Az egymást követő zavaró viselkedések a kaitenzusi (forgó sushi) éttermekben, milyen jogi felelősséggel jár, ha valaki szándékosan megnyalja az étkészletet?

Egy időben, a közösségi médiában elterjedt olyan videók és fényképek, amelyeken a bolti alkalmazottak a hűtőbe mennek, vagy engedély nélkül fogyasztanak el termékeket, ami a boltok azonosításához és bojkottmozgalmakhoz vezetett – ezt nevezték “diákmunkás-terrornak”. Bár időnként még mindig előfordulnak ilyen esetek, manapság inkább a boltba látogató vendégek által okozott károk, például a berendezések vagy termékek rongálása kerülnek a középpontba.

Vajon milyen jogi felelősség terheli a zavaró viselkedést tanúsító vendégeket? Ebben a cikkben a körözött szusi éttermekben a termékekkel és berendezésekkel szemben elkövetett tréfás videók terjedését vesszük példának a magyarázathoz.

Zavaró viselkedés a gyakran látogatott körös sushi éttermekben

2023 januárjában egymást követően jelentek meg a közösségi médiában videók, melyekben a körös sushi éttermek vendégei zavaró viselkedést tanúsítanak.

A “Sushiro” körös sushi láncnál egy fiatal férfi nyállal megkente az ujját, majd ezt a nyálat a körbe haladó sushi-ra kente, illetve videó került fel arról is, hogy a férfi megnyalta az asztalon lévő szójaszósz tartót és a használatlan teáscsészét, majd visszatette őket. Ezek a videók gyorsan elterjedtek.

A ZenSho Holdings által üzemeltetett “Hama Sushi” körös sushi lánc egyik éttermében pedig olyan videó jelent meg a közösségi médiában, amelyben néhány vendég engedély nélkül wasabit tett a sushi-ra. Ez a videó is gyorsan elterjedt és kritikát váltott ki. Emellett olyan esetek is felbukkantak, amikor valaki más által rendelt sushi-t vett el anélkül, hogy a tányért is elvitte volna, ami szintén nagy felháborodást keltett.

Az ilyen jellegű károkozásokat a boltok komolyan vették, és a helyzet odáig fajult, hogy a rendőrségen bejelentést tettek.

Referencia cikk: Nyál a sushin, visszatett megnyalt teáscsésze… Zavaró videók a Sushiro-nál is, a rendőrséghez is fordultak (Sankei újság cikk)

A híradások szerint vannak olyan vállalatok, amelyek azt hangoztatják, hogy mind büntetőjogi, mind polgári jogi felelősséget keresnek, és a jövőbeni fejleményeket figyelemmel kísérik.

Bűnös felelősség, ami a kaitenzusi éttermekben elkövetett zavaró viselkedés miatt keletkezhet

A kaitenzusi éttermekben elkövetett különböző zavaró viselkedésekről készült videók terjednek, és ezek a zavaró viselkedések bűnös felelősséget vonhatnak maguk után. Az alábbiakban, a cikk írásának idején rendelkezésre álló híradásokra hivatkozva, ismertetjük a lehetséges bűncselekményeket.

Fizikai rongálás nélkül is megállapítható a rongálási bűncselekmény

Lehetőség van a rongálási bűncselekmény megállapítására olyan esetekben is, mint amikor valaki nyállal megkeni a körbeforgó sushit, vagy megnyalogatja a többi vendég számára kihelyezett szójaszószos üveget és teáscsészét, majd visszahelyezi azokat.

A rongálási bűncselekmény “rongálás” jelentését tekintve, a bírói gyakorlat és a szakértői vélemény szerint minden olyan cselekményt magában foglal, amely károsítja a tulajdon hasznosságát. Vagyis, nem szükséges a tulajdon fizikai rongálása, például a bírói gyakorlatban, ha valaki a tányérjára vizel, azt is úgy tekintik, hogy károsította a tulajdon hasznosságát, és ezért megállapítható a rongálási bűncselekmény (Nagy Ítélőtábla, Meiji 42. év (1909), április 16., Büntetőjogi Közlöny 15. kötet, 452. oldal).

