Az üzleti anyag típusától függ? Magyarázat a hirdetési szabályzatok megsértésének példáira

Az interneten és a hirdetésekben nap mint nap számos gyógyszerhirdetést láthatunk. Az ilyen hirdetési tevékenységek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a naponta fejlesztett és értékesített gyógyszereket széles körben ismertté tegyük, és elősegítsük az értékesítésüket.

Mindazonáltal, a túlzott hirdetések vagy a helytelen információk nyújtása visszafordíthatatlan károkat, például egészségügyi károkat okozhat. Ezért a ‘Japán Gyógyszereszközök Törvénye’ szabályozásokat állapít meg a hirdetések megfelelő végrehajtása érdekében, és a hirdetés tartalma vagy szövegezése esetlegesen megsértheti ezeket a szabályozásokat.

Ebben a cikkben részletesen ismertetjük, mire kell figyelni a gyógyszerek hirdetésekor, termékenként.

A gyógyszerészeti törvény hirdetési szabályozása

A gyógyszerészeti törvény hirdetési szabályozása három fő elemet tartalmaz: a hamis és túlzó hirdetések tilalmát (66. cikk), a speciális betegségek gyógyszereinek hirdetési korlátait (67. cikk), és a nem engedélyezett gyógyszerek hirdetésének tilalmát (68. cikk). Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a hamis és túlzó hirdetések tilalmát.

Hamis és túlzó hirdetések tilalma

A hamis és túlzó hirdetések tilalma azt szabályozza, hogy a gyógyszerek és egyéb termékek hirdetése során tilos téves vagy túlzó információkat közölni. A gyógyszerészeti törvény a következőképpen határozza meg ezt:

66. cikk: Senki sem hirdethet, írhat le vagy terjeszthet hamis vagy túlzó információkat a gyógyszerek, nem gyógyszerként használt termékek, kozmetikumok, orvosi eszközök vagy regeneratív orvosi termékek nevéről, gyártási módszeréről, hatékonyságáról, hatásáról vagy teljesítményéről, akár kifejezetten, akár burkoltan.

2. Ha a gyógyszerek, nem gyógyszerként használt termékek, kozmetikumok, orvosi eszközök vagy regeneratív orvosi termékek hatékonyságát, hatását vagy teljesítményét egy orvos vagy más személy garantálja, és ez félreértésre adhat okot, akkor ez a cikk első bekezdésében meghatározottaknak megfelelően értelmezendő.

Gyógyszerészeti törvény 66. cikk[ja]

Ez a hamis és túlzó hirdetések tilalma nem csak a gyógyszerekre, hanem a nem gyógyszerként használt termékekre, kozmetikumokra is vonatkozik. Ezért a szájöblítők, bőrápoló termékek, samponok és egyéb, általánosan nem gyógyszerként használt termékek is a szabályozás hatálya alá tartoznak.

Továbbá, a szabályozás nem csak a gyógyszerek és egyéb termékek gyártóira és forgalmazóira vonatkozik, hanem a hirdetéseket közzétevő médiumokra is, akik szintén megszeghetik a hirdetési szabályokat.

Ha megszegik ezt a hirdetési szabályozást, szabadságvesztés vagy pénzbírság kiszabásával járhat, ezért fontos a megfelelő reagálás.

Ha további általános információkat szeretne megtudni a hirdetési szabályozásról, olvassa el az alábbi cikket is.

Kapcsolódó cikk: Mi a gyógyszerészeti törvény hirdetési szabályozása? Hogyan készítsünk törvényes hirdetést?[ja]

De pontosan milyen kifejezéseket tiltanak? A gyógyszerek, nem gyógyszerként használt termékek, kozmetikumok és egészségügyi élelmiszerek esetében részletesen bemutatjuk.

Példák a „gyógyszerek” témakörben elkövetett jogsértő kifejezésekre

A gyógyszerekkel kapcsolatos hirdetési szabályozásokat a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (Japanese Ministry of Health, Labour and Welfare) által meghatározott normák (a gyógyszerek megfelelő hirdetési normáinak módosításáról[ja]) részletesen leírják. Az alábbiakban ezen normákra hivatkozva mutatunk be néhány olyan hirdetést, amelyekre különösen figyelni kell.

Példák a jogsértő kifejezésekre

Ha gyógyszereket gyártunk és értékesítünk, minden egyes termék esetében szükségünk van a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Miniszter jóváhagyására.

Ezért a gyógyszerek hirdetéseiben bemutatott hatásoknak és előnyöknek nem szabad túllépniük a jóváhagyott kereteket.

Például, ha egy gyomor-bélrendszeri gyógyszer jóváhagyást kapott arra, hogy hatásos az ételmérgezés vagy az emésztési zavarok okozta hasmenés ellen, akkor nem szabad azt állítani, hogy hatásos a fogszuvasodás ellen is, mert ez túllépi a jóváhagyott hatások és előnyök kereteit, és ezért jogsértő.

A hirdetésekben használt gyógyszernevek esetében is gondoskodni kell arról, hogy ne lehessen összetéveszteni őket más gyógyszerekkel, és a jóváhagyott nevet kell használni. Például, ha a gyógyszer nevét kanji karakterekkel hagyták jóvá, akkor nem szabad azt hiraganára vagy latin betűkre cserélni.

Ezen kívül számos más szabály is van, például tilos olyan kifejezéseket használni, amelyek garantálják a hatásosságot és a biztonságosságot, mint például „teljes gyógyulás”, „nincs mellékhatás”, vagy a hatásosságot és a biztonságosságot legfelsőbb szinten ábrázoló kifejezéseket, mint például „az eladások száma az első”, „a legjobb hatás”.

Példák a „gyógyszerkészítmények” és a „kozmetikumok” esetében előforduló jogsértő kifejezésekre

A gyógyszerkészítmények és a kozmetikumok hirdetési szabályozása a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium által meghatározott normák szerint részletesen le van írva, hasonlóan a gyógyszerekhez. Ezenkívül a kozmetikumok és néhány gyógyszerkészítmény esetében a Japán Kozmetikai Ipari Szövetség által meghatározott „Kozmetikumok megfelelő hirdetési irányelvei (2020-as kiadás)[ja]” szerint önálló szabályozási normák vannak meghatározva.

Példák a „gyógyszerkészítmények” esetében előforduló jogsértő kifejezésekre

A gyógyszerkészítmények esetében is, hasonlóan a gyógyszerekhez, a gyártásuk és értékesítésük során minden egyes terméknek engedélyt kell szereznie. Ezért a hatásosság és a név megjelenítésekor olyan követelményeket kell teljesíteni, mint például a gyógyszerek esetében, hogy az engedélyezett hatókörön belül maradjanak, és az engedélyezett nevet használják.

Példák a „kozmetikumok” esetében előforduló jogsértő kifejezésekre

Ezzel szemben a kozmetikumok gyártását és értékesítését alapvetően engedély nélkül lehet végezni. Ezért a hatásosság megjelenítésekor a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium által kiadott „A kozmetikumok hatásosságának módosításáról” című értesítésben felsorolt hatásossági határokon belül kell maradniuk.

Például, ebben az értesítésben meghatározott „hidratálja a bőrt” hatásosság esetében az öregedésgátló termékek hirdetéseiben megengedett a „hidratálja az öregedő bőrt az öregedésgátlóval” kifejezés használata.

Ezzel szemben, a „az öregedésgátlóval a fiatalság visszatér” típusú hirdetések, amelyek az értesítésben nem szereplő fiatalító vagy öregedésgátló hatásosságot jelentenek, nem engedélyezettek.

Emellett különös figyelmet kell fordítani a kozmetikai hirdetésekben gyakran használt felhasználói tapasztalatokra is.

Például, ha a felhasználói tapasztalatokban említésre kerül, hogy a kozmetikum jól működik, vagy ha olyan kifejezéseket használnak, mint „én is használom”, ez félrevezetheti a fogyasztókat, mintha a kozmetikum hatásossága és biztonságossága biztos lenne, ezért ez tilos.

