Mi az alacsony légtér gazdasági övezete? A drónüzlettel kapcsolatos jogszabályi előírások legfrissebb trendjeinek ismertetése

Az elmúlt években a drónok és az eVTOL-ok (elektromos függőleges felszállású és leszállású járművek) technológiai fejlődése jelentős előrelépést tett, és a földfelszín alatti 1000 méteres magasságig terjedő “alacsony légteret” felhasználó új gazdasági tevékenységek, az úgynevezett “alacsony légteri gazdasági övezetek” egyre nagyobb figyelmet kapnak.

Különösen a 2025-ös (Reiwa 7) oszakai Kansai Világkiállításra tekintettel a kapcsolódó jogszabályok kidolgozása felgyorsult.

Ebben a cikkben a drónüzletre összpontosítva ismertetjük a jelenlegi jogszabályok áttekintését és a világkiállítással összefüggő szabályozási reformok részleteit Japánban.

Mi az alacsony légtér gazdasági övezete?

Az alacsony légtér gazdasági övezetében olyan új szolgáltatások hasznosítása várható, mint a drónlogisztika vagy az “repülő autók”.

Az alacsony légtér gazdasági övezetének meghatározása

Az “alacsony légtér gazdasági övezet” olyan légi területet jelent, amely nem az űrteret vagy a repülőgépek által használt kb. 10 000 méteres magasságot foglalja magában, hanem a földfelszíntől számított 1000 méter alatti magasságot, és az ebben a régióban folytatott gazdasági tevékenységeket.

Hagyományosan a légi közlekedés szabályozása szigorúan korlátozta a légtér használatát, de a drónok és a repülő autók gyakorlati alkalmazásának előrevetítésével új szabályozási enyhítések és rendszerintézkedések kerülnek előmozdításra.

Az alacsony légtér gazdasági övezetének üzleti lehetőségei

Az alacsony légtér gazdasági övezetének felhasználási módjai között a következő üzleti lehetőségek várhatók:

• Logisztika : A városi forgalmi dugók elkerülése érdekében történő drónszállítás
• Felügyelet és ellenőrzés: Infrastruktúra ellenőrzése és biztonsági szolgáltatások
• Turizmus : Repülő autók által nyújtott új közlekedési módok
• Katasztrófa-kezelés: Gyors segélyszállítás a katasztrófa sújtotta területekre
• Mezőgazdaság : A precíziós mezőgazdaságban használt drónok, növényvédőszer-permetezés és a növények növekedésének kezelése
• Egészségügy : Sürgősségi orvosi ellátások szállítása és a távgyógyászat alkalmazása

A drónrepülés szabályozása és az engedélyezési/felügyeleti eljárások Japánban

A drónok repülését számos szabály szabályozza, és szükséges lehet engedélyeket vagy jóváhagyásokat szerezni.

A drónrepülésre vonatkozó főbb japán jogszabályok

Drónok repüléséhez elsősorban a következő törvények betartása szükséges:

• Repülési törvény (Kokudo Kotsusho, azaz a Földügyi, Infrastruktúra, Közlekedési és Idegenforgalmi Minisztérium hatásköre): Általános szabályokat állapít meg a drónok repülésére.

• Kisméretű Pilóta Nélküli Légijárművek Repülésének Tilalmáról szóló törvény (Keisatsucho, azaz a Rendőrségi Hivatal hatásköre): Tilalmazza a drónok repülését fontos létesítmények környékén.

• Közúti Közlekedési Törvény (Keisatsucho, azaz a Rendőrségi Hivatal hatásköre): Szabályozza a nyilvános utakon történő felszállást, leszállást és repülést.

• Rádiótörvény (Soumusho, azaz a Belügyminisztérium és Kommunikációs Minisztérium hatásköre): Szabályozza a rádiókommunikációt használó drónok rádiófrekvencia-használatát.

Ezenkívül a 100g-nál nehezebb drónok esetében a törvény előírja a gép regisztrációját. A regisztrációs eljárást a DIPS2.0 (Drón Alaprendszer) rendszeren keresztül kell végrehajtani, ahol a tulajdonos és a gép adatait kell megadni, majd személyazonosság-igazolást követően a díj megfizetésével kiadásra kerül egy azonosító szám.

A kiadott azonosító számot a gépen kell feltüntetni, és ha a drón Remote ID-kompatibilis, akkor online is elküldhető. A regisztráció érvényességi ideje három év, és folyamatos használat esetén megújítási eljárásra van szükség. Amennyiben regisztráció nélkül repül a drón, büntetési szankciókra számíthat, ezért mindig gondoskodjon a regisztrációról előzetesen.

Repülési engedélyezési és jóváhagyási eljárások a japán légiközlekedési törvény alapján

A japán légiközlekedési törvény előírja, hogy a drónok repüléséhez a Közlekedési, Infrastrukturális, Területi és Turisztikai Minisztérium engedélyét vagy jóváhagyását kell kérni a következő feltételek mellett.

Az engedély szükséges esetek

A következő repülési tilalommal érintett területeken történő drónrepüléshez a Közlekedési, Infrastrukturális, Területi és Turisztikai Minisztérium engedélye szükséges:

• Repülőterek környéke (korlátozott felületek)
• Népesség sűrűn lakott területei (DID területek)
• A földfelszín vagy a vízfelület felett 150 méter magasságban lévő légtér
• Sürgősségi feladatokra kijelölt légtér

Forrás: Közlekedési, Infrastrukturális, Területi és Turisztikai Minisztérium „A repülőterek környéki drónrepülési tilalommal érintett területek kiterjesztése[ja]”

Forrás: Belügyminisztérium „A népesség sűrűn lakott területeinek határvonalai[ja]”

Az jóváhagyás szükséges esetek

A következő módszerekkel történő drónrepülés előtt a helyi légiközlekedési hivatal vezetőjének előzetes jóváhagyását kell kérni:

• Éjszakai repülés
• Látótávolságon kívüli repülés
• Emberek vagy tárgyak 30 méteres körzetén belüli repülés
• Veszélyes anyagok szállítása
• Tárgyak ledobása

Ezenkívül, a fent említett repülési területek, módszerek és helyszínek függetlenül, a drónok repülésekor a következőket kell betartani:

• Nem repülhet alkohol vagy kábítószer hatása alatt
• Repülés előtti ellenőrzést kell végezni
• Ütközés elkerülése érdekében kell repülni más légi járművekkel vagy drónokkal
• Nem okozhat kellemetlenséget másoknak a repüléssel

Forrás: Közlekedési, Infrastrukturális, Területi és Turisztikai Minisztérium „A drónok repülési tilalommal érintett területei és a repülési módszerek[ja]”

Engedélyezési és Jóváhagyási Eljárások Japánban

A japán légiközlekedési törvény szerint, amennyiben valaki a kijelölt légtérben és módon (különleges repülés) kíván repülni, alapvetően szükséges a Közlekedési, Infrastruktúra és Turisztikai Minisztérium engedélyének vagy jóváhagyásának megszerzése.

Amennyiben valaki megfelelő engedély vagy jóváhagyás nélkül repíti a drónját, szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal sújtható, ezért elengedhetetlen a megfelelő engedélyek és jóváhagyások beszerzése.

DIPS2.0 (Drón Információs Alaprendszer) Online Alkalmazás

A DIPS2.0 rendszerbe a drón regisztráció során kapott bejelentkezési azonosítóval és jelszóval lehet belépni. A “Repülési Engedély és Jóváhagyás Kérelem” menüpont alatt az alábbi információkat kell megadni:

• Gép adatai (gyártó, típus, regisztrációs szám)
• Pilóta adatai (szakmai bizonyítvány megléte)
• Repülés időpontja, helyszíne és magassága
• Repülés célja (például: felmérés, légi fényképezés, növényvédőszer-permetezés stb.)
• Biztonsági intézkedések (fail-safe funkció megléte, baleseti eljárások)

Forrás: Drón Információs Alaprendszer Kezelési Kézikönyve (Repülési Engedély és Jóváhagyás Kérelem)

Mellékelt Dokumentumok Benyújtása

A kérelem tartalmától függően a következő dokumentumok benyújtása szükséges:

• Repülési kézikönyv (a Közlekedési Minisztérium standard kézikönyve használható)
• A gép teljesítmény igazolása (ha releváns)
• A pilóta tapasztalatának igazolása (szükség esetén)
• A repülési terület használati engedélye (magánterület esetén)

Ezenkívül, ha a kérelemben hiányosságok vannak, kiegészítő módosításokat kérhetnek, ezért fontos a részletes kitöltés.

A Kérelem Határideje

A kérelmet a tervezett repülés kezdete előtt legalább 10 nyitvatartási napon (szombatok, vasárnapok és ünnepnapok kivételével) kell benyújtani.

Amennyiben a kérelemben hiányosságok vannak, további ellenőrzésre lehet szükség, ami azt eredményezheti, hogy a tervezett repülési napig nem sikerül megszerezni az engedélyt vagy jóváhagyást.

A felülvizsgálat időigényes lehet, ezért ajánlott legalább egy hónappal korábban benyújtani a kérelmet.

Engedélyezési és jóváhagyási eljárások Japánban

Az engedély vagy jóváhagyás megszerzése után a tényleges repülésig szükséges lépések a következők:

Az engedély vagy jóváhagyás dokumentumának átvétele

Ha az ellenőrzés sikeres, akkor a DIPS2.0 rendszeren keresztül ki lesz állítva az engedély.   

Jegyezze fel az engedély számát, és szükség esetén nyomtassa ki és vigye magával.

A repülési terv előzetes bejelentése

A repülési terv előzetes bejelentése olyan rendszer, amelyben a pilóta nélküli légi járművek meghatározott repüléseit végző személyek előzetesen bejelentik a repülés időpontját, útvonalát és egyéb részleteit a Japán Földügyi, Infrastruktúra, Közlekedési és Turisztikai Minisztériumnak.

Ha a repülési terv bejelentése nélkül hajt végre meghatározott repülést, akkor a légi közlekedési törvény értelmében akár 300 000 jenig terjedő bírság kiszabására kerülhet sor, ezért fontos erre figyelni.

Referencia: A pilóta nélküli légi járművek repülési tervének bejelentési eljárása

Repülési napló vezetése

Amennyiben pilóta nélküli légi járművet meghatározott repülésre használ, a repülés, karbantartás és átalakítás adatait haladéktalanul fel kell tüntetni a repülési naplóban.

Ha a meghatározott repülés során nem rendelkezik repülési naplóval, vagy nem jegyzi fel a naplóba a feljegyzendő adatokat, illetve hamis adatokat rögzít, akkor akár 100 000 jenig terjedő bírság kiszabására kerülhet sor, ezért fontos erre figyelni.

Referencia: A pilóta nélküli légi járművek repülési naplójának kezelési eljárása[ja]

Referencia: A pilóta nélküli légi járművek repülési naplójának kezelésére vonatkozó irányelvek[ja]

A japán kis légi járművek repülési tilalmáról szóló törvény alapján bevezetett szabályozások

A kis légi járművek (például drónok) használatának növekedése mellett események is történnek fontos létesítmények környékén, amelyek repülésükkel kapcsolatosak. Ezeket az eseményeket figyelembe véve, és a fontos létesítmények működésének védelme érdekében, a japán kis légi járművek repülési tilalmáról szóló törvény meghatározott helyeken szabályozza a kis légi járművek repülését.

A japán kis méretű drónokra vonatkozó törvény alapján kijelölt létesítmények

A japán kis méretű drónokra vonatkozó törvény értelmében tilos a kis méretű drónok és egyéb hasonló eszközök repülése bizonyos fontos létesítmények és azok környékén, körülbelül 300 méteres körzetben a légtérben.

A következő létesítmények esnek a szabályozás alá:

Forrás: Rendőrségi Hivatal (警察庁) „A kis méretű drónokra vonatkozó törvény kapcsolódó információi[ja]”

• Az állam fontos létesítményei
• Az Országgyűlés épülete, a Miniszterelnöki Hivatal, a Legfelsőbb Bíróság, a Császári Palota stb.
• A válságkezelési közigazgatási szervek épületei
• Célpártok irodái
• Célzott külföldi követségek stb.
• Célzott védelmi létesítmények
• Célzott repülőterek
• Célzott atomenergia létesítmények

Forrás: Rendőrségi Hivatal (警察庁) „A kis méretű drónokra vonatkozó törvény alapján kijelölt létesítmények[ja]”

Forrás: Rendőrségi Hivatal (警察庁) „A kis méretű drónokra vonatkozó törvényről szóló rendőrségi közlemények[ja]”

A különleges intézkedésekről szóló törvény alapján kijelölt létesítmények Japánban

• Sportesemények helyszínei és egyéb helyszínek
• Repülőterek

A “különleges intézkedésekről szóló törvény” (特措法), amely a hivatalos nevén “Különleges Súlyos Események Kezeléséről szóló Törvény”, egy olyan jogszabály, amely a kis méretű pilóta nélküli légi járművek repülésének tilalmáról szóló törvényben meghatározott létesítmények listáját bővíti a “sportesemények helyszíneivel és egyéb helyszínekkel”. A különleges intézkedésekről szóló törvény célja, hogy ideiglenesen szabályozza a kis méretű pilóta nélküli légi járművek repülését meghatározott időszakokban és helyeken, ezzel megelőzve a terrorcselekményeket és egyéb bűncselekményeket, valamint biztosítva az események biztonságát.

Konkrétan, a törvényt olyan nagyszabású események helyszínein és azok környékén történő kis méretű pilóta nélküli légi járművek repülésének szabályozására hozták létre, mint amilyen a 2019-ben Japánban megrendezett Rugby Világkupa, vagy a 2020-ban megrendezett Tokiói Olimpia és Paralimpia volt.

A különleges intézkedésekről szóló törvény értelmében ezeknek az eseményeknek az időtartama alatt a kijelölt létesítmények kezelői, azok beleegyezését adó személyek, a föld tulajdonosai és egyéb jogosultak kivételével tilos volt a kis méretű pilóta nélküli légi járművek repülése.

Repülési tilalom kivételei Japánban

A fent említett létesítmények feletti repülés alapvetően tilos, azonban az alábbi esetekben a repülési tilalom szabályai nem alkalmazandók:

• A létesítmény kezelője által, vagy annak hozzájárulásával végzett repülés
• A föld tulajdonosa vagy egyéb jogosult által a saját földterület feletti repülés
• Az állam vagy helyi önkormányzati szervek működéséhez szükséges repülés

Az említett védelmi létesítmények és repülőterek területén vagy légterében azonban még a fenti esetekben is szükséges a létesítmény kezelőjének beleegyezése.

A repülési tilalom alóli kivételek esetén szükséges bejelentési eljárás Japánban

Amennyiben a repülési tilalom alóli kivétel áll fenn, még ebben az esetben is szükséges bejelentést tenni a prefektúra közrendvédelmi bizottságánál vagy annak megfelelő szervnél, ha valaki kis méretű drónokat vagy hasonló eszközöket kíván repültetni a célterület és annak környékén, körülbelül 300 méteres körzetben a légtérben.

Forrás: Japán Rendőrségi Hivatal – „A kis méretű drónok repülési tilalmára vonatkozó bejelentési eljárások áttekintése[ja]” alapján

Szabályozások a japán közúti közlekedési törvény alapján

Amikor drónokat használunk és közutakat veszünk igénybe, akkor a japán közúti közlekedési törvény (道路交通法) által meghatározott szabályozásoknak kell megfelelnünk.

A közutakon történő felszállás, landolás és közlekedés tilos. Engedély nélkül drónt repíteni a közúton illegális cselekedetnek számít. Emellett, ha közutat szeretnénk használni, a területileg illetékes rendőrkapitányságon kell kérelmet benyújtanunk, és út-használati engedélyt kell szereznünk.

Továbbá, tilos olyan repülést végezni, amely akadályozza a járművek vagy a gyalogosok közlekedését.

Szabályozás a japán Rádiótörvény (Denpahō) alapján

A drónok használatához, amelyek rádióhullámokat bocsátanak ki, alapelv szerint a japán távközlési miniszter (Sōmu Daijin) engedélye szükséges. Azonban, ha a berendezés gyenge rádióállomásnak (bisanriki musenkyoku) vagy kis teljesítményű rádióállomásnak (shōdenryoku musenkyoku) minősül, akkor sem rádióállomás engedélyre, sem regisztrációra nincs szükség.

A gyenge rádióállomás olyan rádióberendezést jelent, amely rendkívül gyenge rádióhullámokat bocsát ki. Főként ipari célú, például növényvédőszer-szórásra használt távirányítású helikopterekben alkalmazzák. Amennyiben a berendezés megfelel a műszaki előírásoknak, azon látható a gyenge rádióállomások megfelelőségét jelző ELP jelölés (ELP mark).

A kis teljesítményű rádióállomások olyan rádióállomásokat jelentenek, amelyek meghatározott felhasználási célra készültek és megfelelnek bizonyos műszaki előírásoknak. Ezek kezeléséhez engedély vagy képesítés nem szükséges, de szükséges, hogy a berendezés rendelkezzen a műszaki előírásoknak való megfelelőség igazolásával. Az igazolás meglétét a technikai megfelelőségi jelölés (giteki mark) jelenlétével lehet ellenőrizni.

Mindazonáltal, külföldi gyártmányú drónok használata esetén óvatosság szükséges. A technikai megfelelőségi jelöléssel nem rendelkező drónok nem használhatók Japán területén.

Továbbá, még ha a termék rendelkezik is a technikai megfelelőségi jelöléssel, a termék módosítása esetén a jelölést el kell távolítani, és a jelölés nélküli rádióberendezések használata a japán Rádiótörvény megsértését jelenti.

Illegális rádióhullámok használata esetén akár egy évig terjedő szabadságvesztés vagy legfeljebb 1 millió jen bírság kiszabása is lehetséges.

Forrás: Japán Távközlési Minisztérium (Sōmu-shō) „Drónokban használt rádióberendezésekről[ja]”

A drónokkal kapcsolatos reformok az Oszakai Világkiállítás (Expo) kapcsán

Az Oszakai Világkiállításon (Expo) repülő autók lesznek bemutatva. Sajnos a kereskedelmi használatot az Expo idejére elhalasztották, de a repülő autók és a drónüzlet megvalósításához szükséges környezet kialakítása folyamatban van.

A Világkiállításon a légtér és az útvonalak ismertetése, a repülési tervek koordinálása, a monitorozás és az információszolgáltatás, mint a közlekedési irányítás részei kerülnek végrehajtásra, és a drónokkal kapcsolatos irányítási rendszer intézményi kiépítésére pozitív hatás várható.

Forrás: Oszakai Világkiállítás (Expo) „Repülő autók[ja]”

A drónokra vonatkozó jogszabályi szabályozás kihívásai Japánban

Ahogy eddig ismertettük, a repülési engedélyezési eljárás bonyolult és jelentős időt vesz igénybe. Ezért a kérelmezési folyamat egyszerűsítését fontolgatják.

A II. kategóriás repülésekkel kapcsolatos megfontolandó szempontok

A japán kormány a “Szabályozási Reformok Előmozdításáról szóló Javaslat” (Reiwa 6 (2024) május 31.) szerint törekszik a drónok üzleti használatának elősegítésére, és célul tűzte ki a drónok repülési engedélyezési és jóváhagyási eljárásainak egy naposra rövidítését.

Ezenkívül a “II. kategóriás repülések engedélyezési és jóváhagyási vizsgálati irányelveit” módosították (Reiwa 7 (2025) februárban hirdették ki, márciusban lép hatályba), és nyilvánosságra hozták, hogy egyszerűsítik az engedélyezési és jóváhagyási kérelmek eljárásait, valamint gyorsítják a vizsgálati folyamatot.

A II. kategóriás repülés olyan meghatározott repüléseket jelent, amelyek nem haladnak át harmadik felek felett. Ennek eredményeként a kérelmek gyorsabb feldolgozására számítanak.

Az UTM (Unmanned Aircraft System Traffic Management) bevezetése

A drónok és a pilóta nélküli légi járművek alacsony magasságú együttműködésének megvalósítása érdekében előrehaladott az UTM, azaz a pilóta nélküli légi járművek forgalomirányítási rendszerének bevezetése. Ennek köszönhetően várhatóan megvalósul a valós idejű repülési információk megosztása, az ütközéselkerülő technológiák megszilárdítása és a több szolgáltató integrált kezelése.

Eddig a DIPS funkcióit használták, és ha a repülési tervek ütköztek, értesítették a működtetőket, és az egyeztetéseket e-mailben és más módon végezték, ami felesleges időt és erőfeszítést igényelt.

Azonban a jövőben, ha a légügyi hatóság által jóváhagyott UTM-szolgáltatókat használnak, akkor támogatni fogják a repülési tervek egyeztetését, és megvalósítják a mozgásfigyelést, valamint az útvonal eltérésekor értesítéseket küldenek, lehetővé téve több működtető számára a kockázatos repüléseket ugyanabban a légtérben.

Végül, a tervek szerint a kijelölt légtérben minden pilóta nélküli légi jármű a légügyi hatóság által jóváhagyott UTM-szolgáltatót fogja használni, így a repülés előtt, alatt és után folyamatos forgalomirányítást biztosítva, lehetővé téve a sűrűbb forgalmat.

Forrás: A pilóta nélküli légi járművek forgalomirányítási rendszerének (UTM) szabályozási kerete[ja]

Az UTM rendszer kiépítésétől várt hatások

A jövőben várhatóan növekedni fog a szállítási szektorban és a katasztrófa idején történő sürgősségi ellátmány-szállítás területén a segítő nélküli, látótávolságon kívüli repülés (4. szintű repülés) és a lakatlan területeken történő látótávolságon kívüli repülés (3.5 szint) iránti igény.

Kapcsolódó cikk: A drónok 4. szintű repülésének alkalmazási területének bővítése – A járművek hitelesítésének és a képességek igazolásának két rendszerét magyarázzuk el[ja]

Ahogy az UTM rendszer kiépítése előrehalad, és megosztásra kerülnek a több drón repülési tervei és repülési állapotai, valamint a térkép- és időjárás-információk, így a drónok látótávolságon kívüli repülése is biztonságosabbá és hatékonyabbá válik, lehetővé téve a sűrűbb forgalmat.

Ennek eredményeként a drónokkal végzett szállítási üzletág várhatóan élénkebbé válik.

Forrás: A Japán Közlekedési, Infrastruktúra és Turisztikai Minisztérium Légügyi Hivatalának Pilóta Nélküli Légi Járművek Biztonsági Osztálya: ‘A légügyi hivatal repülő autókra és drónokra vonatkozó kezdeményezései[ja]‘

Összefoglalás: A drónüzletágban elengedhetetlen a jogszabályi változásokra való azonnali reagálás

Az alacsony légterű gazdasági övezet Japánban (Japan) egyik új növekedési iparágnak számít, amelytől nagy reményeket fűznek. A szállítási ágazat 2025-ös problémájával összefüggésben a drónok által végzett szállítási üzletág iránti igény várhatóan tovább fog növekedni.

Az azonban, ahogy a cikkünkben is kifejtettük, a nagy várakozásokkal övezett Oszaka-Kansai Világkiállítás (Expo) kapcsán a jogszabályok és a kezelési rendszerek reformja folyamatosan halad előre az alacsony légterű gazdasági övezetben, és elengedhetetlen, hogy a vállalatok az állami szabályozás változásaira valós időben reagáljanak. A vállalkozások számára a lehetőségek megragadásához elengedhetetlen, hogy megfelelően megértsék ezeket a szabályokat és ennek megfelelően alakítsák ki üzleti stratégiáikat.

A Monolith Ügyvédi Iroda által kínált megoldások bemutatása

A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltatást nyújtó cég, amely az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik kiemelkedő szaktudással. A légiközlekedési jogszabályok nemrégiben történt módosításai nyomán a drónok üzleti területen egyre nagyobb figyelmet kapnak. Cégünk rendelkezik a drónüzletágban szükséges szakmai ismeretekkel. Az alábbi cikkben részletezzük ezt.

A Monolith Ügyvédi Iroda által kezelt területek: IT és startup vállalkozások vállalati jogi ügyei[ja]