Mire utal az anonim Twitteres rágalmazások telefonszámának közzététele, amely a Japán 'Közigazgatási Minisztérium rendeletének' módosításával vált lehetségessé?

Ha Twitteren vagy más, anonim használatot lehetővé tevő közösségi hálózaton rágalmazó tevékenység történik, a következő lépések voltak általánosak a bejegyzést közzétevő személy azonosításához:

1. Első lépésként a Twitter vagy más szolgáltatótól kérjük az adott bejegyzés IP-címének kiadását
2. Az IP-cím alapján azonosítjuk a szolgáltatót, és tőle kérjük a napló törlésének megtiltását
3. A szolgáltatótól kérjük a bejegyzést közzétevő személy nevének és címének kiadását

Ez volt az alapvetően az egyetlen módszer.

https://monolith.law/reputation/indentify-poster-twitter-attorney-fee[ja]

Az 2020-as (2020) Japán Belügyminisztérium rendeletmódosításának köszönhetően azonban most már a Twittertől is kérhetjük a telefonszám kiadását, mint a fenti folyamat egy alternatíváját.

Összefoglalva, a Japán Belügyminisztérium rendeletmódosítása után is szükség lehet az IP-cím kiadásának kérésére.

Másrészről, a telefonszám kiadásának kérésére is lehetnek hatékony esetek. A telefonszám kiadásának kérésének mechanizmusát és az IP-cím kiadásának kérésének módját ismertetjük, a költségekre és időtartamra összpontosítva.

Az Általános Ügyek Minisztériumának rendeleteinek módosítása és az anonim Twitter felhasználók telefonszámának közzététele

Az Általános Ügyek Minisztériuma a 2020. augusztus 31-én (Reiwa 2) kiadott “A meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltatók kártérítési felelősségének korlátozása és a feladó információinak közzététele a 4. cikk 1. bekezdése szerinti törvény módosításáról” című rendeletben az alábbiakat jelentette be:

A szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény (Provider Liability Limitation Law) 4. cikk 1. bekezdése alapján a jogok megsértésével kapcsolatos feladói információk közé bekerül a feladó telefonszáma is (a módosított rendelet 3. száma).

A meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltatók kártérítési felelősségének korlátozása és a feladó információinak közzététele a 4. cikk 1. bekezdése szerinti törvény módosításáról szóló rendelet összefoglalója [ja]

Egyszerűen fogalmazva:

1. Az úgynevezett szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény (Provider Liability Limitation Law) kimondja, hogy ha valaki rágalmazás vagy hasonló sérelem áldozata lett, akkor kérheti a “szolgáltatótól” az adott bejegyzést közzétevő felhasználó “Általános Ügyek Minisztériuma által meghatározott feladói információinak” közzétételét.
2. Az “Általános Ügyek Minisztériuma által meghatározott feladói információk” korábban csak az IP-címeket tartalmazták, de a mostani módosítással a telefonszám is hozzáadásra került.

A szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvényben említett “szolgáltató” fogalom nem csak az úgynevezett ISP-ket (például a KDDI-t a vezetékes telefonok esetében, vagy a docomo-t a mobiltelefon-hálózatok esetében) foglalja magában, hanem a webes szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat (például a Twittert) is.

https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law[ja]

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]

Ennek eredményeként, ha például valaki rágalmazás áldozata lett egy anonim Twitter-fiók által, akkor kérelmezheti a Twittertől az adott bejegyzés IP-címének közzétételét, és mostantól a telefonszámának közzétételét is.

A telefonszám-feltáró kérelem nem ‘mindenható’

Ha egyszerűen gondolkodunk, ez azt jelenti, hogy “a korábban három lépésben szükséges bejegyző azonosítási eljárás most két lépésben befejeződik”, és azt is gondolhatjuk, hogy “nyilvánvalóan könnyebb lett a bejegyző azonosítása, mint korábban”.

De vannak olyan problémák, amelyek miatt ez nem feltétlenül igaz, és ezek közül három a legfontosabb. Ezeket a következőkben ismertetjük.

Probléma 1: A telefonszám regisztrálása nem garantált

Van azonban egy fontos probléma. Először is, nem garantált, hogy a rágalmazás elkövetőjének Twitter-fiókjához telefonszám van regisztrálva.

A Twitter használata során a fiókhoz tartozó telefonszám regisztrálása nem “kötelező”. A Twitter GYIK szerint, ha regisztrál egy telefonszámot, használhatja a bejelentkezési hitelesítés és egyéb biztonsági funkciókat, ami segít a fiók védelmében, és lehetővé teszi, hogy barátokat keressen vagy keressenek Önt, stb. Azonban a telefonszám regisztrálása nem kötelező, és vannak olyan fiókok, amelyekhez nincs regisztrálva telefonszám.

