Az ügyvéd elmagyarázza a Facebookon történő álcázást és átvételt, valamint a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket
A Facebook alapvetően valódi nevekkel történő regisztrációt és használatot igényel, ezért személyes adatokkal van tele, és az álcázás vagy az átvétel, amelyek problémát jelentenek más közösségi hálózatokon, mint például a Twitter, a Facebook esetében különösen súlyos problémát jelentenek. Különösen sokan használják a Facebookot munkaeszközként, és számukra az álcázás vagy az átvétel nem csak a társadalmi értékelés és a hitel csökkenését jelenti, hanem még nagy gazdasági károkat is okozhat.
Az álcázás a Facebookon
Az álcázás azt jelenti, hogy valaki ugyanazzal a névvel hoz létre egy Facebook-fiókot, mint a másik személy, és képeket tesz közzé, amelyek úgy tűnnek, mintha azok az illetőt ábrázolnák. Az álcázó személy ezután baráti felkéréseket és üzeneteket küld az illető barátainak. Mivel gyakran előfordul, hogy a baráti felkérést kapó személy összetéveszti az álcázót az eredeti személlyel, fontos, hogy óvatosak legyünk, amikor baráti felkérést kapunk. Az álcázás eredeti célja az volt, hogy az embereket fizetős oldalakra irányítsa, és pénzt csaljon ki tőlük, de ma már sokszor személyes zaklatás is előfordul. Ha valaki úgy tesz, mintha az eredeti felhasználó mondaná a sértő megjegyzéseket, az nagyban ronthatja az illető társadalmi hírnevét, és tönkreteheti az emberi kapcsolatait. Az álcázás másik célja lehet a személyes adatok, mint például a lakcím, a születési dátum, vagy az emberi kapcsolatok megszerzése. Ebben az esetben közvetlenül zavarhatja a környezetét, ami nagyon kellemetlen helyzetet teremthet.
https://monolith.law/reputation/measures-against-defamation-on-facebook[ja]
Az ál-Facebook profilok felismerése
Amikor baráti felkérést kapunk, érdemes ellenőrizni, hogy valóban az adott személytől származik-e, mielőtt elfogadnánk. Különösen figyeljünk oda, ha az alábbi jellemzőkkel találkozunk:
- Keveset posztol
- A fiókot nemrég hozták létre
- Nincs frissítési előzmény
- A barátok száma rendkívül magas, vagy éppen rendkívül alacsony
- A barátok összetétele egyoldalú
- Félkész önéletrajz
- Nincs beállítva ikon, vagy karakterkép van beállítva
Előfordulhat, hogy a Messengeren keresztül üzenetet küldenek, mint például “Felhagytam a Facebookkal, de most újra elkezdtem” vagy “Nem tudtam bejelentkezni a Facebookba, ezért új fiókot hoztam létre”. Ne fogadjunk el könnyelműen baráti felkérést ismeretlenektől. Az internetes kapcsolatok hatékony és szórakoztató módszert jelentenek új emberi kapcsolatok kialakítására, de sok veszélyt is rejtenek. Ha véletlenül elfogadtunk egy álprofil baráti felkérését anélkül, hogy észrevettük volna, azonnal töröljük a baráti kapcsolatot az álprofilal. Így nem érhet minket kár, és a másik fél sem kap értesítést a baráti kapcsolat megszűnéséről. Ha barátunkat álcázzák, küldjünk neki üzenetet a kár megelőzése érdekében. Továbbá, hogy megakadályozzuk a kár továbbterjedését más barátok felé, tegyünk közzé egy bejegyzést, hogy “Van egy álprofil a nevén, ha elfogadtad a baráti felkérést, töröld a kapcsolatot”, és jelentsük az álprofil tevékenységét a Facebooknak a profil idővonaláról.
Facebook fiók eltulajdonítása
Az álcázásnál is gonoszabb a fiók eltulajdonítása. A Facebookon van egy funkció a hivatalos felhasználók számára, amelyet akkor használhatnak, ha elveszítették a bejelentkezési adataikat, ez a “fiók újraindítása barátok segítségével”. Ezt a funkciót visszaélésre használják, és hamis fiókokról baráti kérelmeket küldenek a célszemélynek. Vannak, akik elfogadják a baráti kérelmet, ha azt mondják nekik, hogy “elfelejtettem a jelszavam, ezért újra kellett hoznom a fiókomat”, de ha három jóváhagyást kapnak, a Facebook fiók eltulajdonítása befejeződik.
Van olyan eset is, hogy a “jelszó kiszivárogtatása” történik. Lehet, hogy valamilyen módon (például barátok vagy ismerősök lopják meg) a jelszó kiszivárog, vagy a nagy weboldalakon és szolgáltatásokon regisztrált fiókinformációk kiszivárognak. Az eltulajdonítások gyakran hirdetések közzétételével járnak, de a Facebookon rengeteg személyes információ található, így a fiók eltulajdonítása azt jelenti, hogy mindezen személyes információkat ki lehet szedni.
Ha a megszerzett információkat felhasználják, könnyen lehet rágalmazni, rágalmazó e-maileket küldeni a személy nevében, vagy obszcén bejegyzéseket írni, ami könnyen csökkentheti a személy társadalmi értékelését.
Facebook fiókeltulajdonítás áldozatainak esetei
- Valaki megváltoztatja a bejelentkezési jelszavát, és nem tud bejelentkezni
- Spam hirdetéseket küldenek a barátainak
- Kártya információk és egyéb személyes adatok kerülnek ki
A fiókeltulajdonítás leggyakoribb problémája a spam hirdetések küldése. Ez a Ray-Ban olcsó hirdetései miatt vált híressé. Az emberek képeket látnak a Ray-Ban napszemüvegekről, és ezek a képek megjelennek a hírfolyamukban. A link egy rosszindulatú online áruházra mutat, és ha barátait vagy ismerőseit bevonja ilyen pénzügyi problémákba, az nagyon kellemetlen lehet.
A személyes adatok kiszivároghatnak, a hitelkártya információk kiszivároghatnak, és pénzt vehetnek el tőled, vagy a barátaid és ismerőseid csalás áldozatai lehetnek. Sok jelentés érkezett a speciális csalási csoportok által elkövetett bűncselekményekről. A speciális csalás olyan csalás, amelyben az elkövetők ismeretlen személyeket céloznak meg, és kommunikációs eszközöket használnak, hogy szemtől szembe ne kelljen találkozniuk az áldozatokkal. Mostanában a Facebook és a LINE használata a speciális csalásokban vált problémává. A speciális csalások közül a legnagyobb problémát az elektronikus pénz használata jelenti.
Az elektronikus pénz könnyen beváltható és nyom nélkül eltűnhet, így a csalók megpróbálhatnak csalni, álcázva magukat családtagként, barátként vagy ismerősként, és üzeneteket küldhetnek, mint például “Vásárolj iTunes vagy más elektronikus pénzt, és küldd el a kártya hátoldalán lévő számot”. Ez a módszer valóban nagy károkat okozott. Legyünk óvatosak azokkal a speciális csalási csoportokkal szemben, amelyek pénzszerzés céljából működnek.
Mit tegyünk, ha ellopják a Facebook fiókunkat?
Első lépésként jelentsük a Facebooknak, hogy “illegális hozzáférés történt”. A Segítségközpontból elérhető az “illegális hozzáférés” menüpont. Ezután változtassuk meg a jelszavunkat. Ha még mindig be tudunk jelentkezni, az azt jelenti, hogy az illetéktelen felhasználó még nem változtatta meg a jelszavunkat, ezért minél előbb zárjuk ki őt a jelszó megváltoztatásával. Ha hagyjuk a dolgot, és megváltoztatják a jelszavunkat, akkor teljesen ellopják a Facebook fiókunkat, és a törvényes felhasználó nem tudja használni. Ha gyanús, azonnal változtassuk meg a jelszavunkat. A Facebooknak van egy alkalmazás-integrációs funkciója, amely lehetővé teszi a harmadik felek számára, hogy különböző műveleteket hajtsanak végre, attól függően, hogy milyen jogosultságokat adunk az integrált alkalmazásoknak.
A Facebook fiók ellopása esetén az alkalmazás-integrációval a tolvaj könnyen megoszthat linket a céljai elérése érdekében. Ha megszüntetjük az integrációt a gyanús alkalmazásokkal, megoldódik a probléma, ezért ellenőrizzük az integrált alkalmazásokat, és szüntessük meg az ismeretlen vagy gyanús alkalmazásokkal való integrációt. Továbbá, “töröljük a bejegyzéseket”. Lehetőségünk van törölni a spam bejegyzéseket a saját idővonalunkról. Azonban, ha bejelöltek minket, nem tudjuk törölni a barátaink oldalának bejegyzéseit, csak várni tudunk, amíg eltűnnek.
Végül, küldjünk elnézést kérő üzenetet. Kérjünk bocsánatot ismerőseinktől és barátainktól a kellemetlenségért, amit a spam bejegyzések és a fiókunk ellopása okozott.
A Facebook-fiókok eltulajdonítása és a jogi problémák
Milyen jogszabálysértést követ el az, aki Facebook-fiókokat tulajdonít el?
Törvénytelen hozzáférés és az átvétel
Először is, ha valaki jogtalanul bejelentkezik mások Facebook fiókjába, akkor ez a cselekmény megsérti a Törvénytelen Hozzáférés Elleni Törvényt (hivatalos nevén a “Törvénytelen Hozzáférés és Kapcsolódó Tevékenységek Elleni Törvény”).
Törvénytelen Hozzáférés Elleni Törvény (Törvénytelen hozzáférés tilalma)
3. cikk: Senki sem végezhet törvénytelen hozzáférési tevékenységet.
