Mi változott a 2019-es (2019) 'Japán Design Törvény' módosításával? Három konkrét pontot magyarázunk el

Az a törvény, amely a dizájnt védi, a Japán Formatervezési Törvény (Japanese Design Law).

Egyszerűen fogalmazva, ez a törvény használható hamisítványok és hasonló termékek elleni védekezésre. A Formatervezési Törvényt 2019 májusában (2019, a nyugati naptár szerint) módosították.

A módosítás három fő pontja a következő:

• A védelem alá eső tárgyak kiterjesztése
• A kapcsolódó formatervezési rendszer felülvizsgálata
• A formatervezési jog fenntartási idejének meghosszabbítása

Ebben a cikkben a Formatervezési Törvény módosítását a “védelem alá eső tárgyak kiterjesztése” szempontjából magyarázzuk el.

Formatervezési jog és formatervezési törvény

A formatervezési törvény (japán formatervezési törvény) első cikkelye szerint “Ez a törvény a formatervezés védelmét és felhasználását ösztönzi, hogy hozzájáruljon az ipar fejlődéséhez.”

A formatervezési jog megszerzéséhez, mint a szabadalmi jog és a védjegyjog esetében, szükséges a bejelentés és a regisztráció a Szabadalmi Hivatalnál. Azonban a következő feltételeknek teljesülniük kell:

1. Elismerik az ipari hasznosíthatóságot
2. Újdonságnak kell lennie
3. A tervezésnek nem lehet könnyű
4. Nem lehet azonos vagy hasonló egy korábban bejelentett formatervezéssel
5. Egy formatervezés, egy bejelentés elve

Az 1. pontban említett “ipari hasznosíthatóság” azt jelenti, hogy az ipari technológiát felhasználva képesek vagyunk nagy mennyiségben ismételten előállítani ugyanazt a terméket.

Tehát a természetes anyagok, mint például az állatok és növények, valamint a festmények és szobrok, nem rendelkeznek ipari hasznosíthatósággal, ezért nem regisztrálhatók formatervezésként.

A 2. pontban említett “újdonság” azt jelenti, hogy új designról kell lennie. Olyan designok, amelyek nem csak Japánban, hanem külföldön is széles körben ismertek, már megjelentek nyomtatott kiadványokban, vagy már közzétették őket az interneten, nem újak, ezért nem regisztrálhatók formatervezésként.

A 3. pontban említett “nem könnyű a tervezés” azt jelenti, hogy még ha valami új és különleges is, ha mások könnyen meg tudják tervezni, akkor nem regisztrálható formatervezésként.

A már ismert designok cseréje, vagy a designok elrendezésének vagy arányainak egyszerű módosítása nem regisztrálható formatervezésként.

A 4. pontban említett “előzetes bejelentés” az “előzetes bejelentési elv” alapján működik. Azok a formatervezések, amelyek azonosak vagy hasonlóak egy már regisztrált formatervezéssel, nem tekinthetők új formatervezésnek, ezért nem regisztrálhatók formatervezésként.

A 5. pontban említett “egy formatervezés, egy bejelentés” a formatervezési bejelentés alapelve. Két különböző termék, mint például a golyóstoll és a tolltartó, esetében két külön bejelentés szükséges.

Az azonban kivétel, hogy ha két vagy több terméket összeállítanak egy formatervezéssé, mint például a teáscsésze és a teáskanna, vagy ha egy termék képes változni két vagy több formára vagy színre, mint például egy autóból repülőgéppé alakuló játék, akkor ezeket “összetett formatervezésként” vagy “dinamikus formatervezésként” lehet védeni.

A formatervezési jog elismeréséhez ezeknek a feltételeknek teljesülniük kell.

https://monolith.law/corporate/design-package-color-law[ja]

A “csoportos design” áttekintése a kapcsolódó formatervezési rendszerben

A formatervezési törvény már a módosítás előtt is engedélyezte a “kapcsolódó formatervezések” regisztrációját.

A kapcsolódó formatervezés olyan rendszer, amelyben az azonos kérelmező által benyújtott hasonló formatervezések közül az egyiket alap formatervezésként, a többit pedig kapcsolódó formatervezésként lehet regisztrálni.

A hasonló formatervezések esetén, ha több formatervezési kérelem érkezik különböző napokon, csak az első kérelmező kaphat formatervezési regisztrációt, ez az elsőbbségi elv. Azonban a kapcsolódó formatervezési rendszer kivétel ezen elv alól. Ennek célja, hogy védelmet biztosítson az azonos kérelmező által kidolgozott, egységes design koncepció alapján létrehozott formatervezési csoportok számára.

A módosítás előtti formatervezési törvényben csak a kapcsolódó formatervezésekhez hasonló formatervezések esetén nem volt elismerhető a formatervezési jog megsértése. Azonban a jelenlegi módosítás lehetővé teszi, hogy a kapcsolódó formatervezésekhez hasonló formatervezések esetén is, ha a kapcsolódó formatervezést alap formatervezésként tekintjük, akkor kapcsolódó formatervezésként regisztrálható a formatervezés.

Ennek eredményeként a következetes koncepció alapján kifejlesztett designok védelme lehetségessé vált, például az autómodellek változtatásakor a designokat fokozatosan módosítva, minden egyes designot “csoportos designként” lehet védeni.

A mintázati jog fenntartási idejének meghosszabbítása

A módosítás előtti japán mintázati jog (Japán Mintázati Jog) fenntartási ideje a “beállítás regisztrációjának napjától számított 20 év” volt, de a módosítás értelmében a mintázat bejegyzésének “kérelmezésének napjától számított 25 év” lett.

Ezenkívül a kapcsolódó mintázatok mintázati jogának fenntartási ideje a alap mintázat bejegyzésének kérelmezésének napjától számított 25 év lett.

Az a tény, hogy a módosítás előtt a “beállítás regisztrációjának napjától” “a kérelmezés napjától” változott, annak köszönhető, hogy a szellemi tulajdon kezelése bonyolult volt, mivel ez eltért a szabadalmi törvénytől, amely a kérelmezés napjától számított 20 évet határoz meg.

A 2006-os módosítás (2006, Gergely-naptár) eredményeként a mintázati jog fenntartási ideje, amely addig 15 évet tett ki, 20 évre hosszabbodott meg, és a mostani módosítás értelmében a kezdőnapot megváltoztatva a fenntartási idő 25 évre hosszabbodott meg.

Védelem alatt álló tárgyak kiterjesztése

A jelen módosítás nem csak a fennmaradási időszakot hosszabbította meg, hanem a védelem alatt álló tárgyak körét is kibővítette. Az új célpontok közé tartoznak a tárgyakon nem rögzített vagy megjelenített képek, épületek külső megjelenése, belső design és hasonlók.

A módosítás előtti “Japán Design Törvény” szerint a védelem alatt álló tárgyak korlátozódtak olyan “tárgyakra”, mint az autók vagy kézitáskák, és az ingatlanok vagy a szilárd anyagokon kívüli dolgok, azaz a “nem tárgyak” nem voltak benne.

Az új módosítás azonban kiterjesztette a védelem alatt álló tárgyak körét, és mostantól a “képek”, “épületek” és “belső design” tervezésére is lehetőség van a regisztrációra.

Kép

A korábbi japán Formatervezési Törvény (Japanese Design Law) szerint csak azok a megjelenítő és kezelő képek voltak védhetők, amelyek tárgyakra voltak rögzítve vagy megjelenítve. Tehát a szerveren tárolt és használatkor küldött képek, vagy a tárgyakon kívül, például utakon vetített képek nem voltak védhetők.

A módosítás után, függetlenül attól, hogy a kép tárgyra van-e rögzítve vagy megjelenítve, magát a megjelenítő és kezelő képet is lehet védeni.

Ezért például a hálózaton keresztül szolgáltatott szoftverek, weboldalak képernyői és ikonjai, valamint a falakra, padlóra, sőt emberi testre vetített képek, valamint az IoT és VR/AR területek képei is a formatervezési bejegyzés tárgyát képezhetik.

Azért nem minden kép lett bejegyzési tárgy. Csak a megjelenítő és kezelő képek a bejegyzési tárgyak, a játékok, filmek, televíziós képek, tapéták és egyéb dekoratív képek, valamint a fotók és egyéb tartalmak, amelyeknek nincs köze a képhez kapcsolódó eszközök funkcióihoz, továbbra sem védettek a módosítás után.

Épületek

A korábbi japán Formatervezési Törvény (Japanese Design Law) szerint a “tárgyak” kifejezés “mozgó, fizikai tárgyakat” jelentett, így az épületek, mint ingatlanok, nem voltak védhetők formatervezési jogokkal.

A módosítás után azonban olyan épületek, mint a boltok és szállodák, vagyis az “épületek” mint ingatlanok, is védhetők lettek formatervezési jogokkal.

A módosított Formatervezési Törvény vizsgálati kritériumai szerint az “épületek” olyan mesterséges szerkezetek, amelyek a földhöz vannak rögzítve, beleértve a mérnöki szerkezeteket is. Például ilyenek a kereskedelmi épületek, lakóházak, gyárak, valamint a sportlétesítmények, hidak, rádiótorony és kémények. Továbbá, ha nincs szoros kapcsolat, például “iskolaépületek és tornatermek” vagy “több épületből álló kereskedelmi épületek”, akkor is, ha ezek együttesen alkalmazhatók, több épületet is lehet egy formatervezési jog alá vonni.

Belsőépítészet

A korábbi japán “Formatervezési törvény” (Design Law) szerint a belsőépítészeti design, amely több tárgyból (asztal, szék, világítótestek stb.) és épületekből (fal- és padlódekorációk) áll, nem felelt meg az “egyedi design, egy kérelem” követelménynek, ezért nem volt lehetséges a design bejegyzése.

A módosítás után, ha a több tárgyból, falból, padlóból, mennyezetből stb. álló üzleti és egyéb helyiségek belsőépítészeti designja “egységes esztétikai élményt nyújt”, akkor az egy designként bejegyezhető.

Nem csak az üzletek és irodák belsőépítészete, hanem a szállodák, egészségügyi intézmények, utasszállító hajók, vasúti járművek belsőépítészete, valamint a nappalik, fürdőszobák stb., azaz az épületek egyes részei is lehetnek a design bejegyzésének tárgyai.

A “Formatervezési törvény” szerinti belsőépítészeti designra vonatkozóan a következő 1-3 pontot mind teljesíteni kell:

1. Üzlet, iroda vagy más létesítmény belső terében kell lennie
2. Több “Formatervezési törvény” szerinti tárgyból, épületből vagy képből kell állnia
3. Egységes esztétikai élményt kell nyújtania a belsőépítészet egészében

Egy kérelem csak egy létesítmény belső terét tartalmazhatja, ezért ha a kérelem több, fizikailag elválasztott teret tartalmaz, akkor alapvetően nem felel meg az egy belsőépítészeti design követelménynek.

Az azonban kivétel, ha a teret elválasztó falak átlátszóak vagy hasonlók, és így a teret vizuálisan összefüggőnek látják, ebben az esetben egy területként kezelik.

Ha a kérelem több teret tartalmaz, de ezeknek a területeknek a használata közös, és a formájuk egységesen lett megtervezve, akkor ezeket is egy belsőépítészeti designként kezelik.

Eddig az üzleti design védelmének eszköze főként a “Tisztességtelen verseny megelőzésének törvénye” (Unfair Competition Prevention Law) volt. Azonban a törvény által védett üzleti design korlátozott volt, és szigorú feltételekhez kötött. A mostani módosítás lehetőséget teremt arra, hogy a designjog erős eszközzé váljon az üzleti design védelmében, ami nagy figyelmet kap.

Összefoglalás

A módosított Japán Formatervezési Törvény (Japanese Design Law) 2020 áprilisában lépett hatályba, és már bejegyezték olyan épületek formatervezését, mint a “Uniqlo PARK Yokohama Bayside” üzlet és az “Ueno Station Park Exit” állomásépület, valamint belsőépítészeti formatervezéseket, mint a “Tsutaya Bookstore” és a “Kura Sushi Asakusa ROX” üzlet.

A Japán Szabadalmi Hivatal (Japanese Patent Office) Formatervezési Osztályának 2021 januárjában közzétett “Új védett tárgyak formatervezési bejelentéseinek száma” szerint 685 képet, 294 épületet és 172 belsőépítészeti tervezést nyújtottak be. Az új területeken várható a formatervezési jogok használata.

https://monolith.law/corporate/design-right-lawer-case[ja]