Ezzel kapcsolatban, a jelenlegi Twitter lehetővé teszi, hogy egy fiókhoz regisztrált telefonszámot ellenőrizzünk a jelszó visszaállítási képernyőről. Konkrétan, ha beírja a rágalmazó fiók felhasználónevét a “Elfelejtette a jelszavát?” mezőbe, a fiókhoz regisztrált telefonszám és e-mail cím az alábbiak szerint jelenik meg.

Ha a fenti “Kód küldése a ●● végződésű mobiltelefonra” opció nem jelenik meg, akkor a fiókhoz nincs regisztrálva telefonszám. Azonban ez a funkció, ahogy látható, lehetővé teszi, hogy harmadik felek megerősítsék a “felhasználó mobiltelefonszámának utolsó két számjegyét”, ami a helyesen Twittert használó felhasználók számára kissé “kellemetlen” lehet. Nem tudni, meddig marad ez a funkció.

Általánosságban elmondható, hogy “egy felhasználó milyen információkat regisztrált egy szolgáltatásban (Twitter)” nem látható kívülről, és jelenleg a Twitter esetében, mintegy “hátsó bejárat” módszerrel lehet ellenőrizni a telefonszám regisztrálásának meglétét.

Probléma 2: A telefonszám alapján a név és cím meghatározása nem biztos

Még ha feltételezzük, hogy képesek vagyunk elérni a telefonszám közzétételét a Twittertől, akkor is felmerül a kérdés, hogy mi a következő lépés. Természetesen, ha ismert a telefonszám, felhívhatjuk azt a számot, és ha a másik fél felveheti a telefont és őszintén megadja a címét és nevét, az jó lenne. Azonban, ha a másik fél megtagadja az információ megadását, vagy egyáltalán nem veszi fel a telefont, akkor felmerül a kérdés, hogy milyen módon tudjuk meghatározni a címét és nevét, hogy beperelhessük őt rágalmazásért vagy hasonló okokból.

Ezzel kapcsolatban az első dolog, ami eszünkbe juthat, hogy ha ismert a telefonszám, akkor a mobil szolgáltató (például a docomo) azonosíthatja azt, és ezért kérhetjük a szolgáltatótól a “telefonszámot használó szerződő fél címének és nevének” közzétételét. És ez a közzétételi kérelem érvényes a 23. cikk szerinti lekérdezés (ügyvédi lekérdezés) esetén.

https://monolith.law/reputation/references-of-the-barassociations[ja]

Ennek ellenére a 23. cikk szerinti lekérdezés (ügyvédi lekérdezés) a mobil szolgáltató szemszögéből nézve azt jelenti, hogy “kötelesek vagyunk közzétenni a címet és a nevet a kérelemre”, de “nincs büntetés, ha nem tesszük közzé”. Ezért a valóságban a lekérdezésre adott válasz a mobil szolgáltató működésétől függ. Ez nem olyan dolog, amit “a bíróság ítélete alapján végrehajtási erővel kényszerítenek”, és a mobil szolgáltató működése bármikor megváltozhat, ami bizonytalanságot eredményez.

Ezenkívül, bár ezt a cikket nem részletezzük, ha itt bevonásra kerül az úgynevezett MVNO, vagyis a “költségvetési SIM” szolgáltatók, akik a docomo és más nagy szolgáltatók sávjait használják, akkor a “név és cím meghatározása a telefonszám alapján” még bonyolultabbá válik.

Mindenesetre, a “név és cím meghatározása a telefonszám alapján” nem mindig biztos.

Probléma 3: Ideiglenes intézkedések és peres eljárások szükséges időtartama és határideje

Ez egy kissé bonyolult kérdés, de először is, a korábban használt bejegyző azonosítási módszer, azaz,

1. Először is, a Twitter és más szolgáltatók ellen, a bejegyzéssel kapcsolatos IP-cím közzétételét kérjük
2. Azonosítjuk a szolgáltatót a közzétett IP-cím alapján, és a szolgáltató ellen a logok törlésének megtiltását kérjük
3. A szolgáltató ellen a bejegyző nevének és címének közzétételét kérjük

mindegyiket

1. Ideiglenes intézkedés (szükséges időtartam: közepes)
2. Peren kívüli tárgyalás (szükséges időtartam: rövid)
3. Peres eljárás (szükséges időtartam: hosszú)

eljárásokkal valósították meg. Ebben a cikkben nem térünk ki a részletekre, de általánosságban,

Alapvetően az 1. pontban is peres eljárást kellene alkalmazni. Azonban a szolgáltatók nem tárolják a logokat korlátlan ideig, és a tárolási időszaknak szigorú határideje van. Emiatt, ha az 1. pontot “szükséges időtartam: hosszú” peres eljárással hajtjuk végre, nagy a veszélye annak, hogy a határidő lejár az 1. és 2. pont előtt. Ráadásul az IP-cím önmagában alapvetően “személyhez” kötődik, így ha azt óvatos mérlegelés nélkül közzéteszik, a probléma kicsi. Ezért az 1. pontot gyorsabb és rövidebb ideig tartó ideiglenes intézkedéssel hajtják végre.

