Mikor engedélyezett a videók idézése? A Japán Szerzői Jogi Törvény követelményeinek és bírósági ítéleteknek az értelmezése

A YouTube és más videóplatformokon naponta sok videó kerül feltöltésre, amelyek az emberek figyelmét vonzzák. Az elmúlt években egyre gyakoribbá vált, hogy különböző médiumokban mások videóit használják fel, de a cél és a módszer változatos.

Azonban a videók nagy része “szerzői mű”ként védett a ‘japán szerzői jogi törvény’ alapján, és ha rosszul használják fel őket, szerzői jogi szabálysértést követnek el.

Ezért rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk a megfelelő felhasználási módszerekkel, amelyek nem sértik a szerzői jogokat.

Ebben a cikkben tehát a videók idézésének engedélyezett eseteiről, a ‘japán szerzői jogi törvény’ követelményeiről és a bírósági ítéletekről fogunk beszélni.

Mit jelent az „idézet” a szerzői jogi törvényben

A szerzői jog alapvető gondolatmenete

A szerzői jogi törvény a szerzői műveket védi azzal, hogy bizonyos használati jogokat a szerző kizárólagos rendelkezésére bocsát.

Általánosságban, amikor “szerzői jogról” beszélünk, pontosan két jogot értünk alatta: a “szerzői (vagyon)jogot” és a “szerző személyiségi jogát”. Az előbbi védi a gazdasági érdekeket (például a jogot a műből származó jövedelem megszerzésére), míg az utóbbi a személyes érdekeket (például a szerző hírnevét és ragaszkodását) védi.

A szerzői jogi törvény szerint, ha valaki, aki nem a szerzői jog tulajdonosa, a szerzői jog vagy a szerző személyiségi jogának védelme alatt álló bizonyos használati jogokat (lásd alábbi táblázat) gyakorol a szerző engedélye nélkül, akkor alapvetően szerzői jogi vagy szerző személyiségi jogi megsértésnek minősül, ami büntetőjogi szankciókat von maga után.

Például, ha letöltött videót töltesz fel változtatás nélkül egy blogbejegyzésbe, akkor megsérted a másolási és közvetítési jogot, ha pedig módosításokat végzel rajta, akkor az azonosság megőrzési jogát is megsérted.

Kapcsolódó cikk: A népszerűsödő kivágott videók – A szerzői jogi szempontok bemutatása[ja]

Kapcsolódó cikk: A ‘gyorsfilmek’ szerzői jogi megsértése – Milyen jogi lépések lehetségesek, ha a YouTube-ra kerülnek?[ja]

Ugyanakkor a szerzői jogi törvény célja a “kultúra fejlesztése”, és bizonyos esetekben korlátozza a szerzői jogot, kivételesen meghatározva azokat az eseteket, amikor a szerzői művet a szerző engedélye nélkül lehet használni (ezt jogilag “jogkorlátozásnak” nevezzük).

És amikor mások videóit használjuk, különösen problémás a “jogkorlátozások” egyike, az “idézés” (a Japán Szerzői Jogi Törvény 32. cikke).

Ezért az alábbiakban bemutatjuk az “idézés” jelentőségét és a törvényes alkalmazás feltételeit.

“Idézet” jelentősége

Először is, a “idézet” jelentőségét a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen határozza meg:

A 30. cikk (1) bekezdésének második pontja (megjegyzés: a régi szerzői jogi törvény, jelenleg a 32. cikk) lehetővé teszi, hogy már kiadott más szerző művét jogos keretek között szabadon idézzük saját művünkben, de itt az idézés alatt azt értjük, hogy bemutatás, hivatkozás, kritika vagy más célból saját művünkben más szerző művének alapvetően egy részét felhasználjuk, ez a megfelelő értelmezés.

Legfelsőbb Bíróság ítélete, 1980. március 28. (Shōwa 55), Polgári gyűjtemény 34. kötet, 3. szám, 244. oldal [Montázs fotó ügy]

Röviden, az “idézet” minden olyan cselekmény, amely más szerző művének egészét vagy részét felhasználja a saját művében, és alapvetően szerzői jogi jogsértésnek minősül.

Ugyanakkor, ha a következő feltételek teljesülnek, akkor kivételesen nem minősül szerzői jogi jogsértésnek:

Az “idézet” jogosságának feltételei

1. “Tisztességes gyakorlattal összhangban” kell lennie
2. Az idézésnek “jogos határokon belül” kell maradnia
3. Az idézett anyagnak “közzétett szerzői műnek” kell lennie

“Közzétett szerzői műnek” kell lennie

A szerzői jogi törvény értelmében a “közzététel” azt jelenti, hogy a művet kiadják, vagy a szerzői jog tulajdonosának engedélyével a nyilvánosság számára bemutatják.

