Milyen jogi kérdések merülnek fel a rendszer működtetési szakaszában fellépő viták és problémák kapcsán?

Az jól ismert, hogy az IT rendszereket fejlesztő projektek során különféle konfliktusok és problémák merülhetnek fel. Azonban nem szabad azt gondolni, hogy ha a fejlesztési projekt minden fázisa sikeresen lezárult, akkor minden gondunk véget ért. A vállalatok által használt IT rendszerek természetüknél fogva gyakran kezelnek nagy mennyiségű bizalmas és személyes információt, és a rendszer működése során is előfordulhatnak problémák. Ezért fontos, hogy a működési szakaszban is alkalmazzuk a jogi ismereteinket a lehetséges problémák kezelésére és megelőzésére.

A fejlesztés és üzemeltetés során hogyan változik a rendszerekkel kapcsolatos jogi kérdések?

A vállalatok által használt IT rendszerekkel kapcsolatos jogi kérdések tipikus példája a „fejlesztési” szakaszban fellépő projekt „kudarcok”. A rendszerfejlesztési projektek gyakran nagyszabású vállalkozások, amelyek sok ember, pénz és idő bevonásával valósulnak meg, és nagyobb vagy kisebb mértékben mindig magukban hordoznak különböző konfliktusok és problémák kockázatát.

https://monolith.law/corporate/collapse-of-the-system-development-project[ja]

A fenti cikkben a rendszerfejlesztési projektek során gyakran előforduló konfliktusokat jogi keretek között rendszerezzük. Ezenkívül az IT rendszerekkel kapcsolatos jogi kérdéseket jellemzi a „projektmenedzsment kötelezettség”, amelyet általában a rendszerfejlesztési szakértők, a szállítók viselnek.

https://monolith.law/corporate/project-management-duties[ja]

Az IT rendszerek „fejlesztése” után azonban átmennek az „üzemeltetés” fázisba. Az IT rendszerek üzemeltetése egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy a fejlesztett rendszert használjuk és kezeljük a tényleges munkavégzés során. Az IT rendszerek használatához gyakran szükség van arra, hogy jól ismerjük a rendszer specifikációit, ezért gyakran szükség van IT szakemberek bevonására. Az, hogy az IT rendszerek fejlesztése és üzemeltetése mindkettő technikai ismereteket igényel, azt jelenti, hogy a két kategória gyakorlati szempontból gyakran elmosódik. Ezt jól illusztrálja a „támogatási kötelezettség” léte.

https://monolith.law/corporate/support-obligations-of-vendors-after-system-development[ja]

A fenti cikkben bemutatjuk azt az ítélkezési gyakorlatot, amely a szállítók „projektmenedzsment kötelezettségét” megkülönbözteti a fejlesztés utáni üzembe helyezés és támogatás kötelezettségétől, azaz a „támogatási kötelezettségtől”. Ez azt jelenti, hogy a szállítók jogi kötelezettségei a későbbi üzemeltetési szakasz körülményeit is figyelembe véve alakulnak ki. Ezenkívül, ha az új rendszer fejlesztése a régi rendszer megszüntetésével egyidejűleg halad, akkor a régi rendszer „adatmigrációja” is problémát jelenthet. Ilyen esetekben a régi rendszer üzemeltetése és az új rendszer fejlesztése szorosan összefügg.

https://monolith.law/corporate/the-transition-from-the-oldsystem[ja]

Hogyan rendezzük a rendszerüzemeltetéssel kapcsolatos jogi kérdéseket?

Mint láthattuk, az IT rendszerekkel kapcsolatos gyakorlati munka szorosan összefügg a “fejlesztés” és “üzemeltetés” között. Azonban az üzemeltetési fázisban, mivel a fejlesztési projekt már befejeződött, szükséges a “projektmenedzsment kötelezettség” kérdésétől elkülönítve gondolkodni. A “fejlesztés” és “üzemeltetés” jogi kérdéseinek egységes megvitatásához szükséges a gyakorlatot kissé jogközpontúbb, magasabb absztrakciós szintű keretben rendezni. Például az alábbi cikkben bemutatott, az IT rendszerekkel kapcsolatos jogi “felelősség” szempontjából történő rendezés egy ilyen példa.

https://monolith.law/corporate/responsibility-system-development[ja]

A fenti cikkben a polgári jogi szerződésszegési felelősség, a hibás teljesítési felelősség, a jogellenes cselekmények felelőssége stb. kerülnek bemutatásra, az IT rendszerek kontextusát figyelembe véve. Azonban az üzemeltetés során a hibás teljesítési felelősség problémája nem gyakran merül fel, kivéve azokat az eseteket, amikor a hibák utólag kerülnek felfedezésre az átvétel után. Ezért először is, a szerződéses tartalomra alapozott szerződésszegési felelősséget és a szerződéses viszonytól független jogellenes cselekmények felelősségét kell szem előtt tartanunk a rendezés során.

