A generatív AI és a japán szerzői jogi törvény: Jogi kockázatkezelési útmutató vállalatok számára

A generatív AI forradalmi lehetőségeket rejt magában a vállalatirányítás minden területén, a tartalomgyártástól a kutatás-fejlesztésen át a vevőszolgálatig. Az alkalmazási területek napról napra bővülnek. Azonban ez az innováció, különösen a Japán szerzői jogi törvényekkel összefüggésben, új jogi kihívásokat támaszt a vállalatok számára. Ahogy egyre több vállalat fontolóra veszi vagy előmozdítja a generatív AI bevezetését, elengedhetetlen, hogy pontosan megértsék és kezeljék a mögöttes szerzői jogi kockázatokat. A japán szerzői jogi törvények egyedülálló szerkezete, amely az AI fejlesztési és felhasználási szakaszában különböző jogi elveket alkalmaz, hozzájárul a komplexitáshoz. A tanulási szakaszban az AI fejlesztésének elősegítése érdekében viszonylag engedékeny szabályokat alkalmaznak, míg a generált termékek felhasználóira szigorú felelősséget rónak. Ennek a kettős szerkezetnek a megértése a kockázatkezelés első lépése. Ebben a cikkben rendszerezetten ismertetjük a generatív AI által felvetett főbb jogi kérdéseket a japán szerzői jogi törvények keretein belül. Konkrétan az AI ‘fejlesztési és tanulási szakaszában’ történő jogi kezelést, az AI által generált tartalmak ‘generálási és felhasználási szakaszában’ felmerülő szerzői jogi kockázatokat, az AI által generált termékek szerzői jogi tulajdonjogát, valamint az esetleges jogsértések esetén a vállalatok felelősségét és jogi lépéseit tárgyaljuk, figyelembe véve a japán kormányzati szerv, a Bunka-chō (文化庁) álláspontját, és stratégiai megközelítéseket javaslunk a vállalatok vezetőinek és jogi felelősöknek.

Az AI fejlesztés és tanulási szakasza a japán szerzői jogi törvények tükrében

A generatív AI-nak, hogy magas szintű képességeket tudjon kifejteni, szüksége van hatalmas mennyiségű adat feldolgozására. Ezek az adatok szövegeket, képeket, zenéket, programkódokat és egyéb, szerzői jog által védett alkotásokat foglalhatnak magukban. A japán szerzői jogi törvények célja, hogy megkönnyítsék az ilyen típusú AI fejlesztést, és bizonyos feltételek mellett lehetővé tegyék a szerzői jog tulajdonosainak engedélye nélküli felhasználást.

Ennek a középpontjában a 2018-as (Heisei 30) törvényreform során bevezetett japán szerzői jogi törvény 30. cikkelyének 4. bekezdése áll. Ez a szakasz engedélyezi azokat a felhasználásokat, amelyek nem a “művekben megjelenített gondolatok vagy érzelmek élvezetére” irányulnak, és mint “rugalmasságot biztosító jogkorlátozási rendelkezés” funkcionál. Az AI tanulása nem az emberi élvezetre, azaz a művek élvezetére irányul, hanem az adatokban rejlő mintázatok és szerkezetek kivonására és elemzésére. Így az AI fejlesztők alapvetően képesek engedély nélkül használni az interneten nyilvánosan elérhető adatokat a tanulási folyamat során. Ez a rendelkezés a japán technológiai innováció és ipari versenyképesség növelésére irányuló politikai szándékot tükrözi.

Azonban vannak fontos kivételek ennek az alapelvnek. A japán szerzői jogi törvény 30. cikkelyének 4. bekezdése egy kikötést tartalmaz, miszerint “ha a felhasználás módja és célja, valamint a mű típusa tekintetében a szerzői jog tulajdonosának érdekeit jogtalanul sérti, akkor nem alkalmazható ez a rendelkezés”. Az, hogy mi minősül “jogtalan sérelemnek”, esetenkénti konkrét megítélést igényel, de a japán Kulturális Ügynökség által közzétett “Az AI és a szerzői jogok kapcsolatáról szóló megfontolások” több példát is tartalmaznak erre.

