyzés szerzőjét, hogy állítsa le a jogellenes tevékenységét és törölje a kérdéses tartalmat. Mielőtt a tartalom továbbterjedne, fel kell vennünk a kapcsolatot a weboldal működtetőjével, és kérnünk kell a kérdéses tartalom törlését.

Egyes weboldalakon külön törlési kérelem űrlap áll rendelkezésre, de ha ilyen nincs, akkor a weboldalon található e-mail címre vagy kapcsolatfelvételi űrlapon keresztül kell benyújtanunk a kérelmet.

Ha nem sikerül megállapodnunk a törlésről, akkor a bírósághoz fordulhatunk ideiglenes intézkedés kérésével, amely a tartalom törlését rendeli el.

Kapcsolódó cikk: Mi az a “törlési ideiglenes intézkedés”, ami a rágalmazás elleni védekezésben fontos?[ja]

Polgári per indítása

Az arcképjog megsértése büntetőjogi értelemben nem büntethető, de polgári jogi felelősséget von maga után.

Ebben az esetben a jogsértő cselekmény a Polgári Törvénykönyv 709. cikkének értelmében jogellenes cselekménynek minősül, és a bírósághoz fordulhatunk a kérdéses tartalom törlésének, megakadályozásának kérésével, továbbá kérhetünk kártérítést is a sérelemdíj formájában.

Tanácsadás ügyvéddel

Ha áldozatául esünk az arcképjog megsértésének, fontos, hogy megakadályozzuk a további károk kialakulását, és a bíróságon megfelelő eljárást indítsunk, mint például az ideiglenes intézkedés. Ha nem tudjuk, ki tette közzé a fényképet, akkor szükség lehet a személy azonosítására is.

Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy a működtető cég vagy az adminisztrátor nem reagál a törlési kérelemre, és ha a bejegyzés szerzője ismerős vagy rokon, akkor a további kapcsolatot is megterhelheti a helyzet.

Ha a törlési kérelmünket nem teljesítik, akkor a bírósághoz kell fordulnunk a tartalom törlésének kérésével. Ha magunk próbáljuk meg elérni a tartalom törlését vagy a kártérítést, akkor előfordulhat, hogy nem veszik komolyan a kérelmünket, vagy jelentősen csökkentik a kártérítés összegét.

Az ilyen eljárások gyors lebonyolításához javasoljuk, hogy forduljon tanácsért olyan ügyvédhez, aki jártas az internetes vitákban, és az ő iránymutatása alapján cselekedjen. Minél előbb konzultáljon ügyvéddel, és tegyen megfelelő lépéseket, annál jobban meg tudja védeni saját és családja magánéletét.

Kapcsolódó cikk: Mi az a “törlési ideiglenes intézkedés”, ami a rágalmazás elleni védekezésben fontos?[ja]

Összefoglalás: Kérjünk jogi tanácsot személyiségi jogok megsértése esetén

A személyiségi jogokat a közösségi média fejlődése miatt bárki megsértheti, és bárki ellen megsérthetik. Ezért, ha észreveszi, hogy megsértették a személyiségi jogait, azonnal forduljon ügyvédhez.

Egy tapasztalt ügyvéd, aki rendelkezik a szükséges szakértelemmel, képes minden lehetséges lépést megtenni, figyelembe véve az egyéni körülményeket. Még a szabadon választott tárgyalások esetén is, ha ügyvédet bíz meg képviselőjeként, nagyobb esélye van arra, hogy a tanácsadó igényeinek megfelelően járjanak el.

Minél előbb forduljon ügyvédhez, és próbálja meg a lehető leghamarabb megoldani a problémát, mielőtt tovább terjedne. Ez védi saját és családja magánéletét.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években, ha figyelmen kívül hagyjuk az interneten terjedő hírnevet károsító vagy rágalmazó információkat, súlyos károkat okozhat. Irodánk megoldásokat kínál a hírnevet károsító és a lángoló problémák kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: Hírnevet károsító intézkedések[ja]