【Reiwa 6. (2024) novemberi hatálybalépés】Mi az a szabadúszók védelméről szóló törvény? Magyarázat a vállalatok által meghozandó intézkedésekre

A japán Munkaügyi és Szociális Minisztérium által előmozdított munkavállalási reformoknak köszönhetően az utóbbi években megváltozott a munkavállalók értékrendje, és évről évre növekszik azoknak a száma, akik szabadúszóként dolgoznak. A koronavírus-járványon átesve a szabad munkavégzés iránti érdeklődés növekedése is az okok között szerepelhet.

A szabadúszókkal üzleti kapcsolatot létesítő vállalatok képviselőinek száma is növekszik, és 2024 novemberében (2024) lép életbe a ‘Szabadúszók védelméről szóló törvény (Szabadúszók új törvénye)’, amely szabályozza azokat a kötelezettségeket, amelyeket a szabadúszóknak munkát adó vállalkozásoknak be kell tartaniuk. Sokan szeretnék gyorsan megérteni a Szabadúszók védelméről szóló törvény alapjait, hogy azokat azonnal alkalmazhassák a gyakorlatban.

Ezért ebben a cikkben bemutatjuk a Szabadúszók védelméről szóló törvény tartalmát és irányelveit, valamint kifejtjük, milyen kérdésekben kell a vállalatoknak megfelelniük.

A Freelancer Védelmi Törvény (Freelancer Új Törvény) bemutatása

A Freelancer Védelmi Törvény (Freelancer Új Törvény) egy olyan jogszabály, amely elsősorban a vállalkozások számára ír elő kötelezettségeket, amikor freelancereknek adnak munkát, és a megbízási szerződésekkel kapcsolatosan meghatározott követelményeket tartalmaz. Hivatalos neve a “Meghatározott Feladatokat Vállaló Szolgáltatók Ügyleteinek Megfelelőségéről szóló Törvény”.

Itt a Freelancer Új Törvény áttekintését ismertetjük.

A Freelancer Védelmi Törvény háttere és jelentősége

A Freelancer Védelmi Törvény megalkotásának hátterében Japánban a munkavégzés sokféleségének növekedése áll. Az utóbbi években egyre többen választják a vállalati alkalmazotti státusz helyett a freelancerként való munkavégzést. Azonban a freelancerek nem ismerhetők el a Munkaügyi Alaptörvény (Japanese Labor Standards Law) “munkavállalói” státuszában, így a munkajogi szabályozások nem vonatkoznak rájuk. Ez azt jelenti, hogy a megbízóval való kapcsolatban gyengébb pozícióban vannak, mint a munkavállalók. Nem ritka, hogy a freelancerek a megbízók kényszerítése alatt rossz feltételek mellett vállalnak munkát.

Ezt a helyzetet figyelembe véve a Freelancer Védelmi Törvény célja, hogy szabályozással biztosítsa a személyek számára, akik vállalkozóként vállalnak feladatokat, hogy stabilan végezhessék tevékenységüket.

A Freelancer Védelmi Törvény a Reiwa 5. évében (2023) április 28-án került elfogadásra, és a Reiwa 6. évében (2024) november 1-jén lép hatályba.

A Freelancer Védelmi Törvény és az Alárendelt Vállalkozók Védelméről szóló Törvény (Subcontract Act) közötti különbségek

Az Alárendelt Vállalkozók Védelméről szóló Törvény (Subcontract Act) egy olyan jogszabály, amely megtiltja a megrendelő vállalatoknak, hogy az alárendelt vállalkozókkal való üzleti kapcsolatok során olyan tevékenységeket folytassanak, amelyek hátrányosan érintik az alárendelt vállalkozókat a díjazás vagy az áruk cseréje tekintetében.

A freelancer és a megbízó vállalkozó közötti kapcsolat szerkezetileg hasonló, ezért első pillantásra úgy tűnhet, hogy hasonló szerződési viszonyokat szabályoznak. Azonban van egy lényeges különbség a tőkekövetelmények megléte tekintetében.

• Alárendelt Vállalkozók Védelméről szóló Törvény (Subcontract Act) → A megrendelő vállalkozás tőkéje egy bizonyos összeg felett kell legyen a törvény alkalmazásához
• Freelancer Új Törvény → Nincs tőkekövetelmény a megrendelő vállalkozások számára

Mivel a kisebb tőkéjű vállalkozások esetében előfordulhat, hogy az Alárendelt Vállalkozók Védelméről szóló Törvény (Subcontract Act) nem alkalmazható, a Freelancer Védelmi Törvény célja, hogy a tőkekövetelmények korlátozása nélkül szabályozza az összes megbízó vállalkozást, amelyek freelancereket bíznak meg munkával, és ezzel biztosítja a freelancerek védelmét.

Útmutató a vállalkozókkal való üzleti kapcsolatokhoz

A vállalkozókkal való üzleti kapcsolatok során létezik egy irányelv, amely a Japán Vállalkozóvédelmi Törvény előtt készült. Új szabályozások bevezetésekor elengedhetetlen az irányelv áttekintése.

Először is, bemutatjuk a vállalkozói irányelv áttekintését.

A vállalkozói irányelvről

A vállalkozókkal való üzleti kapcsolatokra vonatkozóan a kapcsolódó minisztériumok 2021-ben (Reiwa 3. év) fogalmazták meg az “Irányelvet a vállalkozók biztonságos munkakörnyezetének megteremtésére”.

A főbb tartalmak között szerepel, hogy a vállalkozók és a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok során tisztázza a versenytilalmi törvény, az alvállalkozói törvény és a munkajogi szabályozások alkalmazását, és világosan meghatározza a problémás magatartás típusait.

Forrás: A Tisztességes Kereskedelmi Bizottság és mások “Irányelv a vállalkozók biztonságos munkakörnyezetének megteremtésére” (link)[ja]

Az alvállalkozói törvény és a versenytilalmi törvény kapcsolata

Amikor a vállalkozók és a vállalatok üzleti kapcsolatot létesítenek, az üzleti kapcsolatokra általában a versenytilalmi törvény vonatkozik. Ha a megrendelő vállalat tőkéje meghaladja a 10 millió jent, akkor az alvállalkozói törvény is alkalmazandó.

A vállalkozói irányelvben az alvállalkozói törvény és a versenytilalmi törvény alkalmazásának kapcsolatát mutatják be, és az alábbi vállalkozásoknak kötelező az előírások betartásának ellenőrzése:

• Vállalkozókkal üzleti kapcsolatot létesítő vállalatok
• Közvetítő vállalkozások (vállalkozókat és megrendelő vállalatokat összekapcsoló vállalkozások)

A vállalkozói irányelvben az alvállalkozói törvény és a versenytilalmi törvény kapcsolatában az alábbi alapvető szempontokat mutatják be:

• Fölényes helyzet visszaélésének szabályozása
• A megrendeléskor a kereskedelmi feltételek tisztázása

Ezenkívül konkrétan bemutatják azokat a magatartástípusokat, amelyek a jogszabályok megsértését jelenthetik.

A munkajogi szabályozások kapcsolata

A vállalkozókra alapvetően nem vonatkoznak a munkajogi szabályozások, mivel általában nem kötnek munkaszerződést.

Azonban, ha az egyes megrendelőkkel vagy közvetítőkkel való kapcsolatban a munkaügyi szabványok törvényének “munkavállaló” fogalmát megfelelőnek ítélik, akkor a munkajogi szabályozások alkalmazhatók lehetnek.

A vállalkozói irányelvben bemutatják, hogy a különböző munkajogi szabályozásokban mikor ismerhetők el “munkavállalóként”, és konkrét szempontokat és megközelítéseket kínálnak a döntéshez.

A szabadúszók védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó tranzakciók és érintettek

A szabadúszók védelméről szóló törvény alkalmazási körét illetően ismertetjük a törvény hatálya alá tartozó szabadúszók meghatározását és a tranzakciók típusait. Mindenképpen ellenőrizze, hogy saját vállalkozásának tranzakciói érintettek-e.

A szabadúszók meghatározása

A szabadúszók meghatározása jogilag nem rendelkezik törvényi meghatározással vagy egységes definícióval. Például a Szabadúszó Útmutatóban a következőképpen van leírva:

„Szabadúszó” alatt olyan egyéni vállalkozót vagy egyéni cégvezetőt értünk, akinek nincs fizikai üzlethelyisége, alkalmazottja sincs, és saját tapasztalatát, tudását, készségeit felhasználva szerez jövedelmet.

A Tisztességes Kereskedelmi Bizottság és mások｜Útmutató a szabadúszók számára biztonságos munkakörnyezet kialakításához[ja]

Vagyis, olyan személyekről van szó, akik nem alkalmaznak munkavállalókat, és egyedül szerzik meg jövedelmüket, megbízási szerződéseket vagy vállalkozói szerződéseket kötve, hogy munkát vállaljanak.

A szabadúszók védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó tranzakciók

A szabadúszók védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó tranzakciók a vállalatok és a szabadúszók közötti BtoB ügyletek (üzleti szereplők közötti tranzakciók). Nem vonatkozik a vállalatok és a fogyasztók közötti BtoC ügyletekre.

Konkrétan, a fő célzott tranzakciók az “alkalmazási szerződések”. Az alkalmazási szerződés olyan megállapodás, amelyben egy vállalat külső szolgáltatót bíz meg saját üzleti tevékenységének egy részével vagy teljes körű ellátásával. Általában ezt outsourcingnak is nevezik.

A “szolgáltatások kiszervezése” meghatározása a szabadúszók védelméről szóló törvényben a következőképpen van meghatározva:

（第2条3項）
E törvény szerint a “szolgáltatások kiszervezése” a következő tevékenységeket jelenti.
Egy　Amikor egy vállalkozó más vállalkozónak termékek gyártását (beleértve a feldolgozást is) vagy információs termékek létrehozását bízza meg.
Kettő　Amikor egy vállalkozó más vállalkozónak szolgáltatások nyújtását bízza meg (beleértve azt az esetet is, amikor a vállalkozó más vállalkozót bíz meg azzal, hogy neki nyújtson szolgáltatást).

A meghatározott megbízott vállalkozók tranzakcióinak megfelelő szabályozásáról szóló törvény｜e-Gov törvénykereső[ja]

Az alkalmazási szerződés a vállalkozási szerződés és a megbízási szerződés összefoglaló neve, és a szabadúszók tranzakcióinak többségében alkalmazzák.

A Freelancer Védelmi Törvényének (フリーランス保護法) célzott alanyai

A Freelancer Védelmi Törvény (フリーランス保護法) azon üzleti tranzakciókra vonatkozik, amelyeket a „meghatározott megbízott vállalkozók” (特定受託事業者) fogadnak el. A törvényben a meghatározott megbízott vállalkozók definíciója a következőképpen van meghatározva:

（第2条1項）
E törvény értelmében a „meghatározott megbízott vállalkozók” azok a vállalkozók, akik üzleti megbízásokat vállalnak, és az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:
一　Személyek, akik egyéni vállalkozóként tevékenykednek és nem alkalmaznak munkavállalókat
二　Jogi személyek, amelyeknek nincs más tisztségviselője (igazgató, igazgatósági tag, végrehajtó tisztségviselő, ügyvezető alkalmazott, felügyelő vagy auditáló, vagy ezekkel egyenértékű személyek – a hatodik bekezdés második pontjában ugyanez a meghatározás) a képviselőn kívül, és szintén nem alkalmaznak munkavállalókat

A meghatározott megbízott vállalkozókra vonatkozó tranzakciók megfelelőségének szabályozásáról szóló törvény｜e-Gov törvénykereső[ja]

Tehát, hogy valakit meghatározott megbízott vállalkozónak ismerjenek el, az egyik legfontosabb kritérium a munkavállalók alkalmazásának hiánya. A freelancer fogalmát alapvetően ezen meghatározott megbízott vállalkozókra vonatkozóan kell értenünk.

Továbbá, azok a vállalkozók, akik megbízást adnak a meghatározott megbízott vállalkozóknak, üzleti megbízóként (業務委託事業者) ismertek. A freelancerekkel üzleti kapcsolatot ápoló vállalatok esetében ez vonatkozik rájuk.

A szabadúszók védelméről szóló törvény főbb rendelkezései és a vállalatok által hozandó intézkedések

A szabadúszók védelméről szóló törvény (japán Szabadúszók Védelméről szóló Törvénye) hatálybalépésével összefüggésben a vállalatoknak számos intézkedést kell megtenniük. A törvényi előírásoknak megfelelő intézkedések elengedhetetlenek, ezért mindenképpen győződjön meg róla, hogy azokat maradéktalanul betartják.

A szerződési feltételek kifejtése

Amennyiben egy vállalkozás munkát bíz egy szabadúszóra, köteles a szerződési feltételeket világosan meghatározni (a Japán Szabadúszók Védelméről szóló törvény (2023) 3. cikk (1) bekezdése). A feltételek kifejtésére írásban vagy elektronikus módon (például e-mailben) kerülhet sor.