A „ez csak személyes vélemény” típusú megjegyzések sem engedélyezettek a felhasználói tapasztalatokkal együtt.

Megjegyzendő, hogy a „Kozmetikumok megfelelő hirdetési irányelvei (2020-as kiadás)[ja]” szerint, ha a használati módról, a használati érzetről, az illat képéről stb. szóló leírás a tényeken alapuló felhasználói vélemények határain belül marad, akkor az elfogadható. Ezért, ha a kifejezés a használati érzetre korlátozódik, mint például a „friss használati érzet”, akkor ez nem sérti a hirdetési szabályozást.

Példák a „jó egészségű élelmiszerek” megsértő kifejezéseire

Az egészséges élelmiszerek olyan termékeket jelentenek, amelyek nem minősülnek gyógyszereknek, gyógyszerkészítményeknek vagy kozmetikumoknak, de különösen hasznosak az egészség fenntartásában és javításában. Mivel az egészséges élelmiszerek nem minősülnek gyógyszereknek, nem tartoznak a Gyógyszerészeti Törvény (japán: Yakkihō) szabályozási hatálya alá.

Ugyanakkor, ha az egészséges élelmiszerek gyógyszeres hatásokat mutatnak, akkor nem élelmiszerként, hanem a Gyógyszerészeti Törvény alapján gyógyszerként tekintenek rájuk. Ezért alapvetően tilos a termék hirdetése engedély nélkül, mivel ez megsérti a nem engedélyezett gyógyszerek hirdetésének tilalmát (68. cikk).

Itt részletesen bemutatjuk azokat a kifejezéseket, amelyek gyógyszerként való minősítést eredményeznek.

Példák a gyógyszerként való minősítést eredményező kifejezésekre

Az élelmiszerek és a gyógyszerek közötti különbséget főként a felhasználási cél alapján határozzák meg. Ezért, ha az egészséges élelmiszerek, amelyek eredetileg nem a betegségek kezelésére szolgálnak, gyógyszeres hatásokat mutatnak vagy utalnak rájuk, akkor azokat gyógyszerként tekintik.

Először is, ha a betegségek kezelésére vagy megelőzésére utaló kifejezéseket használnak, akkor azokat gyógyszerként tekintik. Konkrét példák a „hatásos a rák ellen”, „magas vérnyomás javítása”, „életmód betegségek megelőzése”, „növeli az allergiával szembeni ellenálló képességet”.

Továbbá, még akkor is, ha nem írják le egyértelműen, hogy a termék hatásos a betegségek kezelésében vagy megelőzésében, ha a „szívgyengeségben szenvedőknek”, vagy „a vér hígításáról ismert ○○ a fő összetevő” stb. kifejezésekből arra utalnak, hogy a termék hasznos a kezelésben, akkor azt gyógyszerként tekintik.

Ráadásul, ha a test funkcióinak fokozására utaló kifejezéseket használnak, akkor azokat is gyógyszerként tekintik. Konkrét példák a „fáradtság enyhítése”, „anyagcsere fokozása”, „öregedés megelőzése”, „megnehezíti a megfázást”, „étvágyfokozó”.

Példák a gyógyszerként nem minősített kifejezésekre

Másrészről, még ha „egészségmegőrzés” vagy „szépség” kifejezéseket is használnak, azok önmagukban nem minősülnek gyógyszernek. Továbbá, bár az „egészségjavítás” kifejezés utalhat a test funkcióinak fokozására, ha az élelmiszerként való minősítés egyértelműen látható, és olyan módon van kialakítva, hogy ne lehessen összetéveszteni gyógyszerrel, akkor azt nem tekintik gyógyszernek.

A fenti információk a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium honlapján is elérhetők, kérjük, tekintse meg ott is.

