Milyen jogi felelőssége van a bevásárlóközpont üzemeltetőjének? Az üzemeltető felelősségének eseteinek ismertetése

Mára már természetessé vált az interneten keresztüli vásárlás. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium ‘Reiwa 5. évi (2023) digitális kereskedelmi környezet fejlesztési projekt (elektronikus kereskedelem piaci felmérés)'[ja] szerint az elektronikus kereskedelem (EC) piaci méretét tekintve, a BtoC (vállalkozások és fogyasztók közötti ügyletek) piaci mérete a Reiwa 5. évben (2023) már meghaladja a 24,8 billió jent.

A piaci méret növekedésének árnyoldalaként számos probléma merül fel az online platformokon történő EC tranzakciókkal kapcsolatban. Például a BtoC típusú ügyletek során előfordulhat, hogy egy internetes bevásárlóközpont (a továbbiakban ‘központ’) felhasználója egy a központban működő üzletből vásárolt terméket, amely hibásnak bizonyult, de a kapcsolatfelvétel nem lehetséges. Ilyen esetekben a kárt szenvedett központ felhasználója szerződéses felelősséget követelhet az adott üzlettől, de felmerül a kérdés, hogy a központ üzemeltetője is felelősségre vonható-e.

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a központ üzemeltetője mikor tartozik felelősséggel az egyes üzletek által okozott károkért a felhasználókkal szemben a japán jogrendszer szerint.

A japán online piacterek üzemeltetőinek jogi felelőssége a felhasználókkal szemben

A Japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium által Reiwa 4. évben (2022) decemberében közzétett „Elektronikus kereskedelemmel és információs javak tranzakcióival kapcsolatos irányelvek[ja]” (a továbbiakban „Irányelvek” néven említve) szerint az online piacterek üzemeltetői alapvetően nem tartoznak felelősséggel a kárt szenvedett felhasználókkal szemben.

A piactereken az egyes üzletek és a felhasználók termékek vagy szolgáltatások adásvételét bonyolítják le, így ha megállapodnak egy adásvételben, akkor létrejön közöttük egy adásvételi szerződés, amely szerint az üzlet köteles a terméket átadni, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni (a Polgári Törvénykönyv 555. cikke alapján). Mivel ez a fajta alapvető jogok és kötelezettségek viszonya képezi az ügyletek alapját, ha az üzlet eltérő terméket szállít, az adósságszegést (nem teljesítést) jelent, és a felhasználó kérheti a termék cseréjét (helyettesítő teljesítési igényként). Továbbá, ha az üzlet átadta a terméket, de a felhasználó nem fizeti meg a vételárat, akkor az adósságszegés (teljesítési késedelem) áll fenn, és a felszólítás után felbontható a szerződés (a Polgári Törvénykönyv 541. cikke szerint).

Az online piacterek üzemeltetői csupán a tranzakciók lebonyolítására szolgáló „helyet” biztosítanak, így nem állnak közvetlen adásvételi szerződéses kapcsolatban a felhasználókkal és az egyes üzletekkel. Ezért az egyes üzletekkel folytatott tranzakciók során az eladóként fennálló felelősség az üzleteket terheli.

Az Irányelvek azonban kivételes esetekben a piacterek üzemeltetőinek felelősségvállalását is előírják.

Amikor a japán bevásárlóközpont üzemeltetői felelősséget vonhatnak magukra

A szabályzat szerint a bevásárlóközpont üzemeltetői felelősséget vonhatnak magukra kivételes esetekben, amelyek között a következő három helyzetet emelhetjük ki:

1. Ha félreértés merül fel, hogy a bevásárlóközpont üzemeltetője maga a terméket értékesítő eladó
2. Ha a bevásárlóközpont üzemeltetője kifejezetten garantálja egy adott bolt egy adott termékének kiváló minőségét
3. Ha a bevásárlóközpont üzemeltetője tudomással bír arról, hogy több súlyos termékhiba történt, és indokolatlanul hosszú ideig nem tesz semmit az ügyben

Ezen három helyzet mindegyikét részletesen ismertetjük.

Amikor félreértés merülhet fel, hogy a mall üzemeltetője az eladó

A szabályzat szerint,

1. ha a bolt üzemeltetését a mall használói a mall üzemeltetőjének saját üzleti tevékenységének tévesen ítélik meg, és ez a félreértés elkerülhetetlen (a külső megjelenés miatt),
2. ha a mall üzemeltetője felelős a félreértésért (a felelősség okai),
3. és ha a mall használói jelentős hiba nélkül tévesen azonosítják a kereskedőt és üzleti tranzakciót hajtanak végre (a másik fél jóhiszeműsége és jelentős hibája nélkül),

ilyen esetekben előfordulhat, hogy a mall üzemeltetőjét tévesen az eladónak vélik, és a kereskedelmi törvény (商法) 14. cikke vagy a társasági törvény (会社法) 9. cikke alapján “analóg alkalmazás” révén a mall üzemeltetője felelősséget viselhet.

Az a kereskedő, aki másnak engedélyezi saját kereskedelmi nevének használatát üzleti vagy vállalkozási tevékenység folytatására, felelősséget visel azon személyekkel szemben, akik azzal a téves hittel kereskedtek, hogy az adott kereskedő folytatja az üzleti tevékenységet, és szolidárisan felelős a tranzakció során keletkezett tartozások rendezéséért.

Kereskedelmi törvény (自己の商号の使用を他人に許諾した商人の責任) 14. cikk

Az a társaság, aki másnak engedélyezi saját kereskedelmi nevének használatát vállalkozási vagy üzleti tevékenység folytatására, felelősséget visel azon személyekkel szemben, akik azzal a téves hittel kereskedtek, hogy az adott társaság folytatja a vállalkozási tevékenységet, és szolidárisan felelős a tranzakció során keletkezett tartozások rendezéséért.

Társasági törvény (自己の商号の使用を他人に許諾した会社の責任) 9. cikk

Az “analóg alkalmazás”, amely során a felhasználók tévesen úgy gondolják, hogy a mall üzemeltetője végzi az üzleti tevékenységet, elkerülése érdekében szükséges egyértelműen megfogalmazott szövegeket használni.

Például a weboldalon egyértelműen jelezni kell, hogy “A mallban található üzleteket független vállalkozók üzemeltetik saját felelősségükre, és kivéve azokat az eseteket, amikor kifejezetten jelezzük, a mallt nem a mi cégünk vagy kapcsolódó vállalataink kezelik vagy üzemeltetik”. Az ilyen jelzések erős alapot nyújthatnak a mall üzemeltetőjének felelősségének megtagadásához.

Amikor a japán online piactér üzemeltetője garantálja a termék minőségét

Az irányelvek szerint, ha a piactér üzemeltetője külön kiemelt oldalakon interjúkat és egyéb tartalmakat közzéteve aktívan garantálja egy adott bolt egy adott termékének kiváló minőségét, és a piactér felhasználói ezt hihetőnek tartva megvásárolják a terméket, majd a termék vásárlása következtében kár keletkezik, akkor a piactér üzemeltetője felelősséget vonhat magára.

Azonban, ha a piactér üzemeltetője csupán a termékek vagy boltok hirdetéseit jeleníti meg anélkül, hogy a minőség tekintetében saját ítéletet alkalmazna, akkor alapvetően nem tekinthető felelősnek.

Továbbá, ha a terméket csak mint „legkelendőbb” jelölik meg, vagy egyszerűen csak „ranglistát” jelenítenek meg a népszerűségi szavazás eredményei vagy az eladások alapján, illetve a felhasználók vásárlási előzményei alapján „ajánlott termékeket” mutatnak be, ez önmagában nem jelenti a piactér üzemeltetőjének döntését a termék minőségével kapcsolatban, így hasonlóképpen nem vonható felelősségre.

Amennyiben egy vállalkozás figyelmen kívül hagyja a számos súlyos termékhiba esetét

Amennyiben egy áruházlánc üzemeltetője tudomással bír arról, hogy egy olyan termék kerül értékesítésre, amelynek esetében számos súlyos termékhiba történt, és ezt a helyzetet ésszerű időn túl figyelmen kívül hagyja, ami következtében az adott terméket vásárló áruházlátogatóknak hasonló termékhibából eredő károk keletkeznek, akkor különleges körülmények fennállása esetén is felmerülhet a jogellenes magatartásért való felelősség vagy a figyelmeztetési kötelezettség megszegése (az áruház használati szerződéséhez kapcsolódó kötelezettségszegés) alapján történő felelősségre vonás lehetősége.

A Nemzeti Életminőség Központ ‘Digitális platformokkal kapcsolatos problémák'[ja] című dokumentumában a bevásárlóközpontokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi tanácsadás problémái között szerepelnek:

• A bevásárlóközpontban működő kereskedőktől (üzletektől) rendelt termékek esetében előforduló problémák, mint például “a megrendelt termék nem érkezik meg”, “a megrendeltől eltérő termék érkezett meg”, “a termék nem felel meg az elvárásoknak”, “a megérkezett termék hibás”, “a termék használata során baleset történt”
• Probléma esetén a fogyasztók visszatérítést, csereigényt vagy visszaküldést kérnek, de a kereskedő nem reagál megfelelően
• A kereskedővel való kapcsolatfelvétel nem lehetséges, mivel nem válaszolnak, vagy a weboldalon nem található meg a kapcsolattartási információ

E problémák megelőzése érdekében a A Kabinet Hivatala által készített ‘Az online platformokon történő tranzakciók jellegével kapcsolatos szakértői vizsgálati jelentés’ (2019. április 11.)[ja] szerint a platformüzemeltetőknek a következő intézkedéseket kell megtenniük:

• A platformnak biztosítania kell egy egészséges és biztonságos kereskedelmi környezetet, amely magában foglalja az alapvető és minimális biztonsági ellenőrzési tételeket, mint például az üzletek és termékek felülvizsgálata, a szolgáltatók és a vásárlók pontos információinak megismerése és megfelelő felhasználása
• Az üzletek és termékek felülvizsgálatával kapcsolatos kritériumok közzététele a lehetséges mértékben
• A szolgáltatók (felhasználók), vásárlók, fogyasztóvédelmi tanácsadók és mások által a tranzakciókkal kapcsolatosan nyújtott információk alapján történő vizsgálat és megfelelő monitorozás
• A problémás felhasználókra való figyelmeztetés, az üzletekből való távozásra való felszólítás stb., nem csak az üzletnyitáskor, hanem a fogyasztóktól érkező információk alapján történő utólagos intézkedések
• A hatóságokkal együttműködve a jogszabályokat megszegő vállalkozásokkal szembeni fellépés

Legalábbis amennyiben a platformüzemeltető tudomást szerez a jogellenes magatartásról, és nem tesz azonnali lépéseket, illetve ésszerű idő elteltével sem avatkozik be, akkor felelősségre vonható, ezért óvatosság szükséges.

Összefoglalás: Az e-kereskedelmi oldalakon felmerülő problémák esetén forduljon szakértőhöz

A piactér üzemeltetői és felhasználói nem állnak szerződéses kapcsolatban az egyedi tranzakciók tekintetében, azonban magának a piactér használatához kapcsolódóan felhasználási szerződéses viszonyban vannak.

Emiatt a piactér üzemeltetőjeként felmerülhet az a kötelezettség, hogy a felhasználási szerződéshez kapcsolódóan ellenőrizze és kezelje az eladókat, valamint biztosítsa a tranzakciós környezetet. Fontos az is, hogy a problémás termékeket és üzleteket kivizsgálja, ezzel megelőzve a lehetséges problémákat.

Egy bevásárlóközpont üzemeltetése során tisztában kell lenni ezekkel a jogi felelősségekkel, és olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek megakadályozzák a fogyasztók félrevezetését, valamint megfelelő vizsgálatokat és reakciókat kell biztosítani az üzletekkel szemben. Javasolt, hogy a felhasználók problémáinak megelőzése érdekében olyan intézkedéseket hozzon, amelyeket a vonatkozó jogszabályokat jól ismerő ügyvédekkel való konzultáció mellett alakít ki.

A Monolith Ügyvédi Iroda által kínált megoldások bemutatása

A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltatást nyújtó iroda, amely gazdag tapasztalattal rendelkezik az IT területén, különösen az internetes jog és a jogi kérdések terén. Az internetes vásárlóközpontok létrehozásakor egyre növekvő szükség van a jogi ellenőrzésre. Irodánk megoldásokat kínál ezekre a kihívásokra.

A Monolith Ügyvédi Iroda szolgáltatási területei: IT és startup vállalkozások vállalati jogi ügyei Japánban[ja]