A kifejtendő feltételek a következők:

• A teljesítés tartalma
• A díjazás összege
• A fizetési határidő
• A Japán Tisztességes Kereskedelmi Bizottság szabályzata által meghatározott egyéb tételek

Ha a szerződési feltételeket elektronikus módon tették közzé, de a szabadúszó írásbeli megerősítést kér, a vállalkozásnak haladéktalanul írásban is meg kell ismételnie a feltételeket (ugyanazon cikk (2) bekezdése).

A szerződés formájától és a felek állásától függetlenül ez a szabályozás minden megbízóra vonatkozik.

A díjazás kifizetésének határideje

A megbízó vállalkozások kötelesek a szabadúszó által nyújtott szolgáltatások átvételétől számított 60 napon belül, és lehetőleg a lehető legrövidebb időn belül meghatározni a díjazás kifizetésének határidejét (Japán Freelancer Protection Act 4. cikk (1) bekezdés).

Fontos megjegyezni, hogy e határidő kezdőpontját nem befolyásolja, hogy a szolgáltatásokat ellenőrzik-e vagy minőségellenőrzés alá vetik.

Továbbá, ha a munkát alvállalkozóra bízzák, akkor az eredeti megbízás kifizetési határidejétől számított 30 napon belül, és lehetőleg a lehető legrövidebb időn belül kell meghatározni a díjazás kifizetésének határidejét (ugyanazon cikk (3) bekezdés).

E szabályozás révén megelőzhető az alvállalkozói munkák esetében történő késedelmes kifizetések problémája is.

A megbízott vállalkozók betartandó kötelezettségei

A szabadúszók védelméről szóló törvény előírja, hogy hosszú távú megbízási szerződések esetén a megbízott vállalkozóknak olyan kötelezettségeket kell betartaniuk, amelyek biztosítják, hogy a szabadúszók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe (a szabadúszók védelméről szóló törvény 5. cikk (1) bekezdése).

Az előírt kötelezettségek a következők:

• A szabadúszó hibájából nem eredő okokból történő kifizetés megtagadása
• A szabadúszó hibájából nem eredő okokból történő díjcsökkentés
• A szabadúszó hibájából nem eredő okokból történő visszaküldés
• A szokásos piaci árakhoz képest jelentősen alacsonyabb díj megalapozatlan megállapítása
• Indokolatlan okból saját meghatározott termékek vásárlásának vagy szolgáltatások igénybevételének kényszerítése

Továbbá, a megbízási időtartam hosszától függetlenül, a megbízó nem sérti meg tisztességtelenül a különösen megbízott vállalkozók érdekeit az alábbi cselekedetekkel (ugyanazon cikk (2) bekezdése):

• Saját céljaira szabadúszó pénzének, szolgáltatásainak vagy egyéb gazdasági előnyeinek kikényszerítése
• A szabadúszó hibájából nem eredő okokból történő szolgáltatás tartalmának megváltoztatása vagy újra elvégzése

Megjegyzendő, hogy a megbízási időtartamra vonatkozó alkalmazási szabályokat a jövőbeni rendeletek fogják meghatározni.

A toborzási információk pontos megjelenítése

Amikor szabadúszókat toborzunk, nem tehetünk hamis vagy félreértéseket okozó állításokat a hirdetésekben (Japán Szabadúszók Védelméről szóló törvény 12. cikk (1) bekezdés).

Ezenkívül az információknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük (ugyanazon cikk (2) bekezdés).

Ez a szabályozás hasonló védelmet biztosít, mint amilyet a munkavállalók toborzásakor a Japán Munkaügyi Stabilitásról szóló törvény előír az állásajánlatok munkafeltételeinek világos megfogalmazásával kapcsolatban.

Figyelem a terhességre, szülésre, gyermeknevelésre és ápolásra

A japán Freelancer Protection Act (Freelancer Védelmi Törvény) a terhességet, szülést, gyermeknevelést és ápolást illetően a munkavállalókhoz hasonló védelmet biztosít.

Amennyiben a megbízó hosszabb időre szóló szerződést köt egy freelancerral, és a freelancer kérést nyújt be, a megbízónak megfelelő figyelmet kell fordítania arra, hogy a freelancer a terhesség, szülés, gyermeknevelés és ápolás mellett is tudjon dolgozni, és a körülményeknek megfelelően kell eljárnia (japán Freelancer Védelmi Törvény 13. cikk (1) bekezdés). A vonatkozó időszakot a jövőben kormányrendelet határozza meg.

Még abban az esetben is, ha a megbízás időtartama nem éri el a kormányrendelet által meghatározott időtartamot, a megbízónak erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a freelancer a gyermeknevelés és ápolás mellett is tudjon dolgozni, és a körülményeknek megfelelően kell eljárnia (ugyanazon cikk (2) bekezdés).

A zaklatás elleni intézkedések kiépítése

A megbízóknak kötelező intézkedéseket hozniuk annak érdekében, hogy a szabadúszók ne szenvedjenek zaklatást a munkakörnyezetben, beleértve a konzultációs rendszer kiépítését is (Japán Szabadúszók Védelméről szóló Törvény (フリーランス保護法) 14. cikk (1) bekezdés).

A Japán Szabadúszók Védelméről szóló Törvényben meghatározott konkrét zaklatási formák a következők:

• Szexuális zaklatás (セクハラ)
• Várandóssággal kapcsolatos zaklatás (マタハラ)
• Hatalmi zaklatás (パワハラ)

Zaklatási panaszok miatt szerződést felbontani vagy a szabadúszó számára hátrányos bánásmódot alkalmazni tilos (ugyanazon cikk (2) bekezdés).

Felmondás és hasonló előzetes bejelentések

A japán Freelancer Új Törvény (フリーランス新法) olyan szabályozást vezet be, amely hasonló a munkaszerződésekben előírt felmondási előzetes értesítéshez.

Amennyiben folyamatos munkavégzésre szóló megbízási szerződésről van szó, a freelancerekkel kötött szerződést felmondani vagy nem megújítani kívánó félnek alapvetően legalább 30 nappal korábban kell előzetesen értesítenie (Japán Freelancer Védelmi Törvény 16. cikk (1) bekezdés).

Továbbá, ha a megbízó fél számára a freelancer kérésére indokolnia kell a szerződés felmondásának okát, ezt haladéktalanul meg kell tennie (ugyanazon cikk (2) bekezdés).

A szankciók a magyarországi Japán Freelancer Védelmi Törvény megsértése esetén

Amennyiben megszegik a Japán Freelancer Védelmi Törvényt, a freelancerek bejelentése alapján az állami hatóságok jogosultak helyszíni ellenőrzéseket végezni, valamint szükséges intézkedéseket javasolni és elrendelni.

Ha valaki nem tesz eleget az elrendelésnek, vagy megtagadja az ellenőrzést, akár 500 ezer forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak, ezért fontos, hogy fokozott figyelemmel legyünk.

Összefoglalás: A szabadúszók védelméről szóló törvény kapcsán forduljon ügyvédhez tanácsért

A szabadúszók védelméről szóló törvény olyan jogszabály, amely a szabadúszók számára stabil munkavégzési környezetet biztosító rendelkezéseket tartalmaz a megbízó vállalkozások számára. Fontos, hogy áttekintsük a főbb előírásokat és a más törvények alkalmazását segítő irányelveket, hogy megfelelő rendszert alakíthassunk ki.

Az említett törvény elfogadása ellenére a részletes követelményeket még a Japán Tisztességes Kereskedelmi Bizottság szabályzatának és a Japán Munkaügyi Minisztérium rendeletének megalkotásáig kell várni.

A szabadúszókkal üzleti kapcsolatot ápoló vállalkozásoknak a jövőben is helyzethez igazodó intézkedéseket kell tenniük. Ha rosszul ítélnek meg egy helyzetet, büntetésekkel sújthatják őket, ami jelentős hátrányokat okozhat a vállalatuknak. Ezért javasoljuk, hogy a szabadúszók védelméről szóló törvény alapján tett intézkedéseket szakértő ügyvéd tanácsának kérésével végezzék.

Intézkedéseink bemutatása

A Monolith Jogügyi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem magas szintű ötvözésével foglalkozó ügyvédi iroda. A munkavégzési módok sokféleségének növekedésével együtt a munkajog iránti érdeklődés is növekszik. Irodánk munkajogi megoldásokat kínál ügyfeleinek. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda szakterületei: IT és startup vállalkozások vállalati jogi ügyei[ja]