Tehát, természetesen a konkrét körülményektől is függ, de lehetőség van a rongálási bűncselekmény megállapítására olyan esetekben is, mint amikor valaki nyállal megkeni a körbeforgó sushit, vagy megnyalogatja a többi vendég számára kihelyezett szójaszószos üveget és teáscsészét, majd visszahelyezi azokat (Japán Büntető Törvénykönyv 261. cikk).

Lehetséges, hogy megállapítható a csalárd üzleti akadályozás bűncselekménye

Továbbá, a forgó szushihoz nyál hozzáadása és hasonló cselekmények esetén is fennállhat az üzleti akadályozás bűncselekményének megállapításának lehetősége.

Az üzleti akadályozás bűncselekménye akkor állapítható meg, ha valaki hamis híresztelések terjesztésével, csalással vagy erőszakkal akadályozza az üzletmenetet (a Japán Büntető Törvénykönyv 233. cikkének második bekezdése, 234. cikk).

Itt a “csalás” azt jelenti, hogy valakit megtévesztünk, vagy kihasználjuk valaki tévedését vagy tudatlanságát. Például, ha egy szushi étteremben valaki nyállal megérinti a szushit, vagy körbenyalja a szójaszósz tartót és a teáscsészét, majd visszahelyezi őket, és ezt az eseményt közzéteszi a közösségi médiában. Még ha az adott szushi étterem higiéniai és biztonsági szempontból kiváló is, a nézők, akik ezt látják, félreértik, hogy higiéniai probléma van, és haboznak ott enni.

Továbbá, még ha nem is teszik közzé a közösségi médiában, ha valaki ilyen cselekményt hajt végre, az étterem gyanakodni fog, hogy a többi szójaszósz tartó stb. is szennyezett-e. Ennek eredményeként, minden szójaszósz tartót stb. meg kell mosni, vagy esetleg el kell dobni. Így, egyetlen személy cselekedete miatt szükségessé válhat az étterem higiéniai állapotának teljes felülvizsgálata. Tehát, a fent említett cselekmények esetén fennállhat a csalárd üzleti akadályozás bűncselekményének megállapításának lehetősége.

Megjegyzendő, hogy az üzleti akadályozás bűncselekménye akkor is megállapítható, ha a bűncselekmény eredménye valójában nem következett be, csak a bűncselekmény eredményének bekövetkezésének lehetősége áll fenn (absztrakt veszélybűncselekmény). Vagyis, még ha nem is ismerhető el a tény, hogy a bűnöző cselekedete eredményeként a közösségi média nézői nem mennek a szushi étterembe, vagy hogy az étterem valóban megmosta vagy eldobta a szójaszósz tartót és a teáscsészét stb., az üzleti akadályozás bűncselekménye megállapítható lehet.

A rágalmazás bűncselekményének megvalósulása

Ha olyan videót tesz közzé, amelyben például nyállal ken meg sushit, akkor az az üzletben higiéniai problémákkal küzdő sushi kerülhet a vendégek elé, és ezt a tényt számos ember megtudhatja. Ilyen módon, ha a közösségi médiában olyan tényeket tesz közzé, amelyek rontják az üzlet hírnevét, fennáll a lehetősége annak, hogy a rágalmazás bűncselekménye (a Japán Büntető Törvénykönyv 230. cikkének 1. bekezdése) megvalósul.

A rágalmazás bűncselekményének megvalósulásáról részletesen tájékoztatunk az alábbi cikkben, kérjük, tekintse meg.

Referencia cikk: Mik a feltételei a rágalmazásért való pereskedésnek? A szükséges feltételek és a kártérítés összegének bemutatása[ja]

Ha a tettes fiatalkorú

Ha a tettes fiatalkorú, azaz 18 évnél fiatalabb, a bűncselekmény mégis megvalósul. Azonban, ha a tettes 14 évnél fiatalabb, a bűncselekmény nem valósul meg (a Japán Büntető Törvénykönyv 41. cikke).

Megjegyzendő, hogy ha a 20 évnél fiatalabb személy elkövet bűncselekményt, akkor a Japán Ifjúsági Törvény alkalmazandó, és alapvetően a családi bíróság dönt a tettes sorsáról.