Ezért, ha a videót a szerzői jog tulajdonosának akarata ellenére tették közzé, az nem minősül “közzétett szerzői műnek”, és az ilyen videó idézése alapvetően szerzői jogi megsértésnek számít.

“Tisztességes gyakorlattal összhangban” kell lennie

Ha van meghatározott gyakorlat, akkor az idézésnek ennek megfelelően kell történnie. Például a YouTube-on a feltételek szerint a beágyazott linkekkel történő videóidézés engedélyezett, de más módszerekkel történő idézés esetén fennáll a veszélye, hogy nem felel meg ennek a követelménynek.

Megjegyzendő, hogy a szerzői jogi törvény szerint az idézés során kötelező megjelölni a forrást (a mű közzétételének helyét, a szerző nevét stb.), de ha a forrás megjelölése meghatározott gyakorlattá válik, mint fentebb, akkor a forrás megjelölésének elmulasztása önmagában nem jelenti e követelmény tagadását.

Azért is biztonságos a forrást megjelölni, mert a forrás megjelölésének elmulasztása esetén a szerzői jog megsértésétől eltérő büntetőjogi szankció (122. cikk) van előírva.

Az idézésnek “jogos határokon belül” kell maradnia

Általánosságban elmondható, hogy a “jogos határok” meghatározásához a következő két feltételnek kell teljesülnie (a Legfelsőbb Bíróság is ezt a két feltételt vizsgálta).

• Az idéző és az idézett oldalt egyértelműen meg kell tudni különböztetni (egyértelmű megkülönböztetés)
• Az idéző oldalnak dominálnia kell az idézett oldallal szemben (alárendeltség)

Bár a közelmúltban erős a nézet, hogy a felhasználás célját, módszerét, a felhasznált mű jellegét, a szerzői jog tulajdonosára gyakorolt hatás meglétét és mértékét összességében kell figyelembe venni, mindenképpen fontos, hogy az egyértelmű megkülönböztetés és az alárendeltség továbbra is fontos döntési tényezők maradnak.

Példák videó idézetekkel kapcsolatos ítéletekből

Nézzük meg, milyen kérdések merültek fel valós peres ügyekben, és milyen ítéletek születtek ezekben.

Ítélkezési példák a videók kritikai célú idézéséről

Az ügy összefoglalása

A felperes egy olyan részvénytársaság, amely felnőtt videók gyártásával és értékesítésével foglalkozik, és a felperes nevével közzétett jelen felperesi videót (teljes lejátszási idő 195 perc) fizetős szolgáltatásként tette közzé az interneten.

Azonban egy ismeretlen személy (a “jelen üzenetküldő”) lemásolta a jelen felperesi videó egy részét, és készített belőle egy kb. 10 perces videót (a “jelen üzenetküldő videó”), amelyet feltöltött az FC2 videóra (a “jelen bejegyzési cselekmény”).

Ezért a felperes azt állította, hogy a nyilvános közvetítési jogát (a Japán Szerzői Jogi Törvény 23. cikkének 1. bekezdése) megsértették, és a közvetítő szolgáltatótól, a vádlottól kérte az üzenetküldő adatainak kiadását.

Vita: A jelen bejegyzési cselekmény jogos “idézet” volt-e?

(A vádlott érvelése)

A vádlott azt állította, hogy a jelen bejegyzési cselekmény jogos idézet volt a Japán Szerzői Jogi Törvény 32. cikkének 1. bekezdése alapján.

Magyarán szólva, a jelen bejegyzési cselekmény célja az volt, hogy az általános internetfelhasználók számára tudomást szerezzenek arról, hogy a felperes megsérti egy harmadik fél szerzői jogait, és csak a fent említett cél eléréséhez szükséges mértékben használta fel a jelen felperesi videót.

Ráadásul a jelen üzenetküldő videó használata csak a jelen felperesi videó teljes hosszának mintegy 3%-át tette ki, így a felperes gazdasági érdekeit nem érintette, és a jelen felperesi videó forrását is világosan feltüntették, így a jelen bejegyzési cselekmény a tisztességes gyakorlatnak megfelelő, jogos használatnak minősült, és mint ilyen, jogos idézetnek tekinthető.

(A felperes érvelése)

A felperes tagadta a vádlott által hangoztatott jelen bejegyzési cselekmény célját.

Magyarán szólva, ha valóban kritikai célja lett volna, akkor a jelen üzenetküldő videóban csak a felperes által mások szerzői jogait megsértő részeket kellett volna idéznie, és nem lett volna szükség mások szerzői jogainak megsértésével kapcsolatban nem releváns részek felhasználására, továbbá, mint a jelen esetben, a videó feltöltése helyett könnyen választhatott volna más módszert is, például megkereshette volna a felperest.

Ezután a következőképpen folytatta az ellenérvelést:

Elsősorban a jelen üzenetküldő videó csupán a jelen felperesi videó összeállítása, és nem tekinthető “idézetnek”, és nyilvánvaló, hogy a jelen üzenetküldő videó és az “idézett mű” közötti felperesi videó közötti alá-fölérendeltségi viszony nem egyértelmű.

Továbbá, mivel a jelen üzenetküldő videó csökkenti a felperesi videó fizetős megtekintésének igényét, a jelen bejegyzési cselekményt nem lehet tisztességes gyakorlatnak megfelelő, jogos használatnak tekinteni, és nincs lehetőség arra, hogy jogos idézetként minősüljön.

A bíróság ítélete

A bíróság elismerte, hogy a jelen bejegyzési cselekmény megsértette a felperes nyilvános közvetítési jogát, és azt vizsgálta, hogy a vádlott által hangoztatott kritikai cél “jogos határokon belül” (a Japán Szerzői Jogi Törvény 32. cikkének 1. bekezdése) használható-e, és a következőképpen döntött, elutasítva a vádlott érvelését:

A jelen felperesi videóban a jelen zenei mű használatának tényét elegendő a jelen zenei mű használati részének vagy annak egy részének felhasználásával bemutatni. A jelen bevezető rész tartalmának fényében nincs szükség arra, hogy a jelen bevezető részt felhasználjuk a jelen felperesi videóban a jelen zenei mű használatának tényének bemutatásához, és nem ismerhető el, hogy a jelen bevezető rész szükséges lenne a jelen zenei mű részének hátterének megértéséhez a fent említett tény bemutatásával kapcsolatban. Így, még ha el is ismerjük, hogy a jelen üzenetküldőnek volt a vádlott által hangoztatott kritikai célja, nincs lehetőség arra, hogy a jelen üzenetküldő videóban a jelen bevezető részt is beleértve a jelen felperesi videó fent említett felhasználása a céljával összefüggésben “jogos határokon belül” használható lenne.

Tokyo District Court, 2017. július 20. (Heisei 29) ítélet

Röviden, a bíróság úgy ítélte meg, hogy még a vádlott által hangoztatott kritikai cél figyelembevételével sem tekinthető a jelen üzenetküldő videó a szükséges minimum használatnak, és nem ismerhető el, hogy az idézés céljából “jogos határokon belül” lenne, és nem tekintette jogos idézetnek.

Ezután a bíróság a vádlott, a közvetítő szolgáltató számára elrendelte az üzenetküldő adatainak kiadását.

Ezzel a felperesnek lehetősége nyílt kártérítési igényt benyújtani a jelen üzenetküldővel szemben.

Kapcsolódó cikk: Lehet-e az FC2 blogon IP-címeket közzétenni és azonosítani egy személyt?[ja]

Ítélkezési példák a videók linkbe ágyazásával történő idézéséről

Lehet-e jogosnak tekinteni az „idézést”, ha nem szerkesztjük vagy használjuk mások videóit, hanem egyszerűen csak beillesztjük a videó URL-jét (például a videó linkbe ágyazásával történő idézés)?

Itt bemutatjuk azt az ítélkezési példát (Osaka District Court, 2013. június 20. (Heisei 25)), amelyben vitatott volt a videók linkbe ágyazásával történő idézés jogossága.

A vádlott a saját „Rocket News 24” nevű oldalán („jelen weboldal”) jogtalanul feltöltött egy videót a NicoNico videómegosztóra, amelynek szerzője a felperes volt („jelen videó”), és a linket engedély nélkül illesztette be. A bíróság kimondta, hogy a vádlott fent említett cselekménye nem minősül a közönség továbbítási jogának megsértésének.

Ennek az alábbiakban ismertetett okai vannak:

• Ha a jelen weboldalon feltöltött jelen videó lejátszás gombját megnyomják, a jelen videó nem a jelen weboldal szerverén keresztül, hanem közvetlenül a NicoNico videó szerveréről kerül továbbításra a nézőknek, ezért nem minősül „továbbításra képessé tételnek” vagy „irányított közönség továbbításnak”.
• A jelen videó jogtalan feltöltése nem volt nyilvánvaló sem a tartalom, sem a forma alapján, és a vádlott azonnal eltávolította a linket, amikor tiltakozást kapott a felperestől, tehát nem segített harmadik fél szerzői jogainak megsértésében.

Tehát ebben az esetben úgy ítélték meg, hogy nincs szükség arra, hogy megállapítsák, hogy a vádlott cselekménye kivételesen jogos „idézésnek” minősül-e, mert eleve nem volt jogsértő cselekmény a szerzői jogok megsértésében.

Kapcsolódó cikk: Rendben van-e engedély nélkül linket létrehozni mások honlapján? A link szerzői jogának magyarázata[ja]

Megjegyzendő, hogy ebben az esetben nem volt elfogadható, de még ha a videók linkbe ágyazásával történő idézés nem is minősül a közönség továbbítási jogának megsértésének, külön figyelmet kell fordítani arra, hogy ez még mindig megsértheti a szerző személyiségi jogait (közleményi jog és névhasználati jog).

Figyelembe veendő szempontok a YouTube-videók idézésekor

A YouTube felhasználási feltételei szerint a videókat feltöltő személyeknek ingyenes felhasználási engedélyt kell adniuk a YouTube többi felhasználójának.

Ezért, amennyiben a YouTube által meghatározott módon használjuk a videókat, úgy tekintjük, hogy megszereztük a videót feltöltő szerzői jogtulajdonosának engedélyét, és így nem sértjük a szerzői jogokat (és a szerző személyhez fűződő jogait).

A YouTube által meghatározott idézési módszerekkel kapcsolatban lásd az alábbi weboldalt:

Kapcsolódó weboldal: Videók és lejátszási listák beágyazása

Amikor a JASRAC által kezelt zenei műveket tartalmazó YouTube-videót idézünk

Ha a YouTube-videók olyan zenei műveket tartalmaznak, amelyeket a JASRAC (Japán Zenei Szerzői Jogok Szövetsége) vagy más szerzői jogi szervezetek kezelnek, bizonyos feltételek mellett külön engedélyt kell kérnünk a JASRAC-tól.

Az, hogy a JASRAC kezeli-e a művet, a “J-WID” című adatbázisban ellenőrizhető. Lásd az alábbi weboldalt:

Kapcsolódó weboldal: JASRAC Művek Információs Adatbázisa[ja]

Továbbá, ha egyedi engedélyre van szükség, vagy információra van szüksége az engedély megszerzésének módjáról, kérjük, olvassa el a JASRAC alábbi weboldalán található leírást.

Kapcsolódó weboldal: Zenehasználat videómegosztó (közösségi) szolgáltatásokban[ja]

Az idézés (engedély nélküli másolás) tilalmának jogi hatása

Ha egy idézett videón szerepel az engedély nélküli másolás tilalmának megjegyzése, vajon ez azt jelenti, hogy azt már nem ismerik el a Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 32. cikkének “idézeteként”?

Az a következtetés, hogy az engedély nélküli másolás tilalmának megjegyzése nincs jogi értelme. Még ha ilyen egyoldalú szándéknyilatkozat szerepel is, a Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) “idézet” követelményeinek betartása esetén ez törvényes.

Ugyanakkor, az “idézet” követelményeinek teljesülése néha nehéz megítélni, ezért javasoljuk, hogy amennyiben lehetséges, forduljon ügyvédhez tanácsért.

Összefoglalás: Ha az internetes szerzői jogi kérdésekkel küzd, forduljon ügyvédi tanácsadáshoz

Az “idézés” engedélyezett, mert összhangban van a szerzői jogi rendszer céljával, amely a kulturális termékek, mint például a szerzői művek védelmét, a szerzői művek tisztességes és zökkenőmentes használatát, valamint a kultúra fejlődéséhez való hozzájárulást szolgálja.

Az előző példákból kiindulva, ha csak beágyazza a videó linkjét a saját weboldalára vagy SNS-re, a jogi kockázat meglehetősen alacsony.

Ha azonban újra közzéteszi vagy szerkeszti a videót, akkor fennáll a szerzői jog megsértésének lehetősége, ezért szükséges egyedileg megvizsgálni a “idézés” és más szerzői jogi korlátozások meglétét.

A videó idézésén túl, a dokumentumok és képek idézéséről részletesen tárgyalunk az alábbi cikkben.

Kapcsolódó cikk: ‘Az ‘szerzői jog’ példái, ahol az ‘idézés’ nem engedélyezett (szöveg és kép)[ja]

Az idézés feltételei szigorúan meghatározottak, ezért gyakran nehéz eldönteni, hogy valami szerzői jogot sért-e vagy sem. Forduljon tapasztalt ügyvédhez tanácsért.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a szerzői jogok körüli szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kaptak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: Különböző vállalatok IT és szellemi tulajdonjogi ügyei[ja]