Kapcsolódó: Gyógyszeres hatásokról[ja]

Megjegyzendő, hogy még akkor is, ha az egészséges élelmiszereket nem tekintik gyógyszernek, mivel azok élelmiszernek minősülnek, az Egészségjavító Törvény (japán: Kenkō Zōshin Hō) hirdetési szabályai (Egészségjavító Törvény 65. cikk 1. bekezdés) alkalmazandók. További információkért kérjük, tekintse meg a Fogyasztóvédelmi Ügynökség alábbi oldalát.

Kapcsolódó: Az egészséges élelmiszerekkel kapcsolatos ajándéktárgyak és az Egészségjavító Törvény szerinti figyelmeztetések[ja]

A gyógyszerészeti törvény kifejezések átírásával kapcsolatos dilemmák kezelése

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a szolgáltatások, amelyek automatikusan ellenőrzik, hogy a hirdetések nem sértik-e a gyógyszerészeti törvény és más hasonló jogszabályok előírásait.

A gyógyszerészeti törvény szerinti hirdetési szabályok betartásának ellenőrzése nem csak a törvényi előírásokon alapul, hanem széles körben hivatkozik a kapcsolódó értesítésekre, normákra és irányelvekre is, ami idő- és költségigényes. A hirdetési ellenőrző szolgáltatások használata ezért vonzó lehet a költségek csökkentése érdekében.

Ugyanakkor, még ha formailag nem is tartoznak a szabályozás hatálya alá, előfordulhatnak olyan kifejezések, amelyek a fogyasztók szempontjából félreértéseket okozhatnak, vagy amelyek az idők változásával új szabályozási célpontokká válhatnak, még akkor is, ha ugyanazokat az ítéleti kritériumokat alkalmazzuk.

És ebben az esetben előfordulhat, hogy az AI által automatikusan végzett ellenőrző szolgáltatások nem tudnak megfelelően reagálni.

Ezért, ha konkrét tanácsot igényel a hirdetési kifejezésekkel kapcsolatban, hatékony megoldás lehet egy szakértő ügyvédhez fordulni.

Összefoglalás: Ha nem tudja eldönteni, hogy hirdetési szabályozásba ütközik-e, forduljon ügyvédhez

Ebben a cikkben bemutattuk, hogy milyen kifejezések sértik a hirdetési szabályozást a gyógyszerek, nem gyógyszerként minősülő gyógytermékek, kozmetikumok és egészségügyi termékek kategóriáiban, számos példán keresztül.

Ugyanakkor a szabályozott kifejezések széles skáláját fedik le, és vannak olyan szabálytalan kifejezések, amelyekre ebben a cikkben nem tudtunk kitérni.

Továbbá, hogy egy adott hirdetési kifejezés megsérti-e a szabályozást vagy sem, esetenként döntik el, ezért veszélyes lenne azonnal jogszerűnek tekinteni azt, csak mert nem szerepel a szabálytalan kifejezések között. Különösen fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk, nem ütközik-e a kifejezés a hirdetési szabályozásba, mivel a szabályozás megsértése esetén bírságokat vagy börtönbüntetést is kiszabhatnak.

A Monolith Ügyvédi Irodánál gyorsan elvégezhető a hirdetési kifejezések jogi ellenőrzése. Készen állunk alternatív kifejezések javaslatára is. Ha konkrét tanácsra van szüksége egyedi esetekben, forduljon bizalommal a Monolith Ügyvédi Irodához.

Kapcsolódó cikk: Mi a Gyógyszerészeti Törvény (régi Gyógyszerügyi Törvény)? Célja, szabályozási célpontjai, hirdetési szabályozás magyarázata[ja]

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Irodánkban olyan szolgáltatásokat nyújtunk, mint a cikkek és LP-k jogi ellenőrzése, irányelvek kidolgozása és mintavételi ellenőrzés a médiavállalkozások, véleményoldalak üzemeltetői, hirdetési ügynökségek, étrend-kiegészítők és egyéb D2C, kozmetikai gyártók, klinikák, ASP-vállalkozások stb. számára. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/operationofmedia[ja]