A Toshiba hamis könyvelési problémájának elemzése - Mi a válságkezelés a márka képének megóvása érdekében?

“A Toshiba márka képének 140 éves történetében talán a legnagyobb károsodást szenvedte el, amelyet nem lehet egyik napról a másikra helyreállítani.”

Ezt a mondatot 2015. július 21-én mondta a Toshiba akkori elnöke, Tanaka Hisao, aki a szabálytalan könyvelési ügyek miatt lemondott a sajtótájékoztatón.

Az eredmények romlásának elrejtésére, a vezetői bevonás alapján végrehajtott szervezeti szabálytalan könyvelés nagy kárt okozott a márka képében, ami a részvényárak csökkenéséhez és a befektetők elpártolásához vezetett.

Ha a pénzügyi helyzet romlik, a belső ellenőrzési rendszer nem működik megfelelően a vállalatoknál, a banki finanszírozás megszerzése vagy a vezetőség önvédelme érdekében különböző okokból nő a szabálytalan könyvelés kockázata.

Ha egyszer kiderül a szabálytalan könyvelés, nem csak a büntetőjogi szankciók és a kártérítési felelősség, hanem a hosszú évek alatt kiépített társadalmi hitel és a márka képe, azaz a vállalat immateriális értéke is súlyosan károsodhat, és a helyreállítás nehéz lehet.

Az azonban lehetséges, hogy a szabálytalan könyvelés felfedezése után a megfelelő intézkedések gyors meghozatalával csökkenthető a kár.

Ezért most a Toshiba szabálytalan könyvelési ügyét példaként felhasználva részletesen ismertetjük, hogyan lehet csökkenteni a márka képének károsodását, ha kiderül a szabálytalan könyvelés.

Mi is az a Toshiba könyvelési botrány?

Milyen típusú könyvelési problémák léteznek?

A vállalati könyvelési folyamatokban három fő probléma különíthető el: “helytelen könyvelés”, “törvénytelen könyvelés” és “pénzügyi eredmények manipulálása”.

Helytelen könyvelés

A helytelen könyvelés olyan könyvelési folyamatot jelent, amelyben szándékosan vagy gondatlanságból nem használnak helyes információkat, vagy hibásan használják azokat.

Elvileg a “törvénytelen könyvelés” és a “pénzügyi eredmények manipulálása”, amelyek jogellenesek, szintén a helytelen könyvelés kategóriájába tartoznak. Azonban a média gyakran használja ezt a kifejezést azokban az esetekben, amikor a jogellenesség nem egyértelmű, hogy megkülönböztessék a “törvénytelen könyveléstől”.

Törvénytelen könyvelés

A törvénytelen könyvelés olyan folyamatot jelent, amelyben szándékosan hamis információkat írnak be a pénzügyi kimutatásokba, vagy nem rögzítik azokat az adatokat, amelyeket rögzíteniük kellene, ezzel jobb képet festve a vállalat eredményeiről, mint amilyen valójában. Ez a kifejezés tág értelemben magában foglalja a “pénzügyi eredmények manipulálását” is.

Pénzügyi eredmények manipulálása

A pénzügyi eredmények manipulálása olyan folyamatot jelent, amelyben a vállalat vezetősége manipulálja a pénzügyi kimutatásokat, mint például a “profit és veszteség kimutatást” vagy a “mérlegkimutatást”, hogy jobb képet festsenek a vállalat pénzügyi és üzleti helyzetéről, mint amilyen valójában.

A Toshiba törvénytelen könyvelésének áttekintése

A Toshiba törvénytelen könyvelési botránya egy olyan esemény, amely során 2008-tól 2014-ig (áprilistól decemberig) hosszú időn keresztül több mint 150 milliárd jen értékben manipulálták a profitot.

A Toshiba 2008-ban a Lehman Brothers összeomlása miatt bekövetkezett pénzügyi válság következtében történelmi mértékű veszteséget szenvedett el. Továbbá, a 2011. márciusi Kelet-Japán földrengés miatt a vállalat akkori fő üzletága, az atomerőművek üzlete hajótörést szenvedett.