Például, ha egy adatbázis, amelyet kifejezetten AI tanulási célokra rendeztek és értékesítenek, engedély nélkül kerül másolásra és felhasználásra a tanulási folyamat során, az közvetlenül versenyezhet az adatbázis-szolgáltató piacával, és jelentősen árthat annak érdekeinek. Továbbá, ha egy adott alkotó stílusát utánzó tartalmat hoznak létre azzal a céllal, hogy az AI kizárólag az adott alkotó műveit tanulmányozza, az túllépheti az eredeti “nem élvezeti célú” felhasználás határait, és az élvezeti célú felhasználás is fennállhat. Emellett, ha valaki tudatosan gyűjt adatokat szerzői jogilag védett, úgynevezett kalózkiadásokból az AI tanulásához, az a jogok megsértését segítheti elő, és problémásnak tekinthető.

Ezek a példák azt mutatják, hogy az AI fejlesztési szakaszában a jogi megfelelés nem csupán a technikai adatmásolás kérdését érinti, hanem azt is, hogy a cselekedet nem árt-e a meglévő piacoknak vagy a jogtulajdonosok jogos gazdasági érdekeinek. Amikor egy vállalat AI fejlesztést végez vagy fejlesztést bíz meg, akkor a tanulási adatok forrásának és felhasználási módjának meg kell felelnie ezeknek a jogi és etikai normáknak, és ehhez szükséges a gondos due diligence elvégzése.

Az AI által generált tartalmak használata és a szerzői jogi kockázatok Japánban

Az AI fejlesztésének és tanulásának szakaszai még akkor is, ha Japán szerzői jogi törvényének 30. cikk 4. bekezdése alapján törvényesen zajlanak, nem garantálják, hogy az AI által generált tartalmak nem sértik a szerzői jogokat. A jogi védelem a tanulási szakaszra korlátozódik, és a generálás vagy használat szakaszában az AI felhasználói közvetlenül vállalják a szerzői jogi kockázatokat.

Japán bírósági gyakorlat szerint a szerzői jogi sérelem megállapításához általában két feltételnek kell teljesülnie: a “hasonlóságnak” és a “függőségnek”. A hasonlóság azt jelenti, hogy az új mű lényegesen hasonlít az eredeti szerzői mű kreatív kifejezési részeire. Puszta ötletek, stílus vagy közönséges kifejezések hasonlósága önmagában nem elegendő a hasonlóság megállapításához. A függőség azt jelenti, hogy az új mű az eredeti mű alapján készült, és ha az eredeti mű ismerete nélkül, véletlenül jött létre, akkor a függőség nem állapítható meg.

A generatív AI használata során könnyen előfordulhat, hogy a generált tartalom hasonlít egy meglévő szerzői műre. A kérdés a függőség megítélésében rejlik. Ha az AI felhasználó tudatában van egy adott szerzői műnek, és olyan utasításokat (promptokat) ad, amelyek a mű reprodukálására irányulnak, akkor a függőség egyértelműen megállapítható. Azonban bonyolultabb a helyzet, ha a felhasználó nem ismeri az adott szerzői művet, de az AI a tanulási adatok között tartalmazta azt, és így hasonló tartalmat generált. Ebben a kérdésben a jogi álláspont még nem konszolidálódott, de létezik olyan érvelés, amely szerint a tanulási adatok közötti jelenlét alapján a függőség feltételezhető. Az AI modellek tanulási adatai gyakran hatalmasak és “fekete dobozként” kezelhetők, így a felhasználók számára gyakorlatilag lehetetlen azok teljes körű megismerése. Ez jelentős, alapvetően kezelhetetlen jogi kockázatot jelent a vállalatok számára.

Mivel ezt a kockázatot teljesen kiküszöbölni nem lehet, a vállalatoknak kezelniük kell a kockázatokat és gyakorlati intézkedéseket kell hozniuk az esetleges vitákra való felkészülés érdekében. Először is, fontos, hogy a vállalatok világos irányelveket dolgozzanak ki a generatív AI belső használatára, és alaposan oktassák a munkatársakat. Meg kell határozni, hogy milyen célokra, melyik AI eszközt és hogyan szabad használni. Másodszor, különösen mielőtt a generált tartalmat nyilvánosságra hoznák, be kell vezetni egy olyan folyamatot, amely mindig magában foglalja az emberi szem általi ellenőrzést és szerkesztést. Az AI által generált tartalmakat csupán kiindulópontként kell kezelni, és az emberi kreatív ítélőképesség hozzáadásával az eredeti művekkel való hasonlóságot csökkenteni lehet. Harmadszor, ajánlott a generálási folyamatról szóló dokumentációt lehetőség szerint megőrizni. Az ilyen feljegyzések, mint például a használt promptok, hasznos bizonyítékokká válhatnak, ha a függőség vitatottá válik, és bizonyíthatják, hogy nem állt szándékban a sérelem.

Az AI és a szerzői jogok fő jogi kérdései összehasonlítása a japán jogrendszerben

Az AI és a szerzői jogok körüli jogi problémák jellege nagymértékben változik az AI életciklusának szakaszaitól függően. Az alábbi táblázat a “fejlesztési és tanulási szakasz” és a “generálási és használati szakasz” fő jogi kérdéseit hasonlítja össze és rendezi sorba. Ezen összehasonlítás révén egyértelműen megérthetjük, hogy a felelősség és a jogi kockázatok milyen módon változnak.

Az AI által generált tartalmak szerzői jogai Japánban

Amikor egy vállalat mesterséges intelligenciát (AI) használ marketinganyagok, tervek és jelentések előállítására, egy rendkívül fontos kérdés merül fel: “Vajon keletkezik-e szerzői jog a generált tartalomra, és ha igen, kihez tartozik?” Ez a kérdés azért kritikus, mert meghatározza, hogy a vállalat képes-e védeni az általa létrehozott tartalmat mint szellemi tulajdont, és megakadályozhatja-e annak jogosulatlan felhasználását mások által.

A japán szerzői jogi törvény (a gregorián naptár szerint 2023) 2. cikkének 1. bekezdésének 1. pontja a szerzői műveket “az emberi gondolatok vagy érzelmek kreatív kifejezéseként definiálja, amelyek az irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartoznak”. Ennek a meghatározásnak az alapján az a feltételezés, hogy a kreatív folyamat mögött ember áll. Mivel az AI nem ember, a jelenlegi jogszabályok szerint nem ismerik el, hogy az AI által önállóan generált tartalom szerzői jogi védelmet élvezzen az AI mint szerző részéről.

Ezért az AI által generált tartalmak szerzői jogi védelmének elismerése azon múlik, hogy a generálási folyamat során van-e “emberi kreatív hozzájárulás”. Csak abban az esetben, ha az embert úgy ítélik meg, hogy kreatívan fejezte ki gondolatait vagy érzelmeit az AI-t csupán “eszközként” használva, akkor van lehetőség arra, hogy ezt az embert mint szerzőt ismerjék el és védelmet élvezzen a szerzői műként.

Az “emberi kreatív hozzájárulás” elismerése az emberi beavatkozás mértékétől függ. Például, ha valaki csak egy egyszerű és általános utasítást ad be, mint például “naplementében fürdőző macska”, és az AI önállóan dönt a konkrét kifejezés nagy részéről, akkor az emberi kreatív hozzájárulás csekélynek tekinthető, és valószínűleg nem ismerik el a generált tartalom szerzői műként való jogosultságát.

Másrészről, ha az ember konkrét kreatív szándékkal rendelkezik, és ezt megvalósítandó számos részletes utasítást foglal bele a promptba, többször is kísérletezve és hibázva, hogy egy adott kifejezést előcsalogasson, akkor az egész utasítás- és választási folyamatot kreatív tevékenységként értékelhetik, és így a generált tartalom szerzői műként való jogosultságát elismerhetik. Továbbá, ha az AI által generált több képet egy ember választja ki és helyezi el, majd jelentős hozzáadásokat és módosításokat végez, hogy egy művet befejezzen, akkor az ember által végzett kreatív szerkesztési és módosítási részre egyértelműen szerzői jog keletkezik.

Ez fontos stratégiai jelzést ad a vállalatok számára. Értékes szellemi tulajdont hozhatnak létre AI segítségével, de ehhez nem elég csak utasítani az AI-t a generálásra; szándékosan be kell építeni az emberi kreatív részvételt a folyamatba, és ezt dokumentálni és rögzíteni kell. A részletes promptok története, a generált eredmények kiválasztási folyamata, valamint az emberi utómunkálatok konkrét részletei mind fontos bizonyítékokká válhatnak a tartalom szerzői jogának későbbi érvényesítése és védelme szempontjából.

Felelősség megállapítása és a vállalatok által szembenézett jogi intézkedések Japánban

Amennyiben egy vállalat a mesterséges intelligencia alkalmazásával véletlenül megsérti a szerzői jogokat, súlyos jogi intézkedésekkel szembesülhet Japánban. A szerzői jog tulajdonosai számára a japán szerzői jogi törvény és a japán polgári törvény alapján több erőteljes jogi eszköz áll rendelkezésre a saját jogok védelmében.

A legközvetlenebb intézkedés a polgári jogi igény. A szerzői jog tulajdonosai kérelmezhetik a jogsértő cselekmények leállítását vagy megelőzését célzó ‘megállítási igényt’. Ennek eredményeként a vállalatokat kötelezhetik a jogsértő tartalom azonnali beszüntetésére és eltávolítására, például a weboldalról. Ezen túlmenően, a szerzői jog tulajdonosai kártérítési igényt is benyújthatnak a jogsértésből eredő károk megtérítésére. A kártérítés összegének meghatározása bonyolult lehet, de magasra rúghat, ha az alapja a vállalat által a jogsértésből származó profit. Ha a szerző személyiségi jogait is megsértették, akkor ‘hírnév helyreállítását’ célzó intézkedéseket is követelhetnek, mint például bocsánatkérő hirdetés közzététele.

A polgári jogi felelősségen túl a szerzői jogi jogsértés büntetőjogi szankciók tárgya is lehet. Különösen súlyos esetekben a jogtulajdonosok feljelentése alapján büntetőügy is kialakulhat. Egyének esetében akár 10 évig terjedő szabadságvesztés vagy legfeljebb 10 millió jen (japán) bírság kiszabása lehetséges, de ha egy jogi személy üzleti tevékenységként követ el jogsértést, akkor a jogi személyre akár 300 millió jenig terjedő bírságot is kiszabhatnak, ami rendkívül súlyos büntetést jelent.

A felelősséget viselő fél alapvetően az AI által létrehozott terméket használó felhasználó, azaz maga a vállalat. Azonban, ha az AI fejlesztője által nyújtott szolgáltatás úgy van kialakítva, hogy szándékosan vagy nagy valószínűséggel hozzon létre bizonyos szerzői művekhez hasonló tartalmat, akkor a fejlesztő is megoszthatja a felelősséget a technikai problémák miatt.

Jelenleg Japánban még kevés a meghatározó bírósági ítélet, amely közvetlenül foglalkozik a generatív AI szerzői jogi kérdéseivel. Azonban már előfordultak konkrét viták, mint például amikor egy japán nagy hírlapkiadó kártérítést és egyéb intézkedéseket követelt egy külföldi generatív AI vállalkozástól, mert az engedély nélkül használta fel fizetős cikkeit tanulási célokra. Ilyen bírósági döntések hiányában a vállalatok számára a jogi kockázatok értékelése és a betartandó normák meghatározása során a korábban említett Kulturális Ügynökség által kiadott hivatalos álláspontok és irányelvek gyakorlatilag nagyon fontosak lehetnek, mint de facto viselkedési szabályok. Ezért a vállalatoknak a megfelelőségi stratégiájukat ezen adminisztratív szerv útmutatásainak szigorú betartására kell alapozniuk.

Összefoglalás

A generatív AI mérhetetlen előnyöket kínál a vállalatok számára, ugyanakkor jelentős jogi kockázatokat is hordoz a japán szerzői jogi törvények értelmében. A japán jogrendszer egy kettős szerkezetet alkalmaz, amely a tanulási szakaszban rugalmas megközelítést tesz lehetővé az AI fejlesztése érdekében, miközben a generált tartalmak felhasználóira szigorú szerzői jogi felelősséget ró. Ennek a szerkezetnek a mélyreható megértése kulcsfontosságú a vállalatok számára az AI technológia biztonságos alkalmazásához. Még ha az AI tanulási adatokat törvényesen is gyűjtötték, a felhasználók által létrehozott tartalmak, ha hasonlítanak a meglévő szerzői művekre, súlyos polgári és büntetőjogi felelősséget vonhatnak maguk után. A vállalatok számára elengedhetetlen, hogy aktív és konkrét kockázatkezelési stratégiákat alkalmazzanak, mint például a vállalati irányelvek kidolgozása, az emberi által végzett alapos felülvizsgálati folyamatok bevezetése, valamint a szellemi tulajdonjogok biztosítása érdekében a kreatív folyamatok dokumentálása.

A Monolith Jogügyi Iroda számos belföldi ügyfél számára nyújtott már gazdag tanácsadást a generatív AI és a szerzői jogok körüli bonyolult jogi kérdésekben. Irodánkban több olyan szakértő is dolgozik, akik nemcsak japán ügyvédi képesítéssel rendelkeznek, hanem külföldi jogi képesítésekkel is, és angolul beszélnek, lehetővé téve a nemzetközi terjeszkedést tervező vállalatok számára, hogy pontosan megfeleljenek a japán jogrendszer követelményeinek. Szívesen nyújtunk szakértői jogi szolgáltatásokat az itt tárgyalt kérdésekkel kapcsolatos konzultációkhoz vagy a konkrét vállalati rendszerek kialakításának támogatásához.