Csalódás után nem indítanak eljárást a nem megfelelő gyanú miatt - Lehetséges-e az őrizetbe vételről szóló hírek törlése a keresési eredményekből?
A letartóztatást gyakran azonosítják a bűnösséggel, de ez nem mindig van így. Ha valakit letartóztatnak, majd később ártatlannak vagy hamis vád alapján letartóztatottnak találnak, vagy a gyanú nem elégséges, és nem emelnek vádat, akkor nem lesz bűnös. A letartóztatott személy számára természetes, hogy szeretné törölni a letartóztatásáról szóló hírek keresési eredményeit. Ugyanakkor Japánban a média gyakran lecsap a letartóztatásokra, és beszámol róluk, de a vádemelés elmaradása esetén a folytatások ritkák, így gyakran csak a letartóztatásról szóló hírek maradnak meg a keresési eredményekben.
A keresési eredmények törlésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság 2017. január 31-én (2017) a következő döntést hozta: “Ha világosan látható, hogy a jogi érdek, hogy az adott tényt ne hozzák nyilvánosságra, felülkerekedik, akkor a keresőszolgáltatótól kérheti, hogy törölje az adott URL-t és egyéb információkat a keresési eredményekből”. E döntés óta sokan úgy vélik, hogy a letartóztatási cikkek és a letartóztatási előzmények keresési eredményeinek törlése nehezebbé vált, de hogyan ítélhető meg a gyanú hiányossága miatt nem vádat emelő cikkek keresési eredményeinek törlése?
https://monolith.law/reputation/deletion-arrest-article[ja]
Nem vádemelési cikkek keresési eredményeinek törlése
Az, hogy valakit letartóztattak, nem jelenti azt, hogy bűnös. Lehet, hogy ártatlan, vagy tévesen vádolták meg, vagy nem emeltek vádat ellene.
Nem vádemelés és az alapos gyanú hiánya
A nem vádemelési döntéseknek főként a következő három típusa van. Ezen kívül vannak olyan esetek is, amikor a cselekmény nem bűncselekmény, a gyanúsított meghalt, a sértett visszavonta a feljelentést, stb.
- Vádemelési halasztás (van gyanú, de a bűncselekmény jelentéktelen, vagy megegyezés született, stb., és a ügyész ezt figyelembe véve dönt a vádemelés ellen)
- Nincs gyanú (a nyomozás eredményeként nincs bűncselekmény gyanúja)
- Alapos gyanú hiánya (nem tisztázódott teljesen a gyanú, de a vádemeléshez nincs elegendő bizonyíték)
Ezek közül a nem vádemelési esetek közül, volt olyan, ahol az alapos gyanú hiánya miatt nem emeltek vádat, és a felperes kérte a keresési eredmények törlését.
https://monolith.law/reputation/delete-false-positive-arrest[ja]
Perkeresés a keresési eredmények törlésére
A felperes azzal érvelt, hogy a Google LLC, mint a weboldal keresőszolgáltatásokat nyújtó vállalkozás, megsérti a személyes adatvédelmét, mivel a Google keresőoldalon, amikor a jelen ügyben érintett keresőszavakat használja, megjelennek a felperes letartóztatásáról szóló információk, beleértve a weboldalak URL-jét, címét és kivonatát. A felperes személyiségi jogain alapulva kérte az URL-ek és egyéb információk törlését, és azt állította, hogy a vádlottnak kötelessége ezen információk törlése, mégis elutasította a felperes törlési kérelmét, ami továbbra is sérti a felperes személyes adatvédelmét. A felperes jogellenes cselekmény alapján kártérítést követelt.
A felperest 2012-ben letartóztatták és őrizetbe vették nemi erőszak gyanúja miatt, de végül szabadon engedték, és az ügyészség nem indított eljárást a felperes ellen, mivel nem volt elegendő bizonyíték.
A felperes 2017. június 2-án, ügyvédje segítségével, kérte a vádlottól az URL-ek és egyéb információk törlését. A vádlott bizonyítékok benyújtását kérte a felperes állításainak alátámasztására, mire a felperes ügyvédje elküldte a vádemelés elutasításáról szóló értesítést (amely nem tartalmazta a vádemelés elutasításának okát). A tárgyalások folytatódtak, de a vádlott 2017. június 23-án közölte a felperessel, hogy nem törli az URL-eket és egyéb információkat. A felperes ezt követően azt állította, hogy személyes adatvédelme megsértésre került, és személyiségi jogain alapulva kérte a keresési eredmények törlését, továbbá azt állította, hogy a vádlott elutasítása miatt személyes adatvédelme továbbra is sértés alatt áll. Ezért a felperes jogellenes cselekmény alapján 1 millió jen kártérítést és 300 ezer jen ügyvédi díjat, összesen 1,3 millió jen kártérítést követelt a bíróságon.
Nem vádemelés bizonyítása
A “nem elegendő gyanú” alapján történő nem vádemelés bizonyítékaként beszerezhető az a “Nem vádemelési értesítő”, amelyen a nem vádemelés okát feltüntették. Azt, hogy egy adott gyanúsítási ügyben vádat emelnek-e, vagy nem, az ügyész dönti el, de ha nem emelnek vádat, az nem jelenti automatikusan, hogy a gyanúsított megkapja a “Ön ellen nem emeltek vádat” tartalmú Nem vádemelési értesítőt. A Nem vádemelési értesítő megszerzéséhez a gyanúsítottnak az ügyészhez kell fordulnia, és kérnie kell annak kiadását a Büntetőeljárási törvény 259. cikke alapján.
Az ügyész, ha nem indít vádat az ügyben, a gyanúsított kérésére haladéktalanul közölnie kell ezt vele.
Büntetőeljárási törvény 259. cikk
Általánosságban, a Nem vádemelési értesítőn nem szerepel a nem vádemelés oka, ezért szükséges a nem vádemelés okát tartalmazó dokumentum igénylése. A gyanúsított kérésére az ügyész közli a nem vádemelés tényét, de nincs kötelezettsége feltárni a nem vádemelés okát. Azonban, ha a Nem vádemelési értesítő igénylésekor az okok feltárását is kérik, az ügyész gyakran írásban közli a nem vádemelés okát.
A felperes és az alperes állításai
A felperes azt állítja, hogy az érintett gyanúsított eset alaptalan, és a felperes következetesen tagadta az érintett gyanúsított tényeket az őrizetbe vétel óta, és jelenleg is alaptalan gyanú miatt nem indult ellene vádemelés. Továbbá, az őrizetbe vétel óta több mint 7 év telt el, és a jövőben szinte nincs esély arra, hogy az érintett gyanúsított esetben vádat emeljenek. A felperes továbbá azt is állítja, hogy mivel ő nem híres személy, hanem átlagos polgár, nincs társadalmi jelentősége annak, hogy az őrizetbe vétel és egyéb tények az interneten nyilvánosak. A felperes szerint az őrizetbe vétel és egyéb tények olyan információk, amelyeket nem szeretne, ha mások megtudnának, és valójában komoly hátrányokat szenvedett a társadalmi életben, például munkatársai és ismerősei megkérdezték őt az őrizetbe vétel és egyéb tényekről, amelyek a keresési eredményekben jelennek meg. Ha az érintett URL és egyéb információk továbbra is megjelennek, a felperes barátai és gyermekei szembesülhetnek az őrizetbe vétel és egyéb tényekkel, és a társadalmi hátrányok a jövőben is fennmaradnak.
Ezzel szemben az alperes azt állítja, hogy az érintett URL és egyéb információk nagy része nem csak az őrizetbe vétel és egyéb tényeket közli, hanem azt is, hogy a felperest visszatartás alatt tartották, és alaptalan gyanú miatt nem indult ellene vádemelés, ezért ezek az információk nem jelentenek lényegi hátrányt a felperes számára. Azonban a felperes azt állítja, hogy az őrizetbe vétel ténye önmagában azt sugallja, hogy bűncselekményt követett el, és az érintett URL és egyéb információk nagy része nem tartalmazza azt a tényt, hogy a valódi bűnös kiléte ismert, és hogy az érintett gyanúsított eset alaptalan. A felperes szerint az érintett URL és egyéb információk megjelenése miatt jelentős hátrányokat szenved a társadalmi életben.
Az alperes továbbá azt is állítja, hogy az alaptalan gyanú csak azt jelenti, hogy az ügyész kimerítő vizsgálat után nem talált elegendő bizonyítékot a bűncselekmény megállapítására, és ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem emelnek vádat. Az őrizetbe vétel óta több mint 7 év telt el, de a nemi erőszak miatti vádemelés elévülési ideje 10 év, ezért az őrizetbe vétel és egyéb tények még mindig közérdekűek.
Bírósági ítélet
A bíróság a 2017. január 31-i (2017) Legfelsőbb Bírósági döntésben megfogalmazott összehasonlító mérlegelési normára alapozva vizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy a nemi erőszak gyanúja általánosságban jogos társadalmi érdeklődés tárgya. Ugyanakkor,
“A gyanú hiánya miatt nem indult eljárás (részlet), és a szabadlábra helyezés után soha nem volt kihallgatás, több mint 7 év telt el (részlet), figyelembe véve a vizsgálat menetét, aligha gondolható, hogy elegendő bizonyíték lenne arra, hogy az alperes elkövette a gyanúsított cselekményt, és bár a vádemelési határidő még nem járt le (a Büntetőeljárási törvény 250. cikkének 2. bekezdése 3. pontja), a gyanúsított cselekmény miatti vádemelés valós lehetősége gyakorlatilag már nem áll fenn.”
Sapporo Kerületi Bíróság 2019. december 12-i (2019) ítélete
Így döntött. Ezért “nyilvánvaló, hogy az alperes jogi érdeke, hogy a tényeket ne hozzák nyilvánosságra, felülírja a keresési eredmények megjelenítésének szükségességét”, és elrendelte a keresési eredmények törlését.
Ebben az ítéletben figyelembe vették, hogy a gyanúsított cselekményt nem a munkavégzés során, és nem is a pozíciójának kihasználásával hajtották végre, ami csökkenti a keresési eredmények megjelenítésének társadalmi szükségességét.
A bíróság elismerte, hogy “gyakorlatilag gyakori, hogy ha valakit letartóztatnak, azt gondolják, hogy elkövette a letartóztatással kapcsolatos gyanúsított cselekményt”, és “nagy a valószínűsége, hogy azok, akik megtekintették a keresési eredményeket vagy a keresési eredmények alapján megtekintették a tényeket tartalmazó weboldalt, a jogi vélelmezés ellenére azt gondolják, hogy az alperes elkövette a gyanúsított cselekményt”. Azonban Japánban a “letartóztatás” gyakorlatilag egyenértékű a “bűnösséggel”, ezért ez helyes megállapítás.
Ugyanakkor, a keresési eredmények törlése mellett, az alperes indokolatlanul nem válaszolt a törlési kérelemre, ami továbbra is sérti a magánéletet, és ez okozza az alperes lelki szenvedését. Az alperes által kért 1,3 millió jen kártérítést a bíróság nem ismerte el, mivel a 2017-es Legfelsőbb Bírósági döntésre hivatkozva, a jelen ügyben, amely eltér az ügytől, nem lehet egyértelműen megítélni, hogy a keresési eredmények törlése elfogadható-e, és mivel az alperes nem tudott objektív bizonyítékot (pl. a vádemelés elutasításának okát tartalmazó értesítést) bemutatni a tárgyalás során arra vonatkozóan, hogy a vádemelés elutasításának oka a gyanú hiánya volt, az alperes nem tudta megítélni, hogy az alperes valóban a gyanú hiánya miatt kapott-e vádemelési elutasítást.
A “gyanú hiánya miatt nem indult eljárás” megfelel a Legfelsőbb Bíróság “nyilvánvaló eset” követelményének, de a “vádemelés elutasításának értesítése (az alperes vádemelés elutasításának oka nincs feltüntetve)” nem felel meg a bíróság által említett “objektív bizonyítéknak (pl. a vádemelés elutasításának okát tartalmazó értesítés), amely alátámasztja, hogy a vádemelés elutasításának oka a gyanú hiánya volt”.
Összefoglaló
A Legfelsőbb Bíróság döntése óta a bíróságokon úgy tartják, hogy a letartóztatási cikkek és a letartóztatási előzményekkel kapcsolatos keresési eredmények törlését nehezebb elismertetni. Azonban, ha a gyanú nem elegendő és nem emelnek vádat, a keresési eredmények törlése továbbra is a mérlegelés eredménye, és más feltételektől függően, magas a valószínűsége annak, hogy elismerik.
Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről
A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai ismeretekkel rendelkezik az IT-ben, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években az interneten terjedő letartóztatási hírek és hasonlók utólag rágalmazásokhoz és más sérelmekhez vezethetnek. Ezek a rágalmazások és hasonlók “digitális tetoválásként” komoly károkat okozhatnak. Irodánk megoldásokat kínál a “digitális tetoválás” elleni védekezésre. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
Category: Internet