Ezután a vállalat vezetősége “kihívásként” nevezte meg a megvalósíthatatlan profitcél elérését, és ezt követelte meg a munkatársaktól. Ennek eredményeként a vállalat törvénytelen könyvelési gyakorlatokhoz folyamodott, hogy látszólagos profitot mutasson be.

Azonban 2015 februárjában a Japán Értékpapír- és Tőzsdebizottsághoz benyújtott belső bejelentés nyomán kiderült a Toshiba törvénytelen könyvelése.

Az ügyet vizsgáló, ügyvédekből és könyvvizsgálókból álló, összesen 98 fős független bizottság jelentése szerint a vállalat vezetősége erőteljesen beavatkozott a szervezeti szintű törvénytelen könyvelésbe.

Mi történik, ha valaki tisztességtelen könyvelést végez?

A tisztességtelen könyvelés ellen számos jogi intézkedést határoztak meg különböző törvényekben, mint például a ‘Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény’, a ‘Japán Társasági Törvény’, a ‘Büntető Törvénykönyv’ és a ‘Polgári Törvénykönyv’.

Büntetőjogi szankciók

Értékpapír-jelentés hamis bejegyzése

Ha valaki hamis bejegyzést készít az értékpapír-jelentés fontos tényeiről és azt benyújtja, nem csak a cselekmény elkövetőjét, hanem a céget is megbüntetik.

A cselekmény elkövetőjére legfeljebb 10 évig terjedő szabadságvesztés, legfeljebb 10 millió jen bírság, vagy mindkettő szabható ki (Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 197. cikk 1. bekezdés 1. pont).

A cégnek legfeljebb 700 millió jen bírságot kell fizetnie (Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 207. cikk).

Különleges hűtlen kezelés

Ha a vezető tisztségviselők, mint például a felügyelőbizottság tagjai, tisztességtelen könyvelést végeznek saját vagy harmadik fél érdekében, és ezzel kárt okoznak a cégnek, akkor legfeljebb 10 évig terjedő szabadságvesztés, legfeljebb 10 millió jen bírság, vagy mindkettő szabható ki rájuk (Japán Társasági Törvény 960. cikk).

Megjegyzendő, hogy ha a tisztességtelen könyvelésből származó többletet a részvényeseknek osztalék formájában osztják ki, akkor a felügyelőbizottság tagjaira legfeljebb 5 évig terjedő szabadságvesztés, legfeljebb 5 millió jen bírság, vagy mindkettő szabható ki (Japán Társasági Törvény 963. cikk).

Csalás

Ha valaki tisztességtelen könyveléssel jobbnak mutatja a teljesítményét vagy pénzügyi helyzetét, mint amilyen valójában, és ezzel pénzügyi intézményektől kap kölcsönt, akkor csalás miatt legfeljebb 10 évig terjedő szabadságvesztést kaphat (Büntető Törvénykönyv 246. cikk).

Polgári jogi felelősség

Vezető tisztségviselők kártérítési felelőssége

Ha a vezető tisztségviselők, mint például a felügyelőbizottság tagjai, rosszindulatúan vagy súlyos hanyagságból hamis bejegyzéseket készítenek a pénzügyi kimutatásokban, és ezzel kárt okoznak harmadik félnek, akkor kártérítési felelősséggel tartoznak az érintett harmadik félnek (Japán Társasági Törvény 429. cikk).

Ezenkívül, ha az értékpapír-bejelentés hamis bejegyzést tartalmaz, vagy fontos tényeket nem tüntet fel, a cég vezető tisztségviselői kártérítési felelősséggel tartoznak azoknak, akik a hamis bejegyzésekről tudomást nem szerezve vásárolták meg vagy adták el az érintett értékpapírokat (Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 21., 22. és 24. cikk).

A cég kártérítési felelőssége

Ha az értékpapír-bejelentés fontos tényeit hamisan tünteti fel, vagy fontos tényeket nem tüntet fel, a cég kártérítési felelősséggel tartozik azoknak, akik a piaci ár különbözetének megfelelő összeget veszítették el, mert a hamis vagy hiányos bejelentés alapján vásárolták meg az érintett értékpapírokat (Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 18. és 19. cikk).