Ez a helyzet.

https://monolith.law/reputation/prescription-of-defamation[ja]

Az IP-cím közzétételével ellentétben azonban a telefonszám közzétételének,

• “Ki a szerződő fél egy adott telefonszámnál” – a logok nem tűnnek el az idő múlásával, így nincs veszélye a határidőnek, még ha az eljárás szükséges időtartama hosszú is
• A telefonszám személyhez kötődése nagyobb, mint az IP-címé, és ha azt óvatos mérlegelés nélkül közzéteszik, a probléma nagy

miatt, a “szükséges időtartam: közepes” ideiglenes intézkedés helyett a “szükséges időtartam: hosszú” peres eljárást kellene alkalmazni, ami a jelenlegi Tokiói Kerületi Bíróság gyakorlata.

IP-cím és telefonszám: melyik közzétételét kell kérni?

A Japán Belügyminisztérium rendeletének módosítása értelmében, ha valaki rágalmazás áldozata lett, kérelmezheti a Twittertől az IP-cím és a telefonszám közzétételét. Azonban

• IP-cím közzétételének kérelme → ideiglenes intézkedésként is lehetséges (a “még” azt jelenti, hogy “bírósági eljárásban is lehetséges”)
• Telefonszám közzétételének kérelme → csak bírósági eljárásban lehetséges

van egy különbség. Tehát végül, ha azonosítani szeretnénk a bejegyzés szerzőjét, a következő lehetőségeink vannak:

1. Kérjük az IP-cím közzétételét ideiglenes intézkedésként, és azonosítsuk a bejegyzés szerzőjét a korábbi módon
2. Kérjük a telefonszám közzétételét bírósági eljárásban, és azonosítsuk a bejegyzés szerzőjét a 23. cikk szerinti vizsgálat (Japán Ügyvédi Kamara vizsgálat) segítségével
3. Kérjük az IP-cím és a telefonszám közzétételét bírósági eljárásban, és azonosítsuk a bejegyzés szerzőjét az IP-cím alapján a korábbi módon, és a telefonszám alapján a 23. cikk szerinti vizsgálat (Japán Ügyvédi Kamara vizsgálat) segítségével
4. Végezzük el az 1. és 2. pontot párhuzamosan (az ideiglenes intézkedést és a bírósági eljárást egyszerre végezzük a Twitterrel szemben)

És mindegyik lehetőségnek

1. Lehetőség van a bejegyzés szerzőjének azonosítására a korábbi módon, de három eljárást kell alkalmazni, ami növeli a költségeket és az időt
2. Probléma lehet, hogy a telefonszám regisztrálva van-e, és probléma lehet a név és cím azonosítása a telefonszámból, mint ahogy azt fentebb említettük
3. A bírósági eljárás “szükséges időtartama: hosszú”, és az IP-címből történő azonosításnál időkorlátos probléma merülhet fel, mint ahogy azt fentebb említettük
4. A “párhuzamosan végrehajtás” azt jelenti, hogy mindkét eljárást végrehajtjuk, ami növeli a költségeket

hátrányai vannak.

Összefoglalás

Ahogy látható, a Japán Belügyminisztérium rendeletének módosítása óta a Twitter-felhasználók azonosítása magasabb szintű szakértelmet igényel, különösen abban a kérdésben, hogy “IP-cím vagy telefonszám kiadását kérjük-e a Twittertől”.

Egyszerűen fogalmazva, “az IP-cím kiadásának kérése a korábbi módszer, amely viszonylag nagy valószínűséggel vezet az azonosításhoz, így ez egy megbízható módszer, de időigényes, és ha a bejegyzés viszonylag régi, akkor a határidő miatt kudarcot vallhat az azonosítás”.

Másrészről, “a telefonszám kiadásának kérése bizonytalan lehet, de még a régebbi bejegyzések esetében is lehetőség van a szerző azonosítására, és a teljes időtartam és költségek csökkenthetők”.

Ez a helyzet, de a kérdés, hogy melyik módszert kellene alkalmazni, vagy esetleg mindkettőt párhuzamosan, csak átfogóan lehet eldönteni, figyelembe véve a különböző kapcsolódó tényezőket, és ez a döntés szükségszerűen szakértelmet igényel.

A Twitter-felhasználók azonosításához érdemes olyan ügyvédi irodához fordulni, amely rendelkezik a szükséges tapasztalattal és eredményekkel.