Kártérítési igényt lehet benyújtani a hitelrontás miatti kereskedelmi leállás vagy bevételcsökkenés anyagi káráért?

Ha jogait törvénytelen cselekmény sérti, a bíróság által elismert jogellenesség esetén kártérítést követelhet a károkozótól.

Az általános rágalmazási perekben elismert károk korlátozódnak a felperes által a rágalmazási cselekmény miatt elszenvedett kártérítésre, és szinte soha nem ismerik el a vagyoni kárt, mint például az elmaradt haszon.

A vállalatok és egyéb gazdasági szereplők társadalmi értékelésének csökkenése, amely a hitelrontásból származik, nem korlátozódik immateriális károkra, és a hitelrontás miatt megszakadt üzleti tevékenység vagy csökkenő bevétel formájában vagyoni kárt is okozhat.

Hogyan kezelik a hitelrontásból eredő károkat, mint például a kártérítést és az immateriális károkat, a vagyoni károkon kívül?

Részletesen ismertetjük a tényleges bírósági ítéleteket.

https://monolith.law/reputation/netslander-against-companies[ja]

https://monolith.law/reputation/honor-infringement-and-intangible-damage-to-company[ja]

Pert és nem vagyoni károkért indított per

Egy kontaktlencse gyártásával és értékesítésével foglalkozó részvénytársaság esetében előfordult, hogy a cég saját termékeinek hírnevét és társadalmi megítélését sértőnek tartotta a szórólapok terjesztését és a szemészeti klinikán történő magyarázatot a kereskedelmi üzletekben. A cég jogellenes cselekmény alapján nem vagyoni és vagyoni kártérítést követelt.

https://monolith.law/reputation/trust-damage-crime-establishment[ja]

A per folyamata

A felperes azt állította, hogy az alperes cég által üzemeltetett üzletben a következő intézkedések voltak a mindennapi gyakorlat, amelyek miatt társadalmi értékelése és hitelessége sérült:

• A felperes cég termékéről szóló szórólapokat osztottak szét, amelyek azt állították, hogy “a termék víztartalma alacsony, és vékony lencsével rendelkezik. Emiatt a szaruhártya (a szem fekete része) felső részén lévő sejtek oxigénhiány miatt elhalhatnak és leeshetnek.”
• Az üzletben működő szemészeti klinikán is azt mondták, hogy “könnyen megsértheti a szemet”, “gyulladást okozhat”, “könnyen elszakadhat”.

Az alperes üzletben a kontaktlencséket szinte 100%-ban a szemészeti klinika orvosai által kiállított receptek alapján értékesítették. A recepteket a szemészeti klinika személyzete vitte be a számítógépbe, és az adatokat megosztották a szomszédos üzlettel, és szoros információcserét folytattak.

A felperes által hangoztatott kártérítési összeg

A felperes azt állította, hogy az alperesek termékével kapcsolatos rágalmazása jelentősen csökkentette a felperes társadalmi értékelését és hitelességét, és ezáltal a felperes jelentős immateriális kárt szenvedett. Ennek következtében a felperes 10 millió jen kártérítést követelt.

A vagyonkárra vonatkozóan a felperes azt állította, hogy a 2003. szeptemberétől (Heisei 15) a perindításig tartó 11 hónap alatt a működési nyereség megsértése miatt a kár összege 120 millió jenre rúg, és ennek egy részét, 50 millió jent követelt.

Összefoglalva, a felperes 10 millió jen immateriális kárt, 50 millió jen vagyonkárt, összesen 60 millió jen kifizetését követelte.

Bírósági ítélet

A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy “a felperes által a tárgybeli szórólapban és a tárgybeli magyarázatban felvetett pontok a következő három tényt mutatják be, és mindegyik csökkenti a felperes társadalmi értékelését és hitelességét”:

• Könnyebben szakad, mint más termékek. (A vásárlóknak azt az benyomást kelti, hogy a termék minősége rosszabb, mint más termékeké.)
• Könnyebben sérül meg a szem, mint más termékek esetében. (A vásárlóknak azt az benyomást kelti, hogy a termék veszélyes és károsíthatja a szemet.)
• Használat közben a szaruhártya felső részének sejtjei oxigénhiány miatt elhalhatnak és leválhatnak. (A vásárlóknak azt az benyomást kelti, hogy a termék veszélyes és károsíthatja a szemet.)

A bíróság megállapította, hogy “egyiket sem lehet igaznak tekinteni, és a vádlottaknak sem volt ésszerű okuk azt hinni, hogy ezek a tények igazak”, és elismerte a hitelesség rongálását.

Tekintettel a tárgybeli szórólap és a tárgybeli magyarázat tartalmára, az általa a vásárlókra gyakorolt hatásra, a felperes társadalmi helyzetére, a vádlottak jogellenes cselekményének módjára és a tárgybeli ügyben felmerült összes körülményre, a felperes nem vagyoni kára 5 millió jen (kb. 13,5 millió forint) értékűnek tekinthető.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2006. április 26-i ítélet

Így döntött.

A vagyoni kárra vonatkozóan pedig:

A vagyoni kár összegének meghatározása jelentős nehézségekbe ütközik a természetéből adódóan. Mindezeket figyelembe véve, a felperes vagyoni kára olyan, amely a kár természetéből adódóan rendkívül nehéz bizonyítani (a Japán Polgári Perrendtartás 248. cikke szerint).

Ezért a bíróság, a vitatott érvek teljes tartalma és a bizonyítékok vizsgálatának eredménye alapján, a felperes üzleti haszon megfelelő összegű kárát 10 millió jenben (kb. 27 millió forint) állapítja meg.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2006. április 26-i ítélet

Így, a nem vagyoni kár 5 millió jen, a vagyoni kár 10 millió jen, összesen 15 millió jen kifizetését rendelte el a vádlott oldalnak.

Az itt említett Japán Polgári Perrendtartás 248. cikke:

Ha a kár bekövetkezését elismerik, és a kár természetéből adódóan rendkívül nehéz annak összegét bizonyítani, a bíróság a szóbeli viták teljes tartalma és a bizonyítékok vizsgálatának eredménye alapján meghatározhatja a megfelelő kártérítési összeget.

Japán Polgári Perrendtartás 248. cikk

Ezt a rendelkezést a Legfelsőbb Bíróság is aktívan alkalmazza.

Összefoglalás

A hírnév rontásából eredő anyagi károk összegének meghatározása jelentős nehézségekbe ütközhet, és gyakran nem is fogadják el.

A bíróságoknak aktívan kellene alkalmazniuk a ‘Japán Polgári Perrendtartás’ 248. cikkelyét, és megfontolniuk annak alkalmazását.

Pereskedés esetén szükséges a követelt károk összegének kiszámítása, és a bizonyítékok, dokumentumok elkészítése is fontos.

Ilyen bonyolult ügyekben forduljunk mielőbb szakértő ügyvédhez.