Ezenkívül, a Polgári Törvénykönyv 709. cikkének (jogsértő cselekmény) alapján is kártérítési felelősséggel lehetnek tartozók.

Bírság befizetésének elrendelése

Ha a cég hamis bejegyzést készített az értékpapír-bejelentés fontos tényeiről, vagy fontos tényeket nem tüntetett fel, akkor kötelezővé válik a meghatározott bírság befizetése az államkincstárba (Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 172. cikk 4. pont).

Intézkedések a márkaimage károsodásának minimalizálására

A márkaimage károsodásának minimalizálásához szükséges, hogy ① megfelelően reagáljunk a jogszabályoknak megfelelően, és ② gyorsan és pontosan közöljük az információkat.

Harmadik fél általi vizsgálat végrehajtása, nem belső szervezeten belül

Ha szabálytalan könyvelés kerül napvilágra, fontos az objektív vizsgálat, ezért általában olyan szakértőkből álló “Harmadik Fél Bizottságot” hoznak létre, akiknek nincs érdekeltségük az ügyben. A bizottság feladata a helyzet feltárása, az okok megállapítása és a megismétlődés megelőzésére irányuló intézkedések megvitatása.

A Toshiba esetében először egy “Különleges Vizsgálóbizottságot” hoztak létre, amelynek elnöke a korábbi Muromachi elnök volt, és a hat tagból négy a Toshiba jelenlegi tisztségviselője volt. A következő hónapban létrehozták a “Harmadik Fél Bizottságot”.

Nem csak ebben az esetben, hanem bármikor, amikor egy vállalat botrányba keveredik, fontos, hogy létrehozzanak egy érdekeltségektől mentes, semleges és igazságos szakértőkből álló “Harmadik Fél Bizottságot”, és gyorsan nyilvánosságra hozzák a vizsgálati jelentést. Ez segít minimalizálni a társadalmi hitel és a márka képének károsodását.

Nem világos, hogy miért nem végeztek a Toshiba esetében eleve “Harmadik Fél Bizottság” általi vizsgálatot, de ha a szabálytalan könyvelés felfedésekor kértek volna vizsgálatot a “Harmadik Fél Bizottságtól”, a tényeket sokkal korábban meg lehetett volna ismerni.

Valójában a belső szervezet, a “Különleges Vizsgálóbizottság” által végzett vizsgálat során 4,4 milliárd jen értékű jövedelemmanipuláció derült ki, míg a következő hónapban létrehozott “Harmadik Fél Bizottság” vizsgálata során további 151,8 milliárd jen értékű jövedelemmanipulációt találtak.

A vállalatok hitelessége nagymértékben változhat a médiakezelésük alapján

Akár egyének, akár jogi személyek esetében, ha tisztességtelen cselekmények kerülnek napvilágra, a legjobb médiakezelési stratégia a tények gyors és őszinte közzététele. A tények eltitkolása vagy torzítása csak tovább rontja a helyzetet.

A Toshiba kezdeti médiakezelése az alábbiak szerint alakult a jelen ügyben:

• 2015 április: Sajtóközleményben jelentették be, hogy a “Különleges Vizsgálóbizottság” létrehozását, mivel kiderült, hogy az infrastruktúrával kapcsolatos néhány munka előrehaladási szabványának könyvelési eljárásaival kapcsolatban vizsgálatra van szükség.
• 2015 május: Sajtóközleményben jelentették be a “Harmadik Fél Bizottságának” létrehozását, mivel a Különleges Vizsgálóbizottság vizsgálata során kiderült, hogy az infrastruktúrával kapcsolatos ügyekben “helytelen könyvelési eljárások” történtek, és a vizsgálat, az okok feltárása, a megelőző intézkedések javaslata stb. céljából hozták létre.
• 2015 június: A “Különleges Vizsgálóbizottság” önkéntes ellenőrzése során jelentették, hogy “helytelen könyvelési eljárások” történtek.

Ahogy ebből a folyamatból is látható, a Toshiba következetesen nem ismerte el a “tisztességtelen könyvelés” tényét, hanem folyamatosan “helytelen könyvelési eljárásokról” számolt be. Ennek eredményeként, amikor a Harmadik Fél Bizottságának vizsgálata során kiderült, hogy szervezeti szintű jogszabályi szabálysértések történtek, a társadalmi hitelesség és a márkaimázs további nagy mértékű romlását eredményezte.

Gyors információközlés a befektetők felé

A tőzsdén jegyzett vállalatoknak kötelezően nyilvánosságra kell hozniuk a fontos vállalati információkat (időszerű közzétételi rendszer), amit a Toshiba tőzsdén jegyzett Tokyoi Értéktőzsde “Értékpapír Jegyzési Szabályzata” is a következőképpen határoz meg:

Ha a tőzsdén jegyzett vállalat működése, üzletmenete vagy vagyonával, illetve a tőzsdén jegyzett részvényekkel kapcsolatban olyan fontos tény merül fel, amely jelentős hatással lehet a befektetők befektetési döntéseire, akkor a végrehajtási szabályzatban meghatározottak szerint azonnal közzé kell tenni annak tartalmát. (402. cikk (1) bekezdés (2) pont)

Az értékpapír-jelentésekben található hamis információk által a befektetőknek okozott veszteség nem tűnik el, de a gyors információközléssel megelőzhetők a további veszteségek.

A Toshiba esetében a Japán Custody Bank és a Japán Master Trust Bank által indított keresetben a részvényárak csökkenéséből eredő kártérítési igényekre mintegy 160 millió jen kártérítési ítélet született, és ezen felül a belföldi és külföldi befektetők által indított perekben a kereseti összegek összesen mintegy 1780 milliárd jenre rúgnak.

Ha a szabálytalanságok felfedezésekor azonnal közzétették volna az információkat, akkor lehet, hogy nem lett volna ilyen nagy összegű a veszteség, és talán elkerülhették volna a befektetők bizalmának elvesztését is.

Korai bejelentés a tőzsdei és egyéb felügyeleti bizottságnak a szabálysértésekről

A Pénzügyi Értékpapír-kereskedelmi Törvény (japán: 金融証券取引法) rendelkezése szerint, ha a szabálysértő, mint például a hamis információkat tartalmazó értékpapír-jelentés, a hatóságok által hozott intézkedés előtt bejelenti a szabálysértést, a bírságot 50%-kal csökkenthetik. (185. cikk, 7. bekezdés, 14. pont)

Ha a Toshiba vezetősége a tőzsdei és egyéb felügyeleti bizottság vagy a Pénzügyi Szolgáltatások Ügynöksége (japán: 金融庁) által végzett vizsgálat vagy jelentés előtt önként jelentette volna be a szabálysértést, akkor a kiszabott 7,373,500,000 jen bírságot feltehetően 50%-kal csökkentették volna.

Ez nem közvetlenül kapcsolódik a vállalatok társadalmi hitelességéhez vagy márkaképéhez, de az, hogy éveken át elrejtik a szakértők által felderíthető szabálytalanságokat, csak tovább súlyosbítja a helyzetet.

Összefoglalás

Ha a szabálytalan könyvelés kiderül, és rosszul kezelik, a vállalat hosszú évek alatt felépített társadalmi hitelessége és márkaimage-e jelentősen károsodhat.

Ezenkívül számos kapcsolódó törvény és rendelet van, és nem csak a stakeholdereknek, hanem az ügyészségnek, a Japán Tisztességes Kereskedelmi Bizottságnak (Japanese Fair Trade Commission), a Japán Pénzügyi Szolgáltatások Ügynökségének (Japanese Financial Services Agency), a tőzsdén jegyzett értékpapír tőzsdéknek, a médiának és másoknak is megfelelő válaszra van szükségük.

Ezért, ha a szabálytalan könyvelés kiderül, javasoljuk, hogy ne döntse el önállóan, hogyan kell eljárni, hanem előzetesen konzultáljon egy szakértői tudással és tapasztalattal rendelkező ügyvéddel.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Irodánkban jogi ellenőrzéseket végzünk a legkülönbözőbb ügyekben, a tokiói tőzsde prémium kategóriájú vállalataitól a startup vállalkozásokig. Ha bármilyen problémája van, kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

https://monolith.law/contractcreation[ja]