Először vizsgáljuk meg a szolgáltató oldalának kötelezettségszegését

A szerződésszegési felelősség esetén a szerződéses kötelezettség megsértése, a jogellenes cselekmények felelőssége esetén pedig a “mások jogainak megsértése” kérdése merül fel. A szerződésszegési felelősség esetén a szolgáltatási szint-megállapodás (SLA) rendelkezései kerülnek kérdésre. Ezenkívül mind a szerződésszegési felelősség, mind a jogellenes cselekmények felelőssége esetén figyelembe kell venni, hogy szándék vagy gondatlanság szükséges-e.

Ezután ellenőrizzük a felhasználói oldal károkozásának helyzetét

A kártérítési kötelezettség a felhasználói oldalon bekövetkezett károkra vonatkozik. Ezért, akár szerződésszegés, akár jogellenes cselekmény esetén, ha a felhasználói oldalon nem keletkezett kár, nem kell kártérítési kötelezettséget vállalni.

Továbbá vizsgáljuk meg a hibás ellenszolgáltatás, a felelősségkorlátozó záradék alkalmazhatóságát stb.

Még ha a szolgáltató oldalnak kártérítési kötelezettséget is kell vállalnia, ha a felhasználói oldalon is van valamilyen hiba, akkor a hibás ellenszolgáltatás is szóba jöhet. Ezenkívül, ha a korábban megkötött szerződésben korlátozást állapítottak meg a kártérítés összegére, akkor a kártérítés összege is változhat. Például a Gazdasági Minisztérium modellszerződésének nevezett szerződési mintájában a felelősségkorlátozásra vonatkozóan a következő rendelkezés található (az aláhúzott rész az író által hozzáadott).

(Kártérítés)
53. cikk A és B, a szerződés és az egyedi szerződés teljesítésével kapcsolatban, ha kárt szenvednek az ellenfél hibájából, (csak a ○○○ károkra korlátozódóan) kártérítést igényelhetnek az ellenféltől. Azonban ezt az igényt nem lehet benyújtani, ha a kártérítési igény oka, azaz az egyedi szerződésben meghatározott termék átvételének befejezése vagy a munka befejezésének megerősítése után ○ hónap telt el.

2. Az előző bekezdésben említett kártérítés összesített összege, a szerződésszegés, a jogi hibás teljesítési felelősség, a jogtalan gazdagodás, a jogellenes cselekmények és más igények ellenére, a felelősséget terhelő okként szolgáló egyedi szerződésben meghatározott ○○○ összegig korlátozódik.

3. Az előző bekezdés nem alkalmazható, ha a kártérítési kötelezettség szándékos vagy súlyos hibán alapul.

A rendszer működtetése során gyakran előforduló problémák és viták példái

A gyakorlatban a rendszer működtetése során előforduló problémák és viták közül a legjellemzőbbek a következők:

Adatvesztés és egyéb balesetek, amelyek a működtetésért felelős személy hibájából adódnak

A rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok gyakran érintik a vállalatok fontos üzleti titkait és személyes adatokat, és előfordulhat, hogy figyelmetlenség miatt baleset történik. Ilyen például az “adatvesztés”. Ezzel a témával részletesen foglalkozunk az alábbi cikkben.

https://monolith.law/corporate/dataloss-risk-and-measures[ja]

Az adatvesztés és hasonló balesetek esetén fontos, hogy előre gondoskodjunk a biztonsági mentésről. Ha elmulasztjuk ezeket az intézkedéseket, akkor rendkívül nehéz lehet felelősségre vonni a működtetésért felelős szolgáltatót, ezért óvatosság szükséges.

Vírusok és egyéb biztonsági támadások

Másrészt, olyan IT rendszerek esetében, mint például az EC oldalak, ahol nagyszámú ember használja a webet, a vírusok és egyéb biztonsági támadások nagy eseményekhez vagy balesetekhez vezethetnek. A biztonsági támadások észlelése és a megfelelő intézkedések megtétele is a működtetési feladatok részét képezheti.

Hibák és problémák, amelyek az átvétel után derülnek ki

Előfordulhat, hogy az átvétel után új hibák és problémák merülnek fel. Nem mindig lehetséges minden lehetséges hibát és problémát átfogóan megvizsgálni a tesztelési fázisban, és előfordulhat, hogy utólag derülnek ki. Ilyen esetekben, mivel a szállítás már befejeződött, a kötelezettség teljesítése is befejeződöttnek tekinthető, és általában mentesül a nem teljesítés felelőssége alól. Azonban előfordulhat, hogy a hibákért való felelősség alapján kártérítési igényt lehet benyújtani. Ezzel a témával részletesen foglalkozunk az alábbi cikkben.

https://monolith.law/corporate/system-flaw-measure-after-acceptance[ja]

Összefoglalás

A “rendszerüzemeltetés” szakaszában számos, a fejlesztési projektekkel szemben eltérő jellegű probléma és konfliktus merülhet fel. Azonban, ha a tartozás nem teljesítésének felelősségét, a jogellenes cselekmények felelősségét és a hibás garancia felelősségét alapul vesszük, akkor lehetséges az ilyen különbségekkel nem foglalkozó egységes terület rendezése.