MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

General Corporate

A kiállítók által elkövetett védjegyjog-sértések és az internetes bevásárlóközpont-üzemeltetők jogi felelőssége

General Corporate

A kiállítók által elkövetett védjegyjog-sértések és az internetes bevásárlóközpont-üzemeltetők jogi felelőssége

Az internetes bevásárlóközpontok (a továbbiakban “központ”) felhasználói és üzletei közötti problémák esetén is, a központ üzemeltetője néhány kivételes esetet leszámítva, alapvetően nem vállal felelősséget a felhasználók felé.

De vajon ha a központban egy kiállító jogellenes cselekményt követ el, akkor az üzemeltetőnek kell-e felelősséget vállalnia? Megvizsgáljuk azt az ítéletet, amelyben vitatott volt, hogy a központ üzemeltetője is felelős-e a védjegyjog megsértéséért, ha a kiállító védjegyjogot sért.

Az ügy áttekintése

A per indítója egy olasz jogi személy, aki a “Chupa Chups” védjegy jogait kezeli. Az alperes azt állította, hogy a Rakuten piacon hat eladó által kiállított vagy eladott “Chupa Chups” megjelölésű termékek megsértik a védjegyjogokat, és a termék megjelölésének felhasználása tisztességtelen verseny (a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 2. cikk 1. bekezdés 1. és 2. pontja) szerint minősül. Ezért nem csak az érintett eladókat, hanem a Rakuten piacot üzemeltető Rakuten-t is felelősségre vonnák, és megállapítást és kártérítést követeltek.

Az elsőfokú bíróság elutasította az alperes keresetét arra hivatkozva, hogy a Rakuten piac eladói oldalán regisztrált termékek értékesítésének (vásárlásának) alanya az adott eladói oldal eladója, és a piac üzemeltetője nem az alanya (Tokiói Kerületi Bíróság 2010. augusztus 31-i ítélete). A “Chupa Chups” oldal ezt nem fogadta el, és fellebbezést nyújtott be.

A fellebbezési eljárás vitapontjai

A jelen termék közvetlen értékesítőjének, a kereskedőnek a védjegyjog megsértésében való felelőssége nem volt vitatott a felek között. A fő vitapont az volt, hogy a közvetlen értékesítő, a Rakuten piactér felelősséget visel-e a védjegyjog megsértéséért, a következő két szempontból:

  1. Korlátozódik-e a védjegyjog megsértése arra az esetre, amikor a védjegyet „használják”?
  2. Lehet-e a védjegyjog megsértésének „alanya” a kereskedőtől eltérő webhely üzemeltetője?

Ez a két pont volt a vitapont.

A „Chupa Chups” állítása

A felperes az első vitaponttal kapcsolatban:

“Mások jogosulatlan használata a védjegyjog megsértésének tipikus példája, de más típusú cselekmények is, amelyek károsítják a bejegyzett védjegy azonosító erejét, és megakadályozzák a termékek és szolgáltatások azonosítását, mind a védjegyjog megsértésének tekinthetők, és meg kell állítani őket. Továbbá, ha a cselekmény elkövetője szándékosan vagy hanyagságból eljár, nyilvánvaló, hogy kártérítési kötelezettséget kell vállalnia.”

Intellektuális Tulajdon Felsőbíróságának 2012. február 14-i (2012) ítélete

Ezt állította. A védjegyjog megsértése nem csak a védjegy “használatára” vonatkozik, hanem olyan cselekményekre is, amelyek “károsítják a bejegyzett védjegy azonosító erejét, és megakadályozzák a termékek és szolgáltatások azonosítását”.

A második vitaponttal kapcsolatban a felperes a következőképpen hajtotta végre a Rakuten felelősségét. A Rakuten piactér kiválasztja az adott információkat, saját formátumban nyújtja a keresési eredményeket, termékinformációkat nyújt a Rakuten piactér termékeiként, és utasításokat ad a kereskedőknek a megfelelő formátumú adatok létrehozására, így a termék bemutatásának kulcsfontosságú szereplője.

Ezenkívül a Rakuten piactér elfogadja a vásárlók termékrendeléseit, átveszi ezeket, továbbítja a kereskedőknek, “rendelési megerősítő e-mailt” küld a vásárlóknak, továbbítja a termék szállítási információit a kereskedőknek, és kártyainformációkat küld közvetlenül a kártyatársaságnak a hitelkártyás fizetés jóváhagyásához. Mindezek nélkül a termékek átadása gyakorlatilag lehetetlen lenne, tehát a Rakuten piactér a termék átadásának kulcsfontosságú szereplője is – állította a felperes.

Ezenkívül a Rakuten piactér a kereskedők értékesítési árbevételének 2-4%-át számítja fel “rendszerhasználati díjként”, és gyakorlatilag részesedik az eladott termékek árából, tehát nem áll semleges pozícióban az eladók és a potenciális vásárlók között, hanem a kereskedőkkel együtt, vagy a kereskedőkön keresztül értékesít – állította a felperes.

Rakuten érvelése

Ezzel szemben a Rakuten az 1. vitaponttal kapcsolatban azt állította, hogy a felperes álláspontja, miszerint a “bejegyzett védjegy használata” akkor is védjegyjog-sértést jelent, ha nem felel meg a “bejegyzett védjegy azonosító erejének károsítása” minden cselekményének, teljes mértékben eltér a védjegyjogi törvény szövegétől, és nincs jogszabályi alapja. A Rakuten szerint a védjegyjogi törvény (japán Védjegyjogi törvény) 36. cikkének értelmében a megállapítási kérelem tárgya az a személy, aki “megsérti a védjegyjogot… vagy aki megsértésének veszélye áll fenn”.

A 2. vitaponttal kapcsolatban a Rakuten ismételten azt állította, hogy a piaci szerepe az, hogy a kereskedőknek “helyet” biztosít, ahol termékeiket kiállíthatják és üzleteket köthetnek a vásárlókkal. A termékek kiállítását minden esetben a kereskedők végzik, és a Rakuten piac csak akkor kap díjat, ha az üzlet létrejön.

A Rakuten továbbá azt állította, hogy amikor egy kereskedő új üzletet nyit, a Rakuten piac a szabályzat alapján bizonyos ellenőrzéseket végez, de ezek az ellenőrzések csak arra irányulnak, hogy a kereskedő megfelelő-e partner a “hely” biztosításához. Ha a kereskedőt elfogadják, akkor a kereskedők előzetes jóváhagyás nélkül, saját eljárásaik alapján szabadon kiállíthatnak termékeket saját üzletük oldalán. A Rakutennek nincs jogosultsága termékeket kiállítani vagy eltávolítani a piacon, és technikailag sem lehetséges, hogy a Rakuten előzetesen megakadályozza egy adott termék kiállítását a Rakuten piacon.

A Rakuten továbbá azt is állította, hogy a Rakuten piacán a kereskedők által fizetett díj a sikeresen létrejött eladási szerződések 2-4%-a, ami közel áll a valós boltok bérleti díjához (az eladások 5-10%-a), és valójában még alacsonyabb, tehát nem tekinthető olyan haszonkulcsnak, amely az eladói felelősség előfeltételét jelentené.

A fellebbezési bíróság döntése

A Szellemitulajdon-jogi Felsőbíróság az 1. vitaponttal kapcsolatban:

A védjegyjog a 37. cikkében meghatározza a jogsértő cselekményeket, de a védjegyjog „a bejegyzett védjegy használatának kizárólagos jogát biztosítja a megjelölt termékek vagy szolgáltatások tekintetében” (ugyanaz a törvény, 25. cikk), és a védjegyjogosult „kérheti a jogsértés megszüntetését vagy megelőzését azoktól, akik megsértik vagy valószínűleg megsértik a saját védjegyjogát…” (ugyanaz a törvény, 36. cikk (1)). Ezért nem csak akkor kell vizsgálni a cselekmény elkövetőjét, ha a jogsértő a védjegyjog 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott „használatot” végezte, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is. Nem szükséges feltételezni, hogy a védjegyjog megsértése csak akkor fordul elő, ha a fent említett kifejezett rendelkezésnek megfelelően a védjegyjog közvetett megsértésére vonatkozó rendelkezést (ugyanaz a törvény, 37. cikk) alkalmazza.

Ugyanez

megállapította, hogy a védjegyjog megsértése nem korlátozódik a „használatra”, és elfogadta a „Chupa Chups” érvelését.

A 2. vitaponttal kapcsolatban a weboldal üzemeltetője (a piactér üzemeltetője):

  • Az üzemeltető, még ha az is, ha a kereskedő által kínált termék megsérti egy harmadik fél védjegyjogát, és ezt konkrétan felismeri és elfogadja, akkor a törvénysértő segítő lehet.
  • Az üzemeltető kereskedelmi szerződést köt a kereskedővel, és üzleti hasznot szerez a kereskedői díjakból és a rendszerhasználati díjakból.
  • Az üzemeltető, ha felismeri a védjegyjog megsértését, a kereskedővel kötött szerződés alapján képes elkerülő intézkedéseket hozni, mint például a tartalom törlése vagy a kereskedői tevékenység felfüggesztése.

Ha ezeket a körülményeket figyelembe vesszük, az üzemeltető felelősségével kapcsolatban:

Ha a kereskedő által elkövetett védjegyjog megsértését észleli vagy észlelheti, akkor a jogsértő tartalom weboldalról történő törlése nélkül, a védjegyjogosult a weboldal üzemeltetőjétől a védjegyjog megsértése miatt, a kereskedővel szembeni megállapodás és kártérítési igény ésszerű időn belül megteheti.

Ugyanez

állapította meg. Azonban ebben az esetben a Rakuten piactér 8 napon belül, ami ésszerű idő, teljesen törölte és kijavította a védjegyjog megsértését, így nem mondható, hogy jogellenesen megsértette a védjegyjogot, és nem minősül tisztességtelen versenynek sem, ezért a fellebbezést elutasította.

A weboldal üzemeltetőjének, ha védjegyjog megsértésére vonatkozó észrevételt kap a védjegyjogosulttól vagy másoktól, azonnal meg kell vizsgálnia a jogsértés meglétét, és amíg ezt teljesíti, nem kell felelősséget vállalnia a védjegyjog megsértése miatt, de ha ezt elmulasztja, akkor a kereskedőhöz hasonlóan felelősséget kell vállalnia.

Összefoglaló

A “Chupa Chups” ügyben hozott döntés a Japán Szellemitulajdon-felsőbíróság (Japanese Intellectual Property High Court) részéről elsősorban a Rakuten piacterén található kereskedők irányítási és ellenőrzési helyzetét vette figyelembe. Azonban a döntés azt is jelzi, hogy a védjegyjog megsértése esetén, legalábbis a jogsértő cselekmény tudomásul vétele után, ha a piacteret működtető személy nem lép fel azonnal, hanem hagyja a helyzetet, akkor ő maga is felelősségre vonható. Ezért óvatosság szükséges.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai szinten rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a szellemi tulajdonjogok, különösen a védjegyjogok egyre nagyobb figyelmet kaptak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/corporate[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére