Mi a kapcsolat az e-sport versenyek és a 'japán ajándéktárgyak megjelenítésének törvénye' között? Figyelmeztetések a verseny szervezőinek

Az úgynevezett e-sportok, vagyis a videójátékokkal folytatott versenyek esetében, ha egy vállalat vagy hasonló szervezet versenyt szervez, előfordulhat, hogy a “Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény” (Keihin Hyōji Hō) problémát jelent. Előre leírom a következtetést: akár profi, akár amatőr versenyeket szerveznek, ha a versenyben részt vevő játékot kiadó gyártó, például a Street Fighter 5 esetében a Capcom, vagy a Super Smash Brothers esetében a Nintendo szervezi a versenyt, bizonyos feltételek teljesülése esetén a díjazást 100 000 jen alatt kell meghatározni, különben megsértik a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvényt.

Magyarázatot adok arra, hogy mi a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítéséről szóló törvény, és hogy mely esetekben legális, és mely esetekben illegális egy olyan verseny, ahol a díjazás meghaladja a 100 000 jent.

※ A 3.1-es részben található 2016-os Fogyasztóvédelmi Ügynökség értesítésére vonatkozó leírásban hiba volt, amit javítottunk. Köszönjük az észrevételt. (2020. december 24.)

Mi is az a “Japán ~ Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye”?

A Japán ~ Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvényének áttekintése

A Japán ~ Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye, hivatalos nevén a “Tisztességtelen Ajándéktárgyak és Tisztességtelen Megjelenítések Megelőzésének Törvénye”, röviden “Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye”. Ez a törvény egyszerűen fogalmazva tiltja, hogy

• tisztességtelenül magas értékű ajándéktárgyakat készítsenek elő,
• túlzó reklámokat végezzenek,

promóciós célokra.

Mi a tisztességtelenül magas értékű ajándéktárgyak tilalma?

A játékversenyek szervezésével kapcsolatos problémák általában a “tisztességtelenül magas értékű ajándéktárgyak előkészítésének” tilalmával kapcsolatosak. A másik oldal, a túlzó reklámok kérdése, részletesen tárgyalva van az alábbi cikkben.

https://monolith.law/corporate/stealth-marketin[ja]g-youtuber[ja]

A “tisztességtelenül magas értékű ajándéktárgyak” tilalmának tipikus példája a sorsolások, amelyeket például édességek vásárlói számára szerveznek. Ha például egy 100 jenes édességhez azt mondják, hogy “ha részt vesz a sorsoláson a csomagolásban található jelentkezési lappal, és megnyeri az első díjat, akkor 1 millió jent kap!”, akkor ez a túlzottan nagy ajándéktárgyak és díjak versenye fokozódik, és a gyártók nem koncentrálnak a termék versenyképességére, ami a fogyasztók hátrányára válhat. Az Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye szabályozza az ilyen “sorsolásokat” tartalmazó kampányokat, és végül a díjak és sorsolások maximális összegét

• ha a termék kereskedelmi értéke kevesebb mint 5000 jen, akkor legfeljebb a kereskedelmi érték 20-szorosa,
• ha a termék kereskedelmi értéke 5000 jen vagy több, akkor legfeljebb 100 000 jen.

Így állapítja meg.

https://monolith.law/corporate/high-cashback-illegal[ja]

Mi a különbség az “ajándéktárgyak” és a “munkadíj” között?

Ugyanakkor, ami hasonló, de mégis különböző az “ajándéktárgyaktól”, az a “munkadíj” fogalma. Ezt a kérdést az e-sport versenyek díjazásával kapcsolatban is megvitatjuk, ezért először ismertetjük.

Például, ha egy édességgyártó néhány vásárlótól részletes jelentést kér az ízről, az ehetőségről stb., hogy segítsen a termékfejlesztésben, ez nem vezet a “túlzott díjak versenyének fokozódásához”, hanem tiszta vállalati erőfeszítés. Ha azt mondják, hogy “mivel az édesség listaára 10 jen, a jelentés díja legfeljebb 200 jen lehet”, akkor nehéz lesz részletes és jelentős jelentéseket gyűjteni.

Az Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye működési szabályzatában megfogalmazza a fent említett “munkadíj” fogalmát, és kimondja, hogy “ez nem tartozik az ajándéktárgyak közé, ezért nem kell betartania a fent említett maximális összeg szabályát”.

eSport versenyek szervezése és a japán ‘Ajándék Megjelenítési Törvény’

Nem lehet győzni anélkül, hogy ‘belemerülünk’?

És az eSport versenyek (videójáték versenyek) kapcsán felmerül a kérdés, hogy miért válik problémává a ‘Japán Ajándék Megjelenítési Törvény’. Ez azért van, mert felmerül a gyanú, hogy az eSport versenyek díjazása nem tekinthető-e ‘ajándéknak’, amely alapul a verseny célját képező videójáték cím megvásárlásán.

Tehát például, ha figyelembe vesszük a Capcom cég Street Fighter 5-ét vagy a Nintendo cég Smash Brothers játékát, nem csak a háztartási játékokat, hanem a mobiljátékokat is, általánosságban, ha azt gondoljuk, hogy pénzdíjat szeretnénk nyerni egy eSport versenyen, azaz szeretnénk megnyerni a versenyt, akkor a következő feltételezések vannak:

1. Valóban, általánosságban elmondható, hogy nem kizárt, hogy valaki, aki még soha nem játszott azzal a címmel, csak úgy részt vesz a versenyen, és megnyeri a díjat.
2. Azonban, ahogy az ‘eSport’ és a sportversenyek egyik fajtájának kezelése is mutatja, különösen a modern játékok esetében, ha nem vásároltuk meg a játékot és nem ‘merültünk bele’, akkor valójában nem tudunk nyerni.
3. Sőt, a háztartási játékokban a úgynevezett DLC-k (letölthető tartalmak, mint például extra karakterek és egyéb plusz tartalmak), és a mobiljátékokban a úgynevezett ‘gacha’ rendszerek, gyakran szükségesek a ‘belemerüléshez’ a játék alapvető költségein túl.

Az eSport versenyek díjazása ‘ajándék’?

És ha ezt a feltételezést vesszük alapul, akkor az eSport versenyek díjazása nem tekinthető-e ‘ajándéknak’, amit a játék címét kiadó gyártó nyújt a győzteseknek (vagy néhány vásárlónak), mivel ők vásárolták meg a játékot.

Valójában a ‘Japán Ajándék Megjelenítési Törvény’ szerinti ‘ajándék’ fogalma, ahogy az alábbi cikk is mutatja, nagyon széles értelmezésű.

‘Japán Ajándék Megjelenítési Törvény’ 2. cikk, 2. bekezdés, 3. pont
E törvény szerinti ‘ajándék’ olyan tárgy, pénz vagy egyéb gazdasági előny, amelyet a vállalkozó nyújt a vevőnek, közvetlenül vagy közvetve, lottó módszerrel vagy anélkül, a saját árujának vagy szolgáltatásának értékesítése során (beleértve az ingatlanügyleteket is), és amelyet a miniszterelnök jelöl ki.

Az e-sport versenyek díjazása ‘nyeremény’ kategóriába tartozik?

A Fogyasztóvédelmi Ügynökség 2016-os álláspontja

Valójában a Fogyasztóvédelmi Ügynökség 2016-ban (Heisei 28) a Nemzetközi Kaszinó Kutatóintézetnek küldött jogszabályi előzetes ellenőrzési válaszlevelében a következőképpen fejtette ki, hogy a díjazás a ‘nyeremény’ kategóriába tartozik a ‘japán nyereményjelzési törvény’ értelmében.

Az akciójátékot használó díjazott versenyek (a továbbiakban ‘jelen projekt’), amelyek képesek versenyezni különböző hálózatokon keresztül, (elhagyás)… ‘eszközként a vásárlók vonzására’, a versenyt szervezik az általános fogyasztók számára, és ‘gazdasági előnyt’ nyújtanak a díjazás formájában a verseny kiemelkedő teljesítményű résztvevőinek.
(elhagyás)
Mivel az akciójátékban való technikai fejlődéshez alapvetően ismételt játékra van szükség, a fizetős felhasználók kivételével alacsony a valószínűsége annak, hogy valaki kiemelkedő teljesítményt nyújtva díjat nyer.
(elhagyás)
Ezt figyelembe véve, a jelen projekt olyan projekt, amelyben a fizetős felhasználók képesek vagy könnyen képesek gazdasági előnyt nyújtani a díjazás formájában, és a jelen projektben a kiemelkedő teljesítményt nyújtó résztvevőknek nyújtott díjazás a ‘tranzakcióhoz kapcsolódó’ nyújtásnak tekinthető.

https://www.caa.go.jp/law/nal/pdf/info_nal_160909_0005.pdf[ja]

A ‘jogszabályi előzetes ellenőrzési válaszlevél’ olyan válasz, amelyet az állam ad a magánvállalatoknak és másoknak, amikor előzetesen megkérik a jövőbeni üzleti tevékenységük jogszerűségének megerősítését.

A játékgyártók által nyújtott nagy összegű díjazás törvénytelen?

Az állam által adott válasz ebben az eljárásban nem feltétlenül a ‘végső válasz a jogértelmezésre’, de a gyakorlatban, ha az állam ilyen választ ad, és figyelmen kívül hagyja a verseny megrendezését, fennáll a veszélye annak, hogy megbüntetik. Ebben az értelemben ez a válasz gyakorlati értelemben kötelező volt.

Ennek ellenére, ez a válasz a gyakorlatban ‘problémás’. Ennek oka, hogy:

• Ha a játékgyártó szervezi az e-sport versenyt → a díjazás a ‘japán nyereményjelzési törvény’ értelmében ‘nyeremény’ kategóriába tartozik, tehát a díjazás felső határa 100 000 yen
• Ha más vállalatok stb. szervezik az e-sport versenyt → a ‘nyeremény’ kategória csak a saját termékeikre vonatkozik, így ebben az esetben a díjazás nem tartozik a ‘nyeremény’ kategóriába, tehát nincs szabályozás

Ez azt eredményezi, hogy ‘csak a saját című e-sport versenyek szervezése alacsony díjazással jár’. Ez fejfájást okozhat a játékgyártóknak, akik szeretnék, hogy a saját című játékaikat az e-sport versenyek népszerűsítik, és profikat hozzanak létre.

A Fogyasztóvédelmi Ügynökség megváltoztatta álláspontját, és alapvetően törvényesnek tekinti

A Fogyasztóvédelmi Ügynökség 2019-es álláspontja

Az év 2019-ben a Fogyasztóvédelmi Ügynökség megváltoztatta korábbi álláspontját a JESU (Japan Esports Union) által végzett eljárásokkal kapcsolatban, és új választ adott.

Ez a válasz az e-sport versenyeket a profi és amatőr játékosok közötti különbségtétellel kezeli. Vagyis:

1. Az e-sport versenyek, amelyek a díjazást korlátozzák a profi licenccel rendelkező játékosokra
2. Az e-sport versenyek, amelyek nem tesznek különbséget a profi és amatőr játékosok között a díjazásban, de korlátozzák a résztvevőket bizonyos módon, és a díjazást a teljesítmény alapján adják

Ez a különbségtétel kissé bonyolult, de

1. Az e-sport versenyek, ahol mind a profi, mind az amatőr játékosok részt vehetnek, de csak a profik nyerhetnek pénzdíjat
2. Az e-sport versenyek, ahol mind a profi, mind az amatőr játékosok részt vehetnek, és mindkét csoport nyerhet pénzdíjat (a résztvevők korlátozása a profi és amatőr státusztól függetlenül rendben van)

Ez a két kategória.

Az e-sport versenyek díjazása “munkadíj”

Ezután a válasz először a profi játékosokra vonatkozóan megemlíti, hogy a profizmusuk, versenyképességük, szórakoztató jellegük és sportszerűségük tipikusan garantált. A válasz hangsúlyozza, hogy a versenyeken, ahol mind a profi, mind az amatőr játékosok részt vehetnek, a játékosoknak magas szintű technikával kell előadniuk, és “a nagyszámú néző és néző számára ez a munkájuk része”.

Ezután a válasz a következőképpen fogalmaz, és mindkét típusú verseny esetében arra a következtetésre jut, hogy “amennyiben nincsenek olyan tények, amelyek a ‘játékdíj’ korlátozásának céljától eltérnek”, a 100 000 jen feletti díjazás is törvényes.

A játékosok, akik a jelen esetben díjazásban részesülhetnek, munkájuk részeként magas szintű technikával kell előadniuk a játékot vagy hasonló vonzó előadást, és ezt a nézőknek és nézőknek kell bemutatniuk a verseny és a szórakoztató jelleg javítása érdekében.
(Kihagyva)
A résztvevők díjazása (kihagyva) a ‘játékdíj’ korlátozásának céljától eltérő tények hiányában (kihagyva) “munkadíjnak tekinthető”, és (kihagyva) nem tartozik a Játékdíj Törvény 4. cikkének hatálya alá.

https://www.caa.go.jp/law/nal/pdf/info_nal_190903_0002.pdf[ja]

Mikor minősül törvénytelennek a “korlátozások céljának megkerülése”?

A jesu által adott Fogyasztóvédelmi Ügynökség válaszának értelmezése

Azonban, ahogy azt fentebb is említettük, a Fogyasztóvédelmi Ügynökség fenntartással fogalmaz, miszerint “amennyiben nincs más tényállás, amely a japán ‘Ajándéktörvény’ (景品表示法) által szabott korlátozások céljának megkerülését jelentené”. Még nem teljesen világos, hogy milyen esetekre utalnak, de a jesu (Japan Esports Union) 2016-ban és 2019-ben kétszer is megkereste őket, és az alábbiak szerint értelmezte a választ: “Ha kizárólag a játék promóciós tevékenységének elősegítése érdekében nyújtanak pénzdíjat, akkor az törvénytelen lehet”.

“Azonban, ha olyan eseményeknél vagy versenyeknél, ahol nincs közvetítés vagy nézők, és így a szórakoztató jelleg nem ismerhető el, a résztvevők képességeihez vagy a játékmenet vonzerejéhez képest aránytalanul magas pénzdíjat nyújtanak, kizárólag a játék promóciós tevékenységének elősegítése érdekében, akkor figyelembe kell venni, hogy a pénzdíj nyújtása nem minősülhet ‘munka jutalmának’ vagy hasonlónak, és ez eseti megítélés alapján történik.”

Jogi kérdések az e-sporttal kapcsolatban – a jelenlegi helyzet[ja]

A fenti értelmezés szerint, analitikusan,

• nincs közvetítés vagy nézők, így a szórakoztató jelleg nem ismerhető el
• a résztvevők képességeihez vagy a játékmenet vonzerejéhez képest aránytalanul magas pénzdíjat nyújtanak

ezekre a két feltételre összpontosítva, ha ezek teljesülnek, akkor “kizárólag a játék promóciós tevékenységének elősegítése érdekében nyújtanak pénzdíjat”, és ez lehet a helyzet értelmezése.

Az Ajándéktörvény céljával való összefüggés

A fenti értelmezés figyelembe veszi, hogy az Ajándéktörvény eredeti célja,

1. a túlzott pénzdíjak miatti verseny eszkalálódása
2. a gyártók már nem koncentrálnak a termék (játék) versenyképességére
3. a fogyasztók hátrányos helyzete

negatív hatások kialakulásának megakadályozása. Röviden összefoglalva,

Ha valaki megvásárolja a játékot és sokat játszik vele, akkor aránytalanul magas pénzdíjat nyerhet, ami olyan játékok létrejöttét eredményezheti, amelyeknek nincs tartalmuk.

Ez a kapcsolat (csak) az Ajándéktörvény alapján szabályozhatja az e-sport versenyek pénzdíjainak összegét (de ez csak kivételes eset), és ezt a célját lehet mondani.

Összefoglalás

Az e-sport versenyek díjazása, legyen az profi vagy amatőr verseny, alapvetően korlátlan, kivéve a fent említett kivételes eseteket – ez a jelenlegi általános nézet. Ami az e-sport versenyeket illeti, amelyeket nem a játékot kiadó gyártó szervez, ebben az esetben a szervező nem részesül a játék, a DLC-k vagy a gacha rendszerek által generált haszonból, így nincs “tranzakcióhoz kapcsolódó” jelleg, és ezért nem merül fel probléma a japán ‘Játékok és ajándékok törvényének’ szabályozásával kapcsolatban.

Mégis, három fontos szempontot érdemes figyelembe venni.

• Ahogy azt fentebb is említettük, bizonyos esetekben kivételesen törvénytelen lehet, ezért szükséges megítélni, hogy az adott eset illeszkedik-e ezekbe a kategóriákba.
• Minden véleményt a Japán Fogyasztóvédelmi Ügynökség adott ki, de a törvényesség végső ‘tűzpróbáját’ nem az igazgatóság, hanem a bíróság (végső soron a Legfelsőbb Bíróság) végzi. Az ‘Előzetes jogalkalmazási eljárás’ csak az igazgatóság ‘igazgatósági nézőpontját’ fejezi ki, és nem köti a bíróságot. És még nem ismert, hogy a bíróság ugyanazt az ítéletet hozza-e.
• Ebben a cikkben nem térünk ki részletesen, de az e-sport versenyek díjazása kapcsán felmerülhetnek szerencsejáték-bűncselekmények is.

Az e-sport versenyek díjazásának meghatározása, legyen az profi vagy amatőr verseny, komplex jogi kérdés. Különösen, ha új jellemzőkkel rendelkező játékcímeket, vagy új jellemzőkkel rendelkező e-sport versenyeket szervez, a legjobb, ha előzetesen konzultál egy olyan ügyvédi irodával, amely jártas ezekben a kérdésekben.