11. cikk: Aki megsérti a 3. cikk rendelkezéseit, azt legfeljebb három évig tartó szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 1 millió jen bírsággal büntetik.
Továbbá, ha valaki jogtalanul szerez meg mások jelszavát, akkor legfeljebb egy évig tartó szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 500 ezer jen bírsággal büntethető.
Törvénytelen Hozzáférés Elleni Törvény (Mások azonosító kódjának jogtalan megszerzése tilalma)
4. cikk: Senki sem szerezhet meg mások azonosító kódját törvénytelen hozzáférési tevékenység céljából (csak a 2. cikk 4. bekezdésének 1. pontjában meghatározott esetekre vonatkozik. Ugyanez vonatkozik a 6. cikkre és a 12. cikk 2. pontjára.)
12. cikk: Aki megsérti a következő rendelkezéseket, azt legfeljebb egy évig tartó szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 500 ezer jen bírsággal büntetik.
1. Aki megsérti a 4. cikk rendelkezéseit
https://monolith.law/reputation/unauthorized-computer-access[ja]
A 29 éves vállalati alkalmazottat (Nagasaki, Ōmura) letartóztatták, mert 238 alkalommal jogtalanul hozzáfért hét híresség, köztük Nagasawa Masami és Kitagawa Keiko Facebook és iCloud fiókjaihoz. A Tokyo District Court 2016 augusztusában bűnösnek találta a Törvénytelen Hozzáférés Elleni Törvény megsértésében.
A vádlott 2014 augusztusa és 2015 november között, összesen 238 alkalommal, otthoni számítógépéről jogtalanul hozzáfért hét nő Facebook és iCloud fiókjaihoz. Ezen időszak alatt a vádlott a sikeresen megszerzett információk alapján megpróbált jogtalanul hozzáférni más nők fiókjaihoz, az interneten keresztül próbált meg jelszavakat találni, és a jelszó elvesztése esetén felhasznált titkos kérdésekre adott válaszokat próbált meg találni, hogy újra beállíthassa a jelszavát. A vádlott cselekményei rendszeresek és kitartóak voltak, és nagyban aláásták a számítógépes hálózatok iránti társadalmi bizalmat.
Tokyo District Court, 2016. augusztus 3-i ítélet
A Tokyo District Court a kért büntetést, két év és hat hónap szabadságvesztést szabott ki, de hozzátette, hogy “a vádlott nem szivárogtatta ki a betekintett információkat. Ennek fényében, bár a vádlott büntetőjogi felelősségét nem szabad lebecsülni, a jelen ügy bűncselekményének súlyát figyelembe véve, mégis megengedhető, hogy a vádlott büntetésének végrehajtását felfüggesztik.” Így a bíróság négy évig tartó felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki.
Az elektronikus számítógép használatával elkövetett csalás is alkalmazható esetekben
Továbbá, ha valaki phishing csalást vagy személyazonosság-eltulajdonítást követ el, akkor alkalmazható lehet a Japán Büntetőtörvénykönyv 246. cikkelyének 2. bekezdése (az elektronikus számítógép használatával elkövetett csalás).
A Japán Büntetőtörvénykönyv 246. cikkelyének 2. bekezdése (az elektronikus számítógép használatával elkövetett csalás)
Az előző cikkelyben meghatározottakon túl, aki hamis információt vagy jogtalan utasítást ad egy személy ügyviteli feldolgozására használt elektronikus számítógépnek, ezzel hamis elektromágneses feljegyzést készít a vagyonjogi jogviszonyok megszerzéséről vagy megváltoztatásáról, vagy hamis elektromágneses feljegyzést használ fel egy személy ügyviteli feldolgozásához, és ezzel jogtalan anyagi előnyt szerez, vagy másnak szerez ilyet, azt tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik.
Elkövető azonosítása polgári jogi ügyekben és kártérítési igény
Természetesen, ha valaki átveszi a fiókodat és rágalmaz téged, lehetséges polgári jogi kártérítést igényelni.
A Polgári Törvénykönyv 709. §-a (Japán Polgári Törvénykönyv)
Aki szándékosan vagy hanyagságból megsérti mások jogait vagy törvény által védett érdekeit, köteles kártérítést fizetni a károkért, amelyek ezzel keletkeztek.
Első lépésként kérelmet nyújtunk be a Facebook, Inc.-hez a feladó adatainak ideiglenes közzétételére. Ha az ideiglenes intézkedést jóváhagyják, a Facebook, Inc. közzéteszi az információkat, így azonosíthatjuk a feladót a szolgáltatóján keresztül, majd bepereljük a szolgáltatót a feladó adatainak közzétételéért, és azonosítjuk a feladó valódi nevét és címét. Ha azonosítottuk a feladót, és a bejegyzés rágalmazásnak minősül, lehetséges kártérítést igényelni.
https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]
Category: Internet