Hogyan alapítsunk társaságot (céget) külföldön? A típusok és fontos szempontok ismertetése
Nemcsak a piaci növekedés stagnálásával, hanem a népesség csökkenésével is szembenéző Japánban a vállalatok közötti verseny a jövőben várhatóan még inkább kiéleződik. Bizonyára vannak olyan ügyvezetők, akik szeretnék tevékenységüket a hazai piacról a nagyobb külföldi piacokra kiterjeszteni.
A japán vállalatoknak számos lehetőségük van a tengerentúli tevékenységre, többek között leányvállalatok alapításával, különböző típusú külföldi fióktelepek vagy képviseleti irodák létrehozásával, melyek formája és jellemzői eltérőek lehetnek. Ebben a cikkben bemutatjuk a külföldi vállalatok alapításának módjait és a vállalati formákat. Ismertetjük a külföldi vállalatok alapításának előnyeit és hátrányait, valamint fontos szempontokat is, így ezeket figyelembe véve dönthet.
Hogyan alapítsunk vállalatot külföldön
Külföldön vállalatot alapítani annak az országnak a szabályai szerint kell, ahol a vállalatot létre kívánjuk hozni. A jogszabályok és rendszerek országonként eltérnek, így az alkalmazási módszerek és az alapítási feltételek is változatosak. Más szóval, annyi alkalmazási módszer létezik, ahány ország van.
A helyi eljárások elvégzése időt és erőfeszítést igényel, ezért ajánlott szakértők, például ügyvédek segítségét kérni.
A külföldön alapítható társasági formák
Külföldön vállalkozást indító társaságok (cégek) a következő négy formában jöhetnek létre:
- Helyi társaság
- Külföldi fióktelep
- Kereskedelmi képviselet
- GEO (Global Employment Organization)
Ebben a részben minden egyes formát részletesen ismertetünk.
Helyi társaságok
A helyi társaságok olyan jogi személyek, amelyeket a japán vállalatok a helyszínen hoznak létre, és ez egy általános forma a külföldi terjeszkedés során. Mivel ezek a társaságok függetlenek a Japánban lévő vállalattól, más típusú üzleti tevékenységeket is folytathatnak.
A helyi társaságok létrehozásakor szükséges a helyi jogszabályoknak megfelelő alapítási eljárásokat és cégbírósági bejegyzéseket végezni, valamint az alapszabályokat és a vállalati szabályzatokat előkészíteni és eljárásokat lefolytatni. A helyi jog alapján alkalmazható bérrendszernek köszönhetően lehetőség nyílhat az emberi erőforrás költségeinek csökkentésére is.
A társasági adó bevallását illetően, elegendő a helyi jogszabályoknak megfelelően a társasági adót bevallani, és nincs szükség Japánban történő adóbevallásra. Ha az adókulcs Japánnál alacsonyabb országban hoz létre társaságot, akkor élvezheti az adókulcsok közötti különbségből adódó előnyöket.
Külföldi fióktelepek
A külföldi fióktelepek a Japánban található központi irodának tekinthetők, és hasonlóan a belföldi fióktelepek esetében, a központi iroda által felügyelt jogi hivatalnál kell a fióktelep létesítését bejegyeztetni. Ha külföldi fióktelepről van szó, gyakran használhatjuk ugyanazokat az alapszabályokat és belső szabályzatokat, mint Japánban, és a könyvelést is hasonló módon végezhetjük. Ezért, ha helyi vállalattal hasonlítjuk össze, a létrehozás során kevesebb időt és pénzügyi költséget igényelhet. Ha a külföldi terjeszkedés nem megy jól és veszteséges lesz, a fióktelep tartozásait ellensúlyozhatjuk a központi iroda nyereségével.
A kereskedelmi tevékenységet folytató irodákkal ellentétben a külföldi fióktelepek üzleti tevékenységet is végezhetnek, ami vonzó lehetőség. A külföldi fióktelepek nyereségét Japánban kell bevallani és adót fizetni utána. Azonban, ha a külföldi fióktelep nyereséget termel, a helyi adóbevallást is meg kell tenni. Ebben az esetben, ha Japánban az „országon kívüli adóösszeg levonási rendszerét” alkalmazzuk, akkor az adó egy részét levonhatjuk.
Külföldi Képviseleti Irodák
A külföldi képviseleti irodák alapvetően nem végezhetnek kereskedelmi tevékenységet. A képviseleti irodák által végzett feladatok közé tartoznak a következők:
- Piaci kutatás
- Információgyűjtés
- Kommunikáció a japán központtal
A külföldi képviseleti irodák elsősorban arra szolgálnak, hogy előkészítsék a helyi társaság vagy a külföldi fióktelep létrehozását, és nem jogosultak banki számlát nyitni. Mivel nem termelnek profitot, adófizetési kötelezettségük sem keletkezik.
GEO (Global Employment Outsourcing)
A GEO (Global Employment Outsourcing) egy olyan szolgáltatás, amely a külföldi működés kiszervezésére utal. Ezt a szolgáltatást gyakran nevezik külföldi foglalkoztatási ügynökségnek is, és ez egy olyan nemzetközi terjeszkedési forma, amelyre manapság egyre nagyobb figyelem irányul.
A GEO szolgáltatást nyújtó foglalkoztatási ügynökségek helyi munkaerőt alkalmaznak, és az alkalmazottak képesek az adott országban értékesítési tevékenységeket végezni. Emellett a GEO szolgáltatást nyújtó vállalatok helyettesítenek minket a helyi jogszabályoknak megfelelő HR, adózási és jogi adminisztrációs feladatokban is.
A GEO használatával nem szükséges fióktelep vagy társaság alapításához szükséges eljárásokat lefolytatni, így időt és erőfeszítést takaríthatunk meg, ami szintén vonzóvá teszi ezt a lehetőséget. A GEO igénybevételénél fontos, hogy megbízható GEO szolgáltatást nyújtó céget találjunk.
Külföldi társaság (cég) alapításának előnyei
Amikor külföldi társaságot alapítunk, fontos, hogy tisztában legyünk a lehetséges előnyökkel és hátrányokkal, különben fennáll a kudarc kockázata. Ebben a részben részletesen ismertetjük a külföldi társaság alapításának előnyeit.
Kiterjedő piaci lehetőségek
Japánban számos iparág éretté vált, de a jövőben a csökkenő népesség miatt a piac mérete várhatóan zsugorodni fog. Lehetséges, hogy jelenleg vannak olyan vállalatok, amelyek nehezen érik el a kívánt profitot. Azonban, ha belépnek a japánon kívüli piacokra, új lehetőségek tárulnak fel előttük.
Egyes termékek vagy szolgáltatások esetében előfordulhat, hogy a célországban nincsenek versenytársak. Bár Japánban a túlzott verseny miatt nehezen látható a siker útja, külföldön jelentős nyereséget is elérhetnek.
A költségek alacsonyan tarthatók
Például az ázsiai régióban a munkaerőköltségek hajlamosak alacsonyabbak lenni, mint Japánban. Az üzlethelyiségek és irodák bérleti díjai is kedvezőbbek. Emellett vonzó lehet az is, hogy a helyi alapanyagokat vám nélkül használhatják fel.
Mivel a munkaerő- és anyagköltségeket alacsonyan lehet tartani, csökkenthetők azok a gyártási költségek, amelyek Japánban ugyanazon termékek előállításához szükségesek. Azonban figyelembe kell venni, hogy a célország gazdasági növekedése vagy az oktatási színvonal emelkedése miatt a munkaerőköltségek emelkedhetnek. Ezért fontos, hogy a jövőbeni munkaerőköltség-növekedési rátát is figyelembe vevő tervezést végezzenek.
Vannak olyan országok, ahol az engedélyezési és szabályozási követelmények alacsonyabbak
Japánban számos engedélyezési rendszer és üzleti szabályozás van érvényben, azonban külföldön sok olyan ország található, ahol kevesebb a szabályozás, mint Japánban. Lehetséges, hogy amit Japánban a szabályozások miatt nem lehet megvalósítani, az külföldön problémamentesen megvalósítható.
Adóoptimalizálási stratégiák
Ha egy vállalat nyereséget ér el olyan országban, ahol az adókulcs alacsonyabb, mint Japánban, akkor kevesebb társasági adót kell fizetnie, ami adóoptimalizálási stratégiának számít. A japán társasági adó körülbelül 30%-os (a társasági adóhoz hozzáadott helyi adók és üzleti adók tényleges hatékony adókulcsa), ami a világviszonylatban is magasnak számít. Például Izlandon 20%, az Egyesült Királyságban 19%, Magyarországon pedig mindössze 9% a társasági adó mértéke, tehát számos olyan ország van, ahol alacsonyabb az adókulcs, mint Japánban.
Az adóoptimalizálás során azonban figyelembe kell venni a “japán adóparadicsomok elleni adórendszert” és a “transzferár adórendszert”. Az adóparadicsomok elleni adórendszer olyan intézkedések összessége, amelyek az adóelkerülés céljából létrehozott külföldi leányvállalatok ellen irányulnak. Ha egy adóparadicsomban hoznak létre leányvállalatot, előfordulhat, hogy a japán társasági adót is meg kell fizetni. A transzferár adórendszer pedig az olyan adóintézkedések összessége, amelyek a jövedelem külföldre történő átutalását hivatottak megakadályozni.
Ha ezeket a rendszereket nem veszik figyelembe, akkor később a nemzeti adóhatóságok jelentős utólagos adókivetést alkalmazhatnak.
Adóelkerülés: Olyan cselekmények, amelyek a törvényes adókötelezettség alól való kibúvást célozzák meg, álcázott vagy ésszerűtlen módon csökkentve az adóterhet.
Adóparadicsom: Olyan országok vagy területek, ahol nincs vagy csak nagyon alacsony szintű adózás, mint például a brit korona fennhatósága alá tartozó Kajmán-szigetek, a Karib-tengeri Brit Virgin-szigetek vagy az Amerikai Egyesült Államok Delaware állama.
Információforrások és kapcsolatok bővítése
A külföldi telephelyek révén nő a lehetőség arra, hogy értékes információkhoz jussunk a helyszínről. Emellett kapcsolati hálónk is bővülhet. Még az olyan kereskedelmi tevékenységet nem folytató képviseleti irodák esetében is, amelyek a helyszínen vannak, hozzájuthatunk olyan információkhoz, amelyeket távolról nem ismerhetnénk meg, így elősegíthetjük a külföldi terjeszkedést. Ezenkívül, az adott országtól függően, lehetnek vallási tabuk is, de ezekre is tudunk megoldást találni.
Ha felismerjük a helyi specifikus igényeket és a legújabb trendeket, akkor azoknak megfelelő üzleti tevékenységet tudunk kifejleszteni, ami hozzájárulhat a vállalat nyereségéhez.
Növekszik a használható pénznemek száma
Minél több országban alapítanak céget, annál többféle pénznemet használhatnak. Ha van helyi bankkal való üzleti kapcsolat, akkor nincs szükség arra, hogy a japán jent külföldi valutára váltsák át tranzakciók során. Így nem csak, hogy nem kerül semmilyen kezelési költség, de a gyorsaság is biztosított.
Továbbá, mivel a japán kamatlábak a világ egyik legalacsonyabb szintjén vannak, előnyös lehet külföldi valutát tartani. Ha a tőkét többféle pénznemre osztják szét, az a jen gyengülésével szembeni kockázatkezelésben is segíthet.
Szélesebb körű finanszírozási lehetőségek
Japánban vállalkozást indítani általában azt jelenti, hogy ha nincs saját tőkénk, akkor pénzügyi intézményektől vesszük fel a kölcsönt. Azonban az is igaz, hogy a tapasztalat nélküli vállalatok számára nehéz lehet hitelhez jutni.
Külföldön vannak olyan országok, ahol az „közvetlen finanszírozás” – azaz amikor a befektetők nyújtanak kölcsönt – jobban ki van fejlesztve, így szélesebb lehet a finanszírozási lehetőségek köre, mint Japánban.
Külföldi társaság (cég) alapításának hátrányai
A külföldi társaság alapításának hátrányainak ismeretében képesek lehetünk a kockázatok csökkentésére. Ebben a cikkben a külföldi társaság alapításának hátrányait ismertetjük.
Külföldön jelentkező egyedi kockázatok
Külföldön működve számolnunk kell azzal, hogy az adott ország helyzetétől függően munkánk megszűnhet vagy a profit csökkenhet, és számos egyéb kockázat is felmerülhet. Például a koronavírus-járvány idején több országban is bevezették a lezárásokat. Egyes országokban a terrorizmus vagy háború kockázatát is figyelembe kell venni.
Mivel Japánhoz képest eltérő lehet a politikai és társadalmi helyzet, a gazdasági állapotok és a közbiztonság, számos országspecifikus kockázat létezik. Ha japán alkalmazottakat küldünk kockázatos területekre, biztonságos lakhatást kell biztosítanunk, és a juttatásokat is bőkezűbbre kell szabnunk. Ebben az esetben az előzetes információgyűjtés kiemelten fontos.
Az adott országhoz igazodó adókezelés szükséges
Külföldi társaság alapításakor szükséges az adott ország adózási eljárásainak megfelelő adókezelés, ami hátrányként értékelhető. Meg kell tanulnunk az adott ország könyvelési és adózási szabályait, ami időt és költséget igényel. A helyi jogszabályoknak megfelelő számos eljárás és kérelem is szükségessé válhat.
Más pénzügyi intézményeket kell igénybe venni, mint Japánban
Mivel a külföldi társaság a japán anyavállalattól eltérő jogi személy, előfordulhat, hogy nem juthat hozzá japán pénzügyi intézmények által nyújtott hitelekhez. Külföldi társaság alapításakor ajánlott előre megfontolni a pénzügyi tervezést, például a külföldön elérhető pénzügyi intézmények és támogatási rendszerek igénybevételét.
Költséges lehet a japán alkalmazottak külföldre történő kiküldése
A külföldi társasághoz japán alkalmazottak kiküldése esetén jelentős költségek merülhetnek fel. Az alkalmazottak kiküldésével járó költségek közé tartozhatnak a következők:
- Külföldi kiküldetési pótlék
- Gyermekek oktatási támogatása
- Nehezített szolgálati hely pótléka
- Kísérő családtagok támogatása
- Egyedülálló kiküldetési pótlék
- Költözési költségek
- Lakhatási támogatás
Nehezített szolgálati hely pótléka: A régió specifikus veszélyek ellentételezésére szolgáló pótlék
Másrészről, ha olcsó munkaerőt keresve alapítunk külföldi társaságot, a juttatások és egyéb költségek nem megfelelő figyelembevétele esetén a költségek váratlanul magasra szökhetnek.
Befolyásolhatja a helyi munkaerő képzésének előrehaladását
Ha helyi alkalmazottakat foglalkoztatunk, eltérő képzésre lehet szükségük, mint a japánoknak. Mivel a külföldi oktatási rendszerek gyakran különböznek a japántól, előfordulhat, hogy nem tudunk megfelelő képzést biztosítani. A helyi alkalmazottak ellenállhatnak a japán menedzsment módszereknek, vagy a kommunikációs félreértések problémákat okozhatnak. Ilyenkor az adott országhoz illő képzések kialakításához saját tantervet kell kidolgozni, ami időt és költséget emészt fel.
Továbbá, mivel sok országban kevés az ellenállás a munkahelyváltással szemben, nem zárható ki, hogy a képzett munkaerő elhagyja a céget.
Külföldi társaság (cég) alapításának szempontjai
Külföldi társaság alapításakor figyelembe veendő szempontok a következő négy pontban foglalhatók össze:
- Az üzleti tevékenység összhangban áll-e az adott ország piacával
- Az adott országban várható-e a jövőbeni növekedés
- Az adott ország nyitott-e a külföldi vállalatok belépésére
- Nem csupán adóoptimalizálás céljából alapítani
Ebben a részben minden egyes pontot részletesen ismertetünk, hogy segítséget nyújtsunk a külföldi társaság alapításához.
A vállalkozás tevékenységének összhangja a célországgal
Amikor külföldi társaságot alapítunk, alapvető fontosságú, hogy alapos piackutatást végezzünk annak megállapítására, hogy a tervezett vállalkozás tevékenysége összhangban áll-e az adott országgal. Sok olyan dolog van, amit csak a külföldi társaság alapítása után lehet megérteni, de ha a piackutatás nem kielégítő, akkor a kudarc esélye jelentősen megnő.
Szükséges továbbá megvizsgálni, hogy a saját termékeink vagy szolgáltatásaink elfogadásra találnak-e az adott országban.
Vajon növekedési potenciállal rendelkezik-e az adott ország
A japán piac korlátai miatt egyes vállalatok már azon gondolkodnak, hogy külföldi társaságot alapítsanak a növekedés érdekében. Azonban, ha a célországban nem várható növekedés, akkor az ottani piacra lépés elveszítheti értelmét. Alapos helyszíni kutatásokat végezve mérlegeljük, hogy a potenciális ország gazdasági növekedése ígéretes-e.
A külföldi vállalatok befogadására való nyitottság
Vannak olyan országok, amelyek aktívan fogadják a külföldről érkező vállalatokat. Az Egyesült Államokban az államok között is eltérhet az ilyen tevékenységek iránti lelkesedés. Egyes országok kedvezményes rendszereket kínálnak, így az ilyen országokat választva simábban mehet a külföldi társaságok alapítása.
Ne csak adócsökkentés céljából
Amennyiben kizárólag adócsökkentés céljából hoz létre társaságot külföldön, figyelnie kell arra, hogy ne ütközzön a „japán adóparadicsomok elleni intézkedések rendszerébe”. Bár nem illegális adóparadicsomokban külföldi társaságot alapítani, a múltban sok esetben történtek visszaélések, amikor is jogtalanul rejtettek el vagyonokat, ami szigorúbb ellenőrzéshez vezetett.
Ha adóparadicsomban alapít külföldi társaságot, és teljesíti a követelményeket, előfordulhat, hogy a japán adóparadicsomok elleni intézkedések rendszere nem vonatkozik rá. Az alkalmazás kizárásának feltételei a következők:
1. Üzleti kritériumok (A fő tevékenység nem tartozik bizonyos üzleti tevékenységek közé, mint például részvények birtoklása, stb.) 2. Valós tevékenység kritériuma (A székhely országában rendelkezésre állnak a fő tevékenységhez szükséges irodák és egyéb létesítmények) 3. Irányítási és ellenőrzési kritériumok (A székhely országában saját maga végzi a vállalkozás irányítását, ellenőrzését és üzemeltetését) 4. Az alábbi kritériumok egyike (1) Székhely ország kritériuma (Főként a székhely országában folytatja a fő tevékenységet) ※ Az alábbiakon kívüli tevékenységekre alkalmazandó (2) Nem kapcsolt felek kritériuma (Főként nem kapcsolt felekkel bonyolít le tranzakciókat) ※ Nagykereskedelem, banki tevékenység, bizalmi tevékenység, pénzügyi termékek kereskedelme, biztosítási tevékenység, vízi közlekedés, légi szállítás, repülőgép bérbeadás esetén alkalmazandó |
Összefoglalás: Külföldi társaság (cég) alapításakor forduljon szakértőhöz
Külföldön társaságot alapítani számos előnnyel járhat, mint például a piacbővítés vagy az adóoptimalizálás lehetősége. Azonban tény, hogy hátrányok is léteznek, mint például az adott országhoz igazodó adókezelési és adminisztratív feladatok elvégzésének szükségessége, vagy az országonként eltérő kockázatok. Külföldi terjeszkedés esetén elengedhetetlen az előzetes helyszíni felmérés és információgyűjtés.
Amennyiben először alapít külföldi társaságot, ajánlott szakértőhöz fordulni. Tapasztalt és eredményes szakemberek támogatásával célozza meg a külföldi társaság alapítását.
Intézkedéseink bemutatása a Monolith Ügyvédi Irodánál
A Monolith Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szolgáltatások terén rendelkezik gazdag tapasztalattal. A globális üzleti tevékenységek az utóbbi években egyre inkább terjednek, és a szakértői jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk nemzetközi jogi ügyekben nyújt megoldásokat.
A Monolith Ügyvédi Iroda által kezelt területek: Nemzetközi jogi ügyek és külföldi vállalkozások[ja]
Category: General Corporate
Tag: General CorporateM&A