Polgári jogi felelősség a kaitenzusi éttermekben elkövetett zavaró magatartásért

Most pedig térjünk rá a polgári jogi kérdésekre. Milyen felelősséget hordozhat az a vendég, aki zavaró magatartást tanúsít, vagy annak szülei?

A zavaró viselkedést tanúsító vendég személyes felelőssége

Ha egy vendég zavaró viselkedést tanúsít, ez törvénytelen cselekménynek számít. Ha ezáltal kár keletkezik az üzlet számára, természetesen az okozó felelősséggel tartozik a törvénytelen cselekményből eredő kártérítési kötelezettség (a Japán Polgári Törvénykönyv 709. cikke) alapján.

Mindazonáltal, ha az okozó személyisége éretlen, vagy mentális zavarban szenved, és ezért nem képes felelősséget vállalni, akkor nem tartozik kártérítési kötelezettséggel. Ezt a “felelősségképességet” úgy értelmezzük, mint a saját cselekedeteink helyességének megítélésére való képességet. Bár nehéz egyértelműen meghatározni az éretlenségből eredő felelősségképesség hiányát, általánosságban elfogadott, hogy azok, akik rendelkeznek az általános iskolai végzettséghez szükséges, körülbelül 12 éves szintű intelligenciával, felelősségképesek.

Felelősek-e a szülők a kiskorúak által okozott kellemetlenségekért?

A szülők kártérítési felelősségét a fent említett “felelősségi képesség” jelenléte vagy hiánya alapján, a következőképpen két cikkely alapján vizsgáljuk.

Először is, ha a kellemetlenséget okozó személy felelősségi képessége hiányzik, például egy kisgyermek, akkor az áldozat a felügyeleti kötelezettség megsértése miatt kártérítési felelősséget támaszthat a szülőkkel szemben (a Japán Polgári Törvénykönyv 714. cikkelyének 1. bekezdése). Ebben az esetben a szülők (mint felügyeleti kötelezettséggel rendelkező személyek) kártérítési felelősségének megállapítása viszonylag könnyen megvalósítható.

Ennek oka, hogy a felügyeleti hiba bizonyítási kötelezettsége nem az áldozat, hanem a felügyeleti kötelezettséggel rendelkező személy, azaz a szülők terhére van. A szülőknek bizonyítaniuk kell, hogy “nem hanyagolták el a felügyeleti kötelezettségüket”, ami a gyakorlatban meglehetősen nehéz (itt a “felügyeleti kötelezettség” széles értelemben vett “átfogó felügyeleti kötelezettséget” jelent a következmények elkerülése érdekében).

Másrészről, ha a kellemetlenséget okozó személy például középiskolás, és a felelősségi képességgel rendelkezik, akkor a szülőkkel szemben nem lehet kártérítési igényt támasztani a Polgári Törvénykönyv 714. cikkelye alapján. Ebben az esetben természetesen az elkövetőnek kártérítési kötelezettsége van, de a középiskolásoknak általában nincs elegendő anyagi forrásuk a kártérítésre, így a tényleges fizetésre valószínűleg nem számíthatunk.

Ezért az áldozatok megfontolhatják, hogy a szülők felügyeleti kötelezettségének megsértése miatt a Polgári Törvénykönyv 709. cikkelye alapján kártérítési igényt támasztanak a szülőkkel szemben. Azonban, ellentétben a 714. cikkely alapjával, a gyakorlatban rendkívül nehéz az áldozatoknak bizonyítani a szülők felügyeleti hibáját, így a 709. cikkely alapján a szülők felelősségének megállapítása nehézkes lehet. Ennek oka, hogy a bizonyításhoz konkrét tényekre van szükség, amelyek alátámasztják a szülők felügyeleti hibáját, és a felügyeleti hiba által okozott következmények és a közöttük lévő ok-okozati összefüggés bizonyítása is szükséges, ami nagyon magas küszöböt jelent.

Megjegyzendő, hogy ebben a Sushiro-ügyben a cikk írásának idején a tények még nem tisztázottak, így nem lehet biztosat mondani, de ha az elkövető szülője jelen volt a gyermek által okozott kellemetlenség idején, akkor a közös jogellenes cselekmény elismerhető, és lehetséges a felelősség megállapítása. Másrészről, ha a szülők nem voltak jelen a helyszínen, és nincs olyan körülmény, hogy az elkövető gyermek korábban ismételten elkövetett bűncselekményeket, vagy voltak korábbi rendőrségi intézkedések, akkor a szülők felügyeleti hibájának megsértése miatt a kártérítési felelősség megállapítása nehézkes lehet.

Milyen lesz a kártérítési összeg?

Az SNS-en történő bejegyzések által okozott hírnév károsodás miatt az üzletet kényszerűen le kell állítani, elveszíti a leállás időszakában keletkezett bevételt, és jelentős károkat szenved, mint például a bizalom helyreállítására tett intézkedések. Ezek a költségek közvetlen károk, amelyek a kellemetlen cselekmények és az ezekről készült videók, illetve bejegyzések miatt keletkeztek, így magas a valószínűsége annak, hogy a költségek megtérítését igénylő kártérítési igényt elfogadják.

Ezenkívül a Sushiro esetben a hírnév károsodása miatt a cég piaci értéke 17 milliárd jen (kb. 42 milliárd forint) csökkent, ahogy a sajtó is beszámolt róla. A kártérítési igények elfogadásának mértéke, beleértve ezeket a veszteségeket is, attól függ, hogy a bíróság milyen mértékben ismeri el a kellemetlen cselekmények és a bejegyzések, valamint a károk közötti ok-okozati összefüggést.

Az azonban valóságos, hogy egy magánszemély, mint károkozó, nem képes hatalmas veszteségeket megtéríteni. 2013-ban (2013) egy részmunkaidős alkalmazott “munkahelyi terrorizmus” cselekménye – amikor belemászott a mosogatógépbe – miatt az üzlet csődbe ment, és a károkozóval szemben 13,85 millió jen (kb. 34 millió forint) kártérítést követelt a bíróságon. Azonban ebben az esetben a bejegyzést közzétevő személy csak 2 millió jent (kb. 5 millió forint) fizetett az üzletnek egy megegyezés keretében.

A mostani Sushiro esetben az üzlet határozottan lép fel a károkozóval szemben, és figyelemre méltó, hogy nem hagyja annyiban a dolgot, hanem felelősségre vonja a károkozót.

Jogi felelősséget viselnek a bejegyzések terjesztésében részt vevő felhasználók is?

A terjesztett bejegyzésekért felelősséget vállaló személyekkel szembeni felelősségre vonatkozó eljárás során, ha a terjesztett bejegyzés anonim fiókból származik, a feladói információk közzétételére irányuló kérelmet kell benyújtani, azonosítani kell a bejegyzés szerzőjét, és a szerzővel szemben jogellenes cselekmény alapján kártérítési igényt kell benyújtani.

A jelen eset széles körű figyelmet kapott, és számos vita alakult ki körülötte, sokan pedig közösségi médián keresztül osztották meg saját nézőpontjukat. A bejegyzések tartalmától függően a bolt is végigjárhatja a fent említett eljárást, és felelősségre vonhatja az egyes bejegyzések szerzőit. A feladói információk közzétételére vonatkozó kérelemről a lenti cikkben található további információ.

Kapcsolódó cikk: Mi az a feladói információk közzététele? Hogyan kell csinálni és mire kell figyelni – egy ügyvéd magyarázza el[ja]

Összefoglalás: Kérjen tanácsot ügyvédtől a hírnév károsítás elleni védekezésben

Ebben a cikkben bemutattuk a zavaró magatartások és az ilyen bejegyzések által okozott jogsértések miatt a károkozókra háruló polgári és büntetőjogi felelősséget, amelyek manapság nagy figyelmet kapnak. Az ilyen bejegyzések miatt bekövetkező hírnév károsítás rendkívül nagy károkat okozhat a vállalatoknak, ezért fontos, hogy mielőbb jogi intézkedéseket hozzanak. Ha problémája van a hírnév károsítás elleni védekezéssel kapcsolatban, forduljon ügyvédhez.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szolgáltató, amely rendelkezik gazdag tapasztalattal az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a neten terjedő hírnév károsító és rágalmazó információk figyelmen kívül hagyása súlyos károkat okozhat. Irodánk megoldásokat kínál a hírnév károsítás és a “flame war” (online viták) kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: Hírnév károsítás kezelése[ja]