MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

General Corporate

Az „Mellékállás-összekötő weboldal üzemeltetőinek megértendő jogszabályok magyarázata”

General Corporate

Az „Mellékállás-összekötő weboldal üzemeltetőinek megértendő jogszabályok magyarázata”

2019. április 1-jétől (Reiwa 1) fokozatosan lépett érvénybe a Japán ‘Munkamódszerek Reformjával Kapcsolatos Törvény’ (働き方改革関連法), amely lehetővé tette a munkavállalók számára, hogy különböző munkavégzési módok közül választhassanak, és ennek következtében megnőtt azoknak a száma, akik mellékállást vállalnak.

A mellékállást vállalók számának növekedése miatt megnőtt a mellékállás-összekötő weboldalak iránti igény is.

Ezért ebben a cikkben a mellékállás-összekötő weboldalak üzemeltetőinek szólóan, ismertetjük azokat a törvényeket, amelyeket a weboldalak üzemeltetése során érteniük kell.

https://monolith.law/corporate/side-business-rules-of-employment[ja]

https://monolith.law/corporate/side-business-labor-regulations[ja]

Mi az a mellékállás-összekapcsoló weboldal?

A mellékállás-összekapcsoló weboldal olyan szolgáltatást nyújtó oldal, amely összeköti azokat az embereket, akik mellékállást szeretnének végezni, és azokat a vállalatokat, akik ilyen embereket szeretnének alkalmazni.

A mellékállás-összekapcsoló weboldalak között nagyjából két típus különböztethető meg: azok, amelyek munkaszerződés formájában kötik össze a mellékállást kereső embereket és a vállalatokat, és azok, amelyek nem munkaszerződés, hanem megbízási szerződés vagy hasonló formában kötik össze őket.

Ebben a cikkben a mellékállás-összekapcsoló weboldalakról fogunk beszélni, amelyek nem munkaszerződés, hanem megbízási szerződés vagy hasonló formában kötik össze a mellékállást kereső embereket és a vállalatokat, vagyis a szabadúszókat célzó mellékállás-összekapcsoló weboldalakról.

Mi a mellékállás-összekapcsoló weboldalak működési mechanizmusa?

A mellékállás-összekapcsoló weboldalak működési mechanizmusa

A mellékállás-összekapcsoló weboldalak működési mechanizmusai között számos lehetőség található. Általánosan elmondható, hogy a weboldal üzemeltetője a mellékállást keresők igényeihez igazodva mutat be vállalatokat.

A mellékállás-összekapcsoló weboldalak bevételi modellje általában abból áll, hogy az oldal üzemeltetője regisztrációs díjat vagy hirdetési díjat számít fel a vállalatoktól. Egy másik lehetséges módszer, hogy a vállalatoktól jutalékot szednek, amikor a párosítás megtörtént, például a vállalat által felajánlott díjazás egy bizonyos százalékát.

Az alábbiakban jogi szempontból ismertetjük, mire kell figyelnie a mellékállás-összekapcsoló weboldalak üzemeltetőinek.

A foglalkoztatás stabilitásáról szóló törvény és a foglalkoztatás közvetítésének kapcsolata

Mellékállás-összekapcsoló weboldal üzemeltetőjeként először is szükséges megfontolni a foglalkoztatás stabilitásáról szóló törvény (a japán ‘Shokugyō Antei Hō’) és a foglalkoztatás közvetítésének kapcsolatát.

Szükséges engedély a fizetős állásközvetítői tevékenység végzéséhez

Az állásközvetítési törvény (japán: 職業安定法) 30. cikkelyének 1. bekezdése a következőképpen rendelkezik:

(Fizetős állásközvetítői tevékenység engedélyezése)
30. cikkely: Azoknak, akik fizetős állásközvetítői tevékenységet kívánnak végezni, engedélyt kell kérniük a Japán Munkaügyi Minisztériumtól.

A fenti rendelkezés alapján, ha fizetős állásközvetítői tevékenységet végez, szükséges a Japán Munkaügyi Minisztérium engedélye. Ha nem szerez engedélyt, megsérti az állásközvetítési törvény 30. cikkelyének 1. bekezdését.

Ha megsérti az állásközvetítési törvény 30. cikkelyének 1. bekezdését, akár egy évig terjedő szabadságvesztésre vagy legfeljebb 1 millió jen bírságra is számíthat (japán: 職業安定法第64条第1号).

Mellékállás-összekötő oldalak és a munkaközvetítésre vonatkozó kritériumok

De mi is számít pontosan “munkaközvetítésnek”?

A “munkaközvetítés” definícióját a Japán Munkaerő-stabilitási törvény (Japanese Labor Stability Law) 4. cikkének 1. bekezdése a következőképpen határozza meg:

(Definíció)
4. cikk: E törvény értelmében a “munkaközvetítés” azt jelenti, hogy munkaerő-kínálati és -keresleti kérelmeket fogadunk el, és elősegítjük a munkaadók és a munkavállalók közötti munkaviszony létrejöttét.

A fenti rendelkezésben kiemelendő a “munkaviszony létrejöttének elősegítése” kifejezés.

Ebből a megfogalmazásból kiderül, hogy a Munkaerő-stabilitási törvény a munkaviszony létrejöttét célozza, és a megbízási szerződések stb. nem tartoznak a törvény szabályozási körébe.

Ugyanakkor, még ha formailag nem is minősül munkaközvetítésnek, előfordulhatnak olyan esetek, amikor a valós helyzet alapján mégis munkaközvetítésnek tekinthető.

Ezért alaposan meg kell vizsgálni, hogy a mellékállás-összekötő oldalak szolgáltatásai munkaközvetítésnek minősülnek-e.

A munkaközvetítésnek minősülő tevékenységek kritériumairól a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (Japanese Ministry of Health, Labor and Welfare) közzétett egy iránymutatást, amely az “Internetes álláshirdetések és álláskeresők adatainak szolgáltatása, valamint a munkaközvetítés közötti megkülönböztetés” címet viseli, és a következő tartalmakat határozza meg:

Ⅲ Az internetes álláshirdetések és álláskeresők adatainak szolgáltatása akkor minősül munkaközvetítésnek, ha az alábbi 1-3 pont valamelyikére igaz:
1 Az információ tartalmát vagy a szolgáltatás címzettjét az információszolgáltató döntése alapján választják ki és dolgozzák fel, anélkül, hogy előzetesen meghatározott, objektív keresési feltételek alapján történne.
2 Az információszolgáltató kapcsolatba lép a munkakeresővel az álláshirdetéssel kapcsolatban, vagy a munkaadóval a munkakereső adataival kapcsolatban.
3 Ha az információszolgáltató honlapján keresztül közvetíti a munkakereső és a munkaadó közötti kommunikációt, és módosítja a kommunikáció tartalmát.
Ⅳ A III. ponton túlmenően, ha az információszolgáltató hirdetési tartalma, a szerződéses feltételek stb. alapján úgy ítélhető meg, hogy az információszolgáltató közvetíti a munkaadót vagy a munkakeresőt, és az internetes álláshirdetések és álláskeresők adatainak szolgáltatása ennek részeként történik, akkor az egész tevékenység munkaközvetítésnek minősül.

(Forrás: Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium: “Az internetes álláshirdetések és álláskeresők adatainak szolgáltatása, valamint a munkaközvetítés közötti megkülönböztetés”)

Először is, alapvetően, ha csak álláshirdetéseket vagy álláskeresők adatait szolgáltatjuk, és nem fogadunk el állás- vagy munkaerő-kérelmeket, és nem segítjük elő a munkaviszony létrejöttét, azaz csak “információt szolgáltatunk”, az nem minősül munkaközvetítésnek.

Az internet fejlődésével azonban egyre több olyan szolgáltatás jelenik meg, amelyeket nem lehet egyértelműen besorolni a mellékállás-összekötő oldalak szolgáltatásai közé.

Vagyis, még ha nem is segítik elő nyíltan a munkaviszony létrejöttét, de ha álláshirdetéseket és álláskeresők adatait szolgáltatnak, és ezek megfelelnek a fent említett, az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium által közzétett kritériumoknak, akkor ezek a tevékenységek munkaközvetítésnek minősülhetnek, ezért óvatosság szükséges.

A munkaerő-piaci törvény és a munkafeltételek nyilvánossága közötti kapcsolat

A munkaerő-piaci törvény és a munkafeltételek nyilvánossága közötti kapcsolat

A munkaerő-piaci törvény (japán: 職業安定法) 5. cikkének 3. bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

(A munkafeltételek nyilvánossága)
5. cikk 3. bekezdés: A közösségi munkaerő-közvetítő irodák, a meghatározott helyi közösségi szervezetek és a munkaerő-közvetítők, a munkaerő toborzók és a toborzást megbízottak, valamint a munkaerő-szolgáltatók kötelesek a munkaerő-közvetítés, a munkaerő toborzása vagy a munkaerő-szolgáltatás során a munkavállalók, a toborzásra jelentkezők vagy a szolgáltatott munkaerő számára nyilvánosságra hozni a munkakör tartalmát, a bért, a munkaidőt és a többi munkafeltételt.

A munkaerő-piaci törvény 5. cikkének 3. bekezdésével kapcsolatban, ha a mellékállás-kereső oldalak nem tartoznak a munkaerő-közvetítés vagy a munkaerő toborzás kategóriájába, akkor nem számítanak jogsértőnek.

Viszont, ahogy azt korábban említettük, a mellékállás-kereső oldalak szolgáltatásainak tartalma alapján, még ha formailag szabadúszóknak szóló szolgáltatást is nyújtanak, gyakorlatilag a munkaerő-közvetítés vagy a munkaerő toborzás kategóriájába sorolhatók.

Ezért a mellékállás-kereső oldalak üzemeltetői számára fontos, hogy alaposan ellenőrizzék saját mellékállás-kereső oldalaik szolgáltatásainak tartalmát.

A mellékállás-összekötő weboldal üzemeltetőjének előkészítendő felhasználási feltételek tartalma

Mellékállás-összekötő weboldal üzemeltetőjeként fontos, hogy a mellékállást kereső személyek és vállalatok felé jogi felelősséget ne kelljen vállalni, ezért a felhasználási feltételek tartalmára különös figyelmet kell fordítani.

Konkrétan, a felhasználási feltételekben a mellékállás-összekötő weboldal üzemeltetőjének egyértelműen jeleznie kell, hogy nem válik a megbízási szerződés vagy hasonló szerződések alanyává.

Továbbá, a mellékállás-összekötő weboldal üzemeltetőjeként képesek vagyunk összekötni a mellékállást keresőket a vállalatokkal, de a mellékállást keresők munkavégzésének garanciáját nehéz biztosítani. Ezért célszerű előzetesen tájékoztatni a vállalatokat arról, hogy a mellékállást keresők munkájának minőségének garantálása nehézkes lehet.

Összefoglalás: A mellékállás-kereső oldalak üzemeltetőinek megértendő jogszabályok

Összefoglalás

Ebben a cikkben a mellékállás-kereső oldalak üzemeltetőinek szólva, megmagyaráztuk a mellékállás-kereső oldalak üzemeltetése során megértendő jogszabályokat.

A szabadúszóknak szóló mellékállás-kereső oldalak esetében alaposan meg kell vizsgálni a szolgáltatás tartalmát, és óvatosnak kell lenni, hogy ne minősüljön munkaközvetítésnek.

Ez ilyen megítéléshez szakértői tudás szükséges, ezért javasoljuk, hogy forduljon tanácsért olyan ügyvédhez, aki rendelkezik a szükséges szakértői tudással.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai szinten rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. A mellékállás-összekapcsoló szolgáltatások napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapnak, és működtetésük során óvatosság szükséges. A jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk figyelembe veszi a különböző jogszabályok szabályozásait, és elemzi a már megkezdett vagy megkezdeni kívánt üzleti tevékenységek jogi kockázatait, és igyekszik a lehető legkevésbé megszakítani az üzletmenetet, miközben törvényesítést hajt végre. